Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
A POLGÁRI VÉDELEM HEVESBEN !/♦ • • • • m Koszolta A Népújság „A polgári védelem Hevesben” rovata útjára indul. Sok-sok kérdés előzte meg, hogy a gondolatokat közös nevezőre hozzuk és a nyilvánosság elé tárjuk szándékunkat. Ezután minden negyedévben jelentkezünk, hogy ezzel is elősegítsük megyénk lakosságának felkészítését, nevelését azokra az ismeretekre, amelyek a nép életét. anyagi javait mentik meg. Nem szándékunk a háborús hisztéria keltése. Az egész világon nagy gondot fordítanak a védelem megszervezésére. Az imperialisták azért teszik — nem a nép érdekében—„hogy a háború pszichózisát állandóan felszínen tartsák, és ezen keresztül a saját anyagi érdekeik tágabb teret nyerjenek. Hazánkban ez a feladat tartalmában eltér: célja, hogy reálisan határozza meg a teendő feladatokat népünk érdekében. Megismertetjük a lakosságot, azokkal a módszerekkel, amelyeket magukért, családjukért és embertársaikért tehetnek. Ezek a faládátok a polgári védelem szerepét és jelenGyakorlatra készülnek I Parancsnoki értekezletet tartottak Egerben Május 20-án Egerben. a városi tanács nagytanácstermében a megyei, városi szolgálati parancsnokok, járási és üzemi törzsparancsnokok részvételével értekezletet tartottak, amelyen megjelentek a tanácsi és tömegszervezetek vezetői is. Az értekezleten értékelték az 1967. évi polgári védelmi kiképzést, s megállapították, hogy az előírt tennivalókat mind az államigazgatási, mind az üzemi polgári védelmi szervek eredményesen hajtották végre. Ezt követően Horváth Gusztáv, Eger város törzsparancsnoka tájékoztatta a jelenlevőket a szeptemberben Egerben sorra kerülő nagygyakorlat taktikai elgondolásáról és a feladatokról. Elemezte a gyakorlat politikai, szakmai jelentőségét, hangsúlyozta azt, hogy a városnak bizonyítania kell felkészültségét, alkalmasságát, a háborúból fakadó feladatok teljesítésére. Mint elmondotta, a szeptemberi gyakorlat fő feladatát a városi, járási és üzemi erők együttműködése képezi. A gyakorlat, során A szeptemberi gyakorlatra készülnek a szalzalegységek. Eger város műszaki szakul- egysége csatornahelyreállítási munkát végez. valamennyi szakág tevékenykedni fog. Az egészségügyi szolgálat az életmentést, a műszaki mentőkkel, mente- sítőkkel és a többi szolgálatokkal együttműködve hajtja végre. A mentést romok alól a sugárszennyezett körülmények figyelembevételével hajtják végre. Az állategészségügyi és növényvédelmi szolgálat nagy feladatot hajt végre a Petőfi, Nagy József és Rákóczi termelő- szövetkezetek tanyáin. Ezeken a területeken az állatvédelem, állatmentesítés, a takarmányvédelem és a vízvédelem feladatait gyakorolják. Külön feladatot jelent majd a sérültek elszállítása. Ezzel a feladattal a szállító szolgálatot bízzák meg, amely egység a sérültek mentését gépkocsikon, kisvasúton és a helyi lehetőségek, eszközök igénybevételével végzi. A vegyiszolgálat tevékenységét a szükség-mentesítő állomások létrehozásával fejti ki: természetesen együttműködik majd a többi szolgálattal iá A vasútállomás' polgári védelmi szervezete speciális szakfeladatot hajt majd végre. Feladatai közé tartozik a sérülést szenvedett utazóközönség ellátása és a szerelvények mentesítése.. . Az értekezlet részvevői a feladatok ismertetése után hozzászólásaikban hangsúlyozták, hogy minden vonatkozásban támogatják a gyakorlat sikeres végrehajtását és az azt megelőző előkészítő munkát is. Felismerték a gyakorlat jelentőségét, s bizonyosra veszik, hogy Eger város bizonyítani lógja: képes helytállni egy rendkívül nehéz helyzetben is. (fazekas) tőségét megnövelték a korszerű küzdelemben. A polgári védelem elődje, a légoltalom — a H. világháború idején — csak helyi jellegű „rombolások, károk felszámolására — lokális védelemre” — volt képes. A helyi légölta- lom a légicsapások — a hadviselés új elemei — ellenére a hadműveleti terület mögött hajtotta végre a feladatot. A 11. világháború után minőségi ugrás követleezett be, a hadviselés fő eszközévé a rakéta-atomfegyver vált. E fegyver képes a föld bármely pontjára csapást mérni: elunt a hadszíntér és a hátország közötti különbség. A nagyhatású lámadófegyverek alkalmazása esetén a hátország védelmét már nem lehet megoldani — régi módon. — lolcális élvek alapján. A felkészítésben nagyon jelentős a hátország, védelmét az összterületi elv alapján kell megszervezni. Szakítani kell azzal a gondolattal is, hogy a hátország védelme csak a hadsereg feladata. Nem! A hátország védelme, a polgári védelem a haza védelmének egész rendszerében döntő tényezővé vált. A polgári védelmet már helyileg nem lehet megoldani, ez a feladat már összállami — össztársadalmi —. össznépi ügy. E feladatból minden szerv és minden állampolgár köteles részt vállalni. Egy korszerű háborúban hatalmas tömegek — példa Hirosima és Nagaszaki — vannak kitéve a sérülésnek, pusztulásnak. Az ilyen háború hatalmas tömegeket követel — úgyszólván az egész lakosságot — a megnövekedőt és bonyolult körülmények között végrehajtandó mentési feladatokra. Ebből az elvből kiindulva tartottuk szükségesnek a Népújság polgári védelmi — oldalának — rovatának elindítását. Ezzel megyénk lakosságának a figyelmét akarjuk és szeretnénk ráirányítani az egységes védelmi követelmények minél szélesebb körű megismerésére. A rakéta-atomháborút csak az a nemzet győzi le, — éli túl — amely az emberek életét képes megvédeni, biztosítani az irányitó szervek működését, a népgazdaság termelésének folyamatosságát és a mentés végrehajtását. Ezért az ügyért kötelességünk — népünk védelmére — mindent megtenni. Űj rovatunk ezt a célt szolgálja. Köszöntjük cs útjára indítjuk. Jakab Emil alezredes, megyei törzsparancsnok As atom fegyver és hatásai: Amit az atombombáról tudni kell Atomvédelemnek nevezzük azoknak az intézkedéseknek az összességét, amelyek az atomtámadás elhárítására, a csapatok és a városok ellen bevetett atomfegyver romboló hatásának, a végrehajtott atomtámadás hatásának csökkentésére, valamint a végrehajtott atomtámadás következményeinek gyors felszámolására irányulnak. A városokban és üzemekben végzendő atomvédelmi intézkedések arra irányulnak, hogy korlátozzák és csökkentsék a személyi és anyagi veszteséget atomtámadás esetén. A tömegpusztító eszközök — nukleáris fegyverek, biológiai es vegyi harcanyagok — megjelenése, valamint az ezeket célba juttató eszközök (interkontinentális rakéták és mesterséges holdak) mai fejlettsége rányomja bélyegét egy esetleges elkövetkezendő háború jellegére és módjára. A háború eszközeinek az elmúlt háborúkhoz * viszonyított fejlettsége szükségszerűen megváltoztatja az ellenük történő védekezés módszereit és a hátország védelmének eszközeit is. A tömegpusztító fegyverek közül legnagyobb pusztító hatásúak az atomfegyverek. Az atom- vagy nukleáris fegyvereknek nevezzük azokat a fegyvereket, amelyeknek pusztító fiaként felszabaduló atomenergia felhasználásán alapul. A hagyományos bombák és a maghasadás elvén működő bombák hatásilag. mennyiségileg és minőségileg különböznek egymástól. Mennyiségi különbség a robbanás pillanatában felszabaduló energia és az ennek következtében lerombolt terület nagyságában rejlik. A minőségi különbség a- féfiy-, hő- és radioaktív sugárhatásban jelentkezik, amelyet a hagyományos bombáknál ismert mechanikai és hőKOfON^ÉfetS R06BAWANVAG HASADÓ ANVAGOK 0ETOWÄTQR wDiTorouci nm Ö0W6A köPENV NEUTRON TÜKRÖZŐ HASADÓ **<MV*fe /URÁN v PtUTÓNiUM Egyfázisú atombomba. hatás stb. kiegészít. Az atombomba robbanásának több formáját különböztetjük meg. Beszélünk légi, földfelszíni -és föld alatti víz alatti robbanásokról. Az atombomba robbanásának károsító hatását négy tényező szabja meg: a lökőhullám, a fény- s hősugárzás, a kezdeti sugárzás és végül a maradandó ra- diokatív sugárhatás. A lökőhullám egyike az atomrobbanás fő romboló tényezőjének, amely az épületek teljes vagy részleges rombolását és védtelen emberek pusztulását okozza. A robbanás energiájának 50 százaléka lökőhullám képzésére használódik fel. A lókóhul- iam nagy sebességgel mozgó sűrített levegőréteg, minden irányban egyenletesen hat, nem pillanatnyi hatású, hanem több másodpercig folyamatos niomóhatást fejt ki. A fény- és hősugárzás az energia termelésének sajátos formája, gyűjtőfogalom, amely egyesíti magába .1 az infravörös, ultraibolya és a látható fény sugarait, ugyanakkor a rádióhullámokkal, valamint a röntgen- és gamma- sugárzással együtt része az úgynevezett elektromágneses sugaraknak. Az atom robbanás első pillanatában gyorsan eltűnő fényes felvillanás jelenik meg, amelynek nyomában tűzgömb keletkezik. A felvillanás nem idéz elő tüzeket, mert hatásideje a másodperc századrészéig tart. A hősugárzás fő forrása a tűzgömb, amely hevített gázokból áll, s a robbanás után néhány másodperccel alakul át (a közepes méretű atombomba tűzgömbjének átmérője elérheti az 500 métert, a hidrogénbombáé pedig a 7 kilométert is). A fénysugárzás romboló hatása megmutatkozik a megvilágított felületek íelhevíté- sében, elszenese- désében vagy meggyulladásá- ban. A felület felhevülésének foka függ a célpontra eső fényerősség nagyságától, a felület színétől és alakjától, a fizikai tulajdonságoktól és az anyag vastagságától. Az atomrobbanás fénysugárzása egyenes vonalban terjed és csak azokat a helyeket érinti, ahol látni lehet a tűzgömböt. Az atomrobbanás harmadik ártalmas hatásfolytatója a kezdeti sugárzás, amely az atomrobbanás környezetéből, valamint a radioaktív felhőből 10—15 másodpercig hat. Ez az intenzív sugárzás láthatatlan gammasugarakból, valamint neutronsugarakból áll. E sugárzás áthatoló képessége jóval nagyobb, mint a röntgensugaraké; a hatása alá került emberekben és állatokban a sugárbetegségnek nevezett egészségártalmat hozza létre. As atombomba robbanásának körzetében, valamint a robbanáskor keletkező felhő haladási útvonalán, egyrészt a levegő és a terep, másrészt a terepen védelem nélkül tartózkodó emberek és állatok, továbbá a tárgyak sugárszennyeződésnek vannak kitéve A Sugárszenny ezö- dést a romboló atomfegyver töltetében végbement magátalakulások termékei okozzák. Az így keletkezett termékek egy része 9 robbanás alkalmával hull le a terepre, nagy részüket pedig a felhevült légáramat a robbanás- felhővel együtt a magasba emeli, ahonnan azok a továbbiakban a felhő mozgási útvonalán iilenpd- nek le. A radioaktív termékek részecskenagyságuktól, a közepes széliránytól és -sebességtől függően a robbanás helyétől — az ..epicentrumtól” — az atombomba nagyságának fürsv*™-'1- ben közelebb vagy távolabb !*'- szóródnak. így a terepet, létesítményeket és az élőlényeket szennyezik, radioaktív hatásukat a teljes lebomlásig kifejtik. Különös veszélyük abban bellik, hogy a sugárzást oz érzékszervek észlelni nem tudják, csak a műszerek. A radioaktív hatás — bár csökkenő mértékben — a robbanás helyétől több tfzkilo- méteres mélységben súlyos sugárbetegséget idéz elő. Mindezekből levonható következtetés, hogy míg a II. világháborúban alkalmazott robbanó- és gyújtófegyverek főleg helyi károsodásokat okoztak, az atomfegyverek komplex hatása nagy területeken okoz súlyos vagyoni RÄDtüfiKTiV íiOMiBAFUüÖ TŐZGŐMF H/CGÖU6ES OLDAL IRÁNYÚ CPICCNIRV»* Gombafelhő kialakulása. és élőerőbenl károsodásokat. I, a hatásuk ellen nagy terület lakosságának összefogására felkészülésére van szükség, feladat megismerése és végrehí tása csak a polgári védele komplex ismereteinek tőkéiét elsajátítása során lehetséges. KÖDMÖN FERE> fhdgy. Jtíműitofí , W h mfJ üst Foglalkozás közben . .. Nagy gondot fordítanak, s minden lehetőséget megadnak MHSZ-klubjaink- ban a fiatalok rádiószerelési és kezelési készségeinek elsajátítására fejlesztésére, gyarapítására, amelynek egyaránt hasznát tudják venni valamennyien a civil, s a katonai életben is. Képünkön Bányai Gábort és Gonda Mártont látjuk foglakozás közben. (Fotó: Kiss Béla) 1968. májds 26., vasárnap
