Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-23 / 119. szám

Nem lanyhul a franciaországi sztrájkmozgaiom A iteiTizetg-yűlés leszavazza a kormányt? Öt miniszter távozása várható Felhívás a népekhez: sorakozzanak fel a Párizsban tárgyaló vietnami küldöttség mellé De Gaulle tábornok rend­szerének eddigi legsúlyosabb politikai és gazdasági válsá­ga továbbra sem enyhül. Az országos méretű sztrájkmoz- galom változatlan erősségű, sőt. újabb és újabb gazdasá­gi ágak bénulnak meg Pá­rizsban és más nagy városok­ban leállt a közforgalom. A fővárosban 15 000 taxisofőr csatlakozott a sztrájkhoz. Töbh nagy luxusszállót annak személyzete megszállt. Zárva vannak a bankok, a színhá­zak, az áruházak, a repülőte­rek. a vasútállomások, sőt, egyes vidéki városokban már az áramszolgáltatásban is za­varok jelentkeznek. Az is­kolákban szünetel a tanítás és több vidéki városban a rádió és a tévé is felfüggesztette adásait. A Reuter a következő poli­tikai lépéseket tartja valószí­nűnek: Az államfő pénteki rádió- és televízió-beszédében be­jelenti, hogy népszavazást rendel el a kormány terve­zett szociális intézkedéseiről. Ezek nagyobb lehetőséget biztosítanának a munkások­nak és a diákoknak, hogy be­leszóljanak ügyeik irányítá­sába. A későbbiekben tárgya­lások kezdődnének a szakszer­vezeti vezetőkkel, az új mi­nimális béreikről és a 40 órás munkahét bevezetéséről. A francia nemzetgyűlés szerdán, délelőtt folytatta a kormány gazdasági, szociá­lis és egyetemi politikája el­len benyújtott bizalmatlan­sági indítvány vitáját A kedd esti vita után meg­figyelők valószínűnek tart­ják, hogy a nemzetgyűlés le­szavazza a kormányt. Jacques Duhamelnek. a centrista kép­viselőcsoport vezetőjének a felszólalása arra enged követ­keztetni, hogy a centrista képviselők szavazatai meg­oszlanak a kormány támo­gatói és ellenzői között. Majdnem biztosra veszik azonban a francia főváros­ban, hogy a hét végére De Gaulle tábornok átalakítja a kormányt. A legtöbb értesülés szerint öt miniszter távozása várható: ezek Louis Joxe igazságügy-miniszter, aki az egyetemi zavargások idején külföldön tartózkodó Pom­pidou miniszterelnököt he­lyettesítette, Alain Peyrefitte közoktatásügyi miniszter. Francois Missoffé, az ifjúsági é» sportügyek minisztere, Marcel Jeanneney, a szociális ügyek minisztere és Georges Corse tájékozta tás ügy i mi­niszter. Azt is biztosra ve­szik, hogy az új Fompidou- kormánynák tagja marad Couve de Murville külügy­miniszter. Michel Debré gaz­dasági és pénzügyminiszter, valamint André Malraux, a kulturális ügyek állammi- nisztere. Nagy érdeklődéssel várják De Gaulle tábornok péntek estére meghirdetett televízió- és rádióbeszédét. Az Aurore szerint az elnök nagyszabású reformtervet és a tárgyalások megkezdését jelenti be a szakszervezetek­kel, azonkívül, hogy közli a kormány átalakítását is Az Humanité éberségre in­ti a dolgozókat. René Andrieu szerint Robert Poujade-mk,! a gaulle-ista párt főtitkárá­nak Parlamente felszólalásá­ból kiviláglott a kormány szándéka: a hatalmas népi tiltakozó mozgalmat úgy be­állítani. mint a ..kommunista felforgató” propaganda ered­ményét Szerinte a párt „ap­rólékosan előkészítette a munkabeszüntetéseket ame­lyeket a munkásosztály több­sége nem szívesen fogadott”. Ilyent állítani az ostobaság legmagasabb foka — írja az Humanité. — Ennek ellenére figyelmet kell rá fordítani, világos, hogy a tábornok rendőrsége semmiféle pro­vokációt sem vet meg, ha meggyengítheti a munkás- mozgalmat. A lap más helyütt élesen elítéli a fasiszta Tixier— Vígnancour ügyvéd vezetésé­vel kedden lezajlott szélső­jobboldali tüntetéseket, ame­lyek során este támadást kí­séreltek meg az Humanité szerkesztősége ellen. A párt­sajtó házát védő munkások szétverték a támadókat. Ezek­nek a tüntetéseknek célja vi­lágos — írja az Humanité — incidenseket előidézni min­denütt. hogy aztán anarchiá­ról. rendzavarásról lehessen beszélni. Jugoszlávia kénytelen lesz csökkenteni vásárlásait az európai Közös Piac tagorszá­gaiban, ha ez az integráló­dott tömb továbbra is disz­kriminációt alkalmaz a ju­goszláv árukkal szemben és halogatja annak a jugoszláv javaslatnak az elfogadását, hogy kössenek kollektív ke­reskedelmi szerződést a „ha­tok” és Jugoszlávia között — jelentette ki a Nin című te­kintélyes belgrádi hetilap­ban Ljubisza Adamovics ne­ves jugoszláv egyetemi ta­nár. A cikk hangsúlyozza, hogy Jugoszlávia az elmúlt években tekintélyes mérték­ben liberalizálta behozatalát s így nagyobb lehetőségeket nyújtott a Közös Piac tag­országainak, hogy elhelyez­zék termékeiket, a „hatok” viszont pótadókkal és egyéb Romes CSandra, a Béke-vi­lágtanács nemzetközi Lenin- békedíjjal kitüntetett főtit­kára, átutazóban Budapes­ten nyilatkozott az MTI munkatársának. — A Béke-világtamács tit­kárságának kedden zárult üléséről érkeztem a magyar fővárosba. A tanácskozáson felmértük soron következő tennivalóinkat, és több új ak­ció kezdeményezésére hoz­tunk határozatot. Felhívással fordultunk a népekhez, a bé­kéért küzdők táborának min­den tagjához: sorakozzanak fel a Párizsban tárgyaló viet­nami küldöttség mellé. Tit­kárságunk kezdeményezte, hogy világszerte emlékezze­nek meg az arab országok elleni izraeli agresszió közel­gő évfordulójáról. Szorgal­védőintézkedésekkel sújtot­ták a jugoszláv cikkeket, ami több esetben (szarvas- marha és marhahús) meg­akadályozta a Jugoszláviából való behozatalt. Jugoszlávia eddig nagy forgalmat bonyolított le a Közös Piaccal: az ország ta­valyi 1253 millió dolláros ki­viteléből 371,6 millió dollár érték — 29,7 százalék — a „hatok” tagországaiba jutott, az 1707 millió dolláros össz­importból pedig 657 millió dollár értékű árut — 38,5 százalék — a Közös Piac or­szágaiból vásároltak. A Kö­zös Piaccal lebonyolódó áru­csere 83 százaléka Olaszor­szággal és az NSZK-val rea­lizálódik, s az egyre szigo­rúbbá váló korlátozó intéz­kedések miatt a forgalom mindinkáb deficites Jugo­mazzuk hogy június S-e le­gyen az izraeli agress 6 elle­ni tiltakozás és határozott állásfoglalás napja. A külön­böző megmozdulások rész­vevői az izraeli külképvisele­tekhez küldött delegációk és petíciók útján is követeljék, hogy vonják ki a törvényte­lenül megszállt arab terüle­tekről az izraeli csapatokat, szerezzenek érvényt a Biz­tonsági Tanács határozatai­nak. — Június 6—8. között Ni­cosiában ülést tart a Béke­világtanács elnöksége. A Ciprusi Köztársaság most el­ső ízben lesz vendéglátónk. Az ülésen felmérjük a viet­nami nép megsegítésére ki­bontakozott eddigi akciók eredményeit, tapasztalatait. A beszámolóban külön is szlávia számára; A közelmúltban nyugati üzletemberek egy csoportja előtt Tito jugoszláv elnök is kijelentette: „Mi nem hoz­tunk azonnal ellenintézke­déseket, új vámintézkedése­ket, mert nem akartuk meg­károsítani nyugati partne­reinket. Most azonban elér­kezett az idő, hogy tegyünk valamit, mert ezt a helyze­tet nem lehet tovább tarta­ni. Kénytelenek vagyunk mindinkább más felé fordul­ni”. foglalkozunk majd a magyar békemozgalom tevékenységé­vel. Az ülésein kijelöljük majd az amerikai agresszió elleni tiltakozás és összefo­gás további erősítésének út­jait is. Foglalkozunk majd a közel- és közép-keleti hely­zettel, valamint a Földközi­tenger térségének problémái­val. Állásfoglalást, cselekvést kíván tőlünk a görög-országi fasiszta diktatúra. — önálló pontként tűzzük napirendre az európai béke és biztonság kérdéseit. Az el­nökség nicosiai ülésen jelen­tés hangzik el a Béke-világ- tanács munkájáról és a meg­oldásra váró feladatokról. Felismertük, hogy a Béke-vi- lágtanács nem képviselheti egyedül az összes békeerő­ket. de fontos szerepet tölt­het be az eddiginél sókkal szélesebb kört felölelő ös®- szefogás szervezésében, kez­deményezésekben. Ennek nyomán alkotó együttműkö­dés valósult meg a béke, a társadalmi haladás különbö­ző rendű, rangú, pártállású Ilivel között. Egyebek között ennek köszönhetjük a stock­holmi Vietnam-konferencia sikerét és ez a biztosíték, hogy a jövő évben az európai népek fóruma is beváltja a hozzá fűzött reményeket. Az elnökség tovább for­málja majd a mozgalmunk közelgő 20. évfordulóját kö­szöntő megemlékezésék prog­ramját is. Nemzetközi talál­kozók egész sora szerepel terveinkben. Köztük az egyi­ket Párizsban tartjuk az első béke-világkongresszus évfor­dulóján — mondta többek között Romes Csamdra. Izgalmas kupamérkőzés a Népstadionban HC — Bologna 3:2 (1:2) Jugoszlávia csökkenteni fogia vásárlásait a Közös Piac tagországaiban? Az intern acializmus és a pártok önállósága Nemrég volt 78. évforduló­ja annak a napnak, amikor először ünnepelték meg május 1-ét, mint az egész nemzet­közi munkásmozgalom sereg­szemléjének napját. Azokat a változásokat, amelyek e 78 esztendő alatt a világban vég. bementek, mindenki ismeri és ma már a szocializmus ellen­ségei sem vonják kétségbe. Az egy országban győzelemre jutott szocializmus világrend- szerré vált. fokozatosan szét­hullott a gyarmati rendszer, kialakult az úgynevezett har­madik világ. A nemzetközi munkásosztály előtt új lehe­tőségek nyíltak a kizsákmá­nyolás ellen, a demokratikus és szociális átalakulásért, a világbékéért vívott harchoz. Bár a monopóltőke műkö­dési területe leszűkült, még­sem szabad lebecsülni kato­nai, gazdasági és technikai potenciálját, s még kevésbé a politika és az ideológia te­rületén folytatott imperia­lista diverzáót. Ezeknek a té­nyezőknek tudhatok be, hogy az imperialisták konfliktu­sok és provokációk szervezé­sevei gáncsolni próbálják a világ törvényszerű fejlődését. Ezt mutatja az amerikai im­perializmus egész politikája, s főként a vietnami agresz- száója, erre példa a közel-ke­leti agresszió, a görögországi Jobboldali fordulat, a nyugat­német revanspoli tika és sok más jelenség. Ebben a helyzetben a nem­zetközi kommunista mozga­lom vitathatatlan forradalmi küldetése, hogy harcoljon a világ békés fejlődéséért, s erű 2 Némisőit IMS, május 23., csütörtök nék érdekében szorgalmazza korunk antí'imperialista erői­nek és forradalmi áramlatai­nak nemzetközi összefogását, szolidáris fellépését Ez ma ugyanolyan időszerű feladat, mint ötven esztendővel ez­előtt. amikor közös erővel kellett megvédeni a győze­lemre jutott első szocialista forradalmat. Ha a kommunista pártok mai feladataik magasla­tán kívánnak állni, akkor el­sősorban nagy közösségük, a a kommunista mozgalom ösz- szefogását kell megteremte­niük és megszilárdítaniuk. A kommunista mozgalom ere­jét nem lehet egyszerűen az egyes pártok mechanikus ösz- szefogásaként felfogni. Ez az erő az egyes országokon belül és a nagy, nemzetközi mére­tekben kibontakozó akciók egységén és közösségén alap­szik. Az egyes kommunista pártok függetlensége, önálló­sága és szuverenitása nem fogható fel olyan Jogként’”, hogy elvethetik a mozgalom közös céljait, hanem éppen azt jelenti, hogy osztatlan, fe­lelősséget kell vállalniuk a forradalmi és szocialista cé­lok megvalósításáért. Ez a felelősség pedig nemcsak sa­ját országaikat illetően, ha­nem nemzetközi méreteikben, az imperializmus ellen ví­vott harcban, az emberiség békés és szocialista jövőjéért folytatott küzdelemben háru] rájuk. A pártok, — országaik vi­szonyainak megfelelően — önállóan, szuverén módon és függetlenül oldják meg stra­tégiai és taktikai kérdései­ket. Ugyanakkor azonban — éppen mert nemcsak saját né­pük élcsapatának, hanem a nemzetközi munkásosztály forradalmi harca részvevő­jének is érzik magukat — nemzeti küldetésüknek • kö­zös. nemzetközi érdekek fi­gyelembevételével tesznek eleget. A nemzetközi kommunista mozgalomban minden párt egyenjogú és független. Nin­csenek „föl- vagy alárendelt” pártok. A marxista-leninista politikát folytató pártok tar­tózkodnak az egymás ügyeibe való beavatkozástól. Ezek­nek a tiszteletben tartása a pártok egymás iránti közöm­bösségét jelentené? Nyilván­valóan nem. Mindenekelőtt azért nem, mert az egyes pártok tevékenységében mu­tatkozó minden eredmény vagy fogyatékosság az egész mozgalom előrehaladását se­gíti vagy gátolja. Az önálló­ság vagy saját felelősségvál­lalás tehát nem jelenthet kö­zömbösséget. elzárkózást vagy befelé fordulást. Még kevés­bé adhat alapot arra, hogy egyetlen párt megpróbálja rákényszeríteni akaratát a többi kommunista és mun­káspártra. S az önállóság nem mond ellent annak sem, sőt feltételezi, hogy egy-egy párt nemzeti érdekeit össze­hangolja a nemzetközi mun­kásosztály. az egyetemes ha­ladás érdekeivel. E gondolatsor végén adó­dik a következtetés: egy kom­munista párt akkor él jól ön­állóságával. ha ezen elvek megvalósításával nem gyengí­ti,, hanem erősíti a 'kommu­nista mozgalomhoz fűződő szálait. Ellenkező esetben az önállóság és függetlenség — elveinkkel ellentétben — nemzeti különállást, naciona­lizmust szül, amely egyaránt káros a helytelen gyakorlatot folytató pártra és a nemzet­közi mozgalomra. A kommunista pártokat összekötő legerősebb kapocs a munkásosztály érdekeinek nemzetközi azonossága: a proletár internacionalizmus. Ennek tartalma korunkban kiszélesedett és gazdagodott Nemcsak a marxista—leninis­ta pártok, hanem az egész nemzetközi munkásosztály harci, politikai egységét je­lenti. Túl ezen, a mai viszo­nyok között kifejezésre jut­tatja az összes dolgozók ér­dekeit. mindazokat. akik harcolnak az imperialista, tő­kés, gyarmati elnyomás el­len szerte a világon. Napjainkban a proletár in­ternacionalizmus magában foglalja egy világméretű, egységes antümperiaJista front megalakításának fel­adatát is. Nincs és nem is lehet fontosabb nemzetközi tennivalója egy kommunis­ta pártnak, mint a maga frontján, a világpolitikád küzdőtéren harcolni a közös ellenség, a világimperializ- mug ellen. Aki vélt nemzeti érdekeire, önállóságára hi­vatkozva kihúzza magát en­nek az internacionalista fel­adatnak a teljesítése alól, az nemcsak a mozgalom közös érdekei ellen vét, hanem né­pe nemzeti érdekeivel szem­ben is cselekszik. A kommunista mozgalom erejét növeli, hogy a pártok túlnyomó többsége így fogja fel a nemzeti és a nemzetközi feladatok, az önállóság és az internacionalizmus közötti összefüggést. Ezt bizonyítják az utóbbi időkben szervezett nemzetközi párttanácskozá­sok, s ezt támasztják alá a moszkvai nemzetközi tanács­kozás melletti kiállások is. A pártok többsége úgy véli, hogy minden párt önállósá­gából. függetlenségéből és egyenjogúságából kiindulva eszmecserét kell folytatni „azokról az eszmei és politi­kai alapokról, amelyeken to­vább fejleszthetők a testvér­pártok internacionalista kap­csolatai”. Ennek a felfogás­nak a térhódítását jelzi a bu. dapesti konzultatív találkozó sikere . s ennek jegyében folynak az előkészületek az év végi moszkvai tanácsko­zásra. A labdarúgó WK elődöntőjé­ben szerdán, a Népstadionban játszotta első mérkőzését a Fe­rencváros és a Bologna együtte­se. Ali« kezdődött el a játék, az olaszok már az elad támadásból gölt értek el. Még az első percet mutatta a stadion órája, amikor a késlekedő ferencvárosi védők között Celerici a bálóba fejelte a labdát. (1:0). A Bologna magabiztosan ját­szott — Haller irányításával — a ferencvárosiak sok hibát vé­tettek. Negyedóra után mezőny- fölénybe kerültek a zöld-fehérek. A S3, percben Novak átadását Branikovics kapura fejelte. Va- vassoii a jobb alsó sarokból nyomta ki a labdát. A 34. perc­ben egy elöreívelés nyomán Bá­lint és Géczi késlekedett. Pace a felső kapufára lőtte a labdát, az visszapattant és Perani az üres kapu közepébe lőtt. (2:0). A gól felrázta a Ferencvárost. Juhász * 35. percben megsérült, a partvo­nal mellett ápolták, miközben Branikovics egymás után átját­szotta a Bologna játékosait, s mintegy 12 méterről a kapu jobb alsó sarkába lőtt. (2:1). A 38. percben cserélt a Ferencváros: Juhászt. Karába váltotta fel. Fe­rencvárost támadásokkal ért vé­get a félidő. Szünetben az olaszok cserél­tek. Túrra helyére Fogíi jött be. Űzetni Vendéglátó Vállalat azonnali belépéssel felvesz 1 fő gyakorlott gyors­éi gépíró dolgozót. Jelentkezés Eger, Lenin út 55. sz. Egy fő homokbányászt felveszünk azonnali belépéssel és se- gédmun kásokat. Bérezés teljesítmény sze­rint. Jelenkezés az Eger és Vi­déke Lakásépítő Ktsz-nél, Eger, Csákány u. 11. A Ferencváros óriási tranio t diktált a második félidő elején is. Az 56. percben megszületett az egyenlítő gól. Az előretörő No- vák ívelte be a labdát, Páncsic® felugrott, ezzel megzavarta a7 olasz védőket és a szemfüles Branikovics védhetefrlenül lőtt a kapuba. (2:2). A hajrában sem csökkent az Iram és a 81. percben a Ferenc­város megszerezte a vezetést. Varga 17 méterre a kaputól vá­ratlan lövést küldött a jobb alsó sarokba. (3:2). Az utolsó peroek- bem is a Ferencváros kezdemé­nyezett többet. Egyénileg Novak, Páncsics. Szűcs és Branikovics. illetve Vavasscxri, Guameri, Ja* nádi, Haller és Pace játéka érde­mel említést. Ruha­konfekcióban gyakorlott szaiagveze tőket és meások&t budapesti és füzesabonyi részlegünkbe felveszünk. Konfekció Ktsz Bp., Xm Lehel n. 14. Rendkívül olcsón üdülhet a jugoszláv tengerpart két világhírű üdülőközpontjában Dubrovnikban vagy Split ben, ha igénybe veszi az IBUSZ kedvezményes 12 napos üdülőútjait; Részletes felvilágosítás és jelentkezés az IBUSZ utazási irodákban.---------------------.... / Pá los Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom