Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

Húsvéti tojások BaJdaniSbafi már szomba­ton befutották « búboake- ir.errét, mert sütötték a hús­véti kalácsot Húsvét vasár­napján az asztalra bárány­pecsenye került. A ház egyik sarkában a legényfiú ólora- pitykéket keresett régi mellé- nyekröl. Ezzel készült a férj- hezadó leány ólomnöntésre, amely „megmutatta, kicsoda lesz jövendőbelije”. Totós és nyúl A húsvéti tojás ajándéko­zásának több ezer éves a múltja. A rómaiak áprilisban ünnepelték a tojás ünnepét, a Leda-hattyú tojásából életre kelt Castor és Pollux tiszte­letére. Ezt az ünnepet átvet­te a keresztény papság is, mivel ilyenkor szorgalmasan tojtak a tyúkok, és így a pa­pokat illető tizedadót a tojá­sokra is kiterjesztették. Ele­inte fehér tojást ajándékoz- egymásnak. csak később fes­tették pirosra a tojást, az öröm színére. Egy időszámí­tásunk utáni 320-ból szárma­zó sírban. Worms mellett pi­ros tojást találtak. Régi pa­lócföldi sírokban a fiatalon elhalt nők sírjába a halott sarka alatt ugyancsak talál­tak tojást. Telosi sírokban a tojás mellett fügét helyeztek el. és gyakran fedezték fel a tojást etruszk sírokban is. Olaszországban mohából készített fészekbe rejtették a húsvéti tojásokat, azután el­dugták, s a gyerekeket kere­sésükre küldték. Németor­szágban is így kedveskedtek a szülők, de a fészekbe a tojá­sokra kitömött nyulat tettek. A hagyomány szerint ..a nyúl márciusban megbolondul” — innen ered a mai csokoládé és cukorból készített nyúlfi- gurák története. Locsolnak a legények A palóc legények azrknál a házaknál, ahol meglocsolta* minden nőt. nyers tojást, sza­lonnát, vagy sonkát kaptak. A húsvét hétfői locsolás sza­badsága az első harangszóig tarthat, ezután már illetlen­ség locsolni. A lány érzelmei­nek kifejezésére szolgált a piros tojás. A legény elrejtet­te az írott piros tojásokat és ha később azt tapasztalta, hogy halványul a tojást« le­vő virág, aWtor így véleke­dett: akitől kapta, az szereti őt leghívebben, legőszlntéb- ben. A fekete kakas lapjainkban történt, a hús­véti tojásgyűjtő kampányban, bogy a városból nemrégiben falura költözött orvos ifjú fe­lesége meghívta egyik hely­beli újdonsült ismerősét és dicsekedve mutatta neki ház. táji „tyúkfarmját”. A gyö­nyörű fehér fajtyúkok kö­zött egy fekete kakas sétál­gatott. — De drága Marcsi! — kiáltott fel az ismerős. — azonnal dobja ki azt a feke­te kakast, ha azt akarja, hogy tiszta fajtyúkjai legyenek! — Ó, ne fáján, gondoltam erre — hárította el mosolyog, va a figyelmeztetést a falut addig sose látott asszonyka. — A kakast éjszakára mindig külön zárom a tyúkoktól! A hétfői locsolás után Tökrészeg férfi dülöngél haza a langyos éjszakában az egész napos locsolás után a vidéki város főutcáján. Egy-, szeme csak megáll egy vil­lanyóra előtt, majd odamegy egy levélszekrényhez, előko- tor a zsebéből egy húszfillé- nest és bedobja. Aztán fel­néz a villanyórára és bosszú­san csóválja meg a fejét: — Na tessék! Már megint híztam három kilót! A világ legnagyobb húsvéti tojása Modem korunk mindenben keresi a világrekordot. A hús­véti tojás sem keríthette cl világrekorder sorsát. Ugyanis minden eddigi rekord meg­dőlt a múlt héten. A világ ed­digi legnagyobb csokoládé- tojását rendelte húsvétra egy londonban élő angol lord Fokvárosban élő menyasszo­nyának. A nem mindennapi, világrekorder csokoládétojás három méter magas és más­fél méter átmérőjű volt. s a szerelmes angol lord belse­jével sem takarókosokdott: színültig megtöltötte a lefi- nomabb bombonokkal . Re­méljük, a hatalmas ládába csomagolt húsvéti csokoládé- tojás sértetlenül megérkezett címzettjéhez. Révész Tibor Síit hoztál, nyuszikám? {Kertész László rajzai) Kék-fehér mikrobusz gör­dül a Gárdonyi Színház elé. Négy ismerős fiatalember száll ki belőle, mindenféle kisebb-nagyobb, gondosan be­csomagolt cuccokkaü, bőrön­dökkel. — Szörényi Leventével sze­retnék beszélni. — Nincs itt. Éi miért éppen vele? — érdeklődik Illés La­jos. — Különben nemsokára megérkezik kocsival — aztán a nagy csomagokkal eltűnnek a színházi bejáraton. Négy fiatalember, nem ja olyan hosszú, inkább középhosszú hajjal, világos ballonkabát­ban. Vékonyak, egyik ala­csony. másik magas, eléggé fáradtnak, nyúzottnak látszik. Vendégünk volt Szörényi Nincs semmi különös rajtuk, kánézésre olyanok, mint a többi korukbeli fiatal, leg­feljebb magabiztosabbk, hí­resebbek, jobb zenét csinál­nak — hiszen ők az Illés- együttes. Aztán megérkezik Levente. Feszülten és lopva körülnéz, a színház körül gyülekező né­hány fiú és lány hirtelen ész­reveszi és gyors léptekkel felfelé indulna, ő viszont kö­zel van már a bejárathoz és gyorsan eltűnik. Szinte me­nekül. Hátulról olyan, mint egy sovány kisfiú hosszú haj­jal. Magyar beat A színpadom az öt fiú már nem egyszerű fiatalember — hanem a beat-zene követei, megszállottái és szerzők és szövegírók, magas sarkú és magas szárú fekete cipőben, szürke, aprópepita frakksze­rű, hosszú kabátban. A hangerő óriási, a közön­ség őrjöng. A nézőtér ajtóit bezárták, néhány százan az utcán, a színház körül szinte a résekhez odatapadva Igye­keznek néhány hangfoszlányt elkapni. Amikor vége a kétórás őr­jöngésnek, ülések alig tud­nak eljutni a szomszédba, a Park Szállóba, ahol sört in­nának, mert szomjasak, fá­radtak. A tömeg körülveszi Húsvéti mérkőzés Három a k• • • A hármas ikrek falujából így barátom hozta hírül: megnőttek a Dudás lányok. Tizennégy évesek, bájos, pompázó virágok, idén bú­csúznak az iskolapadoktól. Andomaktálya. Rangos, szép ház a mű út mellett. Mindenki tud róluk, minden­ki hozzájuk igazit. A hármas iker nevezetessége a falu­nak. — Ha valamelyik Hosszat tesz és kikap? — Sosem tettek roqpzat, so­sem bántottuk őket. — Ha mégis volt sérelem? — Akár a záporeső, úgy sírtak mind. És így van most is. Ha egyiknek bánata van, szomorkodnak mind. Dudás „mama”, mondja ezt az április hütötte hideg szobában. Így írtam „mama" merthogy a tizennégy évet túl haladta leányok mellett is fiatal még. Negyvenhárom éves. Éis az édesapa sem több negyvenöt évesnél.. Fél órája sincs, hogy tüzet gyújtottak a kályhában. Ser- eegnek a fahasábok. Alig váltunk pár szót. benyit az ajtón az első leány. Köszön és máris visszaindul. Aztán újra benyit Legalábbis én azt hiszem, ugyanaz jött visz- sza kíváncsiskodni. Pedig nem ugyanaz. Mentségemre szóljon, ezt még az édesma­ma sem veszi észre. — Nagyon nehéz megis­merni, megkülönböztetni a kettőt. Zsuzsát és Margitot. Előfordul ma is nemegyszer, megkorholom: „Ejnye. Zsu­zsa, mit csináltál?” Erre azt a választ kapom: De igazán, édesanya, én nem is vagyok Zsuzsa!” — És a harmadik? — Ágnes. Öt non lehet összetéveszteni. Nem hasonlít a másik kettőre teljesen. Ret­tentően anyás természet. Felidézi az emlékezetes dá­tumot: 1954, március 10. Azon a nevezetes napon az egri kórház valam rmnyi szü­lészorvosa ott állt Dudás „mama” ágya me”ett. Kon­zílium. Arra emlékszik, azt rendelték, főzzenek ki min­den műszert. Aztán elaltatták. Amikor a narkózis álomfá- tyola szétcanlott, a főorvos föléhajolva azt kérdezte: „Na, Dudás mama, mit gondol hány a gyerek?” ö azt vá­laszolta, kettő. Mosolyogtak mim} körülötte, ffnroko— meg­mondták: „Hármas ikrek és mind a három leány...” — Boldog voltam. Első há­zasságomban nem lehetett gyerek. Amikor újra férjhez mentem, az első szülésem nem sikerült. Holtan érkezett világra a kisfiam. Aztán is­mét megpróbáltam, és ak­kor egyszerre három kislá­nyom lett így születtek meg — sor­rendben — Margit 2,04 kiló­val, Zsuzsa 2,40 kilóval és Agnes, a legfiatalabb 1,94 ki­lóval. Margit, Zsuzsa akár két tojás, teljesen hasonlók. Jellemük, szokásaik azono­sak. Hajuk barna. Ami meg­különbözteti őket: Margit zárkózott komoly; Zsuzsa érdeklődő tekinteti!, eleve­nebb. S a harmadik. Ágnes, aki nem hasonlít nővA ere, a leghuncutabb, a legeleve­nebb. Alig tíz porc iuu vui egy-egy gyerek között. A leg­nagyobbat és a legkisebbet fél órányi idő sem választja el egymástól. — Anyásom kérte, enged­jem el hozzájuk a gyereke­ket. De ne egyszerre menje­nek, mondta, hanem het n- ként váltsák egymást. Mit gondol, elmentek egymás nél­kül? Dehogy mentek. Nem tágítanak ezek egymás mállói egy tapodtat sem. ) Az iskolában közős osztály­ban járták végig a nyolc évet. Az osztályfőnök külön padokba ültette a hármas ik­reket. Legalább így megkü­lönbözteti őket — Nem volt semmi hely­cseré« huncutság soha? — Mit tetszik gondolni?! — nyitja kerekre barna sze­mét Zsuzsa. Melegbama szeme van mindhármuknak. — Egyformáin tanulnak csak tiopdek választ­ják el őket egymástól — ma­gyarázza édesanyjuk. Az édesanya ital boltvezető. Az italbolt különb, berende­zésre, hangulatra, mint akár­melyik városi presszó. Az édesapa az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság egri vasúti pincészetében dolgo­zik. — Mi az ikrek kedvence? — A húst nem szeretik. Semmilyen húst. Csak a le­vest meg a főzelékeiket. Margit, Agnes és Zsuzsa — ebben a sorrendben fog­lalnak helyet a tv melletti sezlonon, csendben, szégyen­lősen. — A kedvenc színetek* Mintha egy láthatatlan karmester intene, egyszerre válaszolnak. — A zöld. — Zöld pulóver­ben és zöld színű kardigán­ban ülnek a sezlonon mind a hárman. Kérdéseimet egyenként teszem fel mind­hármuknak, de nem sikerül aa egységet megbontani. Azt mondják: minden színt sze­retnek, csak a párosat meg a kéket nem. Mind a hárman szeretnek olvasni. „Eszik” a könyveket. Móriczot, Móra Ferencet, Gárdonyit. Egymás kezéből ragadják ki az olvasnivalót A „házi” könyvtárba a köny­veket úgy kapják, mint az öltözéket, a ruhát — Gyakran ők is eltévesz­tik. mit vettek fel. „Zsuzsa, vesd le, ez az én ruhám! Ági, ez a ruha az ényém!” Hallom ezeket de az én szememben mindegyik egyforma. Csak ők ismerik meg, melyik kié. — A kedvenc ételetek? — Köménymagos leves, húsleves, paprikás krumpli Érzésük, gondolatuk egye­ző. Legjellemzőbb vonásuk az összetartást as együttérzés. Ha valamelyikük szomorú, szomorkodik mind. Ha a sírást elkezdi közülük valaki, a má­sik kettőnek is megered a könnye. Ágnes csak elmoso- lyítja magát, Zsuzsának már a foga is kitetszik, Margit pe­dig kacag. Mint a láncreak­ció törvénye, olyan a maga­tartásuk, jellemük reagálása. Gyakran előfordul, hogy Ág­nes ugyanazt álmodja, mint a másik kettő. Dudás „marna” magyaráz­za: — Higgye el, volt időm megfigyelni: ha Margit a jobb oldalára fordul álmá­ban, a másik kettő is a jobb oldalára billen. Szinte egy­szerre mozdulnak, egyforma testhelyzetben pihennek éj­szaka. 1 Kedves fényképek kerülnek elő a tv-szekrény aljából. Régi újságok, „Hungary”, ahol a papa is ott áll az egyik pclyással a karján. Aztán az 1955. decemberi 3-i Népújság címfotója, ahol a hármas ik­rek láthatók, bájos, kecses testtartásban. S a legfrissebb fénykép: feltűnően szép leá­nyok. — Most kikerültök az is­kolapadból, s utána merre? Margit: — Fodrász leszek, az nincs a faluban . Ágnes: — Gyors- és gép­íróiskolába megyek, utána ápolónőképzőbe, végül óvó­nő akarok lenni. Óvoda még nincs, de majd lesz az is a faluban. Zsuzsa: — Kereskedő aka­rok lenni, boltos, mert az már van a faluban. Anyai szóra megigazítják frizurájukat. blúzukat a fényképhez. Zsuzsa letérdel, Ágnes — a „különböző” — középen, lehajol, s föléjük magasodik Margit, aki első­ként érkezett a világra. Ez a sorrend. Zsuzsa, Ágnes, Margit. Tizennégy évesek. Bájos, pompázó virágok. Pataky Dezső Levente őket. kiosztanak néhány au­togramot. Szörényi nine« ve­lük. Jóval később tűnik fel* amikor a tömeg már elosz­lott. Nem látszik boldognak. Minden kérdést és választ te­hernek érez. Különben jog­hallgató volt, amikor rájött, hogy tud zenét „csinálni”. Aztán elképzelései voltak, önálló, egyéni kezdeményezé­sei és úgy érezte, hogy neki felesleges indulni a II. tánc- dalfesztiválon. Képünkön magyaros ruhában van. nem véletlenül, mivei tudatosan törekszik a magyar zenei ha­gyományok beépítésére, hogy megteremtse az önállóbb ma­gyar beat-zenét. Filmet is forgatott már. Állandóan új szerzeményekkel jelentkezik Teenager-koncert Kevesen tudják, hogy az ORI-tól csak Ideiglenes mű­ködési engedélyt kaptak, ezért is nevezik magukat ön­tudatosan és egy kicsit kihí­vóan amatőröknek. Fájlalják, hogy nincs gazdája a gitárze- nefcaroknak és ez hátráltatja az új stüus. a magyar beat térhódítását. Ugyanis saját műfajukat elkülönítik a ha­gyományos tánczenétől, in­kább azt mondják, hogy kon­certeket tartanak. Legna­gyobb eredményüknek a zt tartják, hogy magyar szá­maikkal a legnépszerűbbek és hogy a fiatalokat elhódí­tották a teenager-partitóL Visszautasítják, hogy csupán hangosító technikájukon múl­na sikerük — inkább a szá­maik hangulatára apellálnak. B. Gy. Helyreállították a körmendi várkastélyt Az Országos Műemléki Felügyelőség hejyreállíttatta a körmendi várkastélyt, Nyu- gat-Dunántúl egyik legszebb és legnagyobb műemléképü­letét. A középkori eredetű, barokk és klasszicista stílusú, négy kerek saroktornyos, kétemeletes hajdani Bat- thyány-rezidencia ismét ere­deti szépségében látható. A helyreállítás során XVI. szá­zadi lőrések és XVlII. száza­di homlokzati festések kerül­tek napvilágra. A kastélyban felsőfokú mezőgazdasági technikumi kollégium műkö­dik: a toronyszobában több mint ötezer kötetes műszaki könyvtárat rendeztek be. A kastélyt övező 50 hektáros védett arborétumot felújít­ják. Vad Bika regénye — Bácsi, nem tetszik tudni, hogy mennyi idő kell egy könyv megjeleneseiiez? — kérdezi leg­frissebb ismerősöm, egy hete­dik osztályos fiatalember. — Mennyi? — kerdezem én is, csodálkozva. — És ugyan miért érdekel ez téged? — Könyvet írunk a barátom­mal — feleli ez a jóképű, szőke felnöttes bőrzakóba öltözött fiú. — És mi a téma? — kérde­zem teljes komolysággal. — önéletrajzi regény, és fő­leg a jelenlegi állapotunk — mondja bizonyos választékos­sággal é« megfontoltan. Mivel hirtelen nem is tudok szóhoz jutni, tárgyilagosan és bizonyos esztétikai félrevezo- tettseggel folytatja: — Álnevet vettünk fel én és a barátom. Ö a Korgó Gyomor, én a Vad Bika vagyok. Egy óriási verekedéssel kezdődik az egész. Megírjuk, hogyan telnek napjaink és úgy csináljuk már rögtön az egészet hogy egyből filmre lehessen vinni. Forgató- könyvbe írjuk. Ugyani« film­rendező szeretnék lennie Persze lehet, hogy inkább régész le­szek. vagy mind a kettő. Köz­ben meg fociznék egy nagy csa­patban, mondjuk a Fradiban, éDpen ezért szeretnék gimná­ziumba Pesten járni ... Minden sportot űztem én, magasugrást... sőt. azt mondták, hogy nagy teniszező leszek. Nagyképű is lettem. aztán abbahagytam. Van egy gitárzenekarunk, már fel is léptünk egy iskolai ren­dezvényen. Saját számainkat játsszuk .. . Hirtelen felocsúdom és közbe­vágok: — Űrhajós nem akarsz lenni? — Nem. Humán érdeklődésű vagyok. —berkoxit»—

Next

/
Oldalképek
Tartalom