Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-10 / 84. szám

A pártszervezetek és a vállalati politika tavaly szépen gyarapodtak az idén jó! kezdtek Tájékoztató Egerben a mezőgazdaság helyzetéről m A megyei tanácsnál teg­A z új gazdasági mecha­** nizmus bevezetése előtt, széles körben merült fel az aggály, hogy a válla­latok gazdasági önállóságá­nak kibontakozása a gazda­sági vezetés megnövekedett döntési szabadsága csökkenti a pártszervezetek szerepét. Sokan úgy vélték, hogy a gazdasági tényezőle mellett másodrendű a termelési fo­lyamatnak a politikai, em­beri tényezőié, s emiatt a oárt tevékenysége is háttér­be szorul. Az eddigi tapasztalatok nem igazolták ezt az aggályt Ellenkezőleg, a vállalati ön­állóság növekedése ösztön­zően hatott a pártszervezetek tevékenységére, kezdeménye- zően léptek fel a vállalati gazdaságpolitikai koncep­ciók. a vállalatok egész te­vékenységét átfogó kérdések kidolgozásában. Bizonyos, hogy a gazdasági vezetés nagyobb önállósága, felelőssége önmagában is módosítja a pártszervezetek szerepét a gazdasági munká­ban. A pártszervezetek ellen­őrző munkája is elsősorban a gazdasági egység összmun­kájának a vizsgálatára irá­nyuk Az a tény. hogy a pártszer­vezetek elsősorban politikai oldalról közelítik meg a kér­déseket hogy a gazdaságfej­lesztés irányairól, általában az egész vállalati politikáról önálló véleményt formálnak, természetesen nem jelent és nem is jelenthet hatalmi ala­pon álló szembenállást a gaz­dasági vezetéssel. A pártszer­vezetek minden tevékenysége politikai jellegű. Így a gaz­dálkodást és a gazdasági ve­zetést érintő tevékenysége is csak politikai természetű le­het. Nem a gazdálkodás köz­vetlen irányítása, a konkrét termelési. üzemfejlesztés, tervek kidolgozása a feladata, hanem annak a biztosítása, hogy még a legkisebb jelen­tőségű gazdasági kérdés el­döntésében is érvényesüljön a gazdasági vezetés politika; felelőssége. Ebből követke­zik. hogy bármilyen gazdasá­gi döntésről is legyen szó. ha annak kihatása akár egyet­len embert is érint, politika: döntésnek kell tekinteni é? alaposan meg kell gondolni fel kell mérni tatását a vál­lalati kollektívára, az egyes emberekre, azok gondolko­dására. A z új körülmények kö­r%' zött nagyobb a koc­kázat. Érthető, hogy a gaz­dasági vezetés esetenként hú­zódozik a nagyobb jelentősé­gű. kockázattal járó. vagy esetleg az adott időszakban népszerűtlen, de később az egész vállalat tevékenységét, kedvezően érintő intézkedé­sek. döntések meghozatalától. A pártszervezetek — ismer­ve a dolgozók véleményét, hangulatát — a maguk po­litikai eszközeivel kedvezően befolyásolhatják. támogat­hatják a gazdasági vezetést. Természetesen nem arról van szó. hogy a pártszervezetek megosszák a gazdasági veze­tés felelősségét a gazdasági döntésekben, hanem arról, hogy a piaci helyzetet, a köz- gazdasági körülményeket fi­gyelembe véve. együttesen mérlegeljék a lehetőségeket. A gazdasági önállóság nö­velése nem öncél, hanem esz­köz ahhoz, hogy a vállalatok úgy alakíthassák gazdálko­dásukat. hogy az a legna­gyobb társadalmi hasznot hozza. A vállalati tevékeny­ség eredményessége elsősor­ban a vállalati nyereség ala­kulásában tükröződik. A vál­lalatok gazdasági vezetőinek, az üzemi kollektíváknak is az az érdeke, hogy a nyereség az adott körülmények között maximális legyen. A vállala­toknak ez a törekvése — jól működő gazdasági szabály­zók esetén — természetesen megegyezik a népgazdaság érdekeivel is. A vállalati önállóság meg­növekedése erősíti a helyi ér­dekeket. azok néhol túlsúly­ba is kerülhetnek. Ilyen ese­tekben a pártszervezetnek, mint politikai testületnek, rendkívül nagy szerepe lehet. Azt természetesen nem lehet elvárni és nem is várják el egyetlen pártszervezettől sem. hogy politikai eszközökkel beavatkozva, a saját üzeműk érdekei ellen lépjenek fel. Az elképzelhető. hogy ideig­óráig a gazdasági vezetés, a munkáskollektíva magas po­litikai öntudattal rendelkezve elbírja az ilyen ellentmon­dásokat. de tartósan csak po­litikai munkával, nem lehet ellensúlyozni a kedvezőtlen közgazdasági hatásokat. Vi­szont abban az esetben, ami­kor a helyi érdekek érvénye­sítése nyilvánvalóan sérti a népgazdaság érdekeit és azo­nos gazdasági eredmény el­érése mellett ez elkerülhető lenne, akkor a pártszervezet­nek. amely a legöntudato- sabb dolgozókat tömörítő po­litikai testület, fel kell lép­nie az ilyen törekvések ellen. Természetesen a párt- szervezetek sokrétű politikai munkájában tovább­ra is az ember, az emberi vi­szonylatok maradnak a kö­zéppontban. A vállalati önál­lóság növekedése csak a le­hetőségét teremtette meg az üzemi demokrácia kiszélesí­tésének. a kezdeményező készség kibontakozásának. Ez nagy lehetőség, amelyet va­lóra kell váltani. A pártszer­vezetek feladata, hogy a gaz­dasági vezetőktől, az egyes dolgozókig segítő támogatás­ban részesítsék a kezdemé­nyező. kísérletező, alkotó em­bert. Tevékenységükkel se­gítsék elő az olyan politikai atmoszféra megteremtését, amelyben szabadon érvénye­sül az elvtársi együttműkö­dés. az újra. az alkotásra va­ló törekvés és a kölcsönös bizalom. Dankovits László az MSZMP KB munkatársa nap délelőtt Kéri István, a megyei tanács vb-elnök- helyettese. valamint Nagy László, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmiszeripari osztályának vezetője tájé­koztatót tartott a mezőgaz­daság országos és megyei helyzetéről. A tájékoztatón részt vet­tek a megye, a járások, vá­rosok. párt és tanácsi veze­tői. mezőgazdasági szakem­berei. s mindazoknak a szer­veknek a képviselői, akik kapcsolatban állnak a mező- gazdasággal kezdve a bank­tól a növényvédelmi fel­ügyelőségig. Jóleső érzés volt hallani, hogy a mezőgazdaság orszá­gos eredményei mellett me­gyénk közös gazdaságai szá­mos sikert értek el. szépen gyarapodtak az elmúlt év­ben. Amint Nagy László osz­tályvezető ismertette: az elő­zetes adatok szerint a várt­nál több terményt és húst adtak termelőszövetkezeteink s az előző évhez képest majd­nem 18 százalékkal növe­kedett a termelés' érteke, 306 millió forinttal nőtt a közös vagyon és a tartalék- alapok is 40 százalékkal na­gyobbak. mint az 1966-os év­ben voltak. A közös vagyon növekedése mellett nem vég­leges adatok szerint kétezer forinttal több lutott egy-egv szövetkezeti tagnak, mint az előző évben s tízórás munka­Részletes tájékoztatót kap­tak arról is a jelenlévő veze­tők. szakemberek; milyen in­tézkedéseket tettek a fel­sőbb szervek arra. hogy a gazdaságirányítás új rendsze­rében megfelelően tudjanak gazdálkodni a termelőszövet­kezetek. Ezek az intézkedé­sek kedvező fogadtatásra ta­láltak. de a tsz-ek egy része még ma sem kéDes megfele­lően élni az önálló gazdálko­dás adta lehetőségekkel. Nagy érdeklődés kísérte a tájékoztatónak azt a részét, amely a termelőszövetkeze­tek pénzügyi, jövedelmező­ségi és beruházási helyzetét ismertette. A vitában is ez kapott legnagyobb hangot. Mint megtudtuk: megyénk­ben az elmúlt évben egyetlen mérleehiányos termelőszövet­kezet sem volt. gondot egye­dül a Mátraderecske. Mátra- balla közös gazdaságainak építőipari vállalkozása oko­zott. amely jelentős veszte­séggel zárta az évet. Mint a tájékoztatón Kéri István vb-elnökhelyettes el­mondotta. a közős gazdasá­gokban szinte mindenütt szó­vá tették, mennyi gondot okoz az új beruházási rend­szerre való áttérés, hiszen míg 1965-ben az építkezése­kért csak tíz százalékban kel­lett a szövetkezet pénzéből fizetni, ez az arány az idén 42—43 százalék lesz. A hitel aránya az előző 80 százalék­ról 20 százalékra csökken. Még ilyen feltételek mellett is 336 millió forint értékben szerettek volna a közös gaz­daságok építkezni, gépeket vásárolni. Ám a megye ter­melőszövetkezetei részére mindössze 50 millió forint­nyi hitel áll rendelkezésre, a többi pénzt saját kasszájuk­ból kell biztosítani. Számít­hatnak mintegy 60 millió fo­rintos állami támogatásra is. A hitelből a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek 11 millió forintot kapnak, hogy az elmúlt évben be nem fejezett s az idén kezdődő építkezések költségeit fedez­ni tudják. A tájékoztatón szó esett még ügyrendi kérdésekről, a minisztériumok és tanácsi szervek, a tanácsok és a tsz területi szövetségek kapcsola­táról. a melléküzemági te­vékenységgel összefüggő jogi és etikai kérdésekről, mert egyes tsz-ekben a szocialista gazdálkodás elveivel össze nem egyeztethető kezdemé­nyezést tapasztaltak. Sikerült több kérdést tisz­tázni a földtörvénnyel, a ház­táji földekkel, a pártoló tag­sággal és a szövetkezeti al­kalmazottak ügyével kapcso­Az ember csodálkozik. Ho­gyan lehet a rend őre ilyen mosolygós arcú, alapvetően vidám természetű? Mert Re­ményi Lajos rendőrhadnagy ilyen. Testes alakja is sugá­rozza a jó kedélyt. — Pedig huszonhárom évet töltöttem el szolgálatban — válaszolja a kérdésre. — Ez elég nagy idő. Azok közül, akikkel együtt kezdtem 1945 tavaszán, már csak magam vagyok. Illetve: most búcsúz­tam én is el az egyenruhától. Még hozzá nagyon szép el­ismeréssel. Hadnaggyá lép­tették elő. Alig tudja titkolni büszkeségét. Az az egy arany csillag a váll-lapon mindent megmagyaráz. Rangjelzés, egyenruha? Hol volt még ez 45-ben, Ludason? Csak egy karszalag a civil öltönyön, ez mutatta, hogy a viselője má­sok nyugalma, biztonsága fö­lött őrködik. Egy évvel később, az át­szervezés után, Eger követ­kezett, majd Vámosgyörkre helyezték ki őrsparancsnok­nak. Többfelé teljesített szolgálatot, de mindig Gyön­gyös környékén. — Vannak, akik ügy gon­dolják, könnyű szolgálat a miénk. Sétálunk az utcán, az egyik óra múlik a másik után, aztán mehetünk haza, pihenni. Nem olyan egysze­rű ez. Különösen ünnepek 'delén. Tlvenkor gyakoribb a rendbontás. — Szolgálat közbe* k*­latban is. Majd szó esett ar« ról. hogy milyen körülmé­nyek között kezdték az idei esztendőt megyénk közös gazdaságai. Ánállóbban. alaposabb tervvel kezdtek munkához* mint bár-melyik évben eddi;:. Több mint 50 millió forint van bankszámláinkon és mindössze 66 millió forint hitelt vettek fel különböző kiadásaik fedezésére. Ami a mezőgazdasági munkát ille­ti; időben hozzákezdtek s jól haladnak vele. Abban, egyetértettek a jelenlévő szakemberek és vezetők, hogy ilyen jó talaimunkát még soha nem végeztek mint az idén. A vetés is mintaszerű volt. csak az úi rendszerű szőlő metszését kezdték meg későn. Felhív­ták a figyelmet arra. hogy mivel a nagy hozamú kukori­ca-vetőmagok megérkeztek, késlekedés nélkül el kell kezdeni a vetést, hogy május eleiére be lehessen fejezni ezt a munkát. Arra is felhívták a közős gazdaságok vezetőinek figyel­mét, hogy tegyék meg a szükséges előkészületeket az öntözésre, mert az elmúlt hat hónap csapadékmennyisége csak mintegy 60 százaléka volt a korábbi évek átlagá­nak. Javasolták, hogy a me­zőgazdasági osztályok a te­rületi szövetségekkel együtt adianak ötleteket a megfele­lő agrotechnika kialakításá­hoz s megfelelő propagandát feitsenek ki az idei termés biztosítása érdekében. rült-e veszélyes helyzetbe? — Egyszer. Tömegvereke­dés tört ki. Még a járőrün­ket is megtámadták. Amikor én is kivonultam másodma- gammal, akkor sikerült csak a rendet helyreállítani. — Előfordul-e, hogy ok nélkül hívják ki a járőrt? — Elég gyakran. Családi perpatvar esetében. A szom­szédok vagy az ismerősök telefonálnak be, menjünk ki, mert már vér folyik. Sze­rencsére csak hangosabb csa­ládi veszekedés zajlott le, ál­lapítják meg a helyszínen. — Most aztán következ­nek a nyugalom évei. — Igen, és ezt az új hely­zetet nem is könnyű meg­szokni. De nem leszek mun­ka nélkül a jövőben sem. Van egy kis családi házunk, egy kis kerttel. Velünk lak­nak a lányomék is. Ott a kis unokám. Dajkálhatom, ját­szogathatok vele. De az asz- szonyok is adnak majd mun­kát: menjek el a boltba, hoz­zak ezt vagy azt. Ahogy szo­kott lenni. Mindig a legki­sebbet küldik a családból. Igaz? Kedélyesen mosolyog hoz­zá. A vidámság az alapter­mészete. No, de azért egyéb szóra­kozásra is jut majd ideje, teszi hozzá. És huncutkodva* mint aki valami turpisságra készül, úgy mondja: — A cimborákkal össze­ülünk majd ultizni. Egy-két pohár borocskát is lenyelünk ilyenkor, ahogy az dukál. Az asszonyok meg beszélgetnek addig. Átrándulgatunk majd Gyöngyössolymosra. Sok jó ismerősöm lakik ott. Utóvég­re egy nyugdíjasnak minden­re jut már ideje. A beszélgetés végén az ember már nem is csodálko­zik. Miért ne lehetne jó ke­délyű. vidám ember a rend őre? Utóvégre annyi millióan állnak mellette, olyan sok a rendes ember. így mondia Reményi Latos ny. rendőrhadnagy is. (gmft ms umti* KL szerdg Felettébb gyanús nékem ez a Biztosító. Állandóan balesettől félt, állandóan az éle­temet óvja, r~, mi az; talán nem akar fi­zetni? ★ Lelkes odaadással és kutató szenvedéllyel szoktam olvasgatni a hirdetéseket az újsá­gokban. Hogyne, amikor némelyik hirdetés olyan, mintha — magyarul lenne írva. ★ Az igazi, a modern festmény kritériuma: nem a festmény függ a falon, hanem a. fal függ a festményen. ★ Régóta töprengek ezen: Desdemonát azért ölte meg Otelló, mert nagyon szerette. Jó ég, mi lett volna, ha nagyon utálta volna? ★ Kedves Tündér, kérdésedre, hogy az álta­lad teljesítendő három kívánságomat ille­tően ezúton adjam meg a választ, ím meg­teszem. Első kívánságom: legyél olyan ked­ves, és az égvilágon minden kívánságomat teljesítsed. A másik két kívánságomat majd alkalomadtán közlöm veled. (—ő) |S»VKVV.V»VÍ 14h;tt-jt$zkholóí)ift Wem vagyaik1 ba4 jonás, nem hiszek az ílomjóslatokban, de ízért szeretem tudni, hogy mit és miért ál­modtam, ha egyáltalán imlékszem még reggel arra, hogy éjszaka mit álmodtam. Igaz. volt már arra is eset, ami­kor nem kellett Pová- zsaihoz, a szaltértőhöz fordulni ebben az ügy­ben, mert reggel rög­tön mondta nekem Lujzika: —- Te. kis csacsi. „ nem álmodtál... De hát különben ts ilyesfajta álommal nem a kopasz és bibir- c sókos Povázsaihoz fordul az ember, ha­nem a selyemhajú Luj- zikához, aki ugyan nem pszichiáter, de érti a dolgát. Az utóbbi idő­ben azonban sok olyan furcsa dolgot álmod­tam, amit legalábbis megbeszélni jólesett valakivel és ez a Po~ vázsai nemcsak jó hallgató, de úgy lát­szik, pszichiáter lélek is. mert kellő szakava- iottsággal és megnyug- fosó módon rundeste álmaim ügyét. Azt álmodtam az egyik éjszaka, hogy tücsök vagyok, de eltö­rött a hegedűm, s ezért nem tudok indulni a nemzetközi hegedűver­senyen. Éppen ott szó- morkodom egy zsom- bék tövében, amikor egy gólya jött és hamm, bekap... Mi le­het ez az álom? — Nagyon egyszerű — magyarázta Pová- zsaí. — Biztosan az ébrenléted meditáció­ja csapódik le álmod­ban... Tanácsolom te­hát, hogy semmi zsom- bék töve, semmi Lujzi­ka, te csak ne muzsi­kálj, mert jön a gólya... Meghökkentem: mi­csoda igaza van ennek a Povázsainak. Érthető hát, ha kö­vetkező álmommal is­mét hozzá rohantam elmondani, hogyan ül­tem én egy hegyor­mon, fújva egy hatal­mas kürtöt. melynek hangjától hajladoztak a völgyi fenyők is. Aztán egy kis nyulacs­ka jelent meg valahon­nan, elkezdett egy fü­ve esket majszolni, s a leövetkező pillanatban hanyatt-homlok zuhan­tam le a völgybe és jött velem a fél hegy­oldal. Ott ébredtem fel, párnástul papla­nostul, az ágyam mel­lett, •— Nagyon egyszerű — magyarázta Pová- zsai. — Minden bi­zonnyal régóta töpren­gesz, hogy meddig hú­zod mén ott fenn, nagy hangon és attól félsz, hogy az üzem le'-gyá- vább nyulacskája is egy fűszál segítségé­vel kitörheti a nya­kad.*. Jobb, ha magad­,Tt\\vwajeox\\\\\\\\\\\\\\\>vi fői lemondasz, mielőtt rájönnének... Ismét meghökken­tem: hónán tudhatta Povázsai, hogy az üzemben maszek nyál- tenyészetet rendeztem be és gondozásukra nyolc éjjeliőrt alkal­maztam. Fantasztikus. De ami a legjobban megdöbbentett, az a következő volt: én va­gyok Búvár Kund és javában fúrom az el­lenség sajkájáit. ami­kor két száraz fasirt jelenik meg csajkában és hangosan számol­nak... egy... kettő... nyolc... — Nagyon egyszerű — magyarázta Pová­zsai. Minden bizony­nyal ébrenléted idején sokat számoltál és már a kosztról is fogalmaid voltak... Ennyi az egész. Hinni kell az ál­mokban, barátom — búcsúzott Povázsai a beszélőn, s amíg vezet­tek vissza a cellába, azon tűnődtem, hogyan volt képes Povázsai nemcsak megfejtem, de álmaimból meg is jósolni j övömet a nyolc hónapot? Hiába, ilyen az álom-pszlcho■ lógia. í napokra átszámítva 34 rlntot tett ki keresetük. fo­4x elismerést Egy arany csillag a váll-lapon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom