Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-09 / 83. szám
A KIMSZ megalakulásának közelgő 50. évfordulója alkalmából az ifjúsági és családi ünnepek új szokásainak összegyűjtésére, a legjobban bevált formák elterjesztésére hirdet, pályázatot a KISZ Központi Bizottsága és a Népművelési Intézet, Felhívják a fiatalokat, hogy készítsék el a fpgadalomtételi, a személyi igazolvány átadó* a szakmunkásavató ünnepségek forgatókönyvét. írják le a bevonulok búcsúztatásának, az érettségirák ballagásának, a KISZ-szervezetek zászló- avatásának, az ifjú kommunista közösségek és ifjúsági klubok névadásának újonnan meghonosodott formáit. Számoljanak be a KISZ-esküvők és névadó ünnepségek stb. mai szokásairól. A pályamunkáknak, amelyeknek szeptember 30-a a beküldési határideje, tartalmazniuk kell az ünneprág részletes leírását, az előkészítés, a szervezés legfontosabb mozzanatait. A tervek szerint decemberben hirdetik Id a pályázat eredményét. A győztest ötezer forinttal jutalmazzák. Ezenkívül két 3000 forintos második és három 1500 forintos harmadik díjat is kiadnak. (MTI) Néptánc-fesstivál Egerben Szombat este Vasárnap Nem nevettem. Bizony nem, mert a „komédia királyának” még egy olyan hatalmas ország Is, mint Kanada, kevésnek bizonyult, hogy „király” legyen. Buster Keaton végigutazta Kanadát, de az az utazás — amely egyetlen ötlet erejéből s nem a sínautó lóerejéből telt — prospektusnak semmitmondó, humornak sztyeppéi szá- razságú. Húsz perc volt az egész?! Pontosan eddig tartott a „Testvórgyárak” című Tipor tfilm is! Az Irodalmi Színpad mindig tart valami csemegét a „színpadán”, korántsem exkluzív, vagy hogy inkább sznob csemegét, mint sokkal inkább az igényes irodalmi propaganda fűszeres ízeit. Ha nem is gyakran (!). de a Magyar Televírái ellátogat erre a budapesti színpadra is és látogatása mindig élvezetes. A látogatás érdeme most is a televízióé, a két Pirrandelló egyfelvonásos bemutatója pedig az Irodalmi Színpadé. Mensáros László Chiarchia- rója Az ördöngösben kerek és remek miniatűr, szinte mérnöki pontossággal, a művész vegykonyháján elegyítve villantja fel a figura ko- medikus és tragikus vonásait. A Csocsóbam Garas Dezső és Káló Flórián, valamint az igen tehetséges, temperamentumos, de nem tudni miért oly keveset látott M edgy esi Mária szinte „olaszos” tempóval, oldott játékkedvvel komédiázta végig ezt a kis bohózatot. Kár, hogy nem volt egy harmadik egyfelvonásos. Vasárnap este nemcsak a titokzatos szenyórával, de a makacs megándetektíwel, illetőleg egy amerikai krimisorozat hősével, Richard Bnad- forddal is találkoztunk. Hiába, Amerika az Amerika! Angyal egy halott után, vagy ügyében nyomoz, egy francia avagy egy csehszlovák krimiben másfél órára elegendő egy hulla, hogy a nyomozó logikája és ha kell* fizikai bátorsága is kibogozza az ügyet. Ebben az amerikai krimiben alig ötven perc is elegendő két hulla, egy hullajelölt produkálására. Minden adva van itt: ékszer, nő, detektívfél ügyelő, aki a szabályok szerint csak gán- csoskodni való, temető és katakomba, sőt jóvágású főhős is, meg rosszvágású gyilkos is... Minden! Mégis gyengécske, műfaján belül is ostobácska krimi volt ez, — a javából. (gyurkó) Pályázat az új szokások összegyűjtésére ItfaMfcrsiUdMailMfc*; • mull i ÉiM % szegediek bemutatója (Foto: Pilisyj Létai: Patakparton című táncjátékát az egri főiskolások!, akik ezen a délelőttöm harmadszor is színre léptek. Ezúttal Görög Ilona bemutatásával érdemeltek ki a közönség tapsát. A népballada koreográfiája Kovács Bélák zenéje Rezessy László nevéhez fűződik. A délutáni órákban tanácskozásra került sor a felsőokvidékre kerülő művészeti vezetőket, táncoktatókat már az egyetemeken és főiskolákon képezzék ki. Este a Szegedi József Attila Tudomány- egyetem és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tánccsoportjai Sírokban vendégszerepeltek. Hétfőn délelőtt és délután bemutatókat tartottak a Gárdonyi Géza Színházban. Képek, szándékok, tények Nem egyszerűen csak egy szakköri kiállítás, amit a bürokratikus szigor, a bizonyítani akarás hívott életre. Ezzel is tudatára adni az állovatok és pénzügyi keretek vigyáráinak, hogy a költség- vetésileg biztosított forintokat a fatoszakkör a rendeltetésnek megfelelő célra használta fel. A gyöngyösi Városi Művelődési Ház szakkörének tagjai ettől többet akartak elérni képeikkel, fotóikkal. A szándékuk az első pillanatban kitűnik. Igényes válogatást találhatunk, nézhetünk végig. Ezek a képek akarnak valamit mondani, tükrözni szándékoznak nagyon mai tényeket, hangulatokat, felfedeztetni akarják velünk a múló pillanat szépségét, ami mellett olyan gyakran futunk el nem látó szemmel. Persze, ahány fotós, annyiféle a megvalósult másolat az életről, annyiféle a nézőpont, annyiféle a látószög. Fehér Miklós természeti képeit már jól ismerjük. Szereti az ellesett pillanatok varázsát. Rábízza magát a természet komponáló készségére. ő csak végrehajt a gépével. lencséjével Elérik teszi, megmutatja azt. amit az erdők mélye rejt Kedveli a romantikus hangulatot. A többi között ilyen a Felhők című képe is. Szendrővári György a külföldet járó, idegen tájakkal ismerkedő ember rácsodálko- zásait a felfedezés örömeit adja vissza. Az olaszországi tájak mellett mégis a Tátra ősvadonját bemutató Verőfényben című képénél időztünk el a- legtovább. Ennek 6zelíd öröme, nagyon mély melegsége fogott meg a legjobban. Béres Ferenc mai létünk derűjét keresd. Az ember viszonyát a környezethez, az embert abban a valóságban, amit két keze munkájával, erőfeszítéseivel produkál. Különösen élénken emlékezünk vissza két portréjára, amely az idős emberek békés nyugalmát hangsúlyozza. Az egyik: Derűs öregség, a másik: Nagymamám. Kovács Jánost jobban vonzza a városok hangulata. Az egyre magasodó épületek közé bezárt ember élete, vágyódása a falakon kívül rekedt élet iránt. Hogy a jelen biztató tendenciáit felfedezhesse és nyilvánvalóvá tegye, a kontrasztokat is felhasználja. Legerőteljesebben komponált képének a Vasereket tartjuk. Ezt a kiállítást, amelyet felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére rendezeti meg a szakkör, érdemes volt megtekinteni. Szakmailag is azt bizonyította, hogy a fotósok a mesterség ismeretéből is figyelemre méltó mennyiséget sajátítottak el. De ennél talán sokkal örvendete- sebb eszmei biztonságuk, mondanivalójuk határozottsága, érettsége. Túljutottak a korábbi kiállításukon még tapasztalt, rosszul értelmezett szentimentalizmusukon. az öncélú fényeffektusok keresésén. az álromantikus népieskedésen. Erőteljesebben fogalmaznak. biztosabb kézzel válogatják ki a témát, romantikájuk is elfogadható, belső indítékú. Fejlődésük figyelmet érdemel. (g. molnár) (Folytatás az 1. oldalról.) tek színpadra. A délelőtti előadások közül a Budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola táncosai aratták le a legnagyobb sikert Szász: Gencsapáti Ver bunk-jóval. Nagy sikerrel mutatták be tatási intézmények küldöttei részvételével, ahol a művészeti nevelés, az eszmei-politikai oktatás problémáit vitatták meg. A tanácskozás végén a fiatalok javaslatot fogalmaztak meg, amelyben azt kérik, hogy a jövőben a Ezúttal a Gödöllői Agrártudományi Egyetem néptánc- csoportja vívta ki a közönség és a zsűri nagy elismerését, Végvári: Szakolci szlovák cséphadar ótánc előadásával. A több mint félszáz bemutató után munkához látott a zsűri, amelyet Vásárhelyi László koreográfus, a Népművelési Intézet művészeti előadója vezet. Döntésük előtt ma délelőtt a szakmai vitára kerül sor, maja az eredmények kihirdetésével, a díjak átadásával és a legjobb együttesek gálaestjével zárul a felsőoktatási intézmények II. népdtánc- íesztiválja Egerben. Tegnap este az Agria Tavernában fogadást adott a megyei KISZ-bizottság és a Tanárképző Főiskola, ahol Moldován Domokos feldolgozásában Virágnak virága címmel műsor hangzott el. A nagy sikerrel szereplő művészek korhű hangszerekkel elevenítették fel Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint dalait, francia és magyar regős dalokat. AZ ORCIVALT BŰNTEÍT 8. Lecoq úr elsőnek lépett a lépcsőházba, s azonnal szemébe ötlöttek a vérfoltok. —' Ö, ó, ó — mondta felháborodva minden újabb folt láttán. — A nyomorultak! Courtois urat megkapta, hogy ilyen érzékenységre talál egy rendőr lelkében. Ügy gondolta, a szánakozást kifejező jelző az áldozatokra vonatkozik. De csalódott, mert Lecoq úr menet közben így folytatta: — A nyomorultak! Nem szokás így összemocskolni a házat, legalább letörölték volna! Óvatosság is van a világon, vagy mi az ördög! Mikor az első emeletre ért, a detektív megállt a hálószobába nyüó kis szalon ajtajában, s mielőtt bement, alaposan tanulmányozta a berendezést. Mikor már mindent látott, amit látni akart, belépett, és így szólt: — ördögbe is! Nem az én megszokott ügyfeleim. — De azt hiszem — jegyezte meg a vizsgálóbíró, — nyomozásunk eddigi eredményei nagyon megkönnyítik az ön dolgát. Világos, hogy Guespin, ha nem is bűntárs, mindenképpen tud a bűncselekményről. Lecoq úr a cukorkásdobozt díszítő képre nézett. Ez már több volt. mint egyszerű pillantás, vallomásnak is beillett. Nyílván azt mondta el a drága megboldogultnak, amit hangosan nem mert kimondani. — Tudom — szólt —, hogy Guespin szörnyű gyanús. Miért nem akarja elmondani, hogy hol töltötte az éjszakát? Másrészt azonban a közvélemény ellene van, így én természetesen kételkedem. A detektív egyedül állt a szoba közepén — kérésére a többiek a küszöbön maradtak —, körbehordozta fénytelen tekintetét, és az iszonyú rendetlenség okát kereste. — Hülyék! — mondta hangosan, — Vadállatok! Nem, igazán nem szabad így dolgozni. Azért mert az ember megöl valakit, és kirabolja, még nem kell mindent ösz---------------------------------:——-------------------------------------------sze tömi a lakásban. Nem szokás összetörni a bútorokat, a patvarba is! Tolvaj kulcsokat kell hozni, szép tolvaj kulcsokat, amelyek zajtalanul járnak, és ragyogóan lehet velük dolgozni. Ügyetlenek! Ostobák! Azt mondaná, az ember. .. Hirtelen elhallgatott, szája tátva maradt. — Ohó! — folytatta, — Talán nem is olyan ügyetlenek. A jelenet tanúi mozdulatlanul álltak a küszöbön, csodálkozással vegyes érdeklődéssel követték Lecoq úr mozdulatait. amelyek már test akorlat számba mentek. Letérdelt a szőnyegre, a porcelándarabkák közt kezével végigtapogatta a vastag anyagot. — Nedves, nagyon nedves, még nem itatták meg az egész teát, mikor összetört a porcelán. — Sok tea maradhatott a kannában is — jegyezte meg Plantat bácsi. — Tudom, — válaszolt Lecoq úr —. éppen erre gondoltam. Így hát ez a nedvesség nem árulhatja el nekünk a bűntett pontos idejét. — De megadja az óra — kiáltott Courtois úr, — mégpedig egészen pontosan. — Varában — helyeselt Domini úr, — a polgármester úr jegyzőkönyvében szépen elmagyarázza, hogy az esés pillanatában megállt az óra. — Nahát, engem éppen az óra állása hökkentett meg — mondta Plantat bácsi. — Három óra húsz percet mutatott, mi pedig tudjuk, hogy a grófné teljesen fel volt öltözve, akárcsak napnr.1. mikor rajtaütöttek. Hajnali háromkor még fent volt és teázott? Nem valószínű. — Engem is meglepett ez a körülmény — szólt a detektív — ezért kiáltottam fel az előbb, hogy „nem is olyan ügyetlenek!” Különben mindjárt meglátjuk. Végtelen óvatossággal máris fölemelte az ingaórát, és visszatette a kandalló párkányára, vigyázott, hogy biztosan álljon. A mutatók még mindig három óra húsz percet'jeleztek. — Három óra húsz — dünnyögte Lecoq úr, s egy kis ékejt csúsztatott a talapzat alá. — Az ördögbe Is, nem ilyenkor szokás teázni. De még kevésbé szokás júliusban ilyenkor, napkeltekor gyilkolni. Nagy nehezen kinyitotta az óralap fedelét, s a nagymutatót fél négyre tolta. — Az óra tizenegyet ütött. — Na tessék! — kiáltott Lecoq úr diadalmasan. — Itt az igazság! Kihúzta zsebéből az arcképes erkorkásdobozt, bekapott egy szem mályvacukrot, és azt mondta: — Komédiások!.;. Ez az egyszerű ellenőrző módszer, melyre senki sem gondolt, megdöbbentette a nézőket. Különösen Courtois úr csodálta. — Ez a fickó érti a mesterségét «-*• mondta az orvosnak. — Ergo — folytatta Lecoq úr, mert tudott latinul — nem vadállatokkal van dolgunk, ahogy először gondoltam, hanem olyan gazemberekkel, akik tovább látnak a késük begyénél. Rosszul számították ki a dolgot, ezt meg kell hagyni, de mindenesetre kiszámították, a jel biztos. Félre akarták vezetni a nyomozókat a hamis időponttal. — Nem látom, tisztán a céljukat •— jegyezte meg Courtois úr. — Pedig ugyancsak világos — felélte Domini úr, — Nem állt-e érdekükben a gyilkosoknak; hogy elhitessék, a bűntett az utolsó párizsi vonat indulása után történt? Guespin kilenckor hagyta ott társait a Lyoni pályaudvaron, tízkor itt lehetett, meggyilkolta gazdáit, elvette a pénzt, amiről tudta, hogy Trémorel úrnál van, és az utolsó vopattal visszamehetett Párizsba, — Nagyon szép feltételezés — jelentette kl Plantat bácsi, — de hát akkor Guespin miért nem csatlakozott barátaihoz Weplemél, Batignolles-ban? Így bizonyos mértékig valami alibifélét tudott volna igazolni. A nyomozás kezdete óta Gendron doktor a szoba egyetlen épségben maradt székén üldögélt, s a hirtelen rosszulléten töprengett, amelybe Plantat bácsi úgy belesápadt, mikor a kuruzsló Robeiot-ról beszélt A vizsgálóbíró magyarázata kiszakította gondolataiból, felemelkedett — Van még valami — mondta. — Az óra előreállítása nagyon hasznos Guespinnek. de igen kellemetlen lehet bűntársának, a Korhelynek. — De hát könnyen lehetséges — válaszolta Domini úr, — hogy nem kérdezték meg a Korhelyt. Ami Guespint illeti, valószínűleg, megvolt minden oka, hogy ne menjen el a lakodalomba. A gaztett elkövetése után zavarban lett volna, s ez többet árthat neki, mint távólléte. Lecoq úr még nem látta idejét, hogy nyilatkozzon» Visszament a kandallóhoz, és tovább forgatta a mutatókat. Az óra előbb fél tizenkettőt, aztán éjfélt, aztán fél egyet, aztán egvet ütött. Teljesen belefeledkezett ebbe a foglalatosságba, és közben így dohogott: — Kontárok, kocatolvajok! Azt hiszik magukról, ravaszak, de mindenre azért nem gondolnak! Meglökik a mutatót, de az már nem jut eszükbe, hogy a harangszerkezetet Is hozzáigazítsák. Aztán jön egy fickó, a rendőrségtől, egy vén róka, aki érti a csíziót, és rájön a turpisságra. (Folytatjuk)
