Heves Megyei Népújság, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-02 / 78. szám

Dávid, a mesehős Mosolygós percek Őrfilet Csajkovszkij zenéjére Nemzedékek olvasták és nem látnoki jóslás: nemzedé­kek olyássák még majd Cop- perfieM' Dávid történetét, azt a regényes karraj zot. amely a realista Dickensnek Twist Olivér mellett a legismertebb alkotása. Ifjúsági regény? Az iá. De sokkal inkább egy fel­nőtt és sokat értő ember vád­irata saját ifjúsága emlékei jogart, saját férfikara Ang­liája ellen is. ...A,kis Dávid sorsa — ellen­tétben a regénnyel — nem a korabeli és kegyetlen angol /apitalizmus útvesztőin át halad az egyéni boldogság fe- j lé, hanem néhány gonosz em- ,, bér „lelkében született go- ;i noejzisága” miatt botladozik barátok és ellenségek között. E realizmustól megfosztott mesében talán csak Miokov- ber úr őrzi a kétségtelen je­gyeit egy valamiféle reális alaknak — a többiek fékét? lelkű szörnyek és fehér lelkű tündérek. Semmi több! Vince-jt Tilisley adaptárió- ; .ja Btéíiefc. loan Craft rende- • zése még inkább valamifeiic meséskönyv-illusztnációvá formálta Dickens kegyetlent igaz és lírai szépségeiben i: ■ megrázó erejű regényét A színészek, nos igen, a színó- i, szék, pompás kis mesehősök voltak, bírálat nein érhe: őkét: megtették a magukét hogy e „mesevilág” alakjai­ként könnyet csaljanak sze­meinkbe és végül megelége­dett boldogságot a szívünk- be. Gsakhogy Dickens éppen az ellenkezőjét akarta! i A hét vége televízióműso- --tában ismét szerencsénk vei' mert valóban szerencsésne mandható, hogy találkoztunk Tahi Lászlóval, illetőleg a: általa „alapított” Sacmorú Saerelmasek Szanatóriuimá- val. E szanatóriumban, ahol az örök Éva és az örök Ádám ugyancsak örök harcában megsérült lelkek keresnek gyógyulást, könnyed elegen- ciával és sok-sok derűvel ve­zet végig Sinkovits Imre. Ha páciensei, illetőleg történetei nem is voltak egyenértékűek sem alakításban, sem irodal­mi, vagy rendezői megkom- ponáltságban. ám mégis kel­lemes, mosolygós és igényes perceket szereztek a televízió nézőinek. Még szombat éjszakára is gondolt a televízió, sőt a gyengébb idegzetűeket tekint­ve a szombat éjszakai nyu­galomra is. A Gyűlölet ke­gyelem nélkül című nyugat­német pszehiológiai krimi, az örült személy cseréje a meg­gyilkolt és épelméjű ikertest­vérével, nem a legújabb a rémirodalmak történetében, de hát a sizofrén őrület min­dig hátborzongató és mindig biztos „üzletnek” tűnik. Még­ha erőltetett is. mégha hosz- szadalmas is, mégha kiszámí­tott is. sőt: mégha Csajkovsz­kij muzsikájára ölnek is. És essék szó még egy film­ről: a vasárnap esti Szerel­met akarok című amerikai filmről. Mert két tanulságot Az egri Szakszervezeti Székház nagytermében ren­dezték meg vasárnap este a pécsi Janus Pannonius és az egri Gárdonyi Géza gimná­zium hangversenyét. Az egri közönség elsősor­ban az országosan is elis­mert, a rádióban gyakran fellépő pécsi kórusra volt kíváncsi. A vendégek min­denben igazolták jó hírüket. Ivasivka Mátyás karnagy-ta­nár nemcsak a fiatalok zenei irányításában, ízlésalakításá­ban határozott egyéniség, de biztos kezű mester a pódiu­mon is. A kar érdeklődése túlterjed a barokk szerzők világán és elsősorban a vo­kális zene modern alkotásai kötik le figyelmüket. Gyü­mölcsöző kölcsönhatásban ál­lanak mai szerzőkkel és itt nem tűnik fellengzősségnek, ha e kölcsön- és rokonha­tásban pécsi és dunántúli szerzők mellett Kodály Zol­tán nevét is megemlítjük, hiszen ő a pécsieknek írta Az éneklő ifjúsághoz szóló buzdítását, jeligéjét. Békefi, Várnai, Ivasivka számunkra jó kompozíciói azt is jelen­tik, hogy Pécsett igen elmé­lyült kórusélet virágzik, s a szerzők a kórusokkal együtt keresik-kutatják Radnóti, Aprily és Janus Pannonius verseiben a megzenésíthető mai és örök témákat. Ha figyelembe vesszük a középiskolás lányok orgánu­szolgáltatott ez a film, s már ez is valami. Az egyik tanul­ság; hogy ami régi, az még lehet rossz is, humora, szituá­ciója fárasztó és megkopott; második tanulsága, hogy iga­zi művészek, nagy egyénisé­gek még rossz filmben, évti­zedek távlatán is képesek — ahol csak módjuk nyűik — friss erővel hatni. S Leslie Howard, valamint Bette Da­vis játéka miatt — ahol nem a rendezői szituációt kellet; játszani — érdemes volt be­mutatni ezt az egyébként mé' „hollywoodi” mércével mér­ve, a maga idejében is gyen­gécske filmet (gyürkéi) mát befolyásoló körülménye­ket, csak elismeréssel kell szólnunk arról a dinamiká­ról, amellyel az egyes szá­mokat előadták. A karnagy egy technikailag jól képzett és fegyelmezett kórussal szó­laltatott meg klasszikus és mai alkotásokat. Az egri gimnázium kama­rakórussal, egy tercettel és egy kvartettel lépett a kö­zönség elé, azonkívül, hogy a szimfonikus zenekar há­rom mű részleteinek előadá­sára vállalkozott. Dimény Judit tanár kamarakórusa muzikalitásában biztos együttes, technikailag jól fel­készült, de indokolatlanul visszafogottan, a hatásra me­nő dinamika mérésé nélkül szólaltatják meg népi és nép ihletésű számaikat. Nem keli kerülni, vagy szégyellni azt ha egy kórus teli tüdővel és teli lélekkel, a hatás ked­véért lép a pódiumra. Moskovszky Vince zenekar?. Vivaldi e-moll concertójának I. tételével komoly felké­szültségről bizonyított, míg Tartini hegedűkoncertjének II. tételében a fiatal és meg­lepő biztonsággal hegedülő Gáspár Sándor aratott sikert. A jelentős számú, közönség lelkesen ünnepelte a fiatalo­kat és Kodály Magyarokhoz című kánonját megismétel­tette. (farkas) Kneblo pécsi diákok Egerben Igazságos döntetlen Pécsújhegven Pécsi Bányász-Egri Dózsa Isi (OsO) Péosújhégy. 4000 öéző. Bá- rócaki. Pécs: Bogyai — Bárány. Hala­si. Györltő IL — Paikovics I., Mártom — Palkovies IL. Mérei. Opova. Kocti. Bencéik. Edző: Kontha Károly. Eger: Papp — Kárpáti, Kiss, Winkler — Tátrai. Berán — Fa- liszek. Kovács. Varga (Rajna 63. p). Dakiriger. Szűcs. Edző: Snesit- marjay Tibor. A vendégek támadásával kez­dődött a találkozó. Már az első perc végén jó ütemben futott el Szűcs a bal oldalon, de lövése elszállt a bal felső sarok mel­lett. Továbbra is az egriek kez­deményeztek többet és a 15. percben majdnem vezetéshez ju­tottak: Kovács középén megug­rott, kicselezte a rátátmadó ka­pust is. de labdáját a berobogó Halasi a gólvonalról, az utolsó pillanatban kivágta. Négy b^c- cei később viszont gólszerzései alkalom nyílt a pécsiek előtt is: Opova lövésre szánta el labdája a kapufáról vágódott k- a mezőnybe, ismét a csatar ele. akinek újabb lövését ugyancsal: a kapufa hárította. Nagy erove. rohamoztak a hazaiak, de az eg­ri védelem magabiztosan aiLt a lábán. A 38. reavtói kezdve vi szont a vendégek vették át a iá ték Irányítását, a körülményé?- kedő csatárokat azonban időben szerelni tu-dták a Bányász-védők Szünet után egy jó ideig ismé. az egriek voltak a többet kezde- ményerők. Egy ízben Fallszek előtt adódott nagy helyset, de a íobbs’zéisö elkapkodta a ldnál- kozó aOJkaimat. Egy ellentáma­dás végem szabadrúgáshoz ju­tottak a hazaiak: Opova futói, neki a labdának, amelyet Pal- kovics II. kapura fejelt, Papp már verve volt. de Kiss a gól­vonal előtt fejjel mentett. A pé­csiek a 64. percben jutottak ve­zetéshez. Egy bal oldali támadás vés ér Palkovies I» lövése Beránról ki­vágódott. a labda Méret elé pat­tant, alti 8 méterről óriási erővel, félmagas an a kapu jobb oldalá­ba bombázott. 1:0. A 84. percben a kitörő Lakin­gert 20 méterre p karútól ellök­ték. A szabadrúgáshoz Kiss álL neki és az egri középhátvéd ha­talmas. jói eltalált lövése a sor­fal mellett védhetetíenül vágó­dott a kapu jobb oldalába. 1:1. Feljött az Eger. Az utolsó per­cekben Faiiszek előtt nyílót. még gólszerzés! alkalom, de a csatár a pécsi kapu torkában rosszul ért a labdához és oda lett a kínálkozó helyzet... A rangadónak is beillő mérkő­zésen különösen az első negy­venöt percben láthattak nagy iramú és szemre is tetszetős já­tékot a szurkolók. Mindkét csa­pat bátran kezdeményezett, több gólhelyzetet is kidolgozott, de a csatárok ezeket nem tudták ér­tékesíteni. Szünet után valami: csökkent az iram, ekkor is akadt azonban több izgalmas helyzet a kapuk előtt. Ennek ellenére mindkét gól szerencsés körülmé­nyek között született, a döntet­len eredmény azonban a játék képe alapján igaizságosnak mondható. Az egri csapatban Papp jód vé­dett. a szerencsével sem állt ha­dilábon. A közvetlen védelem volt a legjobb csapatrész. Kiss szinte a mezőny iegjobbjánal: bizonyult, fejjel. Lábbal kitűnően akadályozta meg » támadásokat, góljáért pedig külön dicséretet is érdemel. Kárpáti és Winkler biztos pontjai voltak a védelem­nek. Tátrai és Berán fáradhatat­lanul segédkeztek a védekezés és a támadás megszervezésében. A csatársor viszont sokat bi­zonytalankodott. Faiiszek kemé­nyen és lelkesen játszott, de két helyzetet Is kihasználatlanul ha­gyott. Kovács javuló játékot nyújtott, de még nincs igazi for­mában. Varga jó kezdés után fokozatosan elfáradt. Lakinger és Rajna gyorsaságával tűnt ki. Szűcs az első félidőben volt több- szőr játékban. Birócztt Jól veze-cte a mért fi­xe«. Az Egri Dózsa csapata április 4-én. csütörtökön délután Eger­ben, a stadionban barátságos mérkőzést játszik a Szolnoki MAv NB II-es együttesével, A bajnokság állása: 1. Komló 2. Bp. Spart. 3. Kecskemét 4. Eger 5. Pécsi B, Várpalota 7. Nyíregyh. 8. Oroszlány 9. SZMTE 10. Győri D. 11. Bp. Előre 12. Nagybát. 13. Szállítók 14. g.-mavag 15. Budafok Ózd n. Bvsc 18. MVSC S 4 l — li. t » S 3 2 — lő: 4 8 S 2 3 — T. 1 -7 5 2 3 — 5: 3 7 5 2 2 1 5: 3 8 5 1 4 — S: 3 6 S 2 2 1 4: 3 8 S 2 1 2 8: 4 S 5 2 1 2 T. 7 S 5 2 1 3 8:10 S S 2 — 3 6: 6 4 ő 1 2 2 5: 6 4 5 2 — 3 4: 8 4 5 1 2 2 2: 5 4 S 1 1 3 4:1« S 5 X 1 3 2: 5 S 5 1 1 S 3: 9 3 5 — 1 4 1: 8 I •~T”T~'T'-T' T Y T ▼ T""1 híradó Az NB I. eredményei: Dunaúj­város—Frc 2:1 (1:0). Bp. Honvéd —Pécs 3:0 (1:0), Győr Egyetértés 0:0, Csepel—MTK 3:1 (1:0). Új­pesti Dózsa—DVTK 1:1 (0:0), Sze­ged—Szombathely 2:1 (0:0). Vasas —Salgótarján 3:1 (3:0), Videoton— Tatabánya 1:0 (1:0). A bajnokság állása: L Bp. Honvéd S 4 1 16: 1 9 2. Ü. Dózsa s 3 2 — L2: 1 8 3. Vasas § 4 1 17: 7 8 4. FTC 5 2 1 1 13: 7 5. Szeged S 9 1 1 7: 5 7 6. Egyetértés 5 1 4 1: 0 6 7. Videoton 5 3 — 2 4: 9 6 8. D.-újváros 6 2 1 2 7: 8 K 9. MTK 5 1 2 2 5: 6 4 10. Csepel 5 2 — 3 4: 5 4 11. Szombathely 5 2 — 3 4: 9 4 13. DVTK 5 1 1 3 2: 6 3 14. Pécs 5 — 3 2 2: 8 3 15. Győr 5 — 2 3 1: 5 2 16. Tatabánya 5 — 1 4 3:10 1 Az NB L B további eredmé­nyei: Bp. Spartacus—Szállítók 2:1 (2:1), Komló—MVSC 1:0 (1:0). Bp. Előre—Ganz-MÁVAG 3:1 (1:0). Bu­dafok—Ózd 0:0, Várpalota—Győr; Dózsa 0:0, Nyíregyháza—Kecske­mét 0:0. SZMTE—BVSC 3:1 (2:0). Nagybátony—Oroszlány 2:2. Az NB IL eredményei. Keleti csoport: SZVSE—Szegedi Dózsa 1:0. KTB—Békéscsaba 0:0. Kis­kunfélegyháza—Gázművek 4:2. Pénzügyőr—Jászberény 4:2, Ceg­léd—D. Elektromos 1:1, MGM Debrecen—KISTEXT 1:0, DVSC— Gyula 1:0. Goldberger—Szolnoki MÁV 4:2. A bajnokságban az MGM Debrecen vezet a Békés­csaba előtt. Középcsoport: Szé­kesfehérvári MAV Előre—EVTK 1:0, Autóbusz—BEAC 2:1, III. kér. TTVE—Almásfüzitő 1:0. Zalka FSE—Tűzoltó Dózsa 1:0, Borsodi Bányászr—Kazincbarcika 1:0. Esz­tergom—S. Kohász 1:1. Ormos­bánya—Papp József SE 2:1. Kis- terenye—Vólán SC 2:1. A baj­nokságban a ül. kér. vezet a Borsodi Bányász előtt. Nyugati csoport: Sz. Cipőgyár—Pécsi VSK 1:0. Máza-Szászváx—Nagykanizsai B. 2:0, Dorogi Bányász—Pécsi Ércbányász 0:0. ZTE—Kaposvári Kinizsi 2:0. MAV DAC—Nagykaf masai VTE 1:0, Pápa—Veszprém 1:0, Siófok—Mosoni Vasas 3:1? Táncsics SE—Z. Dózsaa 3:0. A bajnokságban a ZTE vezet az Sz. Cipőgyár előtt. Biztatóan mozgott az ifjúsági válogatott Vasárnap délelőtt Egerben elő“ . készületi mérkőzést játszott »3 országos tornára készülő Heves megyei ifjúsági labdarúgó váló* gatott. Az ellenfél a további vá* lógatott kerettagokból és az Egri Dózsa ifjúsági játékosaiból ösx* szeállított vegyes csapat volt. Ifjúsági válogatott—Vegyes cső* pót 9:0 (4:0). V.: Marmoly. Válogatott: Rozsnak! — Bodi, Csapó, Gál — Patvaros, Cserős — Bársony, Szabó, Balogh IL, Nagy Gy., Balogh I. Vegyes csapat: Bíró — Majo­ros, Kubai, Fodor — Fekete, Barta — Patvaros II., László, Sev­res, Benke, Országit. Az ifjúsági válogatott fokoza­tosan lendült játékba, s utána helyenként kitűnő teljesítményt nyújva, szinte tetszés szerint ér­te el góljait. A gólokon Nagy Gy. 3, Balogh n. 3, Patvaros, Balogh I. és Gál osztozott. Szü­net után a Vegyes csapatban Gulyás, Vígh, Sipos is szóhoz ju­tott. A válogatott valamennyi tagja biztató teljesítményt nyúj­tott, a Vegyes csapatban László, Lubai és Seres dicsérhető. —■ Nélkülözhetetlenek ezek a részletek — válaszolta Domini úr, — és igen világosaknak találom őket. A szál­lodai találkák meglepnek. Senki sem tudhatja pontosan, micsoda végzetes cselekedetekre ragadtathat egy nőt a féltékenység... Hirtelen elhallgatott, bizonyára valamilyen elképzel­hető összefüggést keresett a csinos párizsi hölgy és a gyilkosok között, aztán folytatta: — Most már úgy ismerem a Trémorel házaspárt, mintha a közvetlen közelükben éltem volna, tehát tér­jünk át a jelenlegi helyzetre. Plantat bácsi szemében egyszerre kialudt a fény, ajka megmozdult, mintha beszélni akarna, de aztán hallgatott. Arckifejezésének hirtelen változását csak a doktor vette észre, aki továbbra is figyelte az öreg békebírót. — Most még csak azt kell tudnom — mondta Domini úr. — hogy éltek az új házasok? Courtois úr úgy gondolta, az ő tiszte átvenni a szót Plantat bácsitól. — Azt kérdezi, hogy éltek az új házasok? — válaszol­ta fürgén. — A legtökéletesebb egyetértésben éltek, közsé­gemből senki sem tudhatja ezt jobban, mint én, aki legbizalmasabb bizalmasuk voltam. Szegény Sauv- resy emléke csak még jobban összefűzte őket a bologság- t>an. engem is azért szerettek annyira, mert sűrűn emle­gettem. Soha egy felhő, soha egy rossz szó. Hector (én csali így hívtam a szerencsétlen, drága grófot) egy szerető gondosságával sürgölődött felesége körül, azzal a finom figyelmességgel, melyről, kimondom bátran, általában túl­ságosan hamar leszoknak a házastórsak. — Hát a grófné? — kérdezte Plantat bácsi, s a hang­tó túlságosan együgyű volt ahhoz, hogy ki ne érződjék be­lőle a gúnv . — Berthe! — válaszolt a polgármester úr. — Ugyanis megengedte, hogy atyailag így szólítsam, Berthe! Bátran •------------------------------------------------------------------------­ho ztam fel Courtois-nénak százszor meg százszor mint * jó feleség példáját és mintaképét, Berthe! Érdemes volt Sauvresyra és Hectorra, a két legérdemesebb férfira, aki­vel valaha is találkoztam!... Észrevette, hogy lelkesedése kissé meglepi a hallgató­ságot. — Minden okom megvan rá, hogy így beszéljek — foly- <attó halkabban —, s nem is riadok vissza tőle olyan em­berek előtt, akiknek foglalkozása, s főként jelleme kezes­kedik titoktartásuk felől. Sauvresy nagy szolgálatot tett nekem..j amikor kényszerítettek, hogy elfogadjam a polgármesterséget. Ami Hectort illeti, láttam, felhagyott ifjúkori tévelygéseivel, és mikor észrevettem, hogy nem közömbös idősebb lányom, Laurence iránt, házasságra gondoltam, s ez ugyancsak elfogadható lett volna, annál is inkább, mert ha Hector de Trémorel grófnak fényes neve van, én viszont elég komoly hozományt adok a lányom­nak ahhoz, hogy bármiféle címerpajzsot újra aranyoztat- hassanak belőle. Csupán az események változtattak ter­veimen. A polgármester úr még sokáig dicsőítette volna a Tré­morel házaspárt és egyúttal saját családját, ha a vizsgáló- bíró át nem veszd, a szót. — Most már mindent tudok — kezdte —, ezek után úgy látom ... Az előszobából betörő nagy zsivaj szakította félbe. Mintha verekedtek volna, sikoltozás, ordítozás hallatszott be a szalonba. Mindenki felállt. — Tudom, mi történt — mondta a polgármester —. nagyon is jól tudom. Most találták meg Trémorel gróf holttestét. 4. Orciva! polgármestere tévedett A szalon ajtaja felpattant, s egy csendőr meg egy szolga közt egy férfit pillantottak meg: gyöngének Ját­szott. de olyan elkeseredetten védekezett, akkora erővel, amekkorát senki sem tételezett fel róla. A harc már régóta folyt, a férfi öltözéke ijesztően ren­detlen volt. Vadonatúj szalorkabátját szétszaggatták, nyakkendője rongyokban csüngött, gallérjáról letépték a gombot, s szétnyílt inge csupaszon hagyta mellét. Kalapját elveszt e+te. és sima, hosszú, fekete haja zilál tan lógott ré­mülettől eltorzult arcába. Az előcsarnokban és az udvaron dühödt kiáltozás hal­latszott. a cselédek kiabáltak meg a kíváncsiskodók, akik a bűntett hírére sereglettek a kerítés elé Több mint szá­zan voltak, s égtek a vágytól, hogy tudják és főként lás­sák, mi történt Az őrjöngő tömeg üvöltözött: — ö az! Halál a gyilkosra! Guespín! Itt van! A szerencsétlent határtalan rettegés fogta el, és tovább —; Segítség! — hörögte rekedten, — Segítség! Enged­jenek el, ártatlan vagyok! Belekapaszkodott a szalon ajtajába, nem lehetett meg­mozdítani. — Lökjenek egyet rajta! — parancsolta a polgármes­ter, akire lassanként átragadt a tömeg felháborodása. ■— Lökjenek egyet rajta! Könnyebb volt kiadni a parancsot, mint teljesíteni. A rémület óriási erőt adott Guespinnek. De az orvos egy hirtelen ötlettel kinyitotta az ajtó másik szárnyát is, és a szerencsétlen elvesztette támaszát, odazuhant, vagy inkább odagurult az asztal lábához, mely­nél a vizsgálóbíró írt. Azonnal felemelkedett, szemével valami rést keresett, hogy meneküljön. Nem talált, mert az ablakokat s az ajtót eltorlaszolták a kíváncsiskodók, erre lerogyott egy fotel­ba. A szerencsétlen maga volt a két lábon járó rémület. Holtsápadt arcán kékes nyomot hagytak a verekedés köz­ben kapott ütések, elfehérült ajka reszketett, tétován mozgatta állkapcsát, mintha egy kis nyálat keresne égő nyelvére; szemét elborította a vér. s a legszömyűbb fel­indulás tükröződött benne, teste pedig görcsökben ránga­tózott. Olyan ijesztő volt a látvány, hogy Orcival polgármes­tere úgy találta, komoly erkölcsi tanulságot rejt magá­ban. A tömeg felé fordult tehát, és Guespinre mutatva tragikus hangon így szólt: — íme a bűn! A többiek viszont, az orvos, a vizsgálóbíró és Plantat bácsi, meghökkent pillantásokat váltottak. — Ha bűnös — dünnyögte a békebíró —, mi az ör­dögnek jött vissza? Időbe telt, míg vissza lehetett szorítani a tömeget, aa őrsparancsnok kénytelen volt csendőreit is Igénybe ven­ni hozzá, aztán ismét Guespin mellé állott, mert úgy ta­lálta, nem tanácsos feewertelen embereket magukra hagyni egy ilyen veszedelmes gonosztevővel. Ezalatt az őrsparancsnok beszámolt az eseményekről. — Néhány kastélybeli szolga a szomszéd cselédekkel fecsegett a kerítés előtt, az éjszakai bűncselekményt me­séltek, mikor egyszerre csak meglátták az úton: tántorog­va jött és teli torokból énekelt, mint a részeg. — Valóban részeg volt? — kérdezte Domini úr. — Tökrészeg, uram — felelte az őrsparancsnok. — Tehát a bor adta kezünkbe — morogta a vizsgáló­bíró —, így minden érthető. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom