Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-20 / 67. szám
Nevezete» embereit én lakásuk Eger emlékhelyeinek nyoméban :A fiatalember hónapok óta nyomoz. A múlt év októberében kezdte a lexikonokban, évkönyvekben, telefonköny- vekben, a n yaköqj y vekben, régi újságokban, különböző irodalomtörténeti kiadványokban. régi vármegyei évkönyvekben, összefoglaló történeti munkákban, helytörténeti’ leírásokban, életrajzokban, egyháztörténetei munkákban, különböző szaktudomány történeti művekben, művészé t történeti kiadványokban, katalógusokban, intézmények emlékkönyveiben, gimnáziumi évkönyvekben, magánlevelezésekben, munkásmozgalmi kiadványokban T- még a temetők síremlékeit is látogatta, régi házakban és utcákban öreg emberek emlékeit faggatta. Még felsorolná is rengeteg, hogy’ milyen töméntelen forrást használt fel Sebesténél Sándor, a megyei könyvtár könyvtárosa, hogy összeállíthassa „Egri hagyományok” címen a város irodalmi, művészeti. munkásmozgalmi és nyomdászán emlékhelyeit. A „helyeik”, amelyekről szó lesz, azért emlékhelyek, mert olyan középületek és lakóházak. ahol valamikor ne- személyiségelc, földszintjén lakott, ahol értékes régiség-gyűjteménye volt. Breznay Imre, a neves egri helytörténész és újságíró, szintén az itt működő tanítóképző tanulója, tanára, majd igazgatója volt. Kand- ra Kabos, a híres történész, 1363—65 között a líceumi filozófiai iskola növendéke és tanára volt. később ott is lakott. Lányi Ernő zeneszerző 1892 és 1902 közöt tanított itt és a főszékesegyház karnagya is volt. Szintén á líceumban lakott Mindszenthy Gedeon költő, aki 1858—66 között igazgató is volt Pápay Sándor nyelvész, az első magyar nyelvű rendszeres irodalomtörténet szerzője, 1796- tól négy évig tanított itt. Ra- palcs Rajmond történész, a vatikáni magyar okirattár szerkesztő bizottságának tagja is adott elő a líceumban 10 évig (1870—80). Aztán Tárkányi Béla költő, Tittel Pál csillagász, ifj. Zsasskovsz- ky Endre zeneszerző, orgona- művész ... A névsor óriási, ha mindezt egy idegenvezető a kíváncsi látogatóknak felsorolná. bizony sokan elcsodálkoznának helyi tudós- és művész- elődeink nagy számén és értékén. ■oeg közétett írók. költők, lestők, építészek, tudósok, vagy munkásmoz- í;lkllf*!vP,í galmi harcosok laktak, tani- UdlUUUJI Id»HCiJCI tóitok, vagy harcoltak. megfelelően nyilvánosságra hozunk, tovább növelhetjük a város idegenforgalmi értékét. 49 híresség lakása Kezdve Kolacskovszky Lajostól, a „vörös alispántól” néhány mozgalmi emléket is említ a dolgozat. A Jókai u. 6. alatt (régen Cukor u.) a Lőw, majd a Dobó-nyomdában készítették az Egri Vörös Újságot a Tanácsköztársaság ideje alatt. A Mecset u. 8-ban az SZDP befizetőhelye volt 1929-től 31-ig. Ugyanakkor a Harangöntő u. 7-ben volt a tagok illegális találltozóhelye. A dolgozat összesen 49 nevet említ, hírességeket, akik után nyomozva Sebestény Sándor összeállította pontos címjegyzéküket. A munka figyelmet érdemel, nemcsak újabb adatközlő forrása és idegenforgalmi jelentősége hanem néhány hézagpótló közlése és összefoglaló jellege miatt is. Az összeállítás a Heve. megyei Könyvtár Füzetei se rozat 16. tagjaként kerül kiadásra. — berkovits — WeTenörflk vizsgálták í Van-e elég tanterem és milyen a kihasználtságuk ? A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szociális < kulturális osztálya országos I vizsgálatot indított az egységes tanterem-gazdálkodás | megszervezésének és megvalósításának ellenőrzésére. Az országos vizsgálatban I megyénk népi ellenőrei is | részt vesznek. Megvizsgálják: az általános iskola nyolcadik | osztályát végző nagy létszámú korosztályok középfokú I beiskolázásához — különösen a szakmunkásképzés beiskó- lázási feladatainak ellátásához — milyen segítséget nyújt a megyei tanács vb és a megyei oktatási tanács, milyen intézkedéseket tettek a | tantermek egyenletes kihasználására és maximális igény- j bevételére. A megyei népi ellenőri I vizsgálat során felmérik az | alsó és középfokú oktatási intézmények — általános is- | kólák, középiskolák és szakmunkásképző intézetek — szabad vagy felszabaduló | osztálytermeinek műhely és kollégiumi férőhelyeinek számát. Megvizsgálják: biztosítottak-e az oktató munka zavartalan feltételei, s az oktatáshoz szükséges eszközök. \Alyári előzdea Holnaptól hivatalosan is tavasz lesz, legalábbis a naptár szerint. Reméljük, hogy a Sándor, József, Benedek meg is hozza a várva várt meleget. Az egri strandon is a nyárra készülnek, festik a kabinokat. A képen Princz József, a Festőipari Ktsz dolgozója, az új kabinsornak ad „új ruhát”, (Foto: Kiss Béla) Brczoaytól Tárkányi Béláig A líceum épületében dolgozott lé51-től Albert Ferenc . csillagász, a Természettudományi Társulat alapító tagja, aki az egri csillagda igazr gatója volt, és ő indította az Egri Értesítő című hetilapot, az Eger című napilap elődjét. Badics Ferenc irodalomtörténész. a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja 1874 és 1876 között a líceumban hallgatoift teológiát. Bartalos Gyula régész — 1898—99-ben a Hajdúhe- gyen honfoglalás kori sírokat tart fel — egy ideig a líceum A dolgozat nyomon követi Gárdonyi Géza egri tartózkodási helyeit is. A nagy író 1878—79-ben. első éves tanítóképzős korában az Arany János utca 16-ban lakott (volt Magazin u.) Innen költözött a Pacsirta utcába, az úgynevezett Mester házba (ma Grónay Sándor u. 4.). Harmadéves korában a Rossztemplom utcában (Telekesy utca.), egy azóta már lebontott házba költözött. Aztán a Perényi utcában (ma Bástya utca) talált lakást. Mint ismeretes, 1897-tól a Takács utca 24-ben lakott nagy házában (ma Gárdonyi u. 26.: Gár- donyi-ház). Számos egri híresség lakhelyét említi még a dolgozat amelyeket, ha mind értékének GONDOS KISZOLGÁLÁS Vadász Ferenc: Megáll a szél ételt! Egy kis olvasnivalót parancsoljon, amíg hozzuk, az (A Schweitzer Illustrierte karikatúrája) 'fi f kétzMééeíehi Egy tévészerelő ne pl« jóiéi T. Néhány szót magamról: Anód Géza vagyok, a televíziótudományok kandidátusa, emellett a tévészerelő vállalat tagja Kedves, szerény, jó megjelenésű fiatalember, mert ez ebben a szakmában mái fél siker. Es a fél siker dupla borravaló. Ábrándos tekintetem rendkívül bizalomgerjesztő, Van egy kollegám, aki már az előszobában tudja, mi baja a tévének. de olyan marcona képe van. mint egy sintérnek. Nem is boldogul. Mért a mi hivatásunk bizalmi munka. Előbb a tulajdonost kell megnyerni. csak azután jöhet a televízió. A té- vé-tulai rendkívül bonyolult szerkezet. Amíg jő a készüléke, olyan mint a többi ember: eszik, alszik, szereti es megcsalja a feleségéi, dolgozik, újít. stb. Ce ■ ha kialszik j teng. vagy elnémul a hang •' bűvös dobozában, vege megszokott életrendjének. Mint a morfinista. akitől elvonták narkotikumát, meredten bámul maga elé, nem találja helyét és kéi nap után tökéletesen kiborul. Ekkor jövök én. Ez a két nap kell a tulaj megfelelő előkészítéséhez. Jó fellépéssel elnyerem a bizalmát. Ez a legfontosabb. Mert a beteg is csak azt az orvost engedi magához közel, akiben megbízik. Ha ez így van egy egyszerű gyomorbajnál, még inkább igaz ránk. Mert a gyomor magától is meggyógyulhat. de ha egy tévé kitikkad, addig ott nem lesz esti mese, fe- vé-hlradó és Angyal, amíg én műtéüleg be nem avatkozom. Ezért a jobb helyeken úgy kezelnek mint a háziorvost. Kapható vagyok SZTK-ra, azaz vállalaton kérésziül, de van virágzó magánpraxisom. jól ■lőve leimező háztájim is. Sokan eleve kikötik, hogy készüléküket tekintsem magán betegemnek. Esküszöm, hogy ezt sosem provokálom ki. Már 02 ís elöfor-, dúlt. hogy azt a masinát. amit délelőtt nagyüzemiben javítottam, este maszekben büty- költették meg velem. Miért mondom el mindezt? Nemrég olvastam egy kollega könyvét: „Egy nőorvos naplójából” — volt a címe. Ez adta az ötletet, hogy megírjak néhány epizódot saját praxisomból is, amely meglepően hasonlít egy ■nőgyógyász munkájáéhoz. A tévé ugyanis sokban hasonlít a nőhöz. Épp olyan szeszélyes és kiszámíthatatlan, ha illetéktelenek babrálják. megvadul, sokba kerül, megkívánja, hogy keU viselni kellemetlen oldalait is: a feliratos filmet és a péntek esti tévészínházat. Olyan, mint egy feleség: nem lehet kikapcsolni, így egyre nehezebb vele az élet, de nélküle sem lehet kibírni. Vannak reprezentatív nők... elnézést, tévék: elegáns „Sztár”-ok, nehezen megközelíthető „Szigmá”-k, csak valutáért kapható exportgépek. De legtöbben a mindenki számára elérhető hűséges „Favorit”-ok, megbízható Jdorizont”-ok vannak. Az állhatatosak. kitartanak öregedő „Kékes”-eik, elvirág- zott .,Munkácsy”-jaik és csínján bánjanak vele, de a legizgalmasabb pillanatokban — például amikor a csatár lőni a kar — begorom- bul és aztán hiába csavargatják. az istennek sem mutat semmit. A tévé is kellemes élettárs, sok örömet okoz, de ennek fejébe» ci „Benczúr*-jaik mellett, bár egyre többen mondják, hogy ezek az egykor kedvesnek tartott társaik kiöregedtek és elmaradtak a fejlődésben. Persze, még o hűségesek is irigyked ve nézegetik a mások domború elejű csupa- szevnesét és orról módnak, hogy megszerzik maguknak. Ezek nem gondolnak arra, hogy a legifjabb „Del ta” is megöregszik egyszer és miután egyre újabb tévé-generációk nőnek fel, ezt a versenyt úgy sem lehet bírni. Az ilyen ál Ihatatlan ember előbb- utóbb úgy jár, mint a lányközépiskola körül sündörgő. öregedő fér• fiú. Szaktanácsom a következő: Legjobb megmaradni a megszokott régi mellett, melynek már ismerjük a gyenge pontjait, szokásait. Aztán. ha valami baj van, jövök én és rendbe hozom Az csak naiv kamaszálom, hogy egy ilyen csillogó új készülék nagyobb gyönyörűséget okoz. Hiszen ele gáns csomagolás, luxusfelár. de ugyanaz a műsor. És még egy megszívlelendő tanács: Nincs rossz tévé. zsák. rossz tulaj. A tévének éppúgy meg keli adni a magáét, mint egy °sz- szonynak. Sokan azt hiszik, hogy megveszik a gépet, a posta nál a nevükre anya- könyv>eztetik és aztán már elég. ha a dugót bedugják a konnektorba. Aztán csodálkoznak, amikor a tévé nem vág jó képet. Persze, hogy nem Megfelelő antenna is kell, amely elegendő elektromos ingert vezet a készülékbe. Aki ezt elmulaszt ja, ne csodálkozzék hogy a legszebb, legmodernebb tévé sem nyújt számára mara déktalan örömöt.. Ilyenkor a hiba nem a készülékben. hanem a tulajban van. de ezt is neki kell megfizetnie. Ctaz Férése Mai magyar irodalmunkban különösen a fiatal olvasó olyan hősöket keres, akiknek életérzéseiben a macáéra ismer, akiknek küzdelmeivel, céljaival azonosulni tud. Vadász Ferenc Megáll a szél című, most megjelent regénye meleg fogadtatásának elsősorban ez a titka. Az ismert publicista új regényének központi alakja a huszonnyolc éves Szórád János. Kőfaragó segédből, a forradalmi harcokban tanúsított helytállása és gazdag élettapasztalata alapján megérdemelten lett a felszabadulás után egy magyar kisváros kommunista párttitkára. Egyszerű, őszinte ember, az eszme odaadó, szerény katonája. Élete nyílt lap az „övéi” előtt. A párttitkár szerelmes egy fiatal lányba, aki származása szerint osztályidegen. „Olyan — mondja az iró —, aki akkor, amikor az övéi voltak fölül, még gyerek volt... Gyerekszobás úrilány. Ténylg nincs okom és jogom hinni a megváltozásában? — kérdezi önmagát. — Egy egy ország lakosságának többségéről feltételezzük, hogy habozás nélkül, sőt, lelkesedéssel követ minket, pedig ez az ország nemrég a fasizmus egyik fellegvárának számított. Az egyénekben pedig — akikre a tni személyiségünk közvetlenül is kell, hogy hasson — ennyire nem bízhatunk?” Ahány esemény, annyi konfliktus: viták, gyanúsítások, mámoros öröm egy-egy politikai siker nyomán, intrikák, alakoskodások, sok Del- ső vívódás, botlás és feíemel- l'Cdés. Síórád János múltja; sok -sor Oiiiojalóozo küzdelem. jelene: az is*zsagba «■tett hit. a hűség s tántoríthatatlan tneggyözóüéstffi fűtött közéleti urvekwiység. iouj-aJ bízik: abba... oogv becsülete Rike/ríti-veiíiéa s érthető, ha a lélektelen Vissze-- rűség, a forradalom szellemétől merőben idegen megnyilvánulások mind gyakoribb ismétlődése keserűséggel töltik el. Az idő — 1948 — a fordulat éve. Nagy eredmények, reményt keltő, győzelmeket ígérő kezdeményezések, lelkesedés, áldozatkészség — ezek legfőbb jellemzői azoknak a hónapoknak, melyekben a regény izgalmas és fordulatos cselekménye zajlik. S közben — miként Szórád János — a regény olvasója is döbbenten érzi, hogy valami ijesztő fülledtség kezd sűrűsödni a kisváros fölött, lassan megáll a szél... Vadász Ferenc választékos írói eszközökkel, minden bőbeszédűségtől mentesen, magával sodró érdekességgel ábrázol ia a forrongó, átalakulóban levő város és a környék életét. L. L. E. Világlátás— hátizsákokkal Jő dolog utazni. Ha csupán a statisztikai kimutatásokat nézegetjük, akkor is el lehet mondani rólunk, hogy utazó nép lettünk. Fiatalok, idősebbek egyaránt szívesen útra kelnek hazánkban, vagy éppen külföldre, hogy felfedezzék a számukra ismeretlen tájakat, városokat, megismerkedjenek az ott élő emberekkel. Az utazás kellemes és egyben hasznos dolog. Van, aki azonban csak kézzelfogható, lemérhető — anyagi hasznot remél. Ez jutott eszembe, amikor valamelyik este tíz- tizenöt. bőröndökkel, csomagokkal felszerelt asz- szonyt láttam a Füzesabonyból Egerbe tartó vonaton. Külön feltűnő volt. hogy a hatalmas csomagodon kívül hajszálra egyforma, mondhatni egvenháti- zsák nomoázott valamony- nviüfc bálán. Beszélgetésükből kiderül*, hogy megjárták Lengyelországot. Csehszlovákiát, s most hazatérffben vannak. Köpködtek 1 lengyel városok, falvak nevei: Zakopánéban ezt, meg azt volt érdemes venni. Csehszlovákiában meg olcsóbb a bőrönd, mint nálunk. Valamelyik asszony azt is megjegyezte, hogy egyik társnőjük még Kassán maradt, mert néhány száz koronát még nem sikerült neki elvásárolnia. Jó dolog az utazás. Sok élménnyel, haszonnal jár. Vannak olyanok, akiknek azonban csakis anyagi haszonnal. Nem érdekli őket semmi más, csak az üzletelés. Csak az üzlet a fontos, — s el lehet képzelni, miként vélekednek rólunk más országokban, ha meglátják a tíz-tizenöt egyenhátizsákos asszonyt végigmenni a prágai, varsói utcákon. Jó dolog az utazás, csak lassan már szégyellünk külföldre utazni. A bátyus, hátizsákos, vagy éppen az elegáns, de nagyméretű bőröndökkel kiutazó honfitársaink miatt. (fcaposC
