Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

A „Hatok” ismét üléseznek Az Európai Gazdasági Kö­zösség hat tagállamának kül­ügyminiszterei délelőtt Couve de Murville, francia külügy­miniszter elnökletével össze­ültek Brüsszelben, hogy a tagállamok és a csatlakozni kívánó négy ország — Ang­lia, Norvégia, Dánia és Íror­szág — kapcsolatairól tár­gyaljanak. A külügyminiszteri érte­kezlet megnyitása előtt az EGK bizottsága tartott ülést, amelynek során megvitatták a bizottság által egynapos­ra tervezett külügyminiszte­ri értekezlet folyamán tanú­sítandó magatartást Ugyan­csak rövid megbeszélést tar­tott a külügyminiszteri érte­kezlet megnyitása előtt a há­rom Bénélux-ország külügy­minisztere. hogy összehangol­ják álláspontjukat Vietnamról $ Legmagasabb szintű tanácskozás a Fehér Házban flmerika-ellenes tüntetések Párizsban és Londonban WASHINGTON: A Fehér Házban folytatták a vietnami katonai helyzet­tel kapcsolatos legmagasabb szintű tanácskozássorozatot, amely akkor kezdődött meg, amikor Wheeler tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke vissza­érkezett dél-vietnami szemle- útjárói. A konferencia után Clark Clifford, hadügymi­niszter újságírók előtt kije­lentette, hogy Johnson elnök nvitva hagyta a kaput a Dél- Vietnamban levő amerikai katonaság létszámemelése előtt Egyelőre nem hozott döntést, s bizonyos időbe te­lik. amíg az elnök a Westmo­reland által sürgetett létszám- emelést elhatározza — mon­dotta Clifford. Pályázati ffelhíuás a Heves megyei Pártbizottság Marxizmus—Leninizmu* Esti Egyetemének 1968—1969. tanévére A Heves mpgyei rártbizottság Oktatási Igazgatósága pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem három­éves tagozatára. Az esti egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszerve­zeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (mérnökök, tech­nikusok, agronómusok, közgazdászok, orvosok, jogászok, pe­dagógusok), propagandisták párttagok és pártonkívüliek szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvona­lon biztosítsa. Az esti egyetemen a tanulmányi Idő három év. A hall­gatók az első évoen filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar mun­kásmozgalom-történetet tanulnak. A tantárgyakból féléven­ként vizsgáznak, és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/57. számú kor­mányhatározat biztosítja. Az esti egyetem hallgatóit minden tanévben 21 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-töl június 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott napon — kollektív foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. A tan­díj egy évre 170,— Ft. Az esti egyetemre azok kérhetik felvételüket, akik leg­alább középiskolai, vagy annál magasabb iskolai végzettség­gel, illetve ennek megfelelő műveltséggel, valamint a tanu­láshoz szükséges marxista—leninista képzettséggel rendel­keznek. Az eaíi egyetemre pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A jelöltek felvételi vizsgát tesznek a markizmus—leninlzmus alapkérdéseiből. Az esti egyetem hároméves tagozata Eger­ben, Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen indul az 1968— 69-es tanévben. A felvételi pályázatot, a Heves megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága címére (Eger, Szabadság tér 7.), vagy a területileg illetékes járási jogú pártbizottságnak április 15-ig kell beküldeni. Utólagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat az esti egyetemen és a járási pártbizottságokon beszerezhető jelentkezési lap alapján történik. A felvétellel kapcsolatos további tudnivalókról a jelentkezőket a mar­xista—leninista esti egyetem tájékoztatja. Heves megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága Pályázati felhívás a marxista—leninista esti egyetem szakosított tagozatára, 1968—69. tanévre A Heves megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága felvételi pályázatit hirdet a marxista—leninista esti egye­tem szakosított tagozatának filozófia és politikai gazdaság­tan szakára A két szak egy-egy osztállyal indul az 1968— 69-es tanévben. A marxista—leninista esti egyetem szakosí­tott tagozata Egerben működik. Az esti egyetem szakosított tagozatának célja: párt-! ál­lami, tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propagan­disták, értelmiségi dolgozók, párttagok és pártonkívüliek szervezett marxista—leninista továbbképzésének biztosítása, egyetemi színvonalon. A tanfolyam elvégzése után a hall­gatók államvizsgát tehetnek filozófiából, politikai gazdaság­tanból, valamint a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetéből. Az államvizsgák sikeres letétele alapján meg­szerzett oklevél főiskolai érvényű. Az oklevél törvényes el­ismerését a 17/1933. számú kormányrendelet biztosítja. Az esti egyetem szakosított tagozatán a tanulmányi idő két év. A hallgatókat minden tanévben 21 munkanap tanul­mányi szabadság illeti meg. A tanév, szeptember 1-tőí június 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott napon — kollektív foglalkozás (eióadás, osztályfoglalkozás, konzultá­ció) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 25,— forint. . Az esti egyetem szakosított tagozatára azok kérhetik felvételüket, akik elvégezték a hároméves tagozatot, illetve egyéves pártiskolát végeztek. Azok is jelentkezhetnek, akik nem szerezték meg ugyan az említett végzettséget, de meg­felelő előképzettséggel rendelkeznek és munkájuk magas marxista—leninista képzettséget igényel. A szakosított tago­zatra pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A felvételi pályázatot a Heves megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága címére (Eger, Szabadság tér 7.) ápri­lis 15-ig kell mepkülden'. Utólagos jelentkezést nem foga­dunk el. á pályázat az Oktatási Igazgatóságon beszerezhető jelentkezési lap alapián történik. A felvétellel kapcsolatos további tudnivalókról a jelentkezőket a marxista-leninista «ti egyetem tájékoztatja. Heves megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága Eugen« J. McCarthy szená­tor, aki Johnsonnal szemben meg akarja szerezni a De­mokrata Párt elnökjelöltsé­gét. a szenátusban válaszolt néhány demokrata párti po­litikusnak, akik demagóg nyilatkozatokkal # próbálják rontani esélyeit a kedden megrendezésre kerülő New Hampshire-4 próbaválasztá­son. Közben újabb befolyásos szenátor csatlakozott Johnson szenátusi ellenzékéhez: az In­diánét képviselő Vance Ha t- ke. Egy chicagói politikai gyűlésen követelte a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság elleni bombatámadások fel­tétel nélküli megszüntetését és azt, hogy a kormány ves­sen gátat a háború kiszélesí­tésének. Külön felhívta a fi­gyelmet az atomfegyverek esetleges vietnami alkalma­zásának veszélyére. Hart ke ezzel felzárkózott Fulbright és Robert Kennedy táborába. PÁRIZS: Az Egyesült Államok pá­rizsi nagykövetségének épü­lete közelében n'k tünteú©1- a vietnami háború ellen. Több száz asszony vonult fel-alá a nagykövetséggel szomszédos utcában, ilyen és ehhez ha­sonló jelszavakat hangoztat­va: „Az amerikaiak gyilko­sok!” A tüntetés mintegy ké1 órán át tartott. A megmozdu­lást a nemzetközt nő"ap al­kalmából haladó francia szer­vezetek kezdeményezték. A párizsi felvonulássá1 egyidőben a híres ang''1 egyetemi városban, Cam­bridge-ben több száz diák ki­fütyülte Denis Healey, had­ügyminisztert. Healey egy munkáspárti diákklubbar mondott beszédet Távozóban diákok vették körül kocsija ‘ s Amerika-ellenes jelszavaké' kiáltozva követelték, hog" Nagy-Britannia határolja el magát az Egyesült Államok vietnami háborújától. A diá kok és a rendőrség közöt kemény összecsapás zajlót t le: több diákot letartóztat­tak. S3 Donovan azonban tudta, hogy mit tesz. Természetesen mint fegyelmezett nírszerző tiszt, titokban tartotta, hogy tulajdonképpen kinek dolgo­zik. Első dolga volt. hogy fel­kereste védencét a New York-i \JJest Streeten levő szövetségi börtönben, ahol a legszigorúbb őrizet alatt tar­tották. Ábelt rnár értesítet­ték arról, hogy Donovan lett a védője. Cellájában fehér ingben és kényelmes, bő nad­rágban fogadta ügyvédjét. Az első beszélgetés után Donovan azonnal felkereste Allen Dullest. — Ez nem egy elfogott zsoldos — mondotta a CIA- fönöknek Ábelről. — Lát­tam és mondhatom, hogy olyan ember állt előttem, aki mindent a hazájáért tett. Olyan hazafi, aki őszintén szereti hazáját. Átkozottul jó kém. Nekünk, amerikaiak­nak mindig nehézségeink vannak az ilyen ügyekben. Embereink _ alig néhány nap után sorra lebuknak, vagy menekülni kénytelenek az i degen — országokból. Ez az ember több mint kilenc évet töltött nálunk, és ma is sza­badlábon lenne, ha Hajha- nen nem árulja el nekünk. Csodálom ezt az embert! Donovan nem véletlenül mondotta mindezt a CIA fő­nökének A legkülönbözőbb kísérleteket végezték el Ru­dolf Ábellel a fogság ide­jén Bonyolult, csak maga­san képzett szakemberek szá­mára érthető műszaki köny­vet adtak át. neki és két nap múlva, egyszeri olvasás után szó szerint képes volt megis­mételni könyv nélkül az ol­vasottakat. Hasonló jellegű kísérlet volt. amikor kusza, bonyolult ábrákkal zsúfol; tablót tettek elé. Néhány per­cig nézhette csak. maid pa­pírt, ceruzát adtak neki. A fogoly hajszálpontosságú má­solatot készített emlékezet után a tablóról. A kísérletei: során 1/Q minősítést kapott, s ez a gyakorlatban azt je­lentette. hogy az amerikai hírszerzők megállapítása sze­rint Rudolf Ábel lángész. Annak ellenére, hogy a fo­goly semmit sem árult é! ügyvédjének munkája termé­szetéről. kapcsolatairól, el­végzett feladatairól, de még >rábbi. németországi életé­ül sem. mégis meglehetősen jó barátságba kerültek. A barátság alapja James B. Do­novan őszinte csodálata volt Ábel ezredes iránt. Mint szakképzett hírszerző tiszt, őszintén értékelte és becsül­te védence páratlan képessé­geit. Tulajdonképpen kolle­gába viszony alakult ki kö­zöttük. Beszélgetéseik során ilyen kép alakult ki benne védencéről: — Ábel nemcsak a szak­májának volt nagy embere. Mert meg kell mondanom, a kémkedés ma szakma, való­ságos tudomány. Meggyőződésem, hogy zse­niális ember. Az Einstein-fé- le relativitáselméletet olyan alapos fizikai és matemati­kai tudással magyarázta el nekem, hegy szinte lenyűgöz­ve álltam előtte. Hatalmas tudással rendelkezik: fest, fényképez, folyékonyan be­szél hat nyelvet és úgy gi­tározik. mám egy vérbeli mű­vész. Mindezen kívül első­rangú elektrotechnikus, de szerintem bármelyik fejlett ipari országban biokémikus­ként is megkereshetné a ke­nyerét. Lehetne azonban jo­gász «kár nálunk, az Egye­sült Álamokban is. Minde­nekelőtt azonban tudott és tud valamit, amit a legke­esríber bid — Itt®­gaitni! Egyetlen szót sem hallottul.i, tőle hazájáról* munkájáról — mondotta Ábelről James B. Donovan, Az ügyvéd azonban azt is tudta, hogy a kopaszodón foghíjas, hat nyelvet beszélő, gitározó festő nem csupán az FBI székházával szemben le« vő műteremből, hanem bör­tönéből. sőt még a bírósági tárgyalóteremből is észrevét­lenül tudta figyelmeztetni kapcsolatait. Titkára azon­ban sehogy sem tudott rájön­ni. Bármilyen furcsa, de tény, hogy a CIA Donovant arra utasította hogy mentse meg a viilamosszéktől Ábelt. Tá­voli terveik voltak Ábellé!. Az ügyvéd azonban egysze­rűen képtelen volt segédeket találni. A legnagyobb brook- lyni és New York-; jogászcé­gek visszautasították Ábel védelménél az asszisztenciát. Nagy keservesen talált csak egy jogi irodát, melynek ve­zetője Thomas Joyd, New York hajdani polgármestere volt. Donovan unszolására en­gedélyt adott irodája egyik tagjának. Arnold Freiman- nak. hogy legyen segítségére. Freimamn szerzett még egy társat a védelemnek. A két asszisztens fizetés nélküli szabadságot vett ki. mert az iroda vezetője hivatalosan nem merte kockáztatni saját presztízsét A három jogász munkához látott; kutatták a lehetőséget hogyan húzhat­ják ki védencüket a csávából. Donovan bét alaptételre építette a védelmet Minde­nekelőtt arra. hogy védencé­nek letartóztatása alkalmá­val súlyos jogi hibák történ­tek. Ábelt hivatalosan nem az FBI tartóztatta le. hanem csupán a Bevándorlási Hi­vatal követelésére vették őrizetbe. (Folytatjuk) Botrány Melbourne-ban Ausztráliai partizán vadászok kegyetlenkedése MELBOURNE : Hatalmas vihart kavart Ausztráliában a Melbourne Herald fényképes tudósítása, amely Martin Russ, amerikai írára és John Sorrell, mel- boume-i újságíróra hivatkoz­va részletesen megrrta: ho­gyan kínoztak meg egy dél- vieínami lányt ausztráliai partizánvadászok. Russ és Sorrell nemrég Dél-Vietnam- ban járt. Elmondták, hogy a dél-vietnami Phuoc Tuy tar­tományban levő ausztráliai támaszponton, Nui Datfcan ausztrál katonaság kezére ke­rült egy fiatal nő, akit parti­zángyanúsnak tartottak. A székhez kötözve „víztortúrá­nak” vetették alá. A lányt, aki egyébként semmilyen ge­rillatevékenységről nem akart tudni és a kínzások következ­tében eszméletét vesztette, később elbocsátották. A He­rald hiteles fényképeit egy Gabriel Carpay nevű auszt­ráliai fotóriporter készítet­te. A cikk nyomán Lynch hadügyminiszter kénytelen volt bejelenteni, hogy vizs­gálatot indítanak. Kallódó értékek • . • Fiatalember. Négy év­vel ezelőtt végezte el a műszaki egyetemet. A százötven végzős gépész- mérnök közül övé volt az egyetlen kitűnő diplo­ma. Megyénk egyik nagy gyárában dolgozik. Ne­vét, munkait elyét kéré­sére hallgattuk el. Nem tagadja: fél a következ­ményektől. Első munka­helyéről is egy vélemény- nyilvánítása miatt bo­csátották el. — Ne azt írd, hogy elbo­csátottak. Magamtól jöttem el. Az persze más kérdés, hogy muszáj volt eljönnöm... — Mondd el, hogyan tör­tént. — Olyan ember beosztott­ja lettem, akit szívesebben elfogadtam volna apámnak, mint főnökömnek. Ma is tisz­telem. tudom, tudtam róla, hogy nehéz időkben is becsü­lettel helytállt, múltja száz­szoroson többet ér mint az enyém. Csak hát. és ez vál­totta ki a kapcsolatunk meg­romlását. ő valaha cipésznek tanult, én meg gépészmér­nöknek. Mint embert, ma is becsülöm, de ma is többet ért a cipészkedéshez, mint ahhoz a munkához, amit a gyárban végez... — Tehát a hiúság? — Szó sincs róla. Egyszer három idegen ember kere­sett fel a gyárban. A beosz­tásomról, fizetésemről, kö­rülményeimről érdeklődtek. Elmondtam a véleményemet Két nap múlva elkezdődött a kálvária. Ügy néztek rám, mint egy árulóra. Egyszer a főmérnök nem talált az üzem­ben, ezért 300 forintra bün­tetett. Az idő tájt éjszakai műszakba osztottak be. so­rozatban, elvették a prémiu­momat Mindennapra talál­tak valamit. Jobbnak láttam, ha eljövök. Ha nem szólok, ki tudja, talán már az igaz­gató is teljesítette volna Ígé­retét, hiszen addig mindig azzal nyugtatott, h-gy na­gyon elégedett v„cm, dol­gozzam csak nyugodtan, nemsokára „kiemelnek”. Hát így történt... Csöbörből vödörbe — Ide hogyan kerültél? — Hirdetés útján. Heves megyei vagyok, gondoltam, legalább itthon leszek. — Jobban jártál? — Ah. Igaz, itt választhat- hattam. Elmehettem volna terveket másolni, kis, pitiá­ner munkákat megtervezni a szerkesztési osztályra. Ha ezt választom, kaptam volna egy íróasztalt és egy fehér kö­penyt is. Nem kellett. — Mi a beosztásod? — Kazánfelelős vagyok Ne mosolyogj, éz „komoly” beosztás. Nem kell semmit sem csinálni. Sőt, már a fize­tésemet is emelték. Százhúsz forinttal... — Mennyit keresel? — 1911 forintot. — Hogy érzed: beosztásod­hoz, munkádhoz szükség van a mérnöki diplomára? — Körülbelül annyira, mint egy űrhaj ásnak a gépírásra. Egy lakatos- vagy egy ko- vácsképcsités untig elég len­ne hozzá. — Itt a gyárban hány mér­nök dolgozik? — Pontosan nem tudom. Harminc-negyven, de lehet hogy ötvenen is vagyunk. — Mennyi dolgozik üzen* ben? — öt-hat — Hányán végezhetnek olyan munkát, amelyhez nem szükséges a mérnöki dip­loma. — Húsz-huszonötén. Egye­temista koromban gyakorla­ton voltam Bulgáriában, Csehszlovákiában, az NDK- ban. Ott pont fordítva van. A mérnökök nagy része üze­mekben dolgozik. Amikor Csehszlovákiában voltam gyakorlaton, többet kerestem mint most... — flol lehet többet keres­ni; irodában vagy az üzem­ben? — Az üzemben. Ezért legalább olyan nagy hajtás van az üzemekért, mint an­nak idején az egyetemi felvé­telnél volt. Függetlenül at­tól, hogy mindenki tudja, mi vár majd rá... ISent a rangról van *xó — Mire gondolsz? — Nézd, egy-két esettel el­tekintve itt is az a helyzet, mint az előző munkahelye­men volt. Menj le az üze­mekbe és kérdezd meg, vagy nézd meg. ha nem hiszel. Szinte kivétel nélkül volt ci­pészek, szabók, ácsok és más hasonszőrű mesteremberek vezetik az üzemeket. Néha- nyan ugyan elvégeztek már a technikumot, ki így kd úgy* de nagy részük csak belejött a munkába. Ahogy mondom, belejött. Nehogy te is félreértsél, ezek az emberek talpig becsületesek, még azt is hozzáteszem, hogy bizonyos fokig, különösen a munka gyakorlati részét tekintve, meg is felelnek a követel­ményeknek, d® és ezért ne sértődjenek meg. korántsem tudnak, tudhatnak annyit, mint e£y mérnök. Az egye­tem nem séta, nem ugródesz­ka volt. Ezekre az emberekre szükség van. Én is megtarta­nám valamennyit, de nem üzemvezető beosztásokban. Arról aztán nem is beszél­ve. hogy számtalan olyan jól kereső kinevezett üzemmér­nök dolgozik különböző be­osztásokban, akik most vég­zik a gimnáziumot, vagy a technikumot. Mi minek va­gyunk itt? Mielőtt félreérte­nél: nehogy azt hidd, nem arra gondolok én, ha megje­lenik egy diplomás a gyár­ban. mindenki emelje le a kalapját és szalutáljon. Sző sincs róla. Előbb bizonyít­son, mutassa be, mit tud, mennyit ér. Persze, hogy a diplomások között is vannak kiskaliberű, használhatatlan emberek, de az már nem igaz, hogy minden fiatal dip­lomás zöldfülű. Nem törünk mi senkinek az állá:ára. ke­nyerére. Csak ha már taní­tottak, csak ha már tanul­tunk akkor miért nem ve­szik hasznunkat miért nem kamatoztatják tudásunkat Nem a rangról van itt szó. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom