Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-07 / 56. szám
A menazdriától az állatkertig Beszélgetés dr. Anghi Csabával Aki járt már az állatkert- t>en. eb én a csodálatos és érdekes világban, annak a .szemében maga a direktor is érdekességet — foga’mat jelent. Akkor még inkább, ha hozzá teszi, hogy ez az ember személyesen ismerte Kitten berger Kálmánt és Széchenyi Zsigmondot is.. Egerben járt dr. Anghi Csaba. a Budapesti Állatkert nyugalmazott igazgatója, s míg sor került érdekes előadására, melyet a szovjet rezervátumokról tartott, beszélgettünk. Természetesen először arja voltunk kiváncsiak, hoki’an kezdődött? ... — A régi állatkertiben bérletes gyerek voltam. Míg mások azzal, szórakoztak hogy az apró ketrecesbe préselt aljatokat inger élték, kínozták, én csak sajnálatot éreztem. És elhatároztam, hogy itt fogok dolgozni. A harmincas években már az emlősosztaiyt vezette. Akkoriban újra előtérbe került a rési igazgató, Xantus János és a többi, ma már nagy hírű tudósok elve: az állatkert ne gyerekszórakoztató legyen, ne csak az a cél vezesse. hogy megismertesse a magyar közönséggel az idegen állatfajtákat. hanem amit meg lehet honosítani nálunk, honosítsa is meg. — Amikor Lendl Adolffal az élen a főváros kezelésébe került az állatikért, már ez a cél is ismert volt: a pusztulófelben levő hazai állatfaj tákait — nemeskócsag. túzok. kanalasigém, szürkerrvar- ha. pödrött szarvú rackajuh. sib. — is megmentsék. Az állatkertinek tehát természet- védelmi feladata is van. Dr. Anghi Csaba azon kevesek közé tartozik, aki nyugodtan elmondhatja: sikerült megvalósítania álmait — Életemnek három nagy célkitűzése volt — mondta. — A nemesprémű állatok tenyésztését meghonosítani Magyarországon — sikerült A budapesti állatkertet visszaállítani arra a nemzetközi színvonalra, melyen a század első évtizedeiben állt — ez is sikerült & a harmadik: megmenteni a pusztulófélben levő magyar emlősöket — szerencsére ez is sikerült Persze mindezek csak az alapok. a fiatalok feladata lesz tovább építeni. 1956-ban nevezték ki igazgatónak az állatkert élére. Óhatatlanul jön a kérdés: — Professzor úrnak melyik a kedvenc állata? — A zebra — mosolyod ik eh — A lovakat különben is gyermekkorom óta szeretem. Annak ideién néhány európai állatkertet látogattam meg, s észrevettem, hogy a különböző zebra-alfajok meghatározása körül zűrzavar van. „Lenyomoztam” az egyes típusokat és a zebrák rendszertanában így sikerült rendet teremteni ... Meg a prémes állatokat is nagyon szeretem. Sokszor hallom egy- egy ketrec előtt a vendégeket: „Jaj de csúnya egy állat!” Csúnya nincs. A tetű se csúnya, csak — kellemetlen... — A háború előtt Sziám, az elefánt volt jó barátom. Nem tudom miért, de észrevette. hogy én amolyan főnökféle vagyok, és — előre köszönt! Pedig a köszönést mások csak némi megvesztegetés után ..provokálhatták ki”... A háború alatt sajnos elpusztult Sziám. Cgy köszönt, hogy felemelte az ormányát, trombitált, és leguggolt .. Egyszer nagyon melegem volt — a víziló miatt. Üj medencét kapott, s a felavatás protokolláris eseményszámba ment Heggel észrevettük, hogy a víziló kinyitotta ..szobája ajtaját” és szépen beletotyogott a vízbe, ahol igen jól érezte magát. Hogyan csaljam ki? Le kellett ereszteni a vizet, és zabot szórni elé. Lassan hátráltam a síkos lépcsőkön, ő meg jött...- Ha elcsúszom, aláesek. Nem beszélve arról, hogy éppen borja is volt. s ilyenkor nagyon veszélyes tud lenni! Idegtépő percek teltek el, amíg sikerült A fogadás is, az avatás is. De ma is melegem lesz. ha rágondolok... Dr. Anghi Csaba mindesn évben gyűitőútra megy az Adriára. Felfrissítik évente a tengeri halfajtákat az akváriumban. A külföldi tudományos kutatóuitak azonban másfelé is elágaznak. Mongóliától Ukrajnáig, a csoda- szarvas tengerétől, az Azovi- tengertől a Komi-földig. A későbbiekben sem Jelent tétlenséget a nyugdíj. Teljes energiával folytatja kutatómunkáját — a víziló akkli- matizációja például —, melynek kézirata nemsokára nyomdába kerül. (kátai) Országjáró kiállítások Hat féle gyűjteményből vándorkiállítás-sorozatot készít az egyetemes művelődéstörténet bemutatására a Központi Múzeumi Igazgatóság. Budapestről indítják és az országnak úgyszólván minden sarkába eljuttatják a korszerű berendezésű — könnyen szállítható anyagokat. Először a Szépművészeti Múzeum jóvoltából született meg az antik művészetet reprezentáló kiállítás —, amelyet szerdán a fővárosi művelődési házban láthattak a sajtó munkatársai. Tizenhárom tablón követhetik nyomon a nézők az időszámítás előtti 1100-tól kezdődött másfél évezred egyiptomi kultúráját, a krétai, mikénei művészetet, a görög szobrászatét, amfora festészetet, a római építészetet — az antik kultúrák csodálatra méltó produkumait Dokumentumokon, fényképeken, négy makett szemlélteti valósághű kicsinyítésben a római Pantheont, a Szombathelyen feltárt római eredetű Isis szentélyt, Athéné istennő templomát az Akropoliszon. Illusztrálja az érdekes gyűjteményt az antik kultúráknak a későbbi korok művészetére — a középkori reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus kialakulására tett hatását is. Egy másik kiállítást — ami szintén a sorozathoz tartozik — a Nemzeti Múzeum gyűjteményei alapján válogattak össze a kőkorszak művészetének bemutatására az időszámítás előtti távoli évezredekből. Magyarázó szöveggel kísért fotók sorakoznak a tablókon, s a közönség elé tárnak még egy sereg érdekes másolatot korabeli műtárgyakról. Szombattól várják az első vándorkiállítása látnivalókhoz a közönséget a fővárosi művelődési házba, később Kaposvárra, majd Szekszárdiba viszik a kollekciókat A további kiállítások a román, a reneszánsz és a barokk kor kultúráját reprezentálják. (MTI) Sok hűhó — de miért? — Már egy hét óta felvételizek — meséli ismerősöm. — Ügy látszik, komoly szakmába vágtad a fejszét. — Igen — nevet, aztán elszomorodik. — Telefonkezelő akartam lenni. — És tovább mesél. Megjelent egy újsághirdetés: „Érettségizett lányokat felveszünk 18-tól 30 éves korig telefonkezelőnek 3,5 vagy hétórás mun kára ..Voltunk vagy tizenöten pályázók. Megjelent egy osztályvevető, tömött, fekete aktatáskával, és különböző iratokat nézegetve elmondta, hogy mi most felvételi vizsgán veszünk részt. Jött az osztályvezető-helyettes nő, gondosan szétültetett bennünket. Először részletes önéletrajzot kellett írni. Utána számtani feladatokat kaptunk — és az osztályvezető-helyettes megjegyezte, hogy ne féljünk, lesz rá elég idő, most még csak 9 óra van, akár délig is gondolkozhatunk rajta. Hirtelen nagyon ideges lettem, meri eszembe jutott az egyetemi felvételi vizsgám, és az bizony nem sikerült. Aztán megkaptuk a példákat 2345+678, 987:54, 3579x146. Gyorsan kiszámítottam és beadtam, erre az osztályvezető-helyettes gyanúsan méregetni kezdett. Ezután •következett a helyesírás, tollbamondás után. Felolvastak az újságból három mondatot, szépen, lassan, tagolva. Nagyon koncentráltam, de hiába, mert egyetlen problematikus sz i sem volt benne. És meg is dicsértek, mert az Európát ezután u-val írtam és nein j-vel, pedig félrevezetésképpen direkt így diktálták. Akkor jött á földrajz, örültem, mert tudtam Olaszország fővárosát, de aztán baj történt, mivel Komárom megye székhelyét Tatabányában jejlöltem meg és az osztályvezető-helyettes nő szerint az Veszprém megyében van. De rögtön meg is vígasztalt, hogy csak ez az egy hibám van. — Ez vett egy hetet igénybe? — kérdeztem. — Dehogy. Ami ezután következett. Belgyógyászat, szemészet, fülészet, nőgyógyászat, sebészet, ideggyógyászat. Egv hét alatt elintéztem mindet. Mondhatom, elfáradtam. Néhány nap múlva újból találkoztam vele, nagyon szomorú volt. — Nem vettek fel — panaszolta. — Na, nem a Tatabánya miatt, hanem a halláspróbán nem feleltem meg. Ezt egy hét után csinálták. Pedig nekem csak egy három és fél órás munka kellett volna. Viszont megdicsértek, hogy kitűnő gimnáziumban érettségizhettem. mert nagyon jó! sikerült a számtan, meg a helyesírás. — berkovits — Kőif \fvsz épségek Az Országos Könyvművészeti Bizottság most hozott döntést arról, hogy mely könyvek érdemelték ki az 1967-es termésből „az év legszebb kiadványa” címet. A Kiadói Főigazgatóság közlése szerint a könyvszépségversenyben ezúttal 300 féle kiadvány, „indult” és elbírálásukban — első •* alkalommal — külföldi "szakérték is segítettek. Kategóriánkén! ítélték oda a „legszebb” címet összesen 23 írói—nyomdai produktumnak. A szépirodalmi művek csoportjában első helyre az „Üj ORsK Battista és Latouret gépfegyvereket vittek fel az irodába. Battisia jött előbb, és ledobta a terhét a földre. — Miért nem hozatja egy legénnyel? — kérdezte Finley. A káplár nyugodtan felnézett. — Nincs megbízható. Most Latouret jött. Ö talált megbízható katonát. Ez még szomorúbb volt. Egy legény segített neki A hülye Kréta. Az egész helyőrségben egyetlen embert mertek használni: egy elmebeteget. Vigyorogva ledobta a gépfegyvert, és szalutált. A szeme eszelősen mozgott, és a két mély ránccal a szája mellett olyan volt az arca, mint valami bohóc-lárva. Az egyetlen katona Aut- Taurirtban, akivel még renMmisSg 1968. március 7., csütörtök delkezni mertek. Vigyorgott és lihegett. Most már tisztában voltak a helyzettel. Finley szánakozva szólt oda az utolsó hűséges közlegénynek: — Itt az ajtó mellett van egy pad, ülj le, fiam, és gyújts rá. — Alázatosan jelentem ;; ■ Mire? i— Egy cigarettára. — Jelentem: miféle cigarettára? Mert a közlegénynél nincsen cigaretta. — A szomorú esemény dacára Finley elnevette magát. Adott egy cigarettát Krétának. — Vedd le, fiam, a falról az imok szuronyos puskáját. Nem kell poszton állnod. Ülj csak szépen, de ha vattaki engedély nélkül akar belépni, azt nyugodtan lődd le. Értetted? — Körülbelül... Vigyorogra, peckesen távozott az egyetlen megbízható közlegény Aut-Taurirtban: a hülye Kréta! — Nem lehetne — kérdezte Gardone, miközben remegő kézzel cigarettára gyújtott — megkísérelni... a főkolomposokat ... összefogdos- ni.,. megakadályozni.... Eldördült a lövés. — Már késő — mondta Finley... A trombitás alarmot akart fújni, de kiverték kezéből a kürtöt. — Nem kell! Hagyd abba! Elég volt! Adrogopollusz, a görög, birkózó, és Bénid Tongut, a csendőr Hildebrandt főkolomposai voltak, és most a bé- kétlenkedők zömét összegyűjtötték az udvaron úgy, hogy az elősiető katonákat közrefogták. Valamennyi elkeseredett, halálosan fáradt, ideges ember, legtöbbje beteg is ... Már hat óra volt, és utolsó hévvel tombolt körülöttük a sivatagi hőség. Hildebrandt felállt egy padra: — Emberek! Elég volt a Szaharából! Nem akarunk a sivatagban megdögölni. Kitörünk a rabokkal együtt, akiket éppúgy pusztulásra ítéltek itt, mint bennünket! Rövidesen megérkezik segítségünkre sok harcossal a szo- kota törzs, és elvezet valamennyiünket egy titkos átjárón angol területre. Ezért birtokunkba vesszük az erődöt, hogy ne lőjjenek innen... Befejezte a beszédét, és elszánt léptekkel a törzsépület felé indult, A katonák ordítoztak. s;.És hol volt Galamb? Hol volt Latouret, Battista és a többiek? Mikor eldördült a lövés, Latouret és Battista az irodához vezető lépcsőházban voltak. Az őrmester elővette revolverét. Battista is. Ebben a pillanatban valaki hátulról elkapta a kezét, és kicsavarta a pisztolyt. Ugyanez történt Battistával is. Galamb, Troppauer, Spo- liansky és Nadov lefegyverezték őket. — Megkötözni! — mondta Galamb.— Rajta, Spoliansky! Az kötelet vett elő, és a tehetetlenül szitkozódó őrmesterhez fordult: — Ha megengedi.;. — mondta udvariasan, és érthető rutinnal szorosan megkötözte. Azután Battistához fordult, mintha táncra kémé fel: — Szabad?.,. — de mielőtt még az olasz megtagadhatta volna a beleegyezését, már megkötözte. Bevitte őket a mosdóhelyiségbe. — Nyugodtan, öreg, Latouret — biztatta Galamb —, nem lesz semmi baj, jó fiú vagyok és gondolok magukra, csak pillanatig kell beraktározni önöket. — Tudja, 1 Harrincourt — mondta megvetően az őrmester —, eddig azt hittem, hogy csak fegyelmezetlen és elbizakodott. Még sajnáltam is, mikor en crapaudine megkötözték. De most látom, hogy maga hitvány, gyáva fráter, és bánom, hogy valaha egy jó szót szóltam magához. — Csak dörmögjön, öreg. Azért tudom, hogy kedvel. Ne féljen semmit, Galamb jó fiú. Szereti a katona bácsit. Mehetünk, gyerekek. Ezután felmentek a legénységi szobába. Itt gyűlt össze a „Harrincourtekülömttnéűy” Pilotte vezetésével. Minkust, Pilotte, Hlavács, Rikov és még nyolc megbízható ember. — Gyerekek! Valameny- nyien Hlavács őrnagy vezetése alatt állunk. Most lemegyünk, és úgy teszünk, mintha csatlakoznánk a lázadókhoz. Betörjük a raktárt, és mindenki ihat rumot meg ami ital van! — Hlavácsot eltolta, és rázárta az ajtót A cipész kétségbeesetten bámult maga elé, azután dühös lett. „Micsoda beszéd ez? — siránkozott. — Az én ötletem volt a rum, és nekem nem adnak semmit. i s Disznó- ság!” De nem tehetett semmit..; Galamb pedig így szólt a lépcsőn: — Fiúk, aki közületek rumot iszik, azt szavamra mondom, hogy nyomban lelövöm. — Kicsinyesség — dörmög- te Troppauer, a poéta —, azért egy pohárkával igazán lehetne... — de Galamb úgy nézett rá, hogy gyorsan elhallgatott. Futva érkeztek az udvaron nyüzsgő katonák közé. — Halló! — kiáltotta Galamb. — Végre... megyünk haza! És addig is, amíg kinyitják a vízcsapot, ne szomjazzunk! Fiúk! A raktárban ott a rum! Megérdemlünk ennyi nyomorúság után egy pár korty italt! — Ügy van! ■— kiabálta Troppauer. „Ügy van!” zúgták az alkoholisták. Egy perc múlva felfeszítették a raktárt. A nagy hordókat bajonet- tel, baltával lékelték, ahogy jött. Pillanatok alatt mindenfelé folyt a rum, röhögtek, kiáltoztak... A szájharmonika is megszólalt rövidesen . : i . (Folytatjuk) kor nyitánya” című, c’oku- mentumjellegű kötet került, amely magyar közéleti személyiségek, neves tudósok, írók, művészek szovjetunió- beli élményeit fogta csokorba a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában. Ebben a „kategóriában kapott kitüntetést Gyurkó Lászió müve is — a „Lenin, október”. Különleges. művészeti és export-könyvek kategóriájában a két első helyen a Corvina Kiadónál készült „Afrika művészete” (Bodrogi Tibor munkája) és a „Róma” című (Pogány Frigyes szerkéz tette) album szerepel. Azután így folytatódik a sor: Charles Baudelaire „A romlás virágai” (Magyar Helikon), továbbá az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent három tudományos mű, szerzői Geleji, Komár—Szutter, Rodé. A tudományos és szakmai könyvek legszebbjei: a Kossuth Kiadónál készülő Lenin válogatott művei, Hajnóczj Gyula tollából a tankönyvkiadó gondozta Ókori építészettörténet, a Mezőgazdasági Könyvkiadónál Muraköri Tamás szerkesztésében napvilágot látott „Közgazdasági abc mezőgazdáknak” s még — a többi között — a „Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon”. Petőfi „János vi- téz”-e lett az egyik legszebb ifjúsági kiadvány • (a Móra gondozásában), a másik pedig Gazdag Erzsi „Hívogató” című munkája, amely a Miner- va-sorozatban jelent meg. Az. ismeretterjesztő tömegkiadványok kategóriájában a Medicina-szerkesztésében készülő „Panoráma-útikönyvek” is kitüntetést kapták. Csakúgy, mint Donáth Tibor tankönyve. „Az emberi test felépítése” és Lukács Ernő- né—Rábai Imre „Feladatuk és megoldások” című Gondolat-kiadványa. További 33 könyv készítőit dicséretben részesítette a bizottság. Külön dijat ítéltek oda a- Magyar Helikon könyv- műhely-prodoktumaként kiadott „Bibliotheca Corví- niana” és a „Ferenczy Béni” című albumért, valamint Kasa János „15 rézkarc Az ember tragédiájához” grafikai kiadványért. A Magyar Fotóművész Szövetség díjával Gink Károlyt jutalmazták. azokért a művészi fotókért. amelyeket Lampedusa „Lighea” című kötetéhez k#» szítéit. (MTI)
