Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-06 / 55. szám
Tervek — pántlika nélkül Oraxágoa Tervhivatalt 1968 A MUNKA NEM LÄTVÄ« «sí4e ■ • • NYOS, legalábbis a Tervhivatal épületében és „rövid távon” semmi esetre sem az. A mai népgazdasági-tervezési munka „látványos” eredménye esetleg csak néhány esztendő múlva lesz látható mindennapi életünkben. Mindezt be kellett látnunk, noha azzal a céllal érkeztünk a Nádor utcai épületbe, hogy . ahova csak lehet, benézünk: hol mi készül, ki mit csinál. A munka valamennyi szobában azonos, a lényeges különbség a tartalomban van, s ennek megismerése kiadós beszélgetést kíván. Házigazdánk: dr. Kálmán György, az O, T, titkárságának vezetője. — Az elmúlt esztendőkben, Ilyenkor, év elején, sokkal hangosabb volt a ház, — mondja bevezetőként Kálmán elvtárs. — Vitatkozni, kilincselni jött nagyon sok látogatónk. Ez a régi tervezési mód természetszerű következménye volt A tervet minisztériumokra bontottuk: a tárcák vállalatokra bontották le a legfőbb mutatókat. Régebben pontosan meghatározták azt is, hogy ki kinek szállítson, mennyit és mikor. A munka „forrás” oldalát is pontosan felosztottuk: ki mennyi anyagot kap, mennyi pénzt, hány embert foglalkoztathat, milyen beruházást kap és így további Az összegeket megpántlikázták — ismert hasonlat volt ez a szakemberek körében. Ennyit erre, annyit amarra kalthetsz. Ebből következett, hogy sokan általában igyekeztek lefaragni valamit a feladatokból, a „forrásból” pedig többet „meríteni”. Jöttek tehát érvelni, kérni, vitatkozni. Ezzel és a tervek lebontásával temérdek munka volt. De a népgazdasági tervezés akkori rendszere még ennél is többet igényelt, — Szükséges lett volna, hogy a menet közben váratlanul bekövetkező eseményhez, hirtelen felmerült szük-i séglethez, tapasztalt aránytalansághoz a terveket minduntalan hozzá igazítsuk Gyorsan, néhány nap alatt valamennyi tervlapon, valai- mennyi tervsoron korrigálhassunk. Hiszen a tervben egyensúly állt fenn: a feladatok és a források egyensúlya. Ilyen naprakész rugalmasságot, a részleteket is központosító módszer nem biztosíthatott. A többi közt, ezért is került sor a gazdaság irányítási rendszer reformjára — az önállóbb vállalati gazdálkodás megteremtésére, mert a kisebb egységek a részletekkel a gyorsan változó helyzet ismeretében — könnyebben, naprakészebben számolhatnak, döntéseket ehhez szabhatják. — A TERVHIVATAL FELADATA tehát most megváltozott? — A feladat nem. Az változatlanul a tervezés. A feladat minősége és az eszközök változtak meg. A részletek kimunkálása most a vállalatok dolga, a terveket nem bontjuk fel, tárcákra sem, összegeket nem állapítunk meg, s nem pántlikázunk. A népgazdaság fejlődésének fő irányait és arányait kel megterveznünk, a leglényegesebb összefüggések elemzésével. Ebből következik, hogy hosszú távú terveket) készítünk — 10—15 évre szó-j lókat, s azokra alapozva középtávú terveket dolgozunk ki, már sokkal konkrétabb formában. Makroökon ómiéi — népgazdasági szélességű — döntéseket javasolunk valójában, és a mikroökoriőmiai — a vállalati körű — döntések már nem tartoznak többé a mi hatáskörünkbe. — Például a hosszú távú tervekben megtervezzük hazánk energiaszerkezetének átalakítását, fejlesztését. Számba vesszük ehhez, az eddigi fejlődést, megvizsgáljuk, hogy várhatóan, hogyan alakul majd a fogyasztás. Hogyan bővül majd az ipari termelés, a közlekedés, az milyen energiaszükségletet, támaszt majd, milyen ütember halad a városiasodás, a-falu fejlesztése, ehhez milyen energia- igényes beruházások készülnek majd el és így tovább. Miután a fogyasztás fejlődésének mértékét tisztáztuk 1085-ig, megvizsgáljuk, hogy hazánkban milyen energiabázis kiálakítása, bővítése a leggazdaságosabb. Földgáz, olaj, atomenergia? Az, hogy a szénbázist különösebben nem fejlesztjük, már eldőlt Megvizsgáljuk még az energiaimport lehetőségeit is, és ezek után eldöntjük, hogy melyik energiabázison milyen mértékben ajánlatos fejlesztenünk energiatermelésünket. Ez a vizsgálat már megmutatja, hogy 10—15 eV alatt, hány és milyen tüzelésű erőmű kell, mennyi távvezeték — olaj, földgáz, villamosvezeték; milyen tüzelőberendezések. mennyi és igy tovább. Akkor ezek ismeretében megvizsgáljuk a beruházások szükséges < gyártó kapacitások kérdését. Az építőipar távlati kapacitásának tervezésekor például egy adat lesz az is, hogy az építőknek 15 év alatt, sok más mellett, hány erőművet kell építeniük. És hosszan folytathatnám a sort így készül a távlati terv, összehangolva ezernyi feladatot és forrást. — A középtávú tervek, az ötéves tervek, a pontosan kimunkált távlati tervekre épülnek. Ott már meghatározzuk a többi között azt, hogy 1971-től 75-ig hány erőművet kell építeni, ha a 35-re kitűzött célt el akarjuk érni, az építőipari kapacitásnak, a szerelvénygyártó kapacitásnak, stb. mennyire kell nőnie, s mennyi lesz abból az állami beruházás. Általában, ha valamelyik ágazat kapacitásának 20—25 százalékos emelkedésére van szükség, akkor azá állami alapból tervezzük, 2—380 millió forint felett mindenképp. Kivált, ha egyetlen objektumról van szó, mert ha több kisebbről, akkor már elképzelhető, hogy megintcsak a vállalati saját fejlesztést fogjuk közgazdasági eszközöké kel sarkallni. — Utasítani könnyebb volt, — DE NEM JÁRT MINDIG a legkedvezőbb eredménnyel, vagy a leggyorsabb haladással. Most közvetett eszközökkel kell a gazdaság egészét céljaink elérésére ösztönözni, a piaci egyensúlyt, az egészséges arányokat megtartani, illetve kialakítani. Sokkal bonyolultabb munka ez így. A tervcélokkal mindig összhangba kell hozni a közgazdasági szabályzóeszközöket. A hitelpolitikát az ár-, a bér-, a jövedelempolitikát, a vámpolitikát, a devizagazdálkodás szabályait a középtávú tervekhez kell igazítani. E szabályzók egy részét a kereslet-kínálat összefüggéseinek megfelelően gyakrabban lehet változtatni, másokat csak hosszabb időközönként, többnyire a középtávú tervidőszakonként. így például aiz egyes árkategóriák összetételét, — tehát, hogy melyik termék tartozzon a rögzített, a maximált. vagy a szabadárak csoportjába — aránylag gyorsan alakíthatjuk. Gyakrabban változtatható a rövid lejáratú hitelek kamatlába, ágazatonként is. A jövedelemelvonás szabályait azonban már nem szabad rövid távon változtatni. Ezzel bizonytalanná tennénk a vállalatok hosszabb távú kalkulációit, s a többi szabályzó hatását gyengítenénk. — Az 1968-as népgazdasági terv már a közgazdasági szabályozó eszközöket is tartalmazza. — Mivel már ez Idei tervet sem bontottunk le válla- tatokra, tárcákra, igy ez természetes. Az idei terv a teljesítések várható, s az egészséges fejlődés szempontjából kívánatos mértékeket tükrözi. A szabályzók „beszabályozása” ezeknek a „mértékeknek” megfelelően történt, ugyanakkor a gazdasági nö- vedekés alakulásának „kiszámításánál” figyelembe vettük a szabályzók várható hatását. A szabályzók és a tervcélok kidolgozása együtt történt, — Összegezésképp az idei terv legfőbb célja az, hogy a gazdasági fejlődés kiegyensúlyozottabbá, az egyes ágazatok növekedése arányosabbá váljék — a közgazda- sági szabályozó eszközök megszerkesztésekor is ez volt a fő törekvés. S azon belül is pontosan az, hogy a fizetőképes kereslet ne „futhasson el” sem a termelőeszközök, sem a fogyasztási cikkek piacán, mert a kínálat a jelenlegi kapacitások, külkereskedelmi lehetőségeink mellett egyszerre túl nagy ugrásra nem lenne képes. Ez indokolja a vállalati jövedelemből, a vállalatnál maradó hányad, korlátok közé szorítását, a bérfejlesztés átlag 4 százalékban történt maximálását. A tervezés a realitásokból indult ki, számba véve a forrásokat: a munkaerőt, az anyagot, a kapacitást, a devizaalapot, a fejlődés ütemét ehhez mérten határozta meg, s a szabályzó eszközöket is ehhez alaki rótták a szakemberek. Ez a biztosítéka annaik, hogy egészségesen, nagyobb zavarok, zökkenők nélkül, a lehet, legkedvezőbb mértékben gyarapodjon a népgazdaság. G, E. „Tisztelt Szerkesztőség* Arra szeretnék Önöktől, vagv az újságon keresztül az Illetékesektől választ kapni, hogy vajon mikorra készül el az egri Csákány úti bölcsőde. Tudomásunk szerint a terv szerinti átadás időpontja 1967. december 31-e volt. Azóta eltelt a január, a február is, lassan március közepe is itt lesz, de a bölcsőde még most sem készült el. Naponta eljárunk megnézni az építkezést, érdeklődni az átadás időpontjáról, de eddig még mindenki azt válaszolta, hogy majd, s miért türelmetlenkedünk, nem látjuk, hogy csinálják? Elhisszük, hogy nem könnyű egy bölcsődét megépíteni, de a kéthónapos határidő-elcsúszás után azt hiszem, már joggal türelmetlenkedhetünk. Nagyon sok kisgyerekes család lakik Itt az új telepen, a férj, a feleség is dolgozik, így nagyon nagy szükség lenne a bölcsőA kisfiú a szokott időben lépett be a cukrászda ajtaján, s hóna alatt nagy kö- teg Esti Hírlapot hozott Ki- nálgatta, s kapkodták tőle. Néhány pillanat múlva a korábban még zsongó cukrászda elcsendesült Újságba temetkeztek az emberek. Egyszer csak a mellettem ülő ismerős lecsapta az újságot — Én még ilyet nem láttam... nincs ebben az újságban semmi. — Semmi? — kérdeztünk rá, mire ingerülten mutatta a lapot — Tessék ... Eső oldal: induló anyag, pohárköszün- tő Budapesten. Aztán nézd a következőt: Tegnap megnyílt a Lipcsei Vásár. Szép- Osztatlan sikere van a XVIII. századbeli kőszegi patikának — homokórával, eredeti patikamozsárral —, s itt mutatják be a világ- ranglistán előkelő helyen álló új magyar gyógyszereket — De mi bajod ezekkel? — Figyeld a harmadik oldalt: Ajándék a síelőknek. A Kékestetőről jelentették: ismét 17 centiméter vastagságú kitűnő porhó borítja a hegyet. Nyugodt, szép, szélcsendes az !dő... Ezt írják! Valószínű, furcsának érezhette, ahogy ránéztünk, mert továbblapozott és hatást keltő arclátékkal idézett tovább a lapból: Zsoldére. Vagy talán ezt nem tudják az építők?...” Eleget téve Csákány úti olvasónk kérésének, felkerestük a levélben leírt „bölcsődeügy” illetékeseit. Mészáros Imre, az ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat egri építésvezetője ígérettel válaszolt a levélben feltett kérdésekre... — Nagyon jól tudjuk, hogy szükség van a bölcsődére, szinte egészen biztos, hogy március közepére elkészül. — Szinte, vagy biztos? — Mondhatom úgy' Is, hogy biztosan. — A terv szerinti átadási határidő valóban a múlt év vége volt? — Igen. De tulajdonképpen nemcsak mi tehetünk arról, hogy még ma sincs kész. A különböző berendezések, hűtőgépek, mosógépek későn érkeztek meg, és menet közben módosítás is történt naí Hédi előadóestje.. i Bővítik az agárdi strandot... Tom Williams nyugalmazott könyvelő 450 teáskannát gyűjtött már össze... Az Újpesti Dózsa vezet a bajnokságban az első forduló után... Mikor befejezte a felsorolást, még mindig nem- értettük pontosan, mit akart ezzel tulajdonképpen. — Hát nem veszitek észre? Sehol egy államcsíny, egy kiadós földrengés, légi katasztrófa, nagyarányú bombázás... forradalom, ellenforradalom, merénylet, tüntetés, bányaomlás. Kát nem történik ebben a világban semmi? A vélemény hamarosan szenvedélyes vitát kerekített, arról, hogy az ilyenfajta szenzációk feltétlenül éltető elemei-e a lapoknak, életünknek, vagy mennyire meglennénk mi efféle szenzációk nélkül is? Abban megegyeztünk, hogy valamennyien szeretjük a szenzációt... de legalább annyira egy ilyen, viszonylag békés 24 őrá dokumentációját, mint ez az Esti Hírlap volt, amelyből „csak” azt olvashattuk, hogy ezen a napon ..nem történt semmi a világban”, semmi különösen rossz, semmi rendkívül tragikus. Én mindenesetre emlékbe tettem el ezt az újs^ot... K. E. — A műszaki átadás-átvé^ tel már megtörtént. A hiány* pótlási határidő 1968. február 10-e volt... — A műszaki átadás-átvételkor több kifogás merült fel, például három vasablakot is ki kellett cserélni, több berendezést módosítani, ezért nem tudtuk február 10-ére befejezni. De még egyszer hangsúlyozom: március 15-re elkészül a bölcsőde ... Ez a véleményé Kékesi Ferencnek, a Beruházási Iroda műszaki ellenőrének is. — A jelentősebb hiánypótlási munkálatok már befejeződtek, igy véleményem szerint is elkészülhet március 15-re. Természetesen ez az építőkön múlik ... Szétnéztünk az építkezésen is. A március 15-e ugyan már nincs messze, de ha az építők „úgy hajtanak”, mint mikor ott jártunk, akkor nem kell, s nem lehet majd szavukon fogni az építőket. Az adott szó mellett annál is inkább így kell, hogy legyen, mert a berendezések késése mellett azért az épftők is besegítettek a határidő „elcsúszásába”. Nem akarunk vitatkozni, vitába szállni, mert ettől még nem készül el a bölcsőde, de olvasóink és a Csákány úti lakók nevében elvárjuk az építőktől, hogy az adott ígéretüket betartsák, Mert valóban nagy szükség van a bölcsődére... k. J. 4 háztáji jószágok után Ä falu és a város ellátásában a fő „terhet” a termelőszövetkezetek. állami gazdaságok vállalják, ám még mindig jelentős szerep jut a háztáji gazdaságoknak. Azokat a termékeket, amelyeket a kertekben, háztáji területen érlelnek, s a jószágok nagv részét — a saját szükségleten kívül — a közösével együtt értékesítenek manapság. Ez jelentős többletjövedelmet hoz a gazdáknak, hiszen csak az egri járásban az elmúlt évben átadott növendékmarha, tej, gyapjú és hízók után több mint egymillió forintos írkiegészítést kaptak — a háztáji gazdaságok. Ez arra ösztönözte a hegyvidéki falvak lakóit, hogy az eddiginél több jószágot neveljenek. A legutóbbi felmérés szerint üszőből, növendékmar fiából, hízókból, jóval többet is heveitek. mint az előző években, tejből 2123 hektoliterrel többet adtak el, de jelentős mennyiségű gyapjú után is felvehették a magasabb árat. Az utóbbi időben hozott intézkedések tehát kedvezően hatottak, s minden bizonynyal örömmel veszik tudomásul mindazok, akik háztáji gazdaságokban állatodat nevelnek, hogy a járványos betegségek elleni védekizét továbbra is ingyenes marad, az oltóanyagokat térítés nélkül kapják... még az egyéni gazdaságokban is. Hasonlóan kedvező fogadtatásban részesült az az intézkedés is, hogy ez évben már szabadon választhatják meg azt az állatorvost, akivel állataikat gyógyittatni akarják. Ez egyrészt lehetőséget ad a tenyésztőknek, hogy az eddigi kijelölt állatorvos helyett azt hívják beteg jószágaikhoz, akiben legjobban megbíznak, másrészt ez a szabad választás egészséges versenyt indíthat meg az állatorvosok között is. 1968. március szeré A filozófia nyomora Povács KJtzmért soha nem érhette szépítő márciusi hó, s ha igen. fizimiskája oly . makacsul ellzie szegült minden szépítő kísérletnek, hogy e márciusi csodaszer is reménytelenül olvadt le arcáról. Ha Povács Kázmér szép és sudár fiatalember lett volna, semmiképpen sem hittem volna el filozófiájának igazságát, különös tekintettel arra, hogy az effajta iqazsa- aokat általában az élet gyakorlata szokott volt igazolni. — Mert kérlek — mondta minap filozófiájával és kalandjával hencegve —, rájöttem egy nagy igazságra. És ez az igazsáa a következő tömör formulába foglalható — nézett rám olyan büszkén, ahogy Kolumbusz nézhetett. amikor sikerült a tojást a sarkára állítania. — Nem igaz, hogy a fiatalok társasága fiatalít. A fiata- lodás titka az öreaek tái saságában van! — mondta ki a szentenciát olyan magabiztosan. minha 6 közölné velem, hogy Archimé- desz tétele a vízbe mártott testek súlyáról csak akkor igaz. ha víz van a kádban,., — Látom, nem érted. Ne. ne mondj ellent neuem, rögion tényekkel igazolom — csillogott Povács Kázmér tekintete. — Nézz meg! Szépnek éppen nem vagyok mondható, de öregnek sem ... Utóvégre negyven év a férfi aranykorának hajnala... Nos, ifjabb társasággal kerültem össze, a fiúk jóval innen a harmincon, a legtöbbje alig túl a húszon ... Három fiú és egy bűbájosán érett, remek kis húsz év körüli nő. Fiatalok. Fiatalság. Visszafiatalo- dás. Érted? öreg én sem vagyok, de mellettem szól még megteremtett egzisztenciám, élettapasztalatom eddig még azért soha kétségbe nem vont férfiasságom ... Tehát könnyed modorban én vezettem a társalgást, hogy lássa ez a kis bájtündér, fiatal vagyok én is a tavából, férfi és egyben bőiét ember is... — És tessék mondani... — nézett rám a bájos angyalka, egy pillanatig a szavakat keresve — és tessék mondani. bácsi kérem .,; Ezt mondta nekem, aki ott fiatalodott a fiatalok között... Azt hittem, elsüllyedek ... Néhány nappal később — folytatta Povács Kászmér megdi- csőült arccal — sav másik társaságba keveredtem, hatiian év körüli kartársak és köztük egy fiatal lány. valamelyiknek az unokahúga .., Beszélgettünk. csevegtünk, a kislány nagyokat hallgatott. időnkint ~ámne- zett. azán háromszor idősebb kartttrsaimat figyelgette. mígnem azok távoztak. S ekkor ... ekkor tudod mit mondott nekem ez a lány? Meg fogsz bökkenni... — Te voltál itt az egyetlen cuki fej! — ezt mondta így. es nekem. Meghökkentem egy pillanatra, aztán mindent megértettem. Bölcs ember lóvén, már készen is volt a formulám nem gaz hogy a fiatalok társasága fiatalít, hanem csakis az öregeké ... A nálunk öregebbeket — Na és. mi lett a kislánnyal? Povács szeme kissé összehúzódott. — Hagyd... a filozófia kérlelhetetlen do log. Átültünk egy másik asztalhoz. . Olyan harmincévesek ültek ott... És néhány perc múlva hallom. hc>qy a M'jtündérke az egyik fülébe súgja: ..Cu>* kis bácsika a maga haverja ... Klassz srác lehetett fiatalkorában .. .*» (egri) Amikor nem történt semmi szörnyű, rendkívüli...
