Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-16 / 39. szám

& Érettségi után - Hatvanban Olvasom a Heves megyei pályaválasztási tájékoztató­ban — a címe: Várjuk a fia­talokat! —, hogy a Hatvani konzervgyár 400 érettségizett lányt és száz fiút alkalmaz­na segédmunkásként, idősza­kú munkára. Nemcsak hatvani specialitás Aztán arra gondoltam, hogy miért kell időszaki se­gédmunkához — érettségi? Meg is kérdeztem a gyár személyzeti osztályán, ahol először meglepődtek, aztán felvilágosítottak: : — Kérem, nem kell ehhez .'-egyáltalán érettségi. Mi csu­pán a városi munkaügyi elő­adó kérését teljesítettük, aki információt kért tőlünk, hogy hány érettségizett fiatalt tudnánk alkalmazni idény­munkára. Hát ennyit Vagyis négy­százat júniustól októberig. Tulajdonképpen a nyári szünidőben, ami ugyan a kö­zépiskolát végzettek számára már egyáltalán nem szünidő, hanem inkább gond és ne­héz probléma: hol találnak majd elhelyezkedési lehető­séget Hatvanban és környé­kén? A személyzeti osztályon így folytatták: — Tapasztalataink szerint az érettségizettek jól és meg­bízhatóan dolgoznak, megfe­lelő a teljesítményük. Köny- nyű velük megszervezni a munkát Hát igen! Ha kapnak érett­ségizettet! — és feltettem volna rögtön ezt a kérdést is, ha nem tudtam volna, hogy milyen nehéz Hatvan­ban és környékén állandó munkát találni. A városi tanácson a mun­kaügyi előadó: — Mi kértük a konzerv­gyárat, hogy adjanak lehető­séget, még ha segédmunka is, még ha idénymunka is, hogy az érettségizettek valahol munkalehetőséget találjanak. Különben a műszakba csak 18 éven felülieket vehetnek fel. Például a téglagyár már évek óta harmadik és negyedik gimnazistákat kér nyári munkára, meg a tsz is hasonló korú középiskoláso­kat gabonafelrakáshoz. Tehát. írjam azt, ami ma már közhely, hogy érettségi­vel is nyugodtan él lehet és el kell! menni fizikai mun­kára? Hogy azért keresnek érett­ségizetteket idény- és segéd­munkára Hatvanban, mert más 18 éven felüli, vagy már szakmunkás, vagy már elhelyezkedett állandó se­gédmunkás? Tehát nem le­het kapni idénymunkára csupán megszorult érettségi­zettet. Ez viszont nemcsak hatvani specialitás. Persze, az érettségizettek­nek nem egyetlen vágyuk, hogy hasonló munkát vállal­janak, de van-e másra lehe­tőségük szakma nélkül Hat­vanban és környékén? Hol lehef elhelyezkedni ? A hatvani gimnáziumban érettségiznek az idén majd­nem háromszázan. Ha valaki érettségi után szeretne szakmát tanulni Hatvanban, kevés lehetősége van rá. A városban és a já­rásban összesen 33 érettségi­zett fiatalt várnak a külön­böző szakmák — tanulónak. A kereskedelemben és a vendéglátóiparban összesen hét érettségizett számára van hely. Ez annyi, mint negyven. Néhány érettségi­zettet biztosan felvesznek egyetemre és főiskolára is. Akkor is a maradék több, mint kétszáz. Számukra mi a lehetőség? Felmérés utón... A városi munkaügyi elő­adó: — A közeljövőben felmé­rést szeretnénk végezni szak­mák szerint. Az összesítés után kiderül majd, hogy mi­lyen üzemet lenne érdemes telepíteni Hatvanban, amely a legjobban megfelelne. Mert nemcsak, hogy sok az érett­ségizett munkát kereső, de sok az eljáró szakmunkás is. Az utóbbi időben sokan ke­resnek fel lakatosok, villany- szerelők, hogy biztosítsunk nekik munkát ott, ahol lak­nak, vagyis Hatvanban. Hatvannak — Egerhez és Gyöngyöshöz képest — ke­vesebb szakközépiskolai osz­tálya van. Jövőre indítanak két egészségügyi szakközép­iskolai osztályt. Persze, kel­lene ipari jellegű is, de ehhez először elhelyezkedési lehe­tőséget kellene biztosítani. — berkovits — Heves megyei siker a KISZ-kb pályázatán Az elmúlt év nyarán a KISZ központi bizottsága pá­lyázatot hirdetett a falusi ér­telmiségi dolgozóiknak, vala­mint az ifjúsági vezetőknek. A pályázóik négy témakörből: a fiatalok rendszeresebb fog­lalkoztatásának lehetőségei­ről. a mezőgazdasági üzemek­ben dolgozó fiatalok munka­körülményeinek javítási le­hetőségeiről, a kulturáltabb falusi életkörülmények kiala­kításáról s ennek módszerei­ről. valamint a mezőgazdasá­gi üzemeik és az általános is­kolák együttműködéséről, a módszerekről, a mezőgazda­ságról alkotott helyes közvé­lemény kialakításáról írhat­tak pályaművet. A pályázatra 41 pályamű érkezett be. közöttük három Heves megyei dolgozat. A té­maköröket külön értékelte a bíráló bizottság, a a negyedik kategóriában két Heves me­gyei dolgozat nyerte el a má­sodik díjat. Ez különösen azért értékes, mert ebben a kategóriában a bíráló bizott­ság nem adott ki első díjat A két sikeres pálvázó: Szent- györqyi László, a megyei ta- nócyi munkaügyi osztályának munkatársa és Székelyfi Ist­ván, a Horti Általános Iskola tanóra. A díjakat — a kétezer forintos jutalmakat a napok­ban adták át a pályázóknak Budapesten, a Kossuth Klub­ban. A dolgozatok, mivel rend­kívül érdekes tómat dolgoz­tak fel, elemző módon, hasz­nosak. és valószínű megyei vonatkozásban is felhasznál­hatók. NEB-iubifeum Köszönő levelek dossziéban a Tízéves a népi ellenőrzés szervezete. Az évforduló al­kalom a visszatekintésre, a máig végzett munka eredmé­nyeinek és tapasztalatainak felmérésére. összegezésére. Az évtizednyi múltnak tanú­ja, tevékeny részese Hartman István, a megyei népi ellen­őrzési bizottság elnökhelyet­tese. Ott volt a születésénél, a „bölcsőnél”, írásos krónika nélkül emlékezik most a NEB-történeksm fejezeteire, a megtett út állomásaira, kezdettől mostanig. _Tíz éve hivatásos népi ellenőr. A ju­bileum alkalmából kormány­kitüntetésben részesítették, munkája elismeréseként a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kapta. — A tíz év hány vizsgá­latot jelent körülbelül? — Háromszázé uszorakilenc vizsgálatunk volt pontosam A megyei ellenőrzéseken túl országos, komplex vizsgála­tokhoz is segítséget nyújtot­tunk. Ezek mellett, terven kívül, több száz gyors, sür­gős felmérést, tájékozódást végeztünk. Évenként 200—250 közérdekű ügyben intézke­dünk. — A legemlékezetesebb vizsgálatok? — Egyetlen vizsgálatunk sincs, amely nem lényeges és fontos. Vizsgáltuk például a munkásszállások, öltözők, az üzemi étkeztetés, a munka­erő- és túlóragazdálkodás helyzetét, a kereskedelmi ál­lapotokat. a tejtermelés kor- szex-űsítésd lehetőségeit, a be­ruházások helyzetképéit. Fo­lyamatosain ellenőrizzük a különböző szolgáltatásokat, a termékek minőségét, az árak alakulását. Próza lan szak­szerű címeket sorolhatok, de ezek mögött olyan fontos és közérdekű kérdések húzód­nák, mint az, hogy jut-e elég kenyér és jó kenyér az üzle­tekbe, miért drágul a barom­fi, miért rosszak a gyermek­cipők. miért kell aranyit vár­ni a rádió vagy tévé megja­vítására. ha elromlik stb., sth. — Kik végzik a vizsgála­tokat? — A megyében 1402 a nyil­vántartott népi ellenőrök szá­ma. Van közöttük főiskolai tanár, orvos, gyógyszerész, mérnök, pedagógus, műveze­tő és egyszerű munkás, tsz- tag. De részt vesznek a mun­kában több ezren olyanok, akiknek neve nem szerepel kartotékjainkon. Legutóbb a 15 éves lakásépítési program megvalósítását vizsgáltuk, több száz kérdőívet küldtünk szét a megyében azoknak, akik az utóbbi évek során építkeztek. A kérdőívek pontosan visszaérkeztek, de személyesen is felkerestek bennünket és elmondták ta­pasztalataikat, véleményüket, a házépítések históriáját. A lakosság segítségére számí­tunk ezután is, mert mun­kánkban ez nélkülözhetetlen. Nem szívesen említem azo­kat, akik szükségtelenül hát­ráltatnak bennünket. — A névtelen levélírókra gondol? — Azokra a „névtelenek­re”, akik azért maradnak ho­mályban. mert szándékaik tisztességtelenek, rosszindu­latúan áskálódnák, másokat hamisan bemocskolni akar­nak. És azokra is gondolok, aMk nem rejtik nevüket de szándékaik a névtelen áská- lódókéval azonosak. Ezek száma ugyan nem túlzottan magas, de az ilyenekből a keveset sem kívánjuk. —. tíz év során mit fejlő­dött a népi ellenőrzés szervezetileg? — Létrehoztuk a különbö­ző szakcsoportokat, s ezek a népi ellenőrzési bizottságok hasznos tanácsadó testületet önálló felméréseket, tájéko­zódást végeznek szakterüle­tükön, s mint érzékeny mű­szerek jelzik: hol szükséges a gyors beavatkozás, hol, mi­lyen kérdések sürgetnek szé­lesebb körű vizsgálatot. Élet-1 re hívtuk a közvetlen infor­mációszerzés fontos sejtjeit, a községi népi ellenőrzési csoportokat. A megye 116 községe közül 112-ben mű­ködnek ilyen csoportok, s nyugodtan mondhatjuk: eredményes tevékenységük a társadalmi ellenőrzés szélesí­tését jelentik. bennünket vala­P.HOMTARD: ÚREJTŐ JENŐ/ Mfl OfefG 44.- A gróf sötét tekintettel né­zett utána. A szanitéc jött elő oldalról. — Goromba fráter... —- mondta a vörös. — Szóval maga szerint nincs remény? — kérdezte a szanitécet a gróf. ; — A doktor azt mondta, hogy ha még egy kicsit rázza a szekér, akkor meghal, mert vérömlése lesz... — Nincs semmi esély, hogy meggyógyuljon ? — Abszolúte semmi — le­gyintett a vörös, és előhúzott égy darab kenyeret. Nagyot harapott belőle. — Nyitva van egy ér, és nem záródhat be. Műtétet kellene csinálni, de itt nem lehet. Mmüsm IMS. február 1&, péntek — Köszönöm .;. — egy pénzdarabot adott át a sza- nitécnak és elgondolkozva tovább menti Galamb meg éppen tiszto­gatta magát, mikor jött az altiszt a szakaszhoz: — A partizánok között két tífuszos van — hirdette har­sányan. — Mindenki tiszto­gassa gondosan a ruháját, hogy féreg meg ruhatotű le­hetőleg ne legyen rajta, mert az terjeszti főként a nyava­lyát. A fehérneműt mosni kell. Karbolos vizet ad a szanitéc. Fene egye meg, gondolta Galamb. Most nincs egy vál­tás inge. Ellopták a pima­szok. Na, mindegy. Ezt, ami rajta van, kimossa, addig pi­hen. Elő a szappannal! Ki­bontotta táskáját, amelyben a holmija volt. De alig nyúlt bele, nyom­ban meglepetten ejtette a földre, hogy mindene szét­gurult. Ott volt az inge. A szép, színes inge, kissé gyűrötten, de ott volt a tás­kában. Halló! Ez aztán az öröm ..« Nahát, igazán tisztességes or­gyilkosok. Mivel a viperának nincs rá szüksége, visszahoz­ták a gyönyörű inget. Nagy örömmel bontotta ki. És ekkor következett a má­sik nagy meglepetés: az ing­ből a földre hullott valami, koppanva. A karóra! A szép krokodilusos kar­óra, amit a kísértet úgy kért, és amit elloptak, Itt van! Benne volt a megkerült ing­ben ... Csak éjfélkor indultak to­vább. Most már igen közel lehettek Aut-Taurirthoz. A menetoszlopban felbom­lott a szokott rend. Lehetet­lenség volt ilyen útszakaszon fegyelméül az embereket, Gardone kapitány mint va­lami elolvadt viaszbáb ült a lován, csak pálinka tartotta benne a lelket. Nem volt ké­pes ellátni a tisztét. Finley hadnagy intézkedett helyette. A porban, melegben hetek óta menetelő század ember­telen feladatot végzett, és minden egyes katona utolsó erejét is elhasználta. Éjszaka a legénység sza­naszét hevert egy táoorban, amelynek semmiféle formá­ciója sem volt, nem vették körül fallal, és aki akarta, az leverte a bardát, aki nem akart, az csak úgy odahul­lott a fölre és nyomban ájult álomba merült. Ezalatt elöl egy acetilén­lámpa fényénél Latouret őr­mester szétteregette a tér­képet. A tisztek körülülték; Finley nézte az irányt, a vörössel jelölt megtett utat. — Lehet, hogy itt Agadir után, mikor megkerültük a kősivatagot, eltértünk né­hány fokkal a helyes délke­leti iránytóL — Nem valószínű, mon adjutant — mondta Latouret —, mert akkor Bilmaóba kellett volna érnünk. Nem messze tőlük a vörös szanitéc egy lámpát tartott, és az ezredorvos koffein- injekcióval élesztgette Gar­done kapitányt. — Kitartunk tovább, dél­keleti irányban — zárta le a megbeszélést Finley. — Félóránként adjanak jelt kék röppentyűvel, talán meglátnak merről. Ezen a tengernyi néptelen földdarabon valahol van egy apró helyőrség, mint a gom­bostű a szalmakazalban; ha nem bukkannak rá hamaro­san, akkor végük. Hajnalodotti A szétterülő gyünk még? — lihegte Gar­done, jóformán alig tartva magát a nyeregben. Finley a fogát szívta. — Azt hiszem, eltéved­tünk... Ezt megértette a kapitány. A rémülettől szinte leszédült a lóról. Elté­vedtek a Sza­harában? — Eh bien!... Sergent! — kiáltotta egy rekedt hang durván Latou- ret-re. — Mi­nek menjünk? A mindensé­git neki! Leg­alább dögöl­jünk meg bé­kességben, hagyják lefe­küdni az em­bert, vagy le­nap fényénél a látóhatár legtávolabbi széléig az őrjí­tően egyforma, izzó sárga dombhullámok végtelenje fogta körül őket. — De hát... Meddig me­f 4/ /i\U ülni,.. — Majd rád­fii ” \ sózok még egy N golyószórót! /r Ostoba újonc. •"* Estére megér­kezünk. J6I tudja, hogy élté­vedtünk! Mondják meg be­csületesen’ Maga se hiszi, amit mo ( jak) — Hogyan fogadják a né­pi ellenőröket ott, ahová vizsgálódni érkeznek? — Tisztelettel és bizalom­mal, ez az általánosan jellem­ző. Korábban előfordult, pél­dául a siroki fmsz-nél, hogy a népi ellenőrök nem végez­hették el feladatukat. Tör­vény biztosította jogunk, hogy azt a személyt — veze­tő beosztásút is — aki az el­lenőrzési tevékenységet gá­tolja, megakadályozza., az állásából felfüggesszük. Ez­zel a jogunkkal az utóbbi években nem kellett élnünk. A példának említett siroki vezető is megkapta bünteté­sét. a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. — A vizsgálatok hatása hogyan mérhető? — Vizsgálataink szervezett tapasztalatcserék. Az ered­mény minden esetben kétsze­res: tanulnak a népi ellen­őröktől és tanulnak maguk a népi ellenőrök is. Segítő szándékunk az elsődleges, s nem az, hogy minden áron hibát keressünk. Jóleső érzés, hogy a köszönőlevelek is so­kasodnak dossziéinkban. — Ha a vizsgálatok során bűnös lazaságot, vissza­élést, pazarlást tapasztal­nak? —- Jelentős számok kere­kednének itt, ha most mind felsorolnám, közbelépésünk­re, hány büntető feljelentés­re, fegyelmi, kártérítési és szabálysértési eljárásra ke­rült. sor a tíz év alatt. — A további feladatok? — A gazdálkodás mind szé­lesebb területéről összegyűj­teni, rendszerezni azokat a problémákat, amelyek eseti vagy általánosabb érvényű intézkedéseket kívánnak. Egyszerűbben szólva: segíte­ni, figyelemmel kísérni az új gazdaságirányítási rendszer megvalósítását. Még fokozot­tabb közéleti felelősséggel, még nagyobb hatásfokkal munkálkodni az egész társa-* dalom, a népgazdaság érde­keinek védelmében, nem en­gedve a törvények és rende- . letek kijátszását, értékeink herdálását. E tevékenysé­günkben határozottak és kö­vetkezetesek kell legyünk} akikor is, ha bürokráciáról van szó, akkor is, ha a ja­vítás-szolgáltatás fogyatékos­ságairól. Tízéves a népi ellenőrzés szervezete, gazdasági és társadalmi életünk érzé­keny jelzőműszere. Az év­tizednyi múlt rangot, elis­merést és megbecsülést je­lent. Rögzítését és jelzését a változtatásra, érett folya­mat ok tüneteinek; rögzítés sét és jelzését mind a he­lyesnek, a jónak, amiben erősödtünk. S hogy tovább erősödjünk, ez mindany- nyiunk személyes üoye. Pataky Dezső Magyar művészcsoport Csehszlovákiában Hathetes tűimét bonyolít le Szlovákia magyarlakta vidé­kén egy magyar művészbri­gád. Tagjai között van a Csá­szár—Groll harm on i k a kettes, s szerepelnék a műsorban elő­adó-. tánc- és énekművészek is. Eddig több mint harminc előadást tartottak, s produk­ciójukat mindenütt nagy tet­széssel fogadták. A vidám zenés, táncos műsorról elis­meréssel ír a szlovákiai sajtó. Vendégszereplésük — a ter­vek szerint — március köze­pén ér véget. A művészcso­port előreláthatólag száz alka­lommal lép a közönség elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom