Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-13 / 36. szám

Méltányos rendezést f tapasztalható, hogy több községben és termelőszö­vetkezetben bizonytalanság van a pártoló tagsággal kap­csolatos teendők körül. Van­nak. akik nem is látják vi­lágosan. máért került sor 1968 január elsejével a pártoló tagság intézményének meg­szüntetésére. Tévedések és félremagyarázások elkerülése végett szükséges, hogy a tsz­vezető és tagjai pontos .felvi­lágosítást tudjanak adni az ilyen természetű kérdésekre. Köztudomású, hogy a me- Eőgazdaság szocialista átszer­vezése idején nem mindenki tagnak lépett be a tsz-be, ha­nem elég szép számmal vol­tak olyanok, akik pártoló ta­gok lettek. 1959-ben azért adott erre módot törvényere­jű rendelet hogy más mun­katerületen dolgozó emberek is bekapcsolódhassanak a ter­melőszövetkezetek munkájá­ba. esetenkénti közreműkö­déssel támogassák a közös gazdálkodás fejlesztését. Ez a közreműködés lehetett pántl­ikai, szakmai, gazdasági és egyéb jellegű. Kétségtelen, hogy a párto­ló tagság intézménye előmoz­dította a tsz-ek szervezését és megerősödését. Sokan adtak igen értékes támogatást a fez­eknek, a pártoló tagok közüL Azzal, hogy földjüket bevit­ték a tsz-be, s vagyoneszkö- zeiket is közös használatba adták, előmozdítottak a kö­zös vagyon gyarapodását, a nagyüzem kialakítását. Hasz­nos volt az is. hogy a pártoló tagok egy része fizikai mun­kát is végzett a tsz-ekbem. A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődésének az a szaka­sza azonban már lezárult, amikor a pártoló tagság in­tézménye indokolt volt Áz új helyzetben nincs is lehetőség további fenntartására A tör­vény szerint a tagsági viszony fennállásának és a tagsági jo­gok gyakorlásának elengedhet tetlen eleme, feltétele, hogy a tag teljesítse a neki előírt munkavégzési kötelezettséget a közös gazdaságban. Lehető­ség van viszont arra, hogy akinek pártoló tagsági viszo­nya megszűnik, kérjék felvé­telüket a tsz tagjainak sorá­ba. Ha nem akarnak élni ez­zel a lehetőséggel, akkor a földtörvény rendelkezésed sze­rint 1969. január 1-gyeO, térí­tés ellenében, termelőszövet­kezeti tulajdonba kerül a föld­jük. mentesítés révén azon­ban számukra is biztosítható a személyi földhasználat. Kérdés, hogy ha a volt pán­toló tag tsz-taggá válik, ak­kor milyen házitáji terület jár neki. hiszen tavaly nem vo­natkozott rá semmiféle mun­kavégzési kötelezettség. Az a helye®, ha ^pártoló tagnál, mint más új tagnál is. a fo­lyó évre előírt munkamennyi­séget veszik alapul Hogy mekkora ez a munkamennyi­ség. azt jóváhagyott új alap­szabály hiányában is meg le­het állapítani a tsz egyéb szabályzataiból, tervéből, vagy a tagsággal kötött munka­megállapodásból. Ha az új ta­gok önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni az előírt munkát, akkor a háztáji föld- használat szempontjából ugyanolyan elbírálás alá es­nek. mint a hasonló helyzet­ben levő többi tsz-tag. Az ő esetükben is alkalmazni kell tehát azt a rendelkezést, hogy az öreg. rokkant, vagy tartósan munkaképtelen osz­tagot a munkavégzéstől füg­getlenül megilleti a háztáji föld használatának joga. A földtörvény úgy intézke­dik. hogy a kívülállók tulaj­donában levő földek csak 1969. január elsejével kerül­nek a szövetkezet tulajdonán ba. Ugyanennek a törvény­nek a személyi földtulajdon­ra vonatkozó rendelkezéseit azonban már 1968 január el­sejétől alkalmazni kell Ezért, ha a tsz-tagsági viszony 1968. január elseje után megszűnik (ideértve a pártoló tagsági vi­szonyt is), új tagsági viszony pedig nem jön létre 1968. de­cember 31-ig, akkor a volt tag földtulajdona és személyi földhasználata az alábbiak szerint álakul: A közös használatban levő föld mindenképpen ott is ma­iad, kiadni nem lehet. Tulaj­donosa 1968 -ban fóldjáradé- dékot vagy haszonbért kap utána, hiszen a föld csak 1969. január elsejével kerül a tsz tulajdonába. Addig, amíg a tagsági viszony nem szűnik meg. a személyi tulajdonban levő. háztájiként használt fold továbbra is megmarad ugyanabban a használatban. Ha 1968. január elsején a volt pártoló tag a közös föl­dekből kijelölt háztáji földet használt, és nincs neki sze­mélyi tulajdonában, vagy sze­mélyi használatában vissza­tartott földje, akkor a kijelölt háztáji föld használatát erre az évre biztosítaná kell neki. Ha nem így járna el a tsz. ak­kor-a személyi földtulajdon­nal nem rendelkező volt pár­toló tagok ebben az évben el­esnének a minimális földhasz­nálattól is, minthogy mentesí­tésre és a mentesítési célú földcserére csak 1969. január elsejével kerülhet sor. Mél­tánytalan lenne ilyen körül­mények között a szejnélyi földhasználat elvonása, hiszen a pártoló tagoknak a munka­végzéstől függetlenül járt háztáji föld, s nem ők adtak okot pártoló tagsági viszo­nyuk megszüntetésére, hanem a törvény rendelte éL Éppen ezért — nem feledkezve meg . arról a felbecsülhetetlen se- | gítségről. amelyet a szövet- I kezei! mozgalomnak nyújtot­tak — ügyük rendezését a le­hető legnagyobb figyelmes­séggel. tapintattal kell lebo­nyolítani. A zártkert rendezéséig, il­letőleg az új zártkert kijelö­léséig a földtörvény értel­mében személyi használatban kell meghagyni a személyi tulajdonnak nem minősülő, visszatartott háztáji földet is. ha az nem gátolja a közös tábla kialakítását. Abban az esetben, ha a tsz-nek nincs háztáji célra állandósított te­rülete. vagy a személyi föld- használat valamilyen okból nem oldható meg ezen a terü­leten, célszerű, ha a tsz a zártkertben, vagy hasonló jellegű területen jelöl ki föl­det személyi használatra. Ez által lehetőség nyílik arra is. hogy a helyben lakó volt pár­toló tag földtulajdonos a kö­zös használatban levő föld­jét, a mentesítési lehetőség mértékéig elcserélhesse a tsz belterületi. vagy zártkerti földjével. A pártoló tagok helyzeté­nek rendezése meglehetősen bonyolult. Igen fontos, hogy minden termelőszövetkezeti és községi vezetés körültekintő­en és méltányosan járjon él az ilyen ügyek intézésekor. G. P. Premier az egri autöbörzfn Vasárnap délelőtt az egri űszoda előtti tér Látképe a bajnokj vízilabda-mérkőzések délutánjait idézte. Ötös. hú­szas csoportokban folyt a szenvedélyes vita, aszerint, hogy ki volt a hangadó. Csak a beszédtéma volt más: az autók előnyeiről, a különbö­ző típusok jellemzőiről, mo­torok teljesítményéről röp­ködtek a szavak. Akiknek valami köze Is van az autózáshoz, az Itt adott ta­lálkát egymásnak ezen a na­pon. ahol első alkalommal rendezte meg a használt au­tók és motorkerékpárok vá­sárát a Magyar Autóklub He­ves megyei csoportja. A téren felsorakozott autó­kat szoros embergyűrű vonta körül. Legtöbb nézője egy Ford Taunusnak volt — Mennyi az ára? A kérdező és a modern ko­csi gazdája közötti beszélge­tésre mindenki felfigyelt. — Száztizenötezer. Keve­sebbért nem eladó! — Mutassa meg, legyen szíves, a motort... A motorház fölé legalább két tucat fej hajolt — Mennyi van benne? — Negyvenezer. Valaki közbeszól: „Ez a ko­Számadás a kisipari szövetkezetekben Mérlegzárő közgyűlésre készülnek megyénk kisipari szövetkezetei. A napokban összeállítoták már a hivata­los „menetrendet” is, misze­rint az első számadásra feb­ruár 24-én, az Eger és Vidé­ke Építő Ktsz-nél kerül sor, s március végéig megtörté­nik mindenütt Ennek kapcsán érdeklőd­tünk hétfőn Vígh Lászlónál, a Heves megyei KISZÖV szö­vetkezetpolitikai csoportjá­nak vezetőjénél: — Szövetkezeteink együt­tesen milyen eredményekkel zárták az elmúlt évet? — A korábbiaknál úgyszól­ván valamennyien jobb munkát végeztek, így lénye­gesen növelni tudtuk helyi­ipari tevékenységünket ke­reskedelmi forgalmunkat, ex­portunkat, javítottuk a ter­melékenységet s ez utóbbi­val arányosan emeltük dol­gozóink átlagkeresetét is. Egészében véve 262 312 000 forint értéket termeltünk, ami a tavalyelőttihez képest 102,5 százalékos teljesítést jelent. — Mindez bizonyosan tük­röződik majd a nyereségré­szesedésben fs. Általában hány napos osztalékra számí­tanak? — Az előzetes felmérések alapján, húsz napnál keve­sebbet sehol sem fizetne«. S elárulhatom azt is, hogy a legtöbb nyereségen a gyön­gyösi Mátravidéki Építő- és Szakipari Ktsz-nél osztoznak majd. — Végezetül: a számadáso­kon kívül milyen eseményt jelentenek még a mérlegzáró közgyűlések? Mindenütt ezeken a ta­nácskozásokon hozzák nyil­vánosságra a sikeres tavalyi jubileumi munkaverseny eredményeit, a különféle he­lyezéseket. Egyidejűleg is­mertetik a gyöngyösi Agro- mechanika Ktez dolgozóinak idei versenyfelhívását, mely a KMP megalakulásának 50. évfordulóját és a kát évtize­des szövetkezeti mozgalom méltó köszöntésére serkenti a szövetkezeteket. S ugyan­akkor sor kerül bizonyos szervezeti alapszabályok mó­dosítására is — fejezte be tájékoztatását Vígh László. (gy—gy> i Merész leneke Mindent föele lewtetöszövetkezetben Nyilatkozik Súlyom B. Bendegúz modern tss-elnök » Elnök élvtárs! — állt meg valaki Súlyom B. Bendegúz, a Min­dent Bele Termelőszö­vetkezet elnökének ad­ta mögött, de Súlyom B. Bendegúz gyorsan leintette: — Ne zavarjanak mindig holmi kicsiny­ségekkel, amikor olyan nagy dolgokról van szó, mint a mellék­üzemágak — bújt visz- sza rögtön holmi ki­mutatások közé, aztán gyorsan felpillantott és máris folytatta az in­terjút: — Igen... hol is hagytuk abba... Meg­van. Tehát írja csak nyugodtan az elvtárs, hogy a Mindent Bele Termelőszövetkezet ne­véhez és a szövetkezeti eszméhez híven, tagjai jóléte és a népgazda­ság érdekében... Meg­van? Jó, tehát érdeké­ben nem riad vissza a melléküzemágak alkal­mazásától sem... — Elnök elvtárs. a tehenész... *— A fenébe most a tehenészettel, nem lát­ják, hogy most a szö­vetkezet és a maguk jövőjéről tárgyalunk... A melléküzemágakról! — hörrent rá a két idő­sebb férfire, akik na­gyot sóhajtva ódolog- tak ki az elnöki szo­bából ... — Látja, egy pillanat tig nem hagyják az embert élni... Es igy legyen az ember mo­dern, nagyvonalú és merész elnök... Na, szóval — dőlt hátra a széken —, ami a mel­léküzemágakat illeti, szervezünk nyolc fővel egy bélyegnyaló üzem- ágat ... Igen, mit cso­dálkozik ... Mennyi dolguk van a hivata­lokban azzal az embe­reknek horry rávynlnz- ■’ák a t'éisieneket a ki­menő postára... Most mi ezt házhoz híva vállaljuk. Ez télidőben is munkát ad a tagok számára, nem beszél­ve arról, hogy ilyenkor a disznótorok és egyéb ínycsiklandó alkalmak miatt, amúgy is sok nyál megy veszendő­be... Ceruzát ragadott és kipipálta a nyolcfős bélyegnyaló üzemágat. tóvállalatok nyeresé­ges tevékenységéhez... Húszfős lifthúzó üzem­egységet is szervezünk, amely bárhol, bármi­kor, bármilyen viagas- ságban, házilag elkészí­tett kútágas megoldás­sal kész pótolni az el­romlott lifteket... Hogy mit kérdez? Ter­mészetes, elvtársam, hogyne, lesz szervizünk is, kozmetikai szalo­nunk is, savanyító üze­münk is, ahol savanyú­ságot fogunk tovább savanyítani, mert igy lényegesen kisebb ön­költséggel, jelentős ecetmegtakarítással dolgozhatunk... Úgy­hogy megírhatja az — Tizenöt fővel par- kettapúposító brigádot szervezünk, ez is gyü­mölcsöző melléktevé­kenységünk lesz, hi­szen hozzájárulunk ez­zel a kapacitás-felesle­gekkel küszködő javi­elvtárs, összesen mint­egy kétszáz, usque két­százkét tagunk egész évi állandó és rendsze­res foglalkoztatását és jövedelmét tudjuk biz­tosítani mi, a Mindent Bele Termelőszövetke­zet. — Kedves elnök elv­társ, és mennyi dolgo­zó tagja van a szövet­kezetnek? — tettem fel a következő kér­dést. Súlyom B. Ben­degúz itt egy kicsit töprengeni látszott, majd így nyilatkozott lapomnak: — Nézze, megmon­dom őszintén, pontosan 203 az elnökkel együtt. — Akkor ki dolgozik majd a növénytermesz­tésben és az állatte­nyésztésben? — fag­gattam tovább az el­nököt, aki kérdésem hallatán enyhén össze­húzta homlokán a rán­cokat ... — Látja, ez az... Ezen töprengek már napok óta... De úgy vélem, itt is lehet meg­oldást találni... Az iparból, órabérben és másodállásban, azt hi­szem, onnan lehet munkaerőt szerezni — fejezte be nyilatkozatát Súlyom B Bendegúz, a Mindent Bele Termelő- szövetkezet elnöke la­punk számára. Megköszöntem érté­kes nyilatkozatát és teljesen meonyunodvn táVozrarn n t-rdirt érő nn~ Ac r. 7- '*■ AT, ^7 elgyötör<■ tehén (egri) esi többet ment már százezer­nél is!” — Nézze meg a kilométer­óráit! „— Az nem jelent sem­mit..." — Százezret adok! Csend. — Száztizénél! Olcsóbban nem adom. kedve száll ki. — Nem kell. — és tovább ment. Sok volt a kibic. Egy 403- as Moszkvics áron alul, hu- szonkilencezerért cserélt gaz­dát. Egy új Skodát 68 ezerre tartotta a gazdája, egy Opel Rekordot is ennyiért kínál­tak, egv másikat kiiencven­Az ajánlatot nem Ismétlik meg. A Ford Taunus még délben is eladó. Bordó Moszkvics a szom­széd. Szürkekabátos tárgyalt a tulajdonossal. Előkerült a forgalmi engedély. A kocsi január 30-án volt műszaki vizsgán, de így is sok érte a harminckétezer. — Forduljunk egyet™ —■ Tessék. Az ajtót csak többszöri próbálkozásra sikerült • be­zárni. Amikor visszaértek, a szürkekabátos elégedetlen­ezerért. A tulajdonos nyolc­vanért is adta volna. Nem volt rá vevő. Egy új Trabant kellette magát a szélen. Áxa: 53 ezer forint. Megmosolyog­ták. Tizennyolc autót kínáltak eladásra. Hármat megvettek. Az első nap tapogatózás volt. A kíváncsiskodók délig be­teltek a látnivalókkal, a gép­kocsi-tulajdonosok néhányan addig sem bírták a várako­zást. Majd legközelebb. (pitisy) Országos sörfejtő verseny Gyöngyösön A versenybíróság elfoglal­ja a helyét, még egy utolsó ellenőrzés a rajthelyre, majd megindul a stopper és az öt­tagú csapat megkezdi a ver­senyt Ugyanúgy történik minden, mint más erőpróbák esetén, bár most kissé szo­katlanul. a söripari dolgozók versenyeznek egymással. A színhely Gyöngyös, a Söripari Vállalat kirendelt­ségének új üzeme, ahol a két­ezres automata gépsor mel­lett az ország különböző ré­széből érkezett nyolc csapat tagjai mérik össze tudásu­kat. Most is a teljesítmény a lényeg. Miben versenyezhetnek a söripari dolgozók? Különös­képpen,, ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy automata gépsor mellett folyik ez a verseny. A cél egyértelműen a minél jobb minőség eléré­se. Persze, mennyiségi köve­telmény is hozzájárul ehhez. Az automata gépsor elmé­leti teljesítménye 2600 pa­lack megtöltése egy óra alatt, azonban ez a mennyiség vál­tozhat aszerint, milyen ügye­sek a csapatok tagjai. Ahogy a zsűri elnök. Lerch János, a Söripari Vállalat kereskedel­mi igazgatója mondta, a be­gyakorlottságtól nagyon sok függ. Az átlagszintet a 90 per­ces verseny alatt a 3500 töl­tött palack mutatja. Ezen belül lényeges, hogy mennyi üveget törnek el, illetve a szabványnak megfelelően biztosították-e a palackban a sör szintjét. A ceglédiek kezdték a ver­senyt. A kívülálló számára úgy tűnt. hogy a csapat tag­jai nagy összhangban, alapos rutinnal rendelkezve végez­ték a feladatot Kiderült ózonban, hogy csak a múlt év decemberében ismerked­tek meg az automata palack- töltő gépsorral. Ez a teljesít­ményükön is meglátszott. A 90 perc alatt 3347 palackot töltöttek meg. eltörtek hat üres és 35 tele üveget, vi­szont csak három palackot ta­lált a versenybíróság olyat, amelynek nivószintje alacso­nyabb volt a szabványnál. Eredményük felkerült a ver- senytáblára, majd rögtön utá­na a nyíregyházi csapat tag­jai foglalták el a helyüket Amíg a ceglédiek közül a csapatnak csak egy tagja volt férfi, a nyíregyháziaknál a négy férfi mellett egy nőt is találhattunk. Öltözékük tisz­ta fehér ruha, mintha labora­tóriumi dolgozók lennének és nem a Kőbányai Világos-t palackoznák. A gyöngyösi országos ven senynek az időtartama két nap. A Söripari Vállalat min­den évben rendszeresen ren­dez ilyen háziversenyt, min­dig más-más kirendeltségnél, hogy ennek segítségével is tulajdonképpen szakmai to­vábbképzést tartsanak. Hadd lássák a csapatok egymás munkáját, azokat az apró fo­gásokat, mozdulatokat, ame­lyeknek segítségével a gépet irányító ember minél kisebb erőkifejtéssel képes a na­gyobb teljesítményre. Végső soron talán mégis­csak a fogyasztók látják a hasznát az ilyen versenynek, hiszen a versenyfeladat egyik fontos része a sör szabvány menny'ségének biztosítása. A tegnap megkezdett ver­seny végeredményét csak ma hirdeti ki a versenybíróság, ezt tehát csak a holnapi szá­munkban tudjuk közölni. (—ár) 1968. február 13., ked#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom