Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

A gazdag víz országa Hollandiai úti jegyzetek próbakisasszonyok vékonyak Beszélgetés egy manökennel n. Az ország tei-üieténeli je­lentős részét a víztől, a ten­gertől hódította el a szorgal- mas holland nép, s ez a harc. újabb területek szerzesomt, •ma i<? folyik Scheveningen- beri 'Is Amsterdamnál lattant a 30—50 méter magas, duroat­re épült kógátakat amelydv az ország földjét védik a víz­től a területnek csaknem te- -ne ’5—7 méterrel mélyebben tékszik a tengerszmtoeL áó példa Amsterdam repülőteré­re neve, SchipoL Schipol — A. XVI. szazad ffl^Stienségi harcai Sfelet felett ütköztek Inland hajok a Wg flottával Az egyko" termen csata színhelyen ma hatan maß repülőtér..« Csatornák, A víz teszi gazdaggá Hol­landia földjeik Jelleg^bes^ Soltot te rene van abban, hogy az0©' 1 S^Tjutó tejhozam tetam , az ország az első he­teteken " ,. (Az átlagos Äton 4140 kg ShoíSnd sajtok Gonda.Alk. sst-bök— t)ei a világpia®01111- , A eaarvasmarha-tenyésztó­ldvül jelentős sertés- es oaromfítenyésatás is fiókká/, j 01^iegélők és szántó köcaött bátSSxe jártam Holton- ! ÄS? KM*»* ““■g; fejlett közlekedései, olcso ha- jóutat biztosi mára, s részben onte^.^ letve a bd’wzek dve*1** saolgálnato^n ^tletóne-,. ÄSf“Ä‘»S land tájképek _elmam^ata^ ion s'/élmaliTJai. A veiss geri levegő állandóan a^- ük Hollandia fele. A saeiel SSSSJt Ä* ns^» gS* . w* * XXX. században a • XX században pedig íéktromos meghajtású^: vattyúk fokozatosan tettek a szélmalmotok- BJ műk valamikor 9 ma alig éri el az ezret A folyosók oldalán leágazá­sok: zárt folyosón jut el az ember egyenesen a repülő­gépbe. A holland etóktromoG ipar büszkesége, a világhírű Phi- lips-gyár konstruálta az egye­dülálló automatizmust, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy utas papírjainak, poggyászai­nak kezeléséhez átlagosan mindössze egy perc és 20 má­sodperc szükséges. A tenge­rentúli utazások több forma­litással járnák, s ezért az uta­zók papírjainak elintézésekét perc 25 másodpercet igényel. Amikor az utas jelentkezik az ablaknál, a gombnyomá­sok továbbítják az adatokat (a járat száma, úticéü, osztály, férfi. nő. gyermek-e az utas) a központi ellenőrző terem gondolkodó gépeihez. A mér­leg automatikusan továbbít­ja ugyanide a poggyászok súlyadatait, A gép másodper­cek alatt összesíti az adatokat és egy lámpa kigyújtásával jelzi, hogy rendben van a do­log, a gép még nincs túlter­helve. Ez a jelzés rákerül a fedélzeti jegyre és az iratok kezelése máris befejeződött. A- 40 gondolkodó gép teszi lehetővé, hogy óránkén-: 40 gép szállhasson fel a hatal­mas repülőtérről. I Hollandia szép és termé- : szett kincsekben gazdag or- ; szag. Urai az elmúlt száza- • dókban a gyarmatok kincsei- ' vei alapozták meg az ország gazdagságát. A gyarmatbiro­dalom széthullt, a ma a hol­land nép tehetsége biztosítja a jólétet és teszi virágzóvá : Hollandiát Gáti István Hat csizmadiamester a szászországi Döbelnben készítette ezt az óriás csizmát 1925-ben, céhük fennállásának 600. év­fordulójára. 750 munkaóra alatt tíz marha bőrét dolgozták fel a szárának és 92 kilogramm talpbőrt használtak fel. A csodacsizma 3,70 méter magas, a talpa 1,90 méter hosszú, a sarkantyúkerék átmérője fél méter. A lovagnak, akinek ez a csizma megfelelne, 12 méter magasnak kellene lennie. A csiz­maóriás a százországi Leisnig Mildenstein várának múzeu­mában található. (Cemtropress-Panorama DDR) Középmagas, szőke, éles arcvonásokkal- Vékony. Nagy szemel vannak. Járás — Hány kiló lehet egy maneken? — Attól függ, — gondolko­zik el a maneken, aki már tíz éve mutatja be a leg­újabb divatot. —A leglényegesebb — folytatja— az arányos ter­met. A méretek, az arányok számítanak, nem a súly. ,— A próbakisasszonyok vé­konyak. Ez születési adott­ság? — Az is. Meg nem szabad mértéktelenül enni­— Hol tanulják a manöke­nek azt a jellegzetes „ruha­bemutató járást”? — A próbákon. Aztán ki­(Fotó: Novák Mária) Járránrvesxély ux erdőben A gyilkos rókabőr Mindig irigylik azt a sze­rencsés vadász^ aki az er­dők leravaszabb állatát, a ró­kát leteríti. A kipreparált prémből azután szép kabát- gallért készítenek és az ilyen­fajta trófea legtöbbször megindítja a vadászfelesé- gek szivét — a hét végi va­dászatokhoz nem kell könyö­rögni a családi engedélyért. Nem mindenkinek adódik ilyen lehetősége és különö­sein az erdőt járó falusi em­berek, a kiránduló kisiskolá­sok kapva kapnak a jámbor, vagy el hullt erdei állatokon. Nekik élmény ez a találko­zás és az sem ritka, hogy a legyengült állaitokat maguk­kal viszik — játszani. Külö­nös szerencsének ' tartotta tavaly egy borsodi paraszt- ; .ember, hogy döglött róka akadt az útjába. Azanr.al megnyúzta és hazavitte a szép prémnek ígérkező bőrt. A mohóságért életével űzetett,. mert az állat veszett­ségben pusztult el és rajta is elhatalmasodott a veszé­lyes kór. Az utóbbi 16 évben ez volt az első eset, hogy az erdei állatok körében gyakori be­tegséget ember is megkap­ta. Az pedig különös tragé­diája volt ennek az ember­nek, hogy nem tudta: a be­tegséget csak közvetlenül a fertőzés után, még a lap- pengási idő legkorábbi sza­kaszában alkalmazott PaB" íeur-féle szérummal lehet elkerülni. Nagyon sok ko­rábbi eset azt is bebizonyí­totta, hogy a veszettséget okozó vírust a rókák terjesz­tik az erdőben és a betegség nemcsak az állat marása út­ján fertőzi meg az embert, hanem a veszettség fogdosás, nyúzás alkalmával is tovább terjed.. Az állategészségügy' laboratórium vizsgálatai szerint a közelmúltban több róka pusztult el veszettség­ben, mint a korábbi évek­ben. A Heves megyei KÖJÁL különösen az egri járás északi részében, de a gyöngyösi és a füzesabonyi járás, valamint a Mátra kör­nyékén is talált veszett álla­tokat és oltásokkal sikerült nagyon sok embernél meg­előzni a betegséget. A He­ves, Borsod és Nógrád me­gyei erdőségekben mindig gyakran találtak beteg álla­tokat és kárt okoz a veszett­ség. A tavaszi hónapokban sza­porodik az erdők vadállomá­nya, és ezzel a veszély mértéke is növeltszik. Min­denképpen ajánlatos az óva­tosság és az erdőt járó embe­rek, iskolás kirándulóknak csak egyetlen . tanácsot lehet adni: kerüljék a veszettséget terjesztő erdei állatokat, mert lehet bármilyen vonzó és ér­tékes egy rókabőr, nagyon drágán kell megfizetni érte. <P.) alakul, megszokja az ember, megy magától. — Az utcán to így jár? — Majdnem. Mo dellszakma — Hogy lett maneken? — Varrni tanultam a leg­nagyobb pesti divatszalon­ban, a „Rotschildnál”, a Váci utcában. Egyszer be kellett ugranom bemutatni. Aztán időnként és egyre többször kértek meg rá. így lettem próba kisasszony­— Ez szakma? — Az. Hiszen el kell adni a ruhát. Nemcsak a modell­től. hanem a manökentől is függ, hogy sikert arat-e a ruha. A legnagyobb próbaté­telek nem a nyilvános bemu­tatók, hanem a szakemberek előtt a szakmai bemutatók, házibemutatók. Ha ott helyt­áll a maneken, altkor szak­ma. Meg akkor to. ha kon­fekciót mutat be és ha az is úgy áll rajta, mintha a leg­jobb szalonokban varrták volna. Ez a szakmai ráter­mettség­~ Mit jelen itt a ráter­mettség? Egyet: viselni kell tud­ni a ruhát, bármilyen legyen is az. Aztán panaszkodik, fogy nálunk nem veszik komolyan a manekensé ->t. hogy ná­lunk nem tekinti]: szakmá­nak. mm Öregség? Milyen ruha illik az egyé­niségéhez? Azt hiszem, az egysze­rűbb, az angolos dolgok. Meddig lehet valaki ma­neken? — Ameddig jól án neki * ruha. Én különben nemsoká­ra abbahagyom. — Miért? — Túl sok volt már e2 a tíz év. Kiöregszem­Neve: Pogány Klára. Ruhái sikert arattak az egri divat- bemutatón. Az utcán is utána fordultak. Többször mutatta be a ma­gvar divatot külföldön. Lon­donban, Moszkvában, sőt Af­rikában to. —berkovits— A halál után... Schipol Színes üvegpalota — a hollandok büszkesége — az 1967 májusában megnyílt Schipol! repülőtér hatszintes főépülete. Naponta 12 ezer utas érkezik, vagy indul in­nen a világ minden tájára. Külön szinttől, indulnak, s más szintre érkeznek az uta­sok. Az induló utasak jelent­kezésére nem kevesebb mint 66 jelen tkezőhely áll rendel­kezésre. Alkalmain volt megismer­ni az egész automatizált me­chanizmust. Az utas bárme­lyik ablakhoz léphet, átad­ja útipapírjait, s ráhelyezi csomagjait az automata mér­legre. Néhány gombnyomás és kezében van a fedélzeti be­lépő, valamint a kitöltött re­pülőjegy. A poggyász meg'n- dul az automatizált futósza­lag-rendszeren és többé sem­mire nincs gond. Színes vi­lágító számtáblák mutatják az utat a beszállási hely fe­lé. Mint három kinyújtott kar, halad a három főfolyosó. Itt már nem kell gyalog menni, mozgójárdák viszik és hozzák az utasokat A karok végén további folyosók: itt viszont csinos „stjuvik” ve­zette elektromos kisautók áll­nak az utazó rendelkezésére. 6 MmmMi W8. február 11„ vasára»« Friss földhányás a temető szegletében. Barna színű, barna hangulatú délután, s az eső is szitál ránk. — Mondjon el egy teme­tést. — Az elhunytat felravata­lozzák, szól a harang, s a hozzátartozók mind búcsút vesznek. Ha pap temet, imádságokat mond és gyász- énekeket énekel, a búcsúz­tató után beszenteli a ko­porsót, azt leszögelik és ide, ’, a sírhoz hozzák. A sírnál újabb énekek, imádságok. Ha elhangzik az utolsó ima, leeresztjük a koporsót a gö­dörbe, földet szórnak a ko­porsóra, aztán mi betemet­jük a gödröt, felállítjuk a keresztet, a sirhalmon elhe­lyezzük a koszorúkat és kész. — Pap nélkül? — Nincs imádság és be- szentelés. Beszéd van a ra­vatalozónál és a sírnál. A gyászéneket kórus énekli vagy zenekar játszik gyász­indulókat. — A temetések sokban kü­lönböznek egymástól? — Az egyik rövidebb, . a másik hosszabb ideig tart. ■ ■ ■ Kisírt, > vörösre duzzadt szemű asszony. Fekete gyász­ruhában. —: Én csak egyszerű teme­tést kértem. Annyit kellett utánajárni, hogy majd lesza­kadt a lábam. Megszerezni a kórházi iratokat, aztán intéz- gndni, tosr kiadtak a holt­testet. A kórházi iratok alap­ján kállították a halotti anyakönyvet. A temetkezési vállalatnál megvettem a szükséges dolgokat, koporsót, szemfedőt, s kifizettem a te­metési költségeket. Sírhelyet váltottam a temetőben, s az­tán beszéltem a sírásóval, mikorra ássa ki a sírt. A plébánián első osztályú szer­tartást kértem... A sok ide oda járkálás, szaladgálás el­vette minden erőmet. A te­metésen már sírni sem bír­tam, kifogytam a könnyek­ből, kiszáradt a szemem. Elég volt nekem a bánat, a gyász Azt a külön terhet, amit a halál beállta és a temetés kö­zött éreznem kellett, igazán levehette volna a vállamről ■valaki. A temetkezési vállalat me­gyei irodájában az egyik amerikai temetkezési vállal­kozás megmosolyogtató jel­szavát idézem: „ön csak meghal — a többiről mi gon­doskodunk.” — Miről gondoskodik Heves megyei Temetkezési Vállalat? — Biztosítjuk a végtisztes­séghez szükséges kellékeket. Gondoskodunk az elhunyt szállításáról, elvégeztetjük a ravataíozást és a sírhoz való szállítást. A megyében 35 he­lyen tartunk kirendeltséget. — Az eltávozott hiánya nagy fájdalom a hozzátarto­zóknak, s ezt még tetézi, hogy nekik kell hivatalról hivatalra futkosniuk, külön­böző iratok megszerzéséért. Nem vállalhatnák ezt a kü­lön terhet? Miért kell a sír­ásóval is a gyászolónak tár­gyalnia? — A sírásó nem a mi al­kalmazottunk, s a temetők sem állami tulajdonúak na­gyobbrészt. Egerben például egyetlen temető van a tanács kezelésében, a többi egyházi tulajdon. — S az ügyintézésnek ez lehet akadálya? — Nézzen körül. Gyászos állapotok közepette dolgo­zunk. Ez kérem, itt, koporsó- raktár és nem iroda, mun­kahely. Eddigi szolgáltatá­saink biztosítása is sok ne­hézséggel jár. — Ha a hozzátartozók nem egyházi temetést akarnak, ki gondoskodik a polgári szer- :‘irtásról? — A Tudományos Ismeret - terjesztő Társulat védnök.sC ge alatt működik egy un. tó sadalmi ünnepeket szervei bizottság. Kidolgoztuk a pol­gári temetések szertartását, s egyik-másik gyászünnepség felülmúlja már az egyházi temetések hangulatát, áhíta­tát. Eljutottunk oda, hogy most már a polgári temetést is megdicsérik, „szépnek” mondják. De nemegyszer hallani, hogy azt mondják az emberek: „Szebben nem temetnek még a papol: sem...” Eső áztatja a sírásó szer­számokat, a csákányt, ásót, lapátot. — Megkérdezi a hozzátar­tozókat, akik a sírásást ren­delik, hogy milyen temetés lesz majd? — Nem szoktam. Ha pap temet, ha nem, szabályos sírt kell ásni. Azért kapom a pénzt. Borravalót nem ké­rek. — Melyik temetés a „szebb”? — Én az egyházit szoktam meg. — S a polgári? — Az elején furcsa volt de azt szokom. Egyike-má _ika igen méltóságos. Fel sen tűnik lassan, hogy nem em .egetik az isten nevét. Én úgy látom, a végtisztességet meg­kapják a holtak pap nélkül «*! ____________. . — Zenekart és énekísart is mondott? — Nincs egyformán. Az az érzésem, hogy csak úgy ide- ráncigálják őket, ■ ■ ■ — Rangosabbá tehetnénk a polgári temetéseket, ha lenne egy olyan zenekar, énekkar, amelyekre biztosan számíthatni. Ez a zenekar, énekkar a társadalmi ünne­pek, rendezvények színvona­lát emelhetné általában. — Más megoldás? — A gépzene. Eger három temetőjében már felszerel­tettük a hangszórókat, erősí­tőket, s magnetofonról hang­zik fel majd a gyászzene és az ének. ■ ■ ■ Az ember megérkezik az életbe, s ha ideje letelt, tá­vozik. A két határkő: szüle­tés, halál. Mind a két ese­mény ünnep értékű, örömé az egyik, a bánat és a gyász ünnepe a másik. A temetési szertartás, búcsúzás, végsó tisztességadás az embernek, aki élete során alkotott, dol­gozott, gyermekeket nevelt, szeretett, A tisztességadást he rontsa bürokratikus teher, áhítatot -zakító mozdulat. Segítsenek ott és annyit, amennvit tudnak, enyhítsék ■a fájdalom nyomás de feszítő súlyait. Megbékélve ngesz- telődjék a bánat és a gyász* i Pataky Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom