Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

Hanna 75 éves nilt\g Kopott közhelyek között is a legelcsépeltebb: az örök­ifjú. Fáradt fiatalok aggatják rá jelzőként energikus idő­sekre. Csodálatot és sóvár­gást jelez azok iránt, akiket szenvedélyes munkájuk ke­délyben gs egészségben, em­lékezetben és erőben tartósí­tott A monarchia színpadain kezdte primadonnái karrier­jét. Beragyogta sikereivel a két háború közötti pesti színpadokat, nemcsak a ze­néseket, hanem a prózaiakat is, és a háború után a ma­gyar operettkorszak nagy fel­lendülésének is csillaga lett, törhetetlen fáradsággal hir­detve az ifjúság, a szerelem ,és. a boldogság diadalát. Fé­nyének termés '.etes és ki­apadhatatlan humora kon­zerválta színészi stílusát, ez a humor tartósította. Most, amikor az operett­műfaj kedvelői és szír játszó művészetének tisztelői 75. születésnapját ünnepük, a csodálkozás keveredik alig titkolt kérdésekkel: Hogyan, még mindig diadalmas es fö­lényes asszon'/okát elevenít meg a színpadon? Még min­dig nem szűrődik édeskés mosolyába semmi áradtság? Nem érződik az elmúlt évti­zedek tanújának csömöre és keserűsége? Mintha valami megbotránKoztató lenne ab­bé r, hogy Honthy Hanna az elmúlt ötven év történelmen ál kacagta, keresztüidalolta és mosolyogta magát, beie- nevetve, belecsic sereg ve ma­gát a magyar zínháztoiié- ntt halhatatlanságába. Ko- rr.isz ötven év volt. Viharos és véres. És mindannyian idegeinkben és emlékeze­tünkben cipel lük így vagy úgy, ennek a fél ív század­nak komor és kínzó tanulsá­gait. De Honthv Hanna Sllan • dóan figyelmeztetett ben­nünket, hogy nem szabad el­kedvetlenedni, nem szabad lemondani, az élet győzel­meire emlékeztetett: túllép­ve vereségeken, túl kínokon, túl a gyászon és túl aznkon a reménytelen állapotokon, amiken becsületes vívódással keresztül kellett esnie min­denkinek, túl mindenen: sze­ret élni. Honthy Hanna tit­kot hordozott mindvégig a színpadon, Pesten vagy Bu­dán, Pozsonyban vagy Ve­lencében, Bécsben vagy Moszkvában, ahol ugyan­olyan kedvenc, mint ide­haza, s ez a titok — ha jól * értjük—■, az, hogy a végén minden jóra fordul. Nemcsak a színpadon, hanem az élet­ben is. A végén, majd jóra fordul, de azért nagyon fon­tos a jelen is. Nem túlságosan új ez mon­danivalónak. Még akkor sem, ha nem író, hanem operett­primadonna hirdeti, aki lib­rettókba öntötte át a saját életét és állította talpra egy színészi életen át a papírfigu­rákat. Nem sok, de ha ennyi meggyőződéssel és ennyi meggyőző erővel mondja va­laki, mint ő, akkor elég. Ez az optimizmus, ez az erős hit segítette a saját ko­rán át is,és ez művészetének mondanivalója. A hetvenötödik születésnap előtt néhány nappal új sze­repben lépett fel. Oscar Wilde Bunbury-jének Lady Bracknelljeként. És félve az új feladattól, a szokatlantól, az ismeretlen szövegtől gyöt­rődve és rettegve (ami min­den igaz színész sajátja), egy finom alakítást hozott létre. Nem a beváltból. A kockáza­tos újból. Színpadjainkon még évtizedekig elélhetne si­keres fogásaiból, de ő olyan alkotói gyötrelmek Között, mintha először lépne fel, más feladatra vágyott és mást ol­dott meg. A hetvenöt éves, alkotó ereje teljében levő Honthy Hannának jó egészséget kí­vánunk. És magunknak egy fárad­hatatlan Honthy Hannát. M. G. P. Rendszeresen ^lemarad­nak” az új filmekről a vidéki mozilátogatók, mert a kes- kenyfilm-vetítőkkel csak a hagyományos méretűeket tudják bemutatni. Egy újítás segítségével Heves megye falusi filmszínházaiban már az idén szélesvásznú filme­ket is tudnak vetíteni. A Heves megyei Moziüze­mi Vállalat azokban a köz­ségekben, ahol lehetőség van a korszerűsítésre, átala­kíttatják a vetítőgépeket és négy-öt méter széles vetítő- vásznakat szereltet fel. Az elmúlt napokban kezdte meg működését Egerbaktán, Fáradozás nélkül Valahogy úgy van, mint a mesében: az ügyfélnek elég csak a kívánságát közölnie, a többit rábízhatja az IBUSZ gyöngyösi irodájára. És biz­tos lehet, minden úgy törté­nik, ahogy elképzelte. Egy lépést sem kell tennie. — Február 1-től állunk vendégeink rendelkezésére — közli az iroda vezetője, Vi- bók Sándorné. — A szolgál­tatásainkat a jövőben egyre szélesíteni fogjuk. — Tegyük fel. több napos belföldi társasutazásról van szó. — Kérem, semmi akadá­lya. Megrendeliük az autó- busz-különjáratdt. biztosít­juk a programot, a szállást és étkezést. Mi egyéb kíván­sága van még ezeken felül? — Mondjuk, külföldre sze­retnék menni, repülőgéppel. — Elintézzük az útlevelet, megrendeljük a jegyet a re­pülőgépre, és ha szocialista országról van szó. akkor a valutát is ki tudjuk adni. Ugyanezt tudjuk nyújtani akkor is, ha valamelyik vál­lalat csoportos külföldi uta­zást kér. A külföldi szállás, étkezés, program is a mi gondunk ebben az esetben is. — Mindent el lehet tehát intézni itt, a négy fal . kö­zött? — Egyelőre még nem, de április 1-től előreláthatóan bővülnek a szolgáltatásaink. — Mi lesz a külföldi turis­tákkal ünnepnapokon? — A fő szezonban ünnep­napokon is nyitva tartunk, ha szükség lesz erre. (—áll Noszvajom, Nagyvisnyón, Ostoroson és Andomaktá- lyán az új mini cinemascop filmszínház. Átalakítják az Eger peremkerületében működő Béke mozit is, ahol február 24-én lesz a „pre­mier”. A korszerűsített mo­zikban műsorra tűzik majd többek között a színes Kőr- páthy Zoltán és az Egy ma­gyar nábob című magyar filmeket és sok külföldi fil­met is. Még az idén negyven He­ves megyei filmszínházat korszerűsítenek a vállalat szakemberei. Mini-cinemascop ^vwwww.vwwtfwwyvswtfWVWWWtftfwy^wwwwww%wywwww^^ T**** sáncot A farsang a német Fa­sching szóból származik, és pajkoskodást jelent A tréfa- űzés, a vidámság heteit jelzi, amely vízkereszt napjától húshagyó keddig tart. Velen­cében már karácsony más­napján kezdődött a farsan­golás. s az itáliai mulatsá­gok a rómaikori szaturná- liák emlékét őrzik. A far­sangot lezáró látványos fel­vonulás, a karnevál is az ókori Rómából származó né­pi ünepség. Nevét bizonyára a hajót ábrázoló hatalmas szekérről kapta — latinul: carrus navalis —. melyet a jelmezekbe öltözött ujjongó tömeg énekelve, tréfálkozva húzott végig a városon. Néhány derűs farsangi his­tóriát elevenítünk fel, kíván­va még jobb mulatságot a bálozóknak. ★ A fiatal Rózsahegyi Kál­mán Tiszai Dezső társulatá­hoz szerződött. Sajnos, a pró­bákra rendszerint frakkban állított be. mert nem volt ideje átöltözni a délelőtti órákig. tartó mulatozások után. A társulattal csakha­mar Debrecenbe került és itt nagyszerű vidám társaságot taláit: a jogászokat. Velük mulatott egész farsang alatt a Bikában. Egy borgőzös éj­szaka mámorában a piacon felfogadott tíz kétkerekű ko­csit, mindegyikre ráfektetett egy-egv holtrészeg jogászt és elfuvaroztatta őket a színház előcsarnokába. Ott szépen sorba fektette a tíz fiút. mindegyik mellé égő gyertyát állított és vár­ta a hatást. A hatás nem 61IM «K8. február 18., vasárnap maradt el: a direktor magá­hoz hívatta és igy szólt: — Kedves öcsém, csalód­tam magában. Maga egy lump fráter, aki az egész tár­sulatot demoralizálja. Szer­ződését felbontom, csomagol­jon össze és azonnal utazzék el. Rózsahegyi Kálmán rajon­gott a színészetért és egy­szerre csak kidobják. Nem mentegetőzött, csomagolt, ne- kündult. De Tiszai Dezső utána szólt: — Ha reverzáüst ad, hogy soha többé nem késik el a próbáról és nem állít be far­sangkor délelőtt frakkban a színházba, akkor maradhat. A direktor azonnal megfo­galmazta az írást. Rózsahe­gyi Kálmán aláírta, s azután soha többé nem húzott ma­gára frakkot, csak ha nagyon kellett... ★ Ambrus Zoltán egyszer farsangi bálból jövet hajnal­iéiban a Nagykörúton haza­felé tartott. Egyszerre szivet- téoő gvereksírást hallott e?v kapuból. Sietve a kapu felé tartott, ahol esy borzos, feke­te macska nyivákolt keserve­sen. úsv hogy megesett raj­ta az író szive. Becsengetett a házba. Csakhamar kijött a házmes­ter; Ambrus Zoltán átadta neki a kapupénzt, miközben a macska befutott a nyitott kapun keresztül. Az író tá­vozni akart, mire a házmes­ter. aki nem vette észre a be­surranó macskát, csodálkoz­va kérdezte: — Hát az úr nem jön be? Ambrus egy szivart vett ki zsebéből és átnyújtotta a csodálkozó házmesternek: — Nem, fiam, csak azért csengettem, hogy az a kint rekedt szegény macska be­mehessen. A házmester kiáltozni kez­dett: — Hát mégis!... Este tíz óra óta ezen fáradoztunk a feleségemmel, meg a vicével, hoev attól a macskától meg tudjunk szabadulni..: ★ Bródv Sándor egy átmu­latott báli éjszaka uán szám- lálatlan marék aprópénzt adott át elegáns mozdulattal fiakeresa kezébe. — De Sándor, hogy lehetsz ilyen könnyelmű? — kérdez­ték az írótól barátai. Bródv kacsintott: — Csak hagytatok, Fiókák. Kilencvepnvotc Vva ivett. A kettőt, ami még jár neki, majd megkapd legközelebb. ★ Livomóban játszották Verdi Az Álarcosbál című operáját Éppen farsang volt s bár él voltak ragadtatva Verdi zenéjétől, sokan azt kérdezték, helyénvaló-e. hogy farsang idején ilyen tragikus kimenetelű darabot adjanak elő. Segíteni nem tudtak a dolgon, mert más operát az énekesek nem tanultak be, az operaházat pedig farsang keddjén nem tarthatták zár­va. Javában tartott az előadás. Az utolsó felvonáshoz érkez­tek. Amália, a vétkesnek tar­tott asszony, keresi Richar- dot, hogy figyelmeztesse a veszélyre. Mialatt az utolsó duettet éneklik és Richard búcsúzik Amáliától. René ál­arcosán megielenik és föl­emeli a kezét, hogy Richar- dot leszúrja. De ekkor Renét három ti­tokzatos dominó megragadta, lefegwerezte és szép szóval, prózában bizonygatták neki, hogy felesége ártatlan, mire Richard és René kibékültek egymással. Az opera e váratlan fordu­latára a közönség felállva lelkesen táncolt, s a művé­szekkel együtt azt a három derék livornói polgárt is ün­nepelte. akik ötletes közbe­lépésükkel megakadályozták, hogy a karnevál nanián „gyil­koljanak’ a színpadon. Révész Tibor Rombol-e ma is a ponyva? Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint 2600 meg­kérdezett fővárosi középiskolás diákból 936 (36 %) val­lotta magát rendszeres ponyvaolvasónak. A ponyva álta­lános hódítását igazolja könyvkiadásunk néhány adata is. Amíg például klasszikus értékű íróink (Jókai, Mik­száth, Gárdonyi, Zola, Stendhal, Hugo Viktor) könyveit a négy forintos Olcsó Könyvtár kiadásban is csak 50— 60 ezres példányszámban tudtuk rentábilisan megjelen­tetni, a ponyvának minősíthető Rejtő-sorozat egyik leg­utóbbi kiadványa (A megkerült cirkáló) 17 forintos ár mellett is 210 ezer példányban jelent meg. A tv kedvelt krimisorozatai és a Berkesi-könyvek országos sikere mind arra mutatnak, hogy nálunk is éledében van egyféle ponyvairodalom. „Ponyva” névvel jelölték valamikor a köznép szá­mára írt műveket, amelyeket vásárokban ponyva alatt olcsó áron árusítottak. Ma azokat a szellemi termékeket nevezzük így, amelyek művészi, vagy erkölcsi szempont­ból romibolólag hatnak, mint pl. a különféle bűnügyi, légiós, cowboy-történetek, a nőknek szánt „rózsaszínű, szentimentális, giccses regények, a szexuális ponyva, a legalantosabb ösztönökre építő képesiponyva stb. A felszabadulás utáni könyvkiadásunk és irodalom- politikánk megpróbált véget vetni a ponyva burjánzásá­nak, ezért joggal vetődik fel a kérdés, mi az alapja nép­szerűségének. Mindenekelőtt az érdekes, izgalmas, oly­kor idegfeszítő cselekmény; a mindennapitól eltérő hely­zetek, a fantázia felkorbácsoláséval járó izgalmi állapot, melyek változatosságot és szokatlan élményeket biztosíta­nak az olvasónak, olykor pihentetőleg is hatnak. Nem ritka eset, amikor a ponyvát maga a szülő adja oda gyermekének, biztató szavak kíséretében, mert csu­pán egy olcsó és izgalmas szórakozás eszközét látja benne, pedig a rendszeres ponyvaolvasásnak sok rejtett veszélye van. Romboló hatása a fejlődő gyermekre mindenekelőtt pszichofizikai idegfeszültség formájában jelentkezik. Az idegrendszer intenzív terhelése, a kellemesen ható izga­lom ellenére is, hosszú időn át. nem viselhető el károsodás nélkül. Rendszeres ponyvaolvasás esetén a következmény lehet: kimerültség, ingerlékenység, nagyhangú viselkedés. Egyetlen rémregény, pornográf olvasmány megzavarhatja a fejlődés természetes menetét, szorongó érzéseket, sőt kényszerképzeteket válthat ki. A ponyvaolvasó gyerme­kekkel rendszerint az iskolának is meggyűlik a baja. Kö­züliük kerülnek ki az óra alatt olvasó, figyelmetlen, nyug­talan tanulók. A fiatalkorú bandavezérek „hősködése” is gyakran a romboló hatású ponyvák olvasására vezethető vissza. Súlyos a ponyva értelmi fejlődést zavaró hatása is. Statisztikai adatok igazolják, hogy a ponyvaolvasó isko­lások előmenetele rendszerint rosszabb, mint azoké, akik egészséges ifjúsági és klasszikus műveket olvasnak. Káros a ponyva figye’emeivonó szerepe is, hiszen a benne felvetett témák tovább foglalkoztatják az ifjút, s nem kívánatos asszociációkat, képzelgéseket, gondolatban való megjátszásokat készítenek elő. A legaggasztóbbak azok a hatások, amelyek erkölcsi téren kezdik kj a fejlődő ifjú lelkületét. A ponyvát o’vasó az egész világrendet torzító szemüvegen át látja. A pony­vát olvasó, a gyilkosságok és „leszámolások” emlőin táp­lálkozó serdülő egy idő múlva a legszömyűbb tetteket , is az élet természetes tartozékának érzi, sőt az ilyen tettek kezdenek neki imponálni is. Erkölcsi szempontból a legtöbb gondot a szexuális témájú olvasmányok okozzák. A szexuális hatásokra épülő könyv, film, színdarab, szerelmi jeleneteinek átélése a felnőtteknél is felkavarhatja az erotikus vágyakat, képzel­géseket, de amíg á felnőtteknél rendszerint csak múló ér­zéseket és szexuális izgalmakat keltenek, amelyek fölött könnyen napirendre térnek, a kamasz élményvilágában tartósan rögzül mindez, ami fantáziáját szexuális irányba terelte. Értsük meg: nem arról van szó. hogy el akarnánk titkolni serdülőink előtt az élet valóságát és tiltakozunk a nemi felvilágosítás ellen! Ez szükséges és fontos is. De igenis felemeljük szavunkat az irodalmi mezbe öltözte­tett fertőzések ellen. A ponyva hatására eltompul a társadalmi valóság és a magasabb rendű értékek iránti érzék, ezért a ponyva­olvasó nem keresi a társadalomábrázolás igazságát, a jel­lemek művészi megalkotását, a stílusszépségeket, a szer­kesztés bravúrjait. A ponyva romboló hatása sok tényezőtől függ, s a ká­rosodás mértéke is különböző lehet. Súlyossá válhat a ha­tás, ha idő előtt, tehát például a serdülő korban jut rend­szeresen az olvasó kezébe, amikor a világnézeti, társa­dalmi, politikai és esztétikai nézetek egységes rendszerbe kezdenek illeszkedni s megvetik alapját az egyén érték- rendszerének, életszemléletének. Romboló hatása biztosra vehető akkor is. ha uralkodóvá válik az egyén olvasmá­nyai, filmjei, színdarabjai között. Az ellene való küzdelem? Először is az otthont kell megtisztítani e műfajtól. A ponyva jellegű könyvek, fil­mek, színdarabok egyszerű eltiltása magában nem oldja meg a problémát, sőt talán éppen a tilalom teszi von­zóvá, kívánatossá ezeket a könyveket. Legjobb ellenszer az, ha gyermekeink figyelmét azok felé a bél- és külföldi írói alkotások, a rádió, a színház és a televízió olyan érté­kes műsorszámaira irányítjuk, amelyek az érdekes, kalan­dos események utáni igényeket a nemes irodalom tiszta művészi eszközeivel elégítik ki. Fontos, hogy figyelemmel kísérjük gyermekeink olvas­mányait Legalább érdeklődjünk olvasmányaik felől, s olykor bele is kell lapoznunk e könyvekbe. Ibinél is fonto­sabb, hogy időnként elbeszélgessünk az olvasottakról. Kell, hogy a család légköre és kulturális igénye rányomja bélyegét a gyermekek olvasmányaira. Csak ilyen körül­mények között fejlődhet ki bennük olyan esztétikai, etikai igényesség, amelynek birtokában ők maguk fogják eluta­sítani a ponyvaműveket, vagy ha mégis olvasnak ilyesmit, ->zok romboló hatása éppen az értékes irodalom hatására semmivé válik. Abkarovxts Endre főiskolai adjunktus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom