Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-17 / 13. szám

Tervek és gondok az új mechanizmus kezdetén Néhány munkanap már mögöttünk van ebbő] az év­ből, elkezdődött, már érvé­nyesül az új mechanizmus. Ki milyen feladattal találko­zott, milyen tervei és gondjai vannak? Erre kértünk vá­lasz a Parádi Üveggyárban? Miért éppen itt, a Mátra mö­götti kis faluban? Azért, mert a Parádi Üveggyár közvet­len kapcsolatban áll a ve­vőkkel. A gyár területén is árusítják termékét, jelentős exportot bonyolít le, gyakran tárgyal amerikai, angol és egyéb külföldi megrendelői­vel. Állandó kapcsolat a vevőkkel Loth Ottó a tervgazdasági osztály vezetője, de a Parádi üveggyár feladatkörébe tar­tozik a piackutatás, az érté­kesítés. tehát nemcsak a ter­meléssel, hanem az eladás­sal is foglalkozik. — Már az elmúlt év Ju­lius—augusztusában vizsgál­tuk, hogy mit tudunk termel­ni, mit érdemes piacra vinni. Ennek alapján tárgyaltunk megrendelőinkkel- Eddig al­kalomszerűen találkoztunk vevőinkkel. Gyárunk szem­pontjából az új mechanizmus kézzelfogható eredményének azt tartom, hogy vevőinkkel állandó kapcsolatot tartunk, az idén először tárgyaltunk hosszabb távú szerződésekről. Azt tapasztaltuk, hogy az amerikai, angpl vevők szoros határidőkre, jó minőségre és szolid árakra tartanak igényt. A Parádi Üveggyár szeretné megtartani régi vevőit, sőt bővíteni akarja külföldi kap­csolatait és belföldi értékesí­tését. — Mi készteti erre a gyár vezetőit? Az üveggyár rekonstruk­ciója eddig 5.5 millió forint­ba került, ezt 1970-ig meg kell keresni- Az idei exportelő­irányzat 11 százalékkal több a tavalyinál, de ezt nem te­kintjük végleges adatnak. Ed- idig ólomkristálygyártásban nem volt hazai versenytár­sunk, de az új mechanizmus lehetőségeit a salgótarjáni és az ajkai üveggyár is kihasz­nálhatja, nem is szólva a csehszlovák és a német aján­latokról. — összefoglalva: mit tart legfontosabb feladatának az új mechanizmusban? — A termelés gazdaságo­sabb megszervezését és a piaci lehetőségek minél jobb kihasználását — válaszolta Loth Ottó, Sikeres parádi szériát . A hazai és a külföldi meg­rendelő rajzot, vagy mintát küld a Parádi Üveggyárba. Tehát az esetek többségében a vevő megmondja, hogy a pénzéért mit akar- Kékesi Istvánná gyártmánytervező munkáján sok múlik, hogy amit rajzban küldtek, azt üvegben is kapják meg a ve­vők. A minőség, a forma és minták egyaránt fontosak. Most már az eddiginél is job­ban ügyelni kell arra, hogy a rajzot, a negatívot a faesz- tergálvos, majd az üzem ide­jében megkapja, a gyártást a formakészítéstől a minta elküldéséig ellenőrizni kell. — Milyen feladatot ró az amerikai cég idei nagy meg­rendelése a gyártmány terve­zőre? — Az amerikaiak négyfaj­ta ólomkristály ívóeszközre kértek ajánlatot. A Parádi Üveggyár egyelőre két szé­ria gyártására vállalkozik. Jelentős nyugati exportról van szó. Én arra törekszem, hogy a vevő elégedett legyen, megkössék a szerződést. — További tervek és fel­adatok? — Olyan parádi szériát szeretnénk kialakítani, ami elnyeri a vevők tetszését, ami öregbíti a gyár hírnevét és növeli a nyereséget. Új bérezés a hutában * Fényesi József a hutaüzem művezetője. Az új meet an iz­mus kezdetén legfontosabb feladatnak tartja, hogy a feb­ruár 1-én sorra kerülő da­rabbérezést jól oldják meg. A huta munkásai eddig bé­rük 70 százalékát a teljesít­ménytől függetlenül is meg­kapták, tehái csak 30 száza­lékban lehetett ösztönző da­rabbérez. -ről beszélni- Ez­után többet is, jobbat is kell termelni, arra van szükség, hogy a brigád minden tagja, a mester, a fúvósegédek, a golyóforgatók és a behordók külön-külön és együtt is ér­dekeltek legyenek a terme­lés eredményességében. Mi­lyen mértékben? Mindenki végzett munkájának értéke szerint. Ezt a célt szolgálja a darabbérrendszer- De az üveggyártás folyamata szoro­san összefügg, egy-egy mun­kás teljesítményét nem lehet mérni, másrészt az egyenlősdi nem megoldás. Nagyon fon­tos, hogy a munkások szemé­lyi besorolása igazságosan történjen és ennek megfele­lően osszák szét a brigádta­gok között a darabbér alap­ján kiszámított keresetet. Hogyan lehet az igazságos és az ösztönző bérezést meg­valósítani? — Ügy, hogy se rokonság, se barátság, se harag ne dik­táljon, csak az igazság és a közös célok megvalósítása ér­vényesüljön- A brigádvezető, a művezető és az üzemvezető együttesen meg tudja oldani ezt a feladatot. Az új mechanizmus első napjainak tapasztalatairól akartunk beszámolni. Már most, a kezdet kezdetén több célkitűzésről és nem kevés gondról adhatnánk hírt. Évente több amerikai és an­gol üzletember érkezik a Pa­rádi Üveggyárba, de egyik dolgozó sem beszél angolul. A rekonstrukció és az új mechanizmus bevezetése után fokozott mértékben szükség van korszerű üzem- szervezésre, a minőség, vala­mint a költségek üzemrészen­kénti ellenőrzésére- Ügy vél­jük, felül kell vizsgálni a műszakiak premizálását, mert furcsának tűnik, hogy a gyártmánytervezőt anyagilag nem ösztönzik, azt sem tudja, hogy a részesedési alap fel­osztása szempontjából melyik kategóriába tartozik. Nem folytatjuk a feladatok felso­rolását. de azt megállapíthat­juk, hogy a Parádi Üveggyár­ban a helyzet kedvező, hozzá­kezdtek az új mechanizmus megvalósításához. Dr. Fazekas László Elküldeni vagy nevelni ? A fiatalember — tömeg­szervezeti vezető — úgy ült a falu vezetőd előtt, mint a nagy vétket elkövetett ember. A hangneméből is, ahogy vele beszéltek, arra le­hetett következtetni, főben­járó bűnt követett el, nem különben az „ítéletről ’,' amellyel útilapút kötöttek a sarkára. * A későbbi beszélgetések so­rán kiderült, túl szigorú volt ez a hang és a döntés, hiszen az említett fiatal vezető első botlását használták fel arra, hogy megszabaduljanak tőle. A későbbiek során elismer­ték szorgalmát, áldozatkész­ségét, csakhát... (végül is ki­bújt a szög a zsákból) a köny- nyebbik megoldást választot­ták s ahelyett, hogv hibájá­nak kijavításához lehetőséget adtak volna, ahelyett, ho«v gondos törődéssel rávezették volna a rendes útra. elküld­ték. És. ami külön megütötte a fülemet ennél a beszél getés­Soká less még jó idő . . • ...Pedig már elkelne egy kis melea — ezzel fogadott a visontai erőmű építkezésénél dolgozó Tánczos Mihály döm­pervezető. Látogatásunkkor a hőmérő higanyszála még jóval a mínusz 10 fok alatt volt és jogos volt a panasza, amikor szóvá tette, hogy elkelne a dömperre egy védőfülke, mert a 10 fokos hideg is húsznak hat vezetés közben. Eddig csupán ígéretet kapott. Ügy gondoljuk, jogos a kívánság... (Foto: Kiss Béla) nél: az új gazdasági mecha­nizmusra hivatkoztak, misze­rint most már nem kell pac­kázni. „kínlódni” az emberek­kel, ha hibáztak. — isten áld­ja! Sajnos, ilyen nézeteikkel nemegyszer lehet találkozni nemrég titkári értekezleten is lángrakapott ekörül a vi­ta: elküldeni vagy nevelni? A vitázók szóvá tették: sok esetben ezek a túl szigorú döntések okozzák, hogy olvan sokszor cserélődnék a falusi tömegszervezetek vezetői. Sok olyan aktivista hagyja abba a társadalmi . tevékenységet emiatt, aki korábban kedv­vel végezte munkáját — ame­lyet természetesnek vettek és elismerést se nagyon kapott érte. — ám az első botlásnál leváltották. A vita részvevői végül is abban állapodtak meg; ke­rülni kell ezeket a meggon­dolatlan, elhamarkodott lépé­seket. többet kell törődni azokkal, akik gyakorlatlanok még a vezetésben, de kedv­vel, meggyőződéssel végzik teendőiket. S a hibáknál mér­legelni kell, hogy annak el­követője válóban alkalmas-e azok után a tisztségre, vagy továbbra is érdemes időt, gondot, fáradságot áldozni nevelésére. I | gyanakkor hozzátették, ez nem jelenthet elv­telen ajnározást. Helytelení­tették az olyan módszert, amikor a falu kommunistái végezték el a tömegszervezet tagjainak összeírását, amikor a tömegszervezeti vezetők helyett dolgozik a pártszerve­zet Ugyanúgy elítélték azt a gyakorlatot is. hogy az egyik helyen alkalmatlannak ítélt vezetőt átmentik más terület­re, hasonló beosztásba, ha ugyan nem kerül még feljebb a ranglétrán hibája „érdemei­ért”. A kérdésre, amely többször elhangzotl hogv elküldeni vagy nevelni, azt a választ adták: mind a kettőt alkal­mazni kell, de csak a maga idejében. alapos vizsgálat, megfontolt döntés után, amelyben mérlegre kell ten­ni az ember erényeit, hibáit az addig végzett munkája ér­tékét. k ülönösen felléptek azok ellen, akik a túl szi­gorú döntéseket, az elhamar­kodott elbocsátásáokat az új gazdasági mechanizmus szel­lemével próbálták igazolni. Egyértelműen kimondták: nem az embertelenség mecha­nizmusa ez. Ellenkezőleg. K. E. Rendelet az ártalmas növényvédőszer- maradékok elhárításáról A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és az egészségügyi miniszter együt­tes rendeletben intézkedett a növónyvédőszerrel kezelt nö­vények, növényi részek és növényi termékek ártalmas növény véd ős zer-mara dókái­nak, valamint a rovar- és rágcsálóirtószer szennyeződé­seknek az elhárításáról. Az új rendeletet az utóbbi évek során végzett toxikológiai vizsgálatok, illetve tudomá­nyos megállapítások, vala­mint az ezek alapján nemrég kidolgozott DDT-mentesítési program előírásai tették sziik­Az új rendelet kimondja, hogy az élelmezési és takar­mányozási célra szolga1 ó nö­vényeket, növényi részeket, növényi termékeket vagy nj- vényi eredetű készítménye­ket növónyvédőszeres keze­lés. valamint rovar- és rág­csálóirtószer használata ese­tén csak a rendelet szabályai szerint szabad betakarítani, szüretelni, szállítani, raktá­rozni, felhasználni és forga­Nehéz ügy a tszben Megjelent a Nemzetközi Szemle januári száma A Nemzetközi Szemle most megjelent januári száma tel­jés terjedelemben közli a szovjet kormánynak az NSZK kormányához intézett nyilatkozatát. Ez a többi kö­zött hangsúlyozza: az NS^K kormányának jelenlegi poli­tikája — mind kül-, mind belpolitikája — elősegíti a nácimus és a militarizmus erőinek növekedését. A folyóirat e számában megkezdte a francia Marce- line Lori dán rendkívül érde­kes vietnami helyszíni be­számolójának közlését. Ér­tékes tanulmányt közöl a í*^yóirat az amerikai nége­rek felszabadító harcáról, a font leértékelésével kapcso­latos kérdésekről, az izraeli agresszió hátteréről, az ult­rák előretöréséről Indonéziá­ban. Sok kisebb színes írás és könyvismertetés egészíti ki a Nemzetközi Szemle januári számát. Az ellenőr reggel megérkezett, átvizs­gálta a pénztárköny­vet, a számlákat, min­dent. Délben már kopogott a szeme az éhségtől, mert a várt bőséges tízórai is el­maradt. Az elnök egy szóval sem tett emlí­tést a készülő ebéd­ről. Csak úgy fél há­rom körül jegyezte neg: — Gondolom, meg­éhezett a sok mun­kától. Javaslom, hogy most ntár menjen át a „Makkhetes”-be, itt van a közelben. Há­romig adnak ebédet, s nem is drága. Az ellenőr nagyot nézett, vette a kabát­ját és átment a „Makkhetes”-be. Ebé'd után folytatta a vizs­gálatot. Estére elké­szült. A tsz-elnök. aki egy pohár vízzel sem kínálta meg, jóságos hangon mondta: — Azt tanácsolom, most a vasúti restibe menjen, mert a „Mákkhetes”-ben es­te rossz a koszt. Azt adják, ami délről megmaradt. Az Utas­bosszúsan megjegyez­ve: ritka sóher társa­ság. • „Elnök elvtárs, va­lamivel azért illett volna megkínálni" — jegyezte meg utólag a fpkönyvelő is. — Ügy gondolja? ellátó viszont tűrhető. A revizor elbúcsú­zott és vonatindulás előtt elment az Utas­ellátóba, magában No, majd legköze­lebb... Néhány hónappal később ismét ellenőr érkezett a tsz-be. Az elnök megkínálta szerény tízóraival, de kosarat kapott. — Köszönöm, hoz­tam magammal. Délben ebédhez hívta az elnök, de a revizor megint elhá­rította a meghívást. — Köszönöm, ebé­det is hoztam. Késő délután vég­zett az ellenőr. A tsz-elnök a főköny­velő tanácsára megint próbálkozott. — Egy kis uzsonna, vagy egy kis vacsora? — Köszönöm, még nem vagyok éhes. Az elnök fejét csó­válta. azután homok­futón kivitte a vo­nathoz puritán ven­dégét. Az búcsúzában rosszallóan megje­gyezte: — Mondja, elnök elvtárs. miért akar­tak maguk engem traktálni? Vigyázni kell ám a tsz pén­zére! Palásti László V^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\>»\\>MMX>N\\\Vi\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^ MEGTUDHAT MINDEN ÚJSÁGOT / a.Metzisjsajf! - gr£ lomba hozni. Külön felso­rolja a rendelet az egyes nö­vényvédőszerek . felhaszná­lását célzó, illetve korlátozó rendelkezéseket. Hangsú­lyozza, hogy növényvédőszert csupán az engedélyokiratban meghatározott célra, megha­tározott módon és mennyi­ségben szabad felhasználni. Rendkívüli esetben az egyes növényvédőszerek felhasz­nálását tiltó, illetőleg korlá­tozó rendelkezések alól a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az illetékes me­gyei közegészségügyi-jár­ványügyi állomás és a megyei növényvédelmi főfelügyelő egyetértő javaslatára. írás­beli kérelem alapján felmen­tési; adhat. Az ilyen növény­védőszerrel kezelt termény azonban csak a területileg illetékes KÖJÁL-állomás ál­tal előírt feltételek mellett hozható forgalomba, használ­ható fel. A rendelet részletesen tag­lalja, hogy a jelenleg enge­délyezett hatóanyagokat, nö­vényvédő szereket szüret vagy betakarítás előtt mikor szabad utoljára használni. Egyúttal meghatározza, hogy a terményekben, illetve ter­ményeken kilogrammonként hány milligramm szermarad­vány engedhető meg. Külön kitér a rendelet 8 csávázással és gázosítással kapcsolatos óvórendszabá­lyokra. Minden mezőgazdasági in­gatlan tulajdonosa — a ház­táji, kertgazdasági, házikerti és egyéb gazdaság tulajdo­nosa is — köteles nyilván­tartást vezetni a felhaszná­lásra. illetve forgalomba ho­zatalra szánt termények nö­vényvédőszeres kezeléséről. A termények vegyszeres ke­zeléséről, a raktárakban vég­zett gázosításról külön nyil­vántartást kell vezetniük. A mezőgazdasági nagyüzemek­ben a külön nyilvántartást az üzemi táblatörzskönyvbe történő rendszeres bejegyzés pótolja. A nyilvántartás ve­zetése a kizárólag saját fo­gyasztásra termelő házi kert­tulajdonosokra nem kötele­ző. A külföldről behozott ter­mény ellenőrzéséről a nö­vényvédő állomások zárszol­gálati határkirendeltségei gondoskodnak. (MTI) SmmM 3 1968. január I7„ szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom