Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
Mire éhes az ember? | Memento, csonka karral A szövetkezeti gazda ott 'állt az istálló ajtajában, ne- kidúlve az ajtófélfának. A csipog hidegben ott fogyasztotta ebédjét, bicskával szeletelve a dermedt szalonnát, kenyeret Miután beszédbe elegyedtünk vele, meglepő választ adott arra a kérdésre: miként is áll a közös gazdaság szénája s ő maga hogy érzi magat e közösségben. — Éhesek vagyunk... elv- társam, — mondta miközben jókora falat kenyér, szalonna tűnt el a szájában. — Éhesek? — . •. Igen. Már úgy értem, nem azért, mintha nem lenne mit enni. Inkább •.. a jó szóra, a gondoskodásra éhes itt az ember. Nem szeretjük, ha becsapnak bennünket Az év elején olcsó fuvart, fát ígértek.., persze nem adták meg. De ez nagyién. Egy-két kocsi tüzelőt még csak nélkülöz az ember. De azt nem szeretjük, ha kedvünket veszik •.. ta nem kapja meg a tisztéletet még az se munkája után, aki nagyon . •. nagyon sokat dolgozik. Ez. i. tudja olyan érzés, mint mikor nagyon éhes az ember. Bizonyítékokat sorol, véleménye mögé. Elmondja, hogy ha kellett éjszaka a zseblámpa és a traktor refieKto- rának fénye mellett is kimentek kaszálni, hogy elegendő takarmány legyen a jószágnak. S egész évben bárhová szólították őket dolgoztak becsületesen. Becsületesen és sokat. Legalább a jó szót elvárták volna ezért a szövetkezet vezetőitől s azt Is, hogy gondoljanak rájuk, amikor a munkakörülmények javításáról, a szorgalmas gazdák jutalmazásáról döntenek. De nem* Amint mondotta igen mostoha körülmények között dolgoznak azóta is. Ha valamit kérni próbálnak, durván för- mednek rájuk* A legelemibb egészségügyi, munkaügyi javaslataikat sem fogadják el s az otthoniak is joggal teszik szóvá: miért nem lehet olyan tisztességgel öltözködni, dolgozni, tisztálkodni a szövetkezetben, mint a falubeli munkásoknak a gyárban? Miután erre a kérdésre nem kaptak érdemi választ, érthetőbbé vált a szövetkezeti ' gazda eleinte meghökkentő mondata: „Éhesek vagyunk ... a jó szóra, gondoskodásra.” Nem sok Idő telt el azután, hogy a beszélgetés lezajlott, amikor a megye másik részéből levelet hozott a postás. Egy ballada volt benne, amelyet lapunk cikke után egy Eger környéki szövetkezeti gazda vetett papírra, sürgetve a földművelő, állattenyésztő emberek nagyobb megbecsülését. Nem nyolc órát, nem te tizenhatot. Huszonnégyet tartok szoflgálatot. Amikor a csillag eyúl az égre. Nem térek én nyugodt pihenésre. Így ír nehéz munkájáról a jószággondozó s aztán verssoraiban arról panaszkodik, — amelyet sok-sok más társa prózában mondott el, — hogy nincs egy tenyérnyi hely, ahol ebédjét, vacsoráját elfogyaszthatná s mindezek után felháborodva kérdi: „Nem ér még itt a huszadik század? A gyakorlat ugyanis náluk is azt bizonyította; az ö szűk, földműves világukban még nem érvényesülnek azok a szociális, emberi követelmények, amelyek az iparban, városon már természetesek. És a vezetők egynémelyi- ke. egyáltalán nem tartja még azokat a követelményeket természetesnek, amelyet a balladaíró parasztember így summázott „Tisztán jönni... Tisztán hazamenni.” Javaslatát ugyanis, hogy legalább apró kis helyiséget, aszfalt széket, kálvhát a tiszta ruhának fogast biztosítsanak az állattenyésztők részére így utasították vissza: „Két tehénnek adimk inkább %elyet*’’ A másik vezető eképp vélekedett a javaslatról: „Paplanos ágy — meztelen nő kéne? A tsz-nek nincsen erre pénze." A törődés, az emberséges hangnem, a gondoskodás, mint e példák is mutatják nem mindenütt jellemzőek még a mezőgazdasági üzemekben. Szélsőséges esetekről is hallani — pofozkodó tsz-elnökről — igaz, rövid időn belül leváltották. De volt taggyűlés, ahol olyan véleményt is megkockáztatott az egyik vezető, hogy „korbács kell ezeknek”, mármint a mezőgazdaság dolgozóinak. Manapság azt is hallani, hogy „a demokrácia, a szó joga a vezetőké, az engedelmesség a dolgozóké».* a szövetkezet tagjaié.” Természetesen ezeket a* igen káros és téves nézeteket igyekeznek megmagyarázni. Többek között az önállósággal. Azzal, hogy mivel a szó- Vetkezet vezetői nagyobb felelősséget kaptak, nagyobb „jogot” is szereztek arra, hogy keményebb hangnemet alkalmazzanak. Sajnos arról kevesebb s*6 esik, hogy az önállóbb, az eddiginél nagyobb felelősséget és jogot biztosító gazdálkodásban is a termelőszövetkezet a tagoké* Való igaz, a vezetők nagy része nem is vitatja ezt, nem is felejti el... általában. De vannak akik mégis elfelejtik. Persze legalább annyian vannak, akik ezt komolyan veszik, s az emberekről való gondoskodás hatja át tevékenységüket. A detki termelőszövetkezet párttitkára mondta el. hogy mikor az új szőlőt telepítették azzal is törődtek, hogy olyan magasságban legyenek Kettős bűne miatt mondtak ítéletet egy félszázados bükki üzem felett: az Istál- lóskő oldalában nyitott bányája rontotta a termeszét festői képét s mészégető kemencéi időközben verseny- képtelennek bizonyultak. A tanácsi vállalat építőanyaga túlságosan sokba került — évente 1,5 millió forintos veszteséget okozott — s ezt már íó minősége sem tudta feledtetni. Elrendelték hát a termelés megszüntetését Évek óta fiélték ettől a szilvásvára diák. rettegve várták a szigorú döntést, amely egy november végi nap ebédje után érkezett a Szalajka völgyébe — Anniikor a kosztoláshoz fogtunk, nem is sejtettük, hogy mire kelünk fel helyünkről. Számítottunk az üzem bezárására, mégis nagyon fájt, hogy azt hallottuk: takarítsák össze odafenn a bányaudvart, szedjék fel a síneket. Ha jól tudom — emlékezik Koncz Gyula — talán Koch Pista döntötte le az utolsó csille követ... Borsodnádasdon. a lemezgyárban szedegetem össze a szilvásvára dd üzem krónikájának utolsó lapjait. Vendégszerető, kedves, szolgálatkész emberek sietnek segítségemre. Molnár László jómérnök és Érsek Ferenc személyzeti osztályvezető m ndenekelőtt egy telefonbeszélgetést említenek: az egri járási pártbizottságról érdeklődtek, hogy szükség van-e a munkáskézre. Mert lenne egy csapatra való jelentkező. Kapóra iött az ajánlat, mivel a gyáriak éppen felvételt hirdettek. Meg is üzenték azon nyom ban, hogy számíthatnak rájuk. Utána már gyorsan követték egymást az események. Érsek osztályvezető a helyszínre utazott, a szilvásvára- diaknak tájékoztatást adott a fürtök, hogy gömyedés, erőlködés nélkül gondozhassák, szedhessék le a szövetkezeti tagok, hogy kézmagasságban legyen az elvégzendő munka. Másik esetben a következő epizódot hallottam egv szövetkezeti vezetőtől: — Dolgoztak az emberek a földön. Izzadtak, kínlódtak. Álltam a dűlő szélén és néztem őket. egyszarcsak nekem támadt a legközelebbi ember: „Mit nézel bennünket? Hajcsárkodni akarsz?” Mondom neki: „Azt nézem, hogy lehetne ezt a munkát gépesíteni, hogy nektek könnyebb lenne?” Erre lecsillapodott, s Igen hasznos tanácsokat adott arra, hogy ettől a ve- rejtékes munkától egyszer s mindenkorra megszabadul jár nak. Ilyen példákat la tucatjával lehet találni. Nemrég a verpeléti termelőszövetkezetben jártunk és a vezetők után érdeklődve azt mondták: az elnök most nem ér rá tárgyalni* Kérdeztük: miért? „Emberek vannak nála.” Amint kiderült a termelőszövetkezetek tagjai foglalták le idejét még jóval túl a hivatalos munkaidőn, a téli fete beállta után is. Érthető, hogy ezekben sz esetekben elmarad a panaszkodó szó, hogy „éhesek vagyunk a bizalomra, gondoskodásra”. S e helyeken köny- nyebben találják meg az összhangot a közös gazdaságok vezetői, tagjai s ennek segítségével a biztosítékot az eredményesebb, jobb gazdálkodáshoz. De vajon mikor mondható el ez*., mindenhol? S gon- dolnak-e erre mindenütt, amikor most, az idei tervek készülnek? Kovács Endre a nádasdfi üzemről, a körülményeikről. a feltételekről s mondta: máris lehet feliratkozni a listára. December negyedikén aztán egy autóbusszal jöttek vissza a borsodiak s közölték: az új dolgozókat Özdra viszik előbb orvosi vizsgára. Aki alkalmas lesz a munkára, másnap már elfoglalhatja a helyét a lemezgyárban. Azóta negyvenkettőn Ingáznak a meghosszabbított mikófalvi járat munkásbuszán, huszonegy másik Heves megyei község mellett Szilvásvárad is bekapcsolódott a borsodi nagyüzem vérkeringésébe. Érsek Ferenccel keresem a régi ismerősöket, egy szétszakadt háromszoros szocialista brigád hajdani vezetője, a kő- bányászból hengerműi kalapácsossá lett Koncz Gyula után a többieket, akik éppen műszakban vannak. Izzó kemencék előtt, forró. füstös nagy csarnokban járunk. Az osztályvezető megjegyzi: szerencse, hogy a szilvásváradiak télen kezdték az ismerkedést. Mire nyár lesz. egészen összebarátkoznak az itteni különleges viszonyokkal. elviselik a megszokottnál sokkalta nagyobb hőséget is... A lágyító üzemrésziben egyszerre több emberrel is összefutunk. Elsőként az égetők nesztora. Varró Károly bácsi újságolja, hogy ő bizony már elég idős ember, csupán a szilvásvárad! tűz mellett 25 évet töltött, rajta aligha kapkodtak volna mások. Igen örül, hogy ide kerülhetett, röviddel a nyugdíjazása előtt — Fáradt vagyok már. ha nem kellett volna, talán nem is jövök el a falumból. Egy időben azonban munkavezető voltam, s ezt odahaza nem számították be az egészségre ártalmas munkakörben töltött szolgálatomba. Az elTavas* a kertészetekben . Szokatlanul hideg Idő köszöntött megyénkre. Az elmúlt napiokban nemegyszer mínusz húsz fokot mutatott a hőmérő higanyszála. A szokatlan hideg ellenére már beköszöntött a „tavasz” a kertészetekbe. A termelő- szövetkezetek üvegházaiban már mindenütt elvetették a veteménymagvakat, sőt az egri Petőfi termelőszövetkezet üvegházában már hatvanezer palánta virít s a legfejlettebb saláta, uborka, paradicsom és paprika tövek tűz- delését megkezdték. A gyön- , gyöshalászi Győzelem termelőszövetkezetben is szépen zödel már a saláta az üveg alatt. A tervek szerint márciustól kezdve a szövetkezeti kertészetek folyamatosan szállítanak majd a piacokra karalábét, salátát, zöldhagymát, paprikát és paradicsomot- K *— Fázunk... — mondták néhány héttel ezelőtt az egri gázfogyasztók. Lapunkban szóvá tettük az 1800 család panaszát, akik közül nagyon sokan az akadozó gázszolgáltatás miatt nem egyszer maradtak fűtetlen szobában, félig főtt vacsorával... A hibát gyorsan kijavították és a hajdúhegyi fogadóállomás bekapcsolásával helyreállt a gáznyomás. Megírtuk azt is, hogy a fedémes vei kevert demjéni gáz kalóriaértéke alacsonyabb, de Kun Lajos, a Tiszántúli Föídgázszoigál- tató Heves megyei üaemegyvesziett hónapokat itt akarom most visszaszerezni. A személyzeti vezető megjegyzi. hogy Varró bácsinak a gyáron belül ez a harmadik helye. Igyekeztek kívánságait teljesíteni, akárcsak a többiét, akik személyesen kérték ezt, azt, vagy éppen Papp Imrével, a régi szakszervezetibizalmijukkal üzentek. Negyvenkét órás munkahét van ebben a gyárban. Negyvenkét óra elteltével mindig egésznapos pihenőre mennek. Az emberek minden második héten két szabadnapot kapnak. — Jó ez a szabad Idő, mondja Berecz Károly, aki azelőtt fűtő volt a mészke- mencéknél. most pedig kátrányos munkakörben dolgozik — Ügy ígérik, hogy meg lesz a régi fizetésem is. Annyi csak a veszteségem, hogy reggelente egy órával korábban indulok hazulról... Társai. Tóth János és Varró István is elégedetten oólo- gatnak: nem jártak rosszabbul. itt a réginél mindenből csak többet kaphatnak. — Különösebben a fiatalok szerencsések — jegyzi meg az öreg Varró —, ha kedvük, tehetségük van hozzá valamennyien szakmát is tanulhatnak, még megbecsültebb emberek lehetnek. Havas hegyek völgvéber mondják a viszontlátást ki vánó szilvásváradiak hogy az üzem bezárása előtt a Heves megyei Érntöamwq- és Vegyejspari Vállalat több lehetőséggel is próbálkozott de egy sem sikerült. Ám nem is bánják ezt. hiszen a mostani munkahelyüknél jobb úgysem akadt volna! Szilvásváradon most bontják a drótkötélpályát s az egykori üzemi énül etekre Ú1 gazdák alkusznak. A hajdani kőbányászoknak, mészégetőknek már nem fáj ez a búcsú... Gyón! Gyula A közelmúltban, a kábái takarmánykeverő üzem egyik dolgozója munkahelyén a lecsúszott meghajtó szíjat szabálytalanul próbálta visszatenni a tárcsára, ám ehelyett a tengelyre csavarodott a bőr, magával rántotta a munkás kezét, s karjának alsó részét leszakította. v Körlevél adta hírül a megdöbbentő csonkulásos balesetet, a Gabonatröszt jelentése végigszaladt az országon, a figyelmeztetés eljutott valamennyi malomba, takarmánykeverő üzembe és terményraktárba, hogy tanuljanak belőle. S megérkezett a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsához, az ÉDOSZ megyei bizottságához is. hogy — ha mégoly távoli területen történt is a szerencsétlenség — tudomást szerezzenek róla, s a biztonságvédelmi oktatások során, a megelőzésben hasznosítsák a tapasztalatokat. szerint a fogyasztó nem károsul. mert mindenkori kalóriaérték után fizet. Üjabban városszerte kifogásolják, hogy nem fút a gáz. Ez késztetett bennünket arra, hogy most ismét foglalkozzunk Elger légnemű tüzelőjével. — Miért nem fűt az egri gáz? Az egri gázszolgáltatók válasza szerint nincs .ényeges különbség a régi és az új gáz fűtőértéke között — Laboratóriumunk és a Nagyalföldi Kőolaj termelő Vállalat decemberben 10 590 kilokalóriát mért köbméterenként — mondta az üzemvezető. — A nyomás a karácsony előtti akadozás óta egyenletes, a városban működő készülékekhez elegendő és megfelelő minőségű gáz jut el. A körzeti nyomásszabályozók műszerei regisztrálják a fogyasztóknak adott gáz nyomását és a diagrammokon nincs lényeges különbség... Csak a fogyasztó készülékében lehet h:ba! Két gázszerelővel — Jékli Sándorral és Benedek Bélával — találomra becsöngettünk a Gólya utca P 2-e* épület földszintjére, ahol Molnár Istvánná a panaszok özönével árasztotta el a szerelőket. „Nem melegít a konvektor, a bojlert és a fő- zőt alig lehet meggyújtani...” A konvektornál kezdődöd a vizsgálat: nem volt különbség a takarók és a teljes fokozat lángja között Kitisztították és beszabályozták a készüléket. A különbséget percek alatt lemérhettük... A levegő és a gáz keveredésének arányán kellett változtatni a főzön és a bojleren. A háziasszony szerint mindkettő a régi hatásfokon működött a „közbeavatkozás” után. — Mit tapasztal a szerelő? — A készülékekké] törődni kell, csak a jól karbantartott konvektor ad kielégítő meleget. Különösen a magvar készülékeknél van erre sriikség, ahol nagy az égéstermék leSombaton délután az utolsó vagon répaszállitmányt is »eldolgozták a Hatvani Cukorgyárban. ezzel befejeződött az idei gyártási szezon. Vajda József, a gyár főmérnöke elmondotta, hogy az idei kampányban számos rekordot értek eL Naponta átlagosan 282 vagon répát dolgoztak fel, 16 vagonnal többet az előirányzottnál Volt olyan nap, amikor 310 vagon répa került feldolgozásra. A termelési idényben összesen 2144 vagonos nyersanyagfeldolgozási előnyre tettek szert. Ennek eredményeként Barde nappal korábban Ígérettel fejezték be # körlevelet: a pestiek ezentúl nemcsak az országos vállalat telephelyeit értesítik rendszeresen a súlyosabb balesetekről, hanem minden megye szakszervezeti vezetőit, munkavédelmi felügyelőit is. Mert — jóllehet egy hevesi szervet ugyan közvetlenül nem érint egy hajdúsági vagy éppenséggel zalai, tolnai, békési ügy. de — hasonlóak másutt is, náluk is előfordulhatnak. ,S ennélfogva igazán nem árt az óvatosság. Feltétlenül említést érdemel a :óban forgó memen- tó. a körlevelet záró Ígéret, mivel az országos vállalatok közül Hevesben kezdeményezőként jelentkezett a Gabonatröszt Ha példáját mások is követnék, az az egy körlevéli többletpéldány busásan megtérülne: könnyebb, eredményesebb lenne a balesetek elleni küzdelem. (—ni) rakód ása_ A kormoa készülék többet fogyaszt, kevés meleget ad. Tisztítás, beszabályozás után minden esetben megszűntek a panaszok. ★ „Az ön készülékében is 1*“ hét hiba.” A szerelőknek természetesen igazat adunk. Véleményét nem vonhatjuk kétségbe. hiszen az egyetlen példa is őt igazolta, de ugyanakkor azt is, hogy a hozzáértő beavatkozással meg lehet szüntetni a panaszokat. Nemcsak tisztítani kell tehát a készülékeket, hanem az alacsonyabb fűtőértékű gáznak megfelelő beszabályozásra is szükség van. Ezt kellett volna tenni már az átálláskor is, éspedig valamennyi fogyasztónál! A nehézipari miniszter legutóbbi utasításában tízezer kilokalóriára minősítette az egri gázt és ez még inkább indokolja az újabb beszabályozást, mert ez 1150 kilokalória csökkenést jelent a régi gázhoz képest. (A gáz ára természetesen ennek megfelelően két forintra csökken januárban.! A kérdés nyilvánvaló — miután a fogyasztó az egészről nem tehet —, kinek kell ezt a munkát elvégeztetnie? Az ingatlankezelő vállalat — a készülékek tulajdonosa —• nem vállalja a költségeket, a gázszolgáltató szerelői valamennyi hívásnak készségesen eleget tesznek. A tisztítás és a beszabályozás költségeit természetesen felszámolják a fogyasztónak. Miért? A szakemberek szerint a fogyasztó még így is jobban jár, mert edd;g is, de ezután különösen, ráfizeti a sokszorosát is a rossz gázhasznosítás miatt Tél van és fűteni kell. Az egri gázfogyasztók közül egyelőre az jár jól, aki saját költségén kihívja a szerelőt De mi lesz, ha holnap mindenki bejelenti igényét a szerelőknél? Szerintünk ezt t problémát sokkal tervszerűbben és a fogyasztók bosszantása nélkül is meg lehelne oldani. És akkor melegítene az egri gáz... (pilisy) sikerült befejezni a gyártási szezont a tervezettnél. Egy- százharmincnégy (134) napon át folyamatosan dolgozott az üzem. ez idő alatt több mint 46 000 tonna cukrot állítottak elő tervüknek megfelelően. Az anyagveszteséget a megengedett alá szorították, gőzfogyasztásukat pedig 13 százalékkal csökkentették. Nőrnsw 3 1968. január 14, Tirimifi Egy munkásbusz hosszabb pályán fut Az Isf-óllóskő mesze mór nem kell — öreg üzem búcsúzik a Bükkben — Nádasdi segítség Szilvásváradnak Miért nem melegít az egri gáz? Szerelő; „Az ön készülékében is lehet hiba. ■ég-vezetőjének nyilatkozata Rekordévet zártak a Hatvani Cukorgyárban
