Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-13 / 10. szám
Amiről sok sző esik: R tsz-sis pénzügyi- és hitelrendszerének új vonásai As új árak a fogyasztók érdekvédelrre a gazdaságirányítás reformé ja során lényeges változások következtek be a termelőszövetkezetek pénzes hitelrendszerében is. Érvényesül egyebek között az az elv, hogy a tsz-ek önálló gazdálkodása érdekében legyenek olyan anyagi alapok, amelyek biztosítják a nagyüzem zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. Köztudomású, hogy 1967-ben már valamennyi állóeszköz értéke után képeztek a tsz-ek amortizációs alapot, ami a termelésben elhasználódó állóeszközök pótlásának legfőbb pénzügyi forrása. A termelőszövetkezeti törvény kimondja, hogy a tsz-ek szociális- kulturális, fejlesztési, részesedési és jövedelem biztonsági alapot is kötelesek létesíteni. A részesedési alap a termelőszövetkezet által garantált munkadíjazás nélkülözhetetlen feltétele Kormányrendelet írja elő, hogy — miként az állami vállalatok és egyéb gazdálkodó szervek — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is kötelesek pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani. Minden szövetkezet bankszámla-szerződést köt az illetékes bankfiókkal, s bankszámlája felett szabadon rendelkezik. Intézkedése nélkül vagy annak ellenére csak végrehajtó bírósági, döntőbizottsági és államigazgatási határozatok alapján terhelheti meg számláját a bankfiók. A zavartalan gazdálkodás megköveteli, hogv a tsz házi pénztárában is legyen megfelelő összeg. Régebben utasítás írta elő, hogy milyen esetben, legfeljebb hány ezer forintot tarthat a szövetkezet otthoni pénztárában. Most már ilyen megkötöttség sincs; a közgyűlés dönt ebben a kérdésben is, figyelembevéve az ésszerűség követelményeit. Ha a termelőszövetkezet a saját bevételeiből származó pénzét meghatározott időre betétként helyezi a bankban, akkor kamatot kap utána. (Legalább félévre lekötött összeg után 2, egy évre lekötött összeg után 3 százalék a kamat). Előírja a kormányrendelet, hogy minden gazdálkodó szerv, tehát a termelőszövetkezet is csak az illetékes pénzintézettől vehet igénybe hitelt. Hitelnyújtási joga is csak a banknak van. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki azt, hogy a termelőszövetkezet 30 napot meg nem haladó fizetési határidőben állapodjon meg bármelyik más tsz-szel, állami gazdasággal, vagy vállalattal. A szövetkezetek gazdálkodását, a tagok jövedelmét jelentékenyen befolyásolják a hitelek. A Magyar Nemzeti Bank elsősorban a hatékony, jövedelmező, gyorsan megtérülő beruházásokat segíti hitellel. Előnyben részesíti azokat a befektetéseket, amelyek révén javul népgazdaságunk fizetési mérlege. Fontos szabály, hogy hitelt csak az a tsz kaphat, amelyik jövedelmezően gazdálkodik, termékeit folyamatosan értékesíti és fizetőképes. Az a szövetkezet, amelyik nagyobb ösz- szeget fordít a beruházás megvalósítására a maga erejéből, hamarabb jut hitelhez, ha egyébként azonosak a hitelnyújtásnál mérlegelt körülmények. Előnyben részesíti a bank azt a tsz-t is, amely saját pénzét nagymértékű állami támogatással ösztönzött beruházásokba fekteti. (Ilyenek például a szarvasmarha- és a sertéstartás épületei; ezek emeléséhez 70 százalékos támogatást ad az állam). Rendkívül nagy Jelentőségű irányelv, hogy a beruházási hitel elbírálásával egyidejűleg határozni kell az állandó forgóeszköz-szükséglet finanszírozásáról is. A bank elsősorban a nagyobb és jelentősebb befektetéseket támogatja kölcsönnel. Szem előtt tartja, hogy a járulékos és a kapcsolódó beruházások az alapberuházással együtt valósuljanak meg. T ermészetesen nemcsak beruházási, hanem rövidlejáratú forgóeszköz-hitelt is igénybevehetnek a szövetkezetek. Az ilyen hitelt a termeléshez szükséges kiadásokra, beszerzésekre, a tagok és az alkalmazottak részesedésének, munkadíjának kifizetésére használhatják fel. Ha a várható bevételek nem fedezik a kiadásokat, akkor a bank nem nyújt hitelt; alapvető elv ugyanis a hitelképesség. (Fontos viszont tudni, hogy az állami támogatás fedezetnek számít) A háztáji árutermelés érdekei megkívánhatják, hogy a közös gazdaság adjon műtrágyát, növényvédőszert, takarmányt a háztájinak. Ha a tsz erre a célra vesz fel hitelt, akkor a háztájiban termelt áruk szolgálnak fedezetként. forgóeszköz-hitelek után a tsz-ek 5 százalék kamatot fizetnek, (a vállalatok 8 százalékost). Ez a kedvezmény azonban csak a mezőgazdasági jellegű tevékenység finanszírozására vonatkozik. Ipari és kereskedelmi jellegű tevékenységhez az általános feltételekkel nyújt hitelt a bank a szövetkezetnek is. — Szereti a bort. Károly bácsi? — Szeretem. — Melyik fajtát a legjobban? — Az olaszrizlinget. — S mit szeret eainéi jobban? — A sört Ami másnak élveaet, az a pincemesternek munka. A verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet pincéiben kétszáz hordó sorakozik telve rizlingszilvánival, hamburgi muskotállyal, olaszrinziing- gel, leánykával, hárslevelűvel. Kiss Károly, a szövetkezet pincemestere, mindennap végigkóstol néhány hordós, megízleli a borokat, n'ncs-e valami hiba, mcg- őrízte-e a bor eredeti ízét, zamatét. Külön tudomány ezt megállapítani, nagy gyakorlat és éraók kell hozzá. — Hogyan lesz valakiből pincemester? — Verpeléten születtem — mondja Kiss Károly —. * ebben a faluban már gyermekkorban megismeri mindenki a szőlőművelés, később a borkezelés tudományát. Én is az apám szőlőjében kezdtem a munkát. Később — ez még a háború előtt volt — egy grófinál, majd egy szőlősgazdánál dolgoztam. Aztán Karcagra kerültem egy mezőgazdasági iskolába, ahol elméletben Is jobban megismerkedtem a szőlőműveléssel. A háború után földet kaptam, s szőlőt telepítettem. 1960-ban megalakult a szövetkezet, akkor beléptem, s nemsokára én lettem a pincemester. — Hogyan kell a borral bánni? A KERESKEDELMI és vendéglátói dolgozók többsége becsületes, rendes ember, de a vendéglőkben, presszókban és üzletekben akadnak egyesek, akik a megengedettnél többet számolnak, kevesebbet mérnek, vagy más módon károsítják meg a vevőt és a vendéget. Január 1-én változtak az árak, ugyanazért a cikkért, ételért vagy italért a kővetkező utcában más árat kérhetnek. Hogyan védik a fogyasztók érdekeit? Erről a kérdésről beszélgettünk Bittner Jánosnéval, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Heves megyei vezetőiével. — Mint a hímestojással. Mindig tisztán kell tartani, s bizony nem szabad sajnálni az időt Ha munka van, akkor én nem nézem, hogy este van vagy reggel, addig csinálom, amíg szükséges. — Melyik a kényesebb, a ■*örö« vagy a fehér bor? — A fehér. Az idén különösen sok baj volt velük, mert hajlamosak voltak a bamatörésre. Ilyenkor bizony talpon és észen kel’, lenni. II PINCEMESM — Van-e a pincemestereknek olyan fortélyuk vagy titkuk, amit nem szívesen mondanak el egymásnak? — Van. Nekem is van egykettő, ezeket még a jó barátaimnak sem mondom el. Pedig, aki borral foglalkozik, kíváncsi arra, hogy a másik mit tud. A pincemesternek a mesterségén kívül még egy dologhoz: a vendéglátáshoz is értenie kell. Nem mindegy az, hogy miképpen kínálja a bort, s milyen véleményt fűz hozzá Mert, aki lejön a pincébe, az tudni szeretné, hogy mit iszik, s miért más vagy jobb ez a bor, mint a többi. — Aki szereti a mesterségét és a bort. az szívesen beszél róla. Én legalábbis így —- Ax Állami Kereskedelmi Felügyelőség hatósági jogkörrel működik. Ellenőrzési munkája kiterjed az állami, a szövetkezeti és a magán kereskedelemre, a vendéglátóiparra, az üzemi konyhákra, valamint a piaci árusításra. A felügyelőség elsődleges feladata a fogyasztók érdekvédelme. Éppen ezért az elmúlt évbon megjelent kormányrendelet az Állami Kereskedelmi Felügyelőség jogkörét kiterjesztette. A korábbi 1000 forintról 3000 forintra emelte a bírságolási jogot és ezen felül az illetékes hatóságoknál intézkedhetünk, hogy egyéb módon vagyok vele. Pedig elég gyakran jönnek hozzánk vendégek. — Korinán? — Voltak itt már szovjetek, csehek, németek, olaszok s ki tudná még elsorolni, hogy honnan. — Híres emberek voltak-e már vendégei Károly bácsinak? — Voltak bizony. Tavaly Losonczi Pál, az idén nemrégen pedig Fock Jenő elvtárs is meglátogatta szövetkezetünket és megkóstolta a verpeléti borokat — Járt-e már más borvidéken, Károly bácsi? — Jártam. — S hol terem a legjobb bor? — Sok jó bor van — felel mosolyogva —, de mi úgy vagyunk vele, hogy a verpelétinél nincs jobb a világon. Aki megszereti, mindig ezt issza a legszívesebben. — S mások hogy vélekednek erről? — Egyszer tokajiak jártak itt, s azt mondták, ezekből a borokból öt litert is meg tudnak inni fejenként, anélkül, hogy megéreznék. öt litert nem ittak, de a végén nekünk kellett segíteni, hogy be tudjanak szállni az autóba — Mit vár a pincemester ettől az évtől? — Szép, napsütéses időt. jó szőlőtermést, és még fokosabb, zamatosabb borokat. Kapós] Levente vonják felelősségre azokat* akik súlyosan megséi tik a fogyasztók érdekeit. — A kis létszámmal hogyan tudják megoldani a szerteágazó ellenőrzési feladatot? — Egyre inkább számítunk a tanácsi, az üzemi, a szakszervezeti társadalmi ellenőrök segítségére. Szükséges és hasznos dolog, hogy a vevők mc ismerjék jogaikat, hogv panaszaikat, észrevételeiket nyomban közölhessék az üzletvezetővel. Így jól jár a vevő, mert a helyszínen többnyire gyorsan és megnyugtatóan elintézhetők a viták. — Milyen jogokat ismerjen a vevő? — SOK VITA ÉS VISSZAÉLÉS elkerülhető, ha a vendég tudja, hogy a pincér köteles számlát adni. Minden olyan vendéglátói egységben, ahol pincér szolgál fel, az öt forinton felüli fogyasztásról kötelező számolócédulát kiállítani és a vendégnek átadni. Rendelet írja elő azt is, hogy az éttermekben és presszókban megfelelő számú és tetszetős kivitelű étel-, illetve italárlapot kell a vendégek rendelkezésére bocsáj- tani — A zenés árak felszámítása is gyakran vitára vezet. A vendégek többsége nem tudja, hogy zenés árat csak a zene megkezdése előtt 15 perccel kiszolgált fogyasztásért lehet felszámítani. Viszont gépzene esetén nem lehet felárat felszámolni. A zenés árat az étel- és az ital- árlapon mindig fel kell tüntetni — hangsúlyozta Bittner Jánosné, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Heves megyei vezetője. A PRESSZÓKBAN, vendéglőkben, sőt az üzletekben is az eddiginél gyakrabban változhatnak az árak. Eleinte talán szokatlan lesz, hogy egyes cikkek, ételek és italok ára a kereslet és kínálat, valamint a piaci verseny szerint változhat. A hatóságok, az állam védi a fogyasztók érdekeit. Fokozottan számítanak a társadalmi ellenőrök segítségére és a fogyasztók érdekeit védi az államilag ellenőrzött és szabályozott piac. Az új mechanizmus újabb lehetőségeket ad a szolgáltatások bővítésére, az áruhiány megszüntetésére. Bízunk abban, hogv az egészséges verseny lesz a legeredményesebb társadalmi ellenőr. F. L. G. P. 03 Elsüllyesztett királyi leiéi Horthy hiába tárgyal sűrűn Gömbössel, aki továbbra is dédelgeti tervét a kormányzó királlyá választásáról, hamarosan be kell látnia, hogy sohasem lehet király Magyar- országon. Csernoch hercegprímás, aki a budapesti bevonuláskor a protestáns fővezért a Parlament lépcsőjén tábori, oltárral, díszmisével, főpásztori áldásával várta, soha sem tenné a koronát egy protestáns király fejére. Igaz. ha IV. Henrik számára Párizs megért egy misét, Horthy is katolizálna, ha ez lenne a trónhoz vezető utolsó lépcsőfok. Az igazi arisztokrata nagybirtokosság azonban nem egyezne bele, hogy egy egyszerű kenderesi birtokos nemes fiát megkoronázzák: az ő szemükben a kormányzó nem elég előkelő származású, s ezen az sem változtat. hogy a grófok és hercegek is szíveser látják kormányzóként a budai Várban. Gömbös is látia ezeket az akadálvoka s újabb tervvel áll elő. Albrecht főhercege házasítják össze Horthy Paulával, a kor- mánvzó lányával. Albrechtét királ’yá választok. Horthy lánya lesz a királyné, a királyi nászban vegyül a Habsburgok és a Horthyk vére. A király apósa lesz az ország nádora, s továbbra is Horthy Miklós kezében marad a tényleges hatalom. Horthy nem ellenzi a tervet. Albrecht szülei, Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő pedig még pénzt is hajlandók áldozni fiuk népszerűsítéséért Az csak természetes, hogy a leendő királyt is az EKSZ (Étel- közi Szövetség) tagjává kell tenni. Albrecht Svájcból érkezik Budapestre, hogy az EKSZ- hél esküt tegyen. Prónay Pál kíséri el a MOVE Podman'czky utcai épületébe, ahol az EKSZ is székel. A „vezérek tanácsa” ülését a karzatról nézi végig. A 23 esztendős királyjelöltre nagy hatással vannak a misztikus hókusz-pókuszok, de még nagyobb hatást tesz rá taggá való felavatása. Attól kezdve ő is az EKSZ a vezé-ek tanácsa titkos fejének, Horthynak tartozik engedelmességgel. Egy Habsburg tehát rnár Horthy irányítása alatt álló egyik titkos társaság tagjaként alávetette magát Ferenc Józisef volt szárnysegédje akaratának, de Horthyt még kötik Habsburg Károlynak tett ígéretei. Két esztendeje sincs, hogy Baden ben, a búcsúkihallgatáson a flottáját éppen akkor vesztett flottaparancsnok könnyes szemmel ígérte meg IV. Károlynak, hogy haláláig őt fogja szolgálni, s a hűségnyilatkozatokat különböző formákban és utakon még kormányzóvá választása után is elküldte Svájcba, a száműzött királynak. Csakhogy Horthynak már esze ágában sincs kiköltözni a budai Várból, ahol ideiglenes államfőként tartózkodik. IV. Károly hívei viszont egyre hangosabban kérdezik: mikor foglalhatja el Károly jogos trónját? A kormányzó Székesfehérvárott mond beszédet, s jól bevált módján fenyegetőzik, s ismét tudtul adja: csak az történhet, amit ő megenged. — Mindenki vezetni akar — mondja —, de senki nem akar vezettetni. Mindenki politizál és mindenki, de különösen egyes csoportok egymaguk akarják az összes kérdéseket megoldani, mégpedig azonnal, egy csapásra. Sorrend nélkül, meggondolatlanul, előkészítés nélkül vetik belé a közvéleménybe a legnagyobb problémákat, ami nem vezethet megoldásra és megnyugvásra. Nem engedhetem meg. hogy a politizálást és hi- yatlan kritikát egyesek oly mértékben űzzék, hogy az már a tömegek lázításába csapjon át... Űjabban mind sűrűbben lehetett észlelni olyan törekvéseket, akik a király személyének kérdését igyekeznek előtérbe tolni, akik a király személvének kérdését idő előtt bolygatják... Aki n~m alkalmazkodik a jogrendhez, az bűnhődni fog. Az első év küzdelmei után a második évet az imperativ megnyugtatás len vében óhajtom megkezdeni, amelynek isten segítségével Idővel gazdag és hatalmas Magvarország lesz az eredménye, koronás királlyal az élén, ak’t a nemzet lelkesedése fogad, tárt karokkal... „Imperativ megnyugtatás?” Horthy ráparancsol a IV. Károlyt visszakívánókra, hogy nyughassanák. Igaz, ugyanebben a beszédében azt is kijelenti, hogy 5 „nem nyúlhat a királyi trón” után, de hát az aligha nyugtatja meg Károlyt, akit előzőleg Horthy mindig hűsége változatlan és rendíthetetlen mivoltáról biztosított. Nyugtalan levelet ír hát Horthynak, amelyben néhány vitatott kérdésben véleményt nyilvánít, leszögezve: „Én, mint alkotmányos király — mert ilyen akarok lenni és leszek is, mint a múltban voltam —, valószínűleg minden magyarral együtt tudatában vagyok annak, hogy királyt és nemzetet kötelező megállapodásod csak akkor lehetnek törvényileg ren- dezendok, ha én, a megkoronázott magyar király, körülvéve egy felelős magyar kormánnyal, az uralkodói hatalmat újra gyakorolni fogom." Szó sincs már róla, hogy az exkirály indíttatva érezné magát megköszönni Horthy magatartását Inkább parancsolja, mint kéri, hogy Horthy a levelében foglaltakat hozza nyilvánosságra. A kormányzó azonban író. asztala mélyébe süllyeszti a királyi levelet. Nagy nehezen elérte, hogy a királykérdést a politikusok levegyék a napirendről, már nyeregben érzi magát, igazán nem fontos, hogy a király szószéket kapjon. Csernoch hercegprímásnak — nem sokkal IV. Károly levelének megérkezése után felkeresi, hogy a király megbízásából a kormányzó véleményét megtudakolja — sajnálkozva mondja: — Éppen a napokban járt nálam egy angol politikai megbízott és azt mondta: az angol kormány semmiképpen nem tűmé. hogy őfelsége, akinek továbbra is leghűségesebb alattvalója vagyok, elfoglalja trónját... A hercegprímás különösebb vita nélkül távozik. Az egyház bölcs feie meg van győződve, hogy mindennek eljön az ideje. Horthy viszont elszánja magát, hogy ha kell, hűséges katonáinak fegyvereivel, de megakadályozza IV. Károly hazatérését. Az antant tiltakozása sokkal kevesebbet nyom a latba, mint az hogy az esetben el kell hagynia a nagy nehezen megszerzett pozícióját (Folytatjuk)
