Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-13 / 10. szám

Amiről sok sző esik: R tsz-sis pénzügyi- és hitelrendszerének új vonásai As új árak a fogyasztók érdekvédelrre a gazdaságirányítás re­formé ja során lénye­ges változások következtek be a termelőszövetkezetek pénz­es hitelrendszerében is. Ér­vényesül egyebek között az az elv, hogy a tsz-ek önálló gazdálkodása érdekében le­gyenek olyan anyagi alapok, amelyek biztosítják a nagy­üzem zavartalan működésé­hez szükséges feltételeket. Köztudomású, hogy 1967-ben már valamennyi állóeszköz értéke után képeztek a tsz-ek amortizációs alapot, ami a termelésben elhasználódó ál­lóeszközök pótlásának leg­főbb pénzügyi forrása. A ter­melőszövetkezeti törvény ki­mondja, hogy a tsz-ek szo­ciális- kulturális, fejlesztési, részesedési és jövedelem biz­tonsági alapot is kötelesek lé­tesíteni. A részesedési alap a termelőszövetkezet által ga­rantált munkadíjazás nélkü­lözhetetlen feltétele Kormányrendelet írja elő, hogy — miként az állami vál­lalatok és egyéb gazdálkodó szervek — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is köte­lesek pénzforgalmukat bank­számlán lebonyolítani. Min­den szövetkezet bank­számla-szerződést köt az ille­tékes bankfiókkal, s bank­számlája felett szabadon ren­delkezik. Intézkedése nélkül vagy annak ellenére csak végrehajtó bírósági, döntőbi­zottsági és államigazgatási határozatok alapján terhel­heti meg számláját a bank­fiók. A zavartalan gazdálkodás megköveteli, hogv a tsz házi pénztárában is legyen meg­felelő összeg. Régebben utasí­tás írta elő, hogy milyen eset­ben, legfeljebb hány ezer fo­rintot tarthat a szövetkezet otthoni pénztárában. Most már ilyen megkötöttség sincs; a közgyűlés dönt ebben a kérdésben is, figyelembevéve az ésszerűség követelményeit. Ha a termelőszövetkezet a saját bevételeiből származó pénzét meghatározott időre betétként helyezi a bankban, akkor kamatot kap utána. (Legalább félévre lekötött összeg után 2, egy évre lekötött összeg után 3 százalék a ka­mat). Előírja a kormányren­delet, hogy minden gazdálko­dó szerv, tehát a termelőszö­vetkezet is csak az illetékes pénzintézettől vehet igénybe hitelt. Hitelnyújtási joga is csak a banknak van. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki azt, hogy a termelő­szövetkezet 30 napot meg nem haladó fizetési határidő­ben állapodjon meg bárme­lyik más tsz-szel, állami gazdasággal, vagy vállalattal. A szövetkezetek gazdál­kodását, a tagok jö­vedelmét jelentékenyen be­folyásolják a hitelek. A Ma­gyar Nemzeti Bank elsősor­ban a hatékony, jövedelme­ző, gyorsan megtérülő be­ruházásokat segíti hitellel. Előnyben részesíti azokat a befektetéseket, amelyek ré­vén javul népgazdaságunk fizetési mérlege. Fontos sza­bály, hogy hitelt csak az a tsz kaphat, amelyik jövedel­mezően gazdálkodik, termé­keit folyamatosan értékesíti és fizetőképes. Az a szövet­kezet, amelyik nagyobb ösz- szeget fordít a beruházás megvalósítására a maga ere­jéből, hamarabb jut hitel­hez, ha egyébként azonosak a hitelnyújtásnál mérlegelt körülmények. Előnyben ré­szesíti a bank azt a tsz-t is, amely saját pénzét nagymér­tékű állami támogatással ösz­tönzött beruházásokba fekte­ti. (Ilyenek például a szar­vasmarha- és a sertéstartás épületei; ezek emeléséhez 70 százalékos támogatást ad az állam). Rendkívül nagy Jelentősé­gű irányelv, hogy a beruhá­zási hitel elbírálásával egy­idejűleg határozni kell az ál­landó forgóeszköz-szükséglet finanszírozásáról is. A bank elsősorban a nagyobb és je­lentősebb befektetéseket tá­mogatja kölcsönnel. Szem előtt tartja, hogy a já­rulékos és a kapcsolódó be­ruházások az alapberuházás­sal együtt valósuljanak meg. T ermészetesen nemcsak beruházási, hanem rö­vidlejáratú forgóeszköz-hi­telt is igénybevehetnek a szövetkezetek. Az ilyen hi­telt a termeléshez szükséges kiadásokra, beszerzésekre, a tagok és az alkalmazottak részesedésének, munkadíjá­nak kifizetésére használhat­ják fel. Ha a várható bevéte­lek nem fedezik a kiadásokat, akkor a bank nem nyújt hi­telt; alapvető elv ugyanis a hitelképesség. (Fontos viszont tudni, hogy az állami támo­gatás fedezetnek számít) A háztáji árutermelés ér­dekei megkívánhatják, hogy a közös gazdaság adjon mű­trágyát, növényvédőszert, ta­karmányt a háztájinak. Ha a tsz erre a célra vesz fel hi­telt, akkor a háztájiban ter­melt áruk szolgálnak fedezet­ként. forgóeszköz-hitelek után a tsz-ek 5 száza­lék kamatot fizetnek, (a vál­lalatok 8 százalékost). Ez a kedvezmény azonban csak a mezőgazdasági jellegű tevé­kenység finanszírozására vo­natkozik. Ipari és kereske­delmi jellegű tevékenységhez az általános feltételekkel nyújt hitelt a bank a szövet­kezetnek is. — Szereti a bort. Károly bácsi? — Szeretem. — Melyik fajtát a legjob­ban? — Az olaszrizlinget. — S mit szeret eainéi job­ban? — A sört Ami másnak élveaet, az a pincemesternek munka. A verpeléti Dózsa Termelőszö­vetkezet pincéiben kétszáz hordó sorakozik telve riz­lingszilvánival, hamburgi muskotállyal, olaszrinziing- gel, leánykával, hárslevelű­vel. Kiss Károly, a szövetke­zet pincemestere, minden­nap végigkóstol néhány hor­dós, megízleli a borokat, n'ncs-e valami hiba, mcg- őrízte-e a bor eredeti ízét, zamatét. Külön tudomány ezt megállapítani, nagy gya­korlat és éraók kell hozzá. — Hogyan lesz valakiből pincemester? — Verpeléten születtem — mondja Kiss Károly —. * ebben a faluban már gyer­mekkorban megismeri min­denki a szőlőművelés, később a borkezelés tudományát. Én is az apám szőlőjében kezd­tem a munkát. Később — ez még a háború előtt volt — egy grófinál, majd egy szőlős­gazdánál dolgoztam. Aztán Karcagra kerültem egy me­zőgazdasági iskolába, ahol elméletben Is jobban meg­ismerkedtem a szőlőműve­léssel. A háború után földet kaptam, s szőlőt telepítettem. 1960-ban megalakult a szö­vetkezet, akkor beléptem, s nemsokára én lettem a pince­mester. — Hogyan kell a borral bánni? A KERESKEDELMI és vendéglátói dolgozók több­sége becsületes, rendes em­ber, de a vendéglőkben, presszókban és üzletekben akadnak egyesek, akik a meg­engedettnél többet számol­nak, kevesebbet mérnek, vagy más módon károsítják meg a vevőt és a vendéget. Január 1-én változtak az árak, ugyanazért a cikkért, ételért vagy italért a kővet­kező utcában más árat kér­hetnek. Hogyan védik a fo­gyasztók érdekeit? Erről a kérdésről beszélgettünk Bitt­ner Jánosnéval, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Heves megyei vezetőiével. — Mint a hímestojással. Mindig tisztán kell tartani, s bizony nem szabad sajnál­ni az időt Ha munka van, akkor én nem nézem, hogy este van vagy reggel, addig csinálom, amíg szükséges. — Melyik a kényesebb, a ■*örö« vagy a fehér bor? — A fehér. Az idén kü­lönösen sok baj volt velük, mert hajlamosak voltak a bamatörésre. Ilyenkor bi­zony talpon és észen kel’, lenni. II PINCEMESM — Van-e a pincemesterek­nek olyan fortélyuk vagy titkuk, amit nem szívesen mondanak el egymásnak? — Van. Nekem is van egy­kettő, ezeket még a jó bará­taimnak sem mondom el. Pedig, aki borral foglalko­zik, kíváncsi arra, hogy a másik mit tud. A pincemesternek a mes­terségén kívül még egy do­loghoz: a vendéglátáshoz is értenie kell. Nem mindegy az, hogy miképpen kínálja a bort, s milyen véleményt fűz hozzá Mert, aki lejön a pin­cébe, az tudni szeretné, hogy mit iszik, s miért más vagy jobb ez a bor, mint a többi. — Aki szereti a mestersé­gét és a bort. az szívesen beszél róla. Én legalábbis így —- Ax Állami Kereskedel­mi Felügyelőség hatósági jogkörrel működik. Ellenőr­zési munkája kiterjed az ál­lami, a szövetkezeti és a ma­gán kereskedelemre, a ven­déglátóiparra, az üzemi kony­hákra, valamint a piaci áru­sításra. A felügyelőség elsőd­leges feladata a fogyasztók érdekvédelme. Éppen ezért az elmúlt évbon megjelent kormányrendelet az Állami Kereskedelmi Felügyelőség jogkörét kiterjesztette. A ko­rábbi 1000 forintról 3000 fo­rintra emelte a bírságolási jogot és ezen felül az illeté­kes hatóságoknál intézked­hetünk, hogy egyéb módon vagyok vele. Pedig elég gyakran jönnek hozzánk vendégek. — Korinán? — Voltak itt már szovje­tek, csehek, németek, olaszok s ki tudná még elsorolni, hogy honnan. — Híres emberek voltak-e már vendégei Károly bácsi­nak? — Voltak bizony. Tavaly Losonczi Pál, az idén nem­régen pedig Fock Jenő elv­társ is meglátogatta szövet­kezetünket és megkóstolta a verpeléti borokat — Járt-e már más borvi­déken, Károly bácsi? — Jártam. — S hol terem a legjobb bor? — Sok jó bor van — felel mosolyogva —, de mi úgy vagyunk vele, hogy a verpe­létinél nincs jobb a világon. Aki megszereti, mindig ezt issza a legszívesebben. — S mások hogy véleked­nek erről? — Egyszer tokajiak jártak itt, s azt mondták, ezekből a borokból öt litert is meg tudnak inni fejenként, anél­kül, hogy megéreznék. öt li­tert nem ittak, de a végén nekünk kellett segíteni, hogy be tudjanak szállni az au­tóba — Mit vár a pincemester ettől az évtől? — Szép, napsütéses időt. jó szőlőtermést, és még fo­kosabb, zamatosabb borokat. Kapós] Levente vonják felelősségre azokat* akik súlyosan megséi tik a fogyasztók érdekeit. — A kis létszámmal ho­gyan tudják megoldani a szerteágazó ellenőrzési fel­adatot? — Egyre inkább számítunk a tanácsi, az üzemi, a szak­szervezeti társadalmi ellen­őrök segítségére. Szükséges és hasznos dolog, hogy a ve­vők mc ismerjék jogaikat, hogv panaszaikat, észrevéte­leiket nyomban közölhessék az üzletvezetővel. Így jól jár a vevő, mert a helyszínen többnyire gyorsan és meg­nyugtatóan elintézhetők a vi­ták. — Milyen jogokat ismer­jen a vevő? — SOK VITA ÉS VISSZA­ÉLÉS elkerülhető, ha a ven­dég tudja, hogy a pincér kö­teles számlát adni. Minden olyan vendéglátói egységben, ahol pincér szolgál fel, az öt forinton felüli fogyasztásról kötelező számolócédulát kiál­lítani és a vendégnek átad­ni. Rendelet írja elő azt is, hogy az éttermekben és presszókban megfelelő szá­mú és tetszetős kivitelű étel-, illetve italárlapot kell a ven­dégek rendelkezésére bocsáj- tani — A zenés árak felszámí­tása is gyakran vitára vezet. A vendégek többsége nem tudja, hogy zenés árat csak a zene megkezdése előtt 15 perccel kiszolgált fogyasz­tásért lehet felszámítani. Vi­szont gépzene esetén nem le­het felárat felszámolni. A ze­nés árat az étel- és az ital- árlapon mindig fel kell tün­tetni — hangsúlyozta Bittner Jánosné, az Állami Kereske­delmi Felügyelőség Heves megyei vezetője. A PRESSZÓKBAN, ven­déglőkben, sőt az üzletekben is az eddiginél gyakrabban változhatnak az árak. Eleinte talán szokatlan lesz, hogy egyes cikkek, ételek és italok ára a kereslet és kínálat, va­lamint a piaci verseny sze­rint változhat. A hatóságok, az állam védi a fogyasztók érdekeit. Fokozottan számí­tanak a társadalmi ellenőrök segítségére és a fogyasztók érdekeit védi az államilag ellenőrzött és szabályozott piac. Az új mechanizmus újabb lehetőségeket ad a szolgáltatások bővítésére, az áruhiány megszüntetésére. Bízunk abban, hogv az egész­séges verseny lesz a legered­ményesebb társadalmi ellen­őr. F. L. G. P. 03 Elsüllyesztett királyi leiéi Horthy hiába tárgyal sűrűn Gömbössel, aki továbbra is dédelgeti tervét a kormányzó királlyá választásáról, hamarosan be kell látnia, hogy sohasem lehet király Magyar- országon. Csernoch hercegprímás, aki a bu­dapesti bevonuláskor a protestáns fővezért a Parlament lépcsőjén tábori, oltárral, dísz­misével, főpásztori áldásával várta, soha sem tenné a koronát egy protestáns király fejére. Igaz. ha IV. Henrik számára Párizs megért egy misét, Horthy is katolizálna, ha ez lenne a trónhoz vezető utolsó lépcsőfok. Az igazi arisztokrata nagybirtokosság azon­ban nem egyezne bele, hogy egy egyszerű kenderesi birtokos nemes fiát megkoronáz­zák: az ő szemükben a kormányzó nem elég előkelő származású, s ezen az sem vál­toztat. hogy a grófok és hercegek is szíveser látják kormányzóként a budai Várban. Gömbös is látia ezeket az akadálvoka s újabb tervvel áll elő. Albrecht főhercege házasítják össze Horthy Paulával, a kor- mánvzó lányával. Albrechtét királ’yá vá­lasztok. Horthy lánya lesz a királyné, a királyi nászban vegyül a Habsburgok és a Horthyk vére. A király apósa lesz az ország nádora, s továbbra is Horthy Miklós kezé­ben marad a tényleges hatalom. Horthy nem ellenzi a tervet. Albrecht szülei, Frigyes főherceg és Izabella főher­cegnő pedig még pénzt is hajlandók áldozni fiuk népszerűsítéséért Az csak természe­tes, hogy a leendő királyt is az EKSZ (Étel- közi Szövetség) tagjává kell tenni. Albrecht Svájcból érkezik Budapestre, hogy az EKSZ- hél esküt tegyen. Prónay Pál kíséri el a MOVE Podman'czky utcai épületébe, ahol az EKSZ is székel. A „vezérek tanácsa” ülését a karzatról nézi végig. A 23 esztendős királyjelöltre nagy hatással vannak a misz­tikus hókusz-pókuszok, de még nagyobb ha­tást tesz rá taggá való felavatása. Attól kezdve ő is az EKSZ a vezé-ek tanácsa tit­kos fejének, Horthynak tartozik engedel­mességgel. Egy Habsburg tehát rnár Horthy irányí­tása alatt álló egyik titkos társaság tagja­ként alávetette magát Ferenc Józisef volt szárnysegédje akaratának, de Horthyt még kötik Habsburg Károlynak tett ígéretei. Két esztendeje sincs, hogy Baden ben, a búcsúki­hallgatáson a flottáját éppen akkor vesztett flottaparancsnok könnyes szemmel ígérte meg IV. Károlynak, hogy haláláig őt fogja szolgálni, s a hűségnyilatkozatokat külön­böző formákban és utakon még kormány­zóvá választása után is elküldte Svájcba, a száműzött királynak. Csakhogy Horthynak már esze ágában sincs kiköltözni a budai Várból, ahol ideiglenes államfőként tartóz­kodik. IV. Károly hívei viszont egyre hango­sabban kérdezik: mikor foglalhatja el Ká­roly jogos trónját? A kormányzó Székesfehérvárott mond beszédet, s jól bevált módján fenyegetőzik, s ismét tudtul adja: csak az történhet, amit ő megenged. — Mindenki vezetni akar — mondja —, de senki nem akar vezettetni. Mindenki politizál és mindenki, de különösen egyes csoportok egymaguk akarják az összes kér­déseket megoldani, mégpedig azonnal, egy csapásra. Sorrend nélkül, meggondolatlanul, előkészítés nélkül vetik belé a közvélemény­be a legnagyobb problémákat, ami nem vezethet megoldásra és megnyugvásra. Nem engedhetem meg. hogy a politizálást és hi- yatlan kritikát egyesek oly mértékben űz­zék, hogy az már a tömegek lázításába csapjon át... Űjabban mind sűrűbben lehe­tett észlelni olyan törekvéseket, akik a ki­rály személyének kérdését igyekeznek elő­térbe tolni, akik a király személvének kér­dését idő előtt bolygatják... Aki n~m alkal­mazkodik a jogrendhez, az bűnhődni fog. Az első év küzdelmei után a második évet az imperativ megnyugtatás len vében óhaj­tom megkezdeni, amelynek isten segítségé­vel Idővel gazdag és hatalmas Magvarország lesz az eredménye, koronás királlyal az élén, ak’t a nemzet lelkesedése fogad, tárt karokkal... „Imperativ megnyugtatás?” Horthy rá­parancsol a IV. Károlyt visszakívánókra, hogy nyughassanák. Igaz, ugyanebben a beszédében azt is kijelenti, hogy 5 „nem nyúlhat a királyi trón” után, de hát az aligha nyugtatja meg Károlyt, akit előzőleg Horthy mindig hűsége változatlan és rendít­hetetlen mivoltáról biztosított. Nyugtalan levelet ír hát Horthynak, amelyben néhány vitatott kérdésben véleményt nyilvánít, le­szögezve: „Én, mint alkotmányos király — mert ilyen akarok lenni és leszek is, mint a múltban voltam —, valószínűleg minden magyarral együtt tudatában vagyok annak, hogy királyt és nemzetet kötelező megálla­podásod csak akkor lehetnek törvényileg ren- dezendok, ha én, a megkoronázott magyar király, körülvéve egy felelős magyar kor­mánnyal, az uralkodói hatalmat újra gyako­rolni fogom." Szó sincs már róla, hogy az exkirály in­díttatva érezné magát megköszönni Horthy magatartását Inkább parancsolja, mint kéri, hogy Horthy a levelében foglaltakat hozza nyilvánosságra. A kormányzó azonban író. asztala mélyébe süllyeszti a királyi levelet. Nagy nehezen elérte, hogy a királykérdést a politikusok levegyék a napirendről, már nyeregben érzi magát, igazán nem fontos, hogy a király szószéket kapjon. Csernoch hercegprímásnak — nem sok­kal IV. Károly levelének megérkezése után felkeresi, hogy a király megbízásából a kor­mányzó véleményét megtudakolja — sajnál­kozva mondja: — Éppen a napokban járt nálam egy angol politikai megbízott és azt mondta: az angol kormány semmiképpen nem tűmé. hogy őfelsége, akinek továbbra is leghűsé­gesebb alattvalója vagyok, elfoglalja trón­ját... A hercegprímás különösebb vita nélkül távozik. Az egyház bölcs feie meg van győ­ződve, hogy mindennek eljön az ideje. Horthy viszont elszánja magát, hogy ha kell, hűséges katonáinak fegyvereivel, de megakadályozza IV. Károly hazatérését. Az antant tiltakozása sokkal kevesebbet nyom a latba, mint az hogy az esetben el kell hagynia a nagy nehezen megszerzett pozí­cióját (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom