Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

K«'í száznyolcvan óve 'lila a várat id linger a török uralom alól Szívet találtak A vállalati KlSZ-bizottsá- gon a kultúr- csoport tagjai a napokban társulati ülés formájában beszélték meg a soron követ­kező faladato­kat. Decem bér 20-án » Finomszerel- vénygyárbur került mes rendezésre Eger város ipari vállaia tainek Ki m tud? vetél ke dőjének terü­leti elődön te je. A bervn kultúrosok na gyón készül­nek a ver­senyre és a Próba a Finomszereivenj gyárban. (Foto: Pozsonyi Zoltán) Ezerötszázkilenevenhat ok­tóberében vonult be Eger várába a török, miután a főként zsoldosokból álló őrség Nyári Pál várkapitányt megadásra kény szeritette. Néhány év alatt a törökök helyzete megerősödött. A magyar lakosság egy része elmenekült felvidéki terüle­tekre, eibújdoson a Bükk rengetegében, sokakat el­hajtottak a nagy ozmán bi­rodalomba. míg mások mo­hamedánokká leitek. És ez így tartott egy rövid évszázadig. A császári hadvezetés Eger várát már 1685-ben ostrom alá akarta venni. Lotharin- giai Károly herceg, a szö­vetséges ' hadak fővezére azonban a munkácsi had­műveletek miatt azt elha­lasztotta. De mér ekkor sák a császáriak hadmozdu- latait. 1686-ban Caraífa tábornok Szolnoknál hidat veretett a Tiszán a szolnokiak megse­gítésére és két-télen át Eger alatt szállásolta csapatait. A városbeli törökgk csak ta­vasszal — amikor a császári csapatok már elvonultak a város falai alól — mehettek élelem után. Ezért nagyon meggyengültek és az éhín­ség következtében sokan el­hagyták gyermekeiket, asz- szonyaikat és megszöktek. Az őrség, — számuk mintegy négyezerre tehető — az éhség kényszerítő ha­tása alatt több ízben is ki­tört a várból. Ezek a kitöré­sek igen elszántak és vak- merőek voltak. Caraífa több ízben is ja­vaslatot tett Lipót császárnak,: amelyben azt ígérte, hogy Egei' várát nyolc napon be­lül beveszi. A haditanács azonban Gáraffa e fogadko­zásában nem bízott. Buda sikeres visszavéte­lével (1686) a haditanács már elérkezettnek látta az időt arra. hoc;/ Eger várát felszabadítsa. Eger városá­nak körülzárósára Márchio Doria János kapott megbí­zást, aki Szolnok és Hatvan felszabadítása után 1687. nyarán szorosan • körülzárta ég körülsáncolta Egert. A hadműveletekben a némete­ken kívül magyar hajdúk Is SZill) it dull részt vettek. Gombos Imre putnoki. Bertóthy István szolnoki, Koháiv István fü- leki, Semsey András ónodi és Vécsey Sándor ajnáeskoi várkapitányok várőrsegük­kel vettek részt a hadműve­letekben. A megszálló ka­tonaság létszáma- elérte a tizenkétezer tőt. Doria egy­re szorosabbra fosta az osí- romgyűrűt, arr.eiynsk ered­ményeként a környező Cse­rép, Sírok és ' Szarvaskő vá­rak őrsége önkent elhagyta a várat. Doria ekkor felgyúj­tana az egri natárt, a ter­mést leégette. Az éhhalálnak kitett vár­őrség kétségbeejtő helyzeté­nek enyhítésére Szolimán nagyvezír Nagyváradról há­romszáz szekér élelmet igye­kezett az egri törököknek el­juttatni, amelyet Doria egyik alvezére, Iíeisler Do­nét a Tiszánál megsemmisí­tett. A katonai helyzet egyre bonyolultabbá vált, minde­nütt az ország területén és Erdélyben is a törökök soro­zatos vereséget szenvedtek. Bomladázott az ozmán had­sereg hírhedtté vált katonai fegyelme. Konstantlnápolv- ban katonai lázadás tört ki. A nagyvezír Szoiimánt meg­ölték és Mohamed szultánt trónjától megfosztották. A császáriak számára ked- vező fordulatra Caraífa a felvidéki hadm ű velőtöket szüneteltetve Egerben ter­mett és több esetben is fel­adásra szólította a vár pafanssro'-át. Ru.sz'.em, a fanatikus kemény katona, előbb még megkísérelte a vár alatti kazamatákban el­helyezett lőporoshordókat felrobbantani ás a várat le­vegőbe röpíteni. Terve nem sikerült. Tisztjei, a divános urak. fegyveresen állták kö­rül és fenyegetve követel­ték: a vár oejáró kapuját feladják a megszállóknak, ha nem kezd tárgyalásokat. Az elfogadott és a császár által megerősített alkupon­tok értelmében 1867. decem­ber 17-én vonuit ki a török várőrség Eger várából. Ez­zel a város véglegesen fel­szabadult a török uralom alój és ugyanakkor Heves is a vele egyesített Külső-Szol- nok megyék területe is. Siralom volt akkor Egert, á „török” várost látni. A város kilenc utcájában, hit­vány faházak és sikátorok között kilenc mecset meredt az égnek. A város körül fel- perzselt táj, a környező la­kott helyek: Almngyar, Cig- léd. Felnémet, Szögliget, Szőlőcske, Tihamér mind. el­pusztultak. kihaltak. Hatszáz főnyi török ma­rad* itt. mát úi települők, akiknek késői unokái még ma is itt élnek' Ali, Bajzáth, Hassa, Hamza, Hassán, Há­tira. Kavasz. Noszvaji, Pap. stb. nevezetnek, akiknek már csak a nevük árulkodik szárma zásukról. Aztán jöttek idegenből. rémetek rácok, földműve­lők, iparosok és kereskedők. Fser mindenkor meg tudta fiyökereztetni az ilt települő idegeneket. Megkezdődött Eger újjáépítése. . Okos Miklós — Milyen nagy gyár és üres a kultúrház! — csodál­koztak szeptemberben az ipari tanulók, de így véle­kedtek a más környezetből új munkahelyükre, az egri Finomszerelvénygyárba ke­rült dolgozók is. Nagy gond a várostól tá­vol eső gyár tágas művelő­dési házában pezsgő kultu­rális életet teremteni, tud­ták ezt a vállalat gazdasági vezetői is. De hiába volt meg az anyagi fedezet, néhány év eredményes munkája után ez év szeptemberéig nem sok zaj verte fel a kul­túrház csendjét. Főleg a türelmetlen fiata­lok nem nyugodtak bele a kulturális tétlenségbe. Mun­kára serkentette őket a vál­lalati zenekar működése, a színjátszó csoport korábbi produkciói, az „Orsai csomó­pont”, a „Szélvihar”., a „Vi­tézek és hősök” egyfelvoná- sos jelenetei, a vidéken is si­kerrel bemutatott háromfel- vonásos vígjátékok, az „Es­küvő”. a „Különleges világ­nap” előadásai. Elmentek a KISZ-titkárhöz. felkeresték az szb-titkárt. Patronánst kerestek, lelkes támogatókat találtak. Segítséget kértek, munkához láttak. Ifjúsági klubot alapítot­tak az ötös lakótelepen. Munkatervükhöz a kultúr­ház igazgatójától m'nden se­gítséget megkaptak. A no­vember 7-i ünnepségen Há­mori Sándorné rendezésében önálló irodalmi, Bach Sán­dor vezényletével pedig ze­nei műsorral jelentkeztek a fiatalok. •Joohn Reed „Tíz nap, amely megrengette a vilá­got” című könyve nyomán, a műsorban pód'umszámok szavalókórus és zenekari művek idézték a fél évszá­zados forradalom eseménve- !t. vetélkedő megrendezésére. A próbák már javában folynak, ugyanakkor párhu­zamosan készülnek Csdzma- rek Mátyás „Bárányfelhők” című egyfelvonásos jeleneté­vel. Műsorukkal a szocialis­ta brigádtagokat fogják kö­szönteni. A zeneteremben minden­nap. késő estig tartanak a próbák: Bach Sanyi bacsó aki a gyári műszak után a kultúrház igazgatói tisztsé­gét is ellátja, a tánczen okait készíti fel a nagy vetélke­dőre. Különös érdeklődéssel gyakorolják a polbeat-szá- mokat. A zenekar tagja’ saját ma­guk tökéletesítették techni­kai felszerelésüket, hangfa­lat és visszhangosítót készí­tettek. Zenéjükkel legutóbb a vállalati Katalin-bálon nyerték el a szórakozók tet­szését. Most filmhíradót is készí­tenek a Finomszerelvény- gyárban. A filmriportok be­bizonyították, hogy a kez­deményezők képesek a ne­gyedévenként meglel enő filmhíradó elkészítésére és önkéntes filmforgató csoport alakult a Fínomszerelvény- gyárban, Az öttagú stáb megkapta a vállalat tizenhat millimé­teres filmfelvevő kameráját. Jupiterlámpákat, filmeke'; vásároltak. , A gyári élet minden jelentfe eseményé­nél ott van a bervai film­híradó lelkes csapata. A forgatókönyvtö a bemutató­ig. a filmkésziés minden fá­zisát saját magúk készítik el. Jelertős felendülést mu­tat a Finonszerelvénygyár kulturális éleiének változá- zása. \ Íriszetek így fogal­maznál: ne tűrd a közöm­bösségét, szóval és tettel küzdi ellene. Tessék élni a lehetőségekké, tessék kez­deményezni! Aho a lelles munka íá- mogatisra talál, a kezdemé­nyezd; nem lehet szalma­láng ellobbsnása. A siker­hez tz anyagi lehetőségen felül íz ív is kell. Ezt talál­ták neg a bervai kultúrcso- port agjai. Siuien Imre v v ff úgynevezett figyelő csapato­kat helyeztek el Ege kén, nehogy az e. kirohanásokkal o , '. ilő csapató- j. T » .*-1^ Eger vidé- ' - '. .„n «*-»--« igii törökök -ki-' p'-“-—(I uy ugtalanit- iK? ................- 'fi; „ I m KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK RIPORTSOROZATA: Cheri tmrgfr esem i ó lt né-1 ti I Szíven találta a temagere- ket. a tizenéveseket (sőt más a náluk idősebb korosztályt 4 Mmiism december 17., vasárnap is!) néhány esztendővel ez­előtt a francia filmgyártás egyik — kis illetnek szánt, végül is kiválóan sikerült —. alkotása, a Cherbourgi eser­nyők. Pedig akkor már javá­ban üvöltött, tam -irmait a boat! Maguk az alkotók is kételkedtek, elhal1a!szik-e a film-musical zenéje, az egész játékot átszövő, összehango­ló. feiejthetelenné tevő dal­lama azokhoz, akiknek sze­rezte Legrand. A háború utáni kor eszmé­lő emberkéi az esernyős Cherbourgot zárták (talán évtizedekre) a szívükbe. És apáik. nagyapáik? Milyen emlék villan nékik agyukba Cherbourg hallatán? Egé­szen biztos, hogy nem az esernyő* üzlet tündérkéje és az Ésso-állomás szerelőfiúja. Nem cseng fülükben a ked­ves filmzene sem. Hanem: ott dübörög em­lékezetükben a második vi­lágháború százezernyi bom­bája, a normandiai partra­szállás ejtőernyős hadosztá­lyainak véres-dicső csatája. 1944. jún'us 6 a, amikor a krónika szerint: „la grande epop> est comr ~ -ee.A nagy hőstörténet (megkezdő­dött. Immár ezer esztendeje fon­tos szerepet játszik Cher­bourg a hadtörténetben. A normannok 911-ben teleped­tek le a mai város helyén: vezérük. Rollon lett az első normandiai herceg. A ha» tings-i győzelem u‘án. 1066 ban Anel'a kezébe került a A+.lanti-óceán kulcsvárosa Rövid megszakításokkal eg' szén a százéves háború v* géig volt Cherbourg az an.g* lóké. Erőddé való kiépítését Szé Fülöp kezdte meg 1300-ban hatvan évvel később Rossz Károlv kora egv:k legerősebb hadiépítményével koronázta meg a tengerparti erődrend­szert. A várat és az erődít­ményeket XIV. Lajos 1689- ben leromboltatfá. — Egy hí­ján hetven esztendeig (1784 —1853) építették a nagy ten-, geri töltést a La Bretonniére nevű hadihajó kapitányának javaslatára. A korszerű ka- 'onai kikötő létesítését Napó­leon határozta el; 1811-ben ellátogatott Cherbourgba. Két évvel később. 1813. augusztus 27-én Mária Lujza császár­né avatta fel az első kikötő­medencét. Ugyanide futott be 1840-ben a Szép Tyúk nevű hajó, amelyik a császár ham­vait szállította vissza Kor­zikáról Ügy látszik, minden kor igyekezett kihasználni Cher­Cherbourg. Avenue de lourville. bourg hadászati , előnyeit. Igaz. a PLUTO (az óceánon túli tengeri vonal angol ne­vének rövidítése) számára láttak hozzá 1930 ban a nagy munkálatokhoz, amikor meg­építették az Atlanti-óceánon át közlekedő ha.iójáratok ki­kötőjét. — A második világ­háborúban elszenvedett 65 bombatámadás lerombolta ezt a nagyszerű építményt, a lő­szerraktárat. a tehemálvaud- vart; a város egvharmaija romba dőlt a partraszállás idején. A németek, akik a Roule-hegyen (a budapesti citadellához hasonló erődít­mény) rendezték be főhadi­szállásukat. 1944 június 27-én kap'tuláltak. Az éppen há­romhetes csata kezdetéről távirati, stílusban emlékezik meg egy tábla n he«v teleién berendezett Háború és Sza­badság Múzeumában: „1944. június 6.. 0 óra: az amerikai hadsereg 101-es és 82-es ejtőernyős desszantjai földet érnek a Szent Anva templom kötelében. 3 óra 50- kor leereszkednek az Orne torkolatánál a 6. arnyd légi hadosztály ejtőernyősei és vitorlázó gépei, fi ifi-kor 4000 szövetcéges herbaiéról part­ra száll az első támadási hul­lám; fedezetet az amerikai rohamosa na tok. valamint a francia—brit különítmények nyújtanak. A nagy hőstörté­net megkezdődött...” A Cherbourg felszabadulá­sa utáni napokban helvreál- ’ították a k!kétőt. és "aron'a ’’OOPO tonna hs»<R=nvag-i'*án- nótlást raktak ki a száraz­aidon harcoló csapatok szá­rára. Eddig az esernyők 'nélküli ’herbourg. A filmbéli eser­nyőkre sem sok emlékeztet manapság, Képes’a nők. apró­ságok maradtak csupán. A Divette utcában, ahol az esernyősüzlet, majd később a mosola állt. kidőlt, bedőlt, lehúatt redőnyű üzlet lát­ható. A film zárójelenetében fénylépezett Esso benzintöl­tő átomás viszont napról napr; nagyobb forgalmat bo- nyolí le. Ha csak a fuvarozó váll aa tok gépkocsijai (há­rom ;é° m'ntegv négyszáz camiíhia indul útnak hajna­lonként Cherbourgból. hogy a terseren hozott árut továb- bítsai tankolnának ott. a he­lyi Eső akkor is mesélne. De vesz ott benzint, gázolajat számblan személygépkocsi, autóbusz is, valamint azok­nak -t vadítóknak a eaz/Hi, amelvk a város külön kikö­tőiébe Indulnak Port rr-’l-kt vagv )kár ansl’a5 útinkra A második viláubóború 65 bombátÄ ma d á s á nak nyomait nsár p'ti"n*et*Äl- eb°rbourg- ban, Veli’k esvütt romba döntik a földevaluk a régi. omladozó épületüket is bogy helyet, teremtsenék a tíz— tizenöt emeletes toron "bá- zakkai t^’’tűzdelt úi lakóne­"R ő.V#á.c! V ArotjV Q^nólof f r»1 n 75 1^'Ve>ci'í +rsn?'r'TTP,’tr>n Cher­óoyp’türpcpóri francia haderő esvik fontos egysége áll bevetésre készen. A tízemeletes nontbézakból oda’á+n' a szürke, botor erőd­rendszerre. a katonai terüle­tet övező ■ nyolc bástva mö­gött'. részre, ahol a TTT Na­póleon nevét viselő dokk­ban már majd rém kész az V. Köztársaság második a+om-tengeralattiáréja A ha­ditengerészeti iskolában-évek­re előre kiképezték a legény­séget. Kulcsár László Következik: A Pottier-család, /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom