Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-13 / 294. szám
Mcgőríőhelj otthon? Valahogy kiesik a közérdeklődés köréből. A napközi otthonokkal főként év elején szokás foglalkozni, amikor az ielhelyezés mialt kell néha közelharcot vívni, minden Kővet és ismerőst megmozgatni, hogy a gyereket felvegyék. Év közben pedig olyankor, ha a szülő méltatlankodik. mert úgy érzi. hogy a napközi otthonban többet is foglalkozhatnának a gyerekkel. 1 Mi a helyzet Gyöngyösön? Milyen szerepet töltenek be a napközik, milyen lehetőségekkel rendelkeznek? — Felbillent a város — mondja Fejes János, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. — A déli rész fejlődésével olyan tanulólétszám-eltolódás állt elő. ajni az eddigi egyensúlyt megbontotta. A II-es és a IV-es számú általános iskolák napközijében legalább hatvan gyereket tudnánk azonnal elhelyezni, ugyanakkor az V-ös és a VI-os iskolák napközijében hetven gyereknek a felvételét kellett elutasítanunk. Hely hiányában. Lehet-e megoldást találni? — Előre láthatóan még néhány évig nem lehet. • Ha megépül majd az új szakközépiskola és a VI-ősből a gimnázium ezután kiköltözhet, akkor ott két tantermet fel tudunk majd talán szabadítani napközis foglalkoztatásra. De addig?.ka anyagát is a tantárgyi foglalkozások mellett. Persze, ebből annyit valósít meg eg.v nevelő, amennyit tud a körülmények miatt és ameny- nyire futja erejéből. — A szünidőkben hogyan alakul mindez? — A helyettesítések ideje ez. Két—három napot tölt el egy nevelő ily í nkor a napköziben. Részletezzem, mi ennek a következménye? A részletezéstől eltekinthetünk. Könnyű lenne ezek után hatalmas felkiáltójelekkel figyelmeztetni azcara a hiányosságokra. amik a napközikben tapasztalhatók. Kétségtelen, ezek egy része az adott személyek ez kapcso.- ható. Akár tetszik, akár nem. az igazság még ma is az. hogy a nevelők nem szívesen vállalnak napközis munkát, illetve: vannak, akik úgy képzelik, hogy a napköziben csak fegyelmezni kell. biztosítani a csendet a tanuláshoz és a kére'eket a normális játékhoz. Olyan balesétmegelő- ző tevék' r vp í-srí ' yu képzelnek el a játék esetében. Egy másik dolog: meg tudja-e tanulni a leckéiét, el tudja-e készíteni a házi feladatát a gyerek a napköziben? Általában — nem. Erre ideje és lehetősége nincs, a zsúfoltság, a helyszűke miatt. Gondoljuk csak el. a délutá- nos csoport mikorra ebédel meg? Ha utána rögtön leülnek tanulni, mikor játszhat a gyerek? Ha előbb játszanak, i mennyi idő jut a tanulásra? Valahogy kiesik a közérdeklődés köréből a napközi otthon. Hosszú ideig felügyelete sem volt. Ma egy szak- felügyelő ellenőrzi az egész megyében a napközik munkáját. Ha a napközi éppen olyan iskolai keretet ad: órabeosztással, pisszenés nélküli csenddel, tízperces szünetekkel, mennyiben érzi a tanuló az otthon jellegét? Hány iskolában tudnak a leckéjét már megtanult gyerekek számára külön foglalkozási. játéktermet biztosítani nevelői felügyelettel? Fölösleges lenne? A gyereknek mozgásra, játékra kötetlen foglalkozásra nagyon nagy szüksége van. Ha ezt reggel nyolctól este hatig nern kaphatja meg. börtönben érzi magát. Még a munkaho’ye- ken sem követeljük meg a napi tízórás lazítás nélküli fegyelmet. A gyerektől — igen? Sajnos, az építészek, a tervezők, a minisztériumi szervek is csak megő,rm jelleggel tervezik és cpí'ik meg a napköziket. A szükséges és elkerülhetetlen változást, hogy gyerekeink neurózisos károsodását — napi tízórás vasfegyelem! — megelőzzük, már a tervek elkészítésekor kellene megindítani. A 1ó rar közök ritka kivétele az áPalános kéo sötétebb színeit nem enyhíti ugyanis. G Mülnai feit-tu Az új iskolákban nincs külön étkezőhelyiség a napközikben. Amíg az egyik csoport ebédel a másik ott cselleng, ahol tud. Persze, nevelői felügyelettel. Uzsonnakor pedig a teremben egyszerre két csoport gyűlik össze, és jaj annak, aki éppen tanul, kint hagyta a könyveit, füzeteit: könnyen leöntik kávéval. vagy ráborítják a zsíros kepyeret. A VI-os iskolában még egy műhely termet is elvettek a napköziseit részére. T- Mindegy, hogy melyik újjam fáj — adja a magyarázatot Fejes János. — Persze, hogy ezzel a gyakorlati foglalkozás került hátrányos helyzetbe. Hogyan felelhet meg a céljának ilyen zsúfoltság mellett a napközi? Hangzik el , olyan vélemény, hogy főként! az étkeztetés és a megőrzés funkcióját tölti be. t— Hogyan lesz valakiből' nápközis nevelő? A múltban úgy, hogy éppen nem tudtuk máshol foglalkoztatni. Most már igyekszünk a legjobbakat kiválasztani erre a munkára. Dé még mindig megtörténik, hogy a nyugdíj előtt álló kollégák napközibe kérik magukat. I*— Anyagi előnyök miatt? — Azért is, de azért is, mert úgy gondolják, hogy ott sokkal könnyebb munka vár rájuk. — Folyik-e szakmai előkészítés a napközi otthoni munkára a pedagógusképző intézetekben? — Olyan fajta, mint írásra olvasásra, magyarra vagy földrajzra, nem. Én így tudom. — Az osztály a szokásos 1 ellenőrző tevékenysége során milyen mértékben vizsgálja a napközik munkáját? — A megyében egyetlen szakfelügyelő foglalkozik a napközikkel. Mi ezt a területet az iskolával való általános összefüggéseiben, kölcsönhatásában nézzük főként. Megnéztük az igazgatói munkaterveket. Azokban szerepelnek a napközi otlmnoK is. de a velük való törődés .pem éri el a tantárgyak és a tanulócsoportok ellenőrzéséinek mértékét. — Milyen foglalkozási tervet készítenek a napközis nevelők? — Nagyon sokoldalú és sokrétű a tervük Feltüntetik : az alkotó tevékenység a kö- ,‘zös játék, a kulturális mun♦ Hfmm&fí 1967. december 13., szerda Ha a férj hétalvó.,. szívet-lelket elragadó tájairól. Csak erről mesélni ismétlés lenne. Én inkább a mindennapit kerestem, hogy bemutathassam — ha vázlatosan is — magyarnak a franciát, ezt a törekvő, véleményt bátran nyilvánító, jövőjét sajátos módon megteremtő nemzetet. ★ Ne keresd a párizsit a Louvre-ban, az Arc de Triumph vagy a Eiffel-to- rony tetején! Még csak a C'hampe Élysáes-n sem, és ott sem, ahol csillogó kirakatok kínálják Dior meghitt és kényaskedő szalonjainak merész vonalait, színeit. Ne less be a fényes éttermekbe se, mert a süppedő szőnyegen férfiasságukat elvesztett kakasok módjára lépdelő frakkos pincérek nem nézik jó szemmel a kíváncsiskodót. A lokálok beugróit sem a te zsebedhez méretezték. De menj le egy vagy két emeletnyire a föld alá, a Met.ropolitain-be, vagy a metróba, ahogy Párizsban a földalattit mondják. Ott az igazi Párizs, abban az örökös rohanásban, hol eszmélő gyermek és kilencven esztendős aggastyán egyaránt jól eligazodik. Életük egyötödét a metróban töltik a párizsiak. Metrón megy a gyerek az iskolába a kamasz a randevúra, a felnőtt a munkába, a család a rokonokhoz, isrnerő- Egy nagyhatalom kishatal- sokhoz, barátokhoz, orvos- mú polgárainak vendége vol- hoz és temetőbe, pályaud- tam tíz napon át. Bemutat- varra és múzeumba, színházkoztunk egymásnak, igyekez- ba és a Szajna partra. Éne- türtk megérteni egymás ne- ke’het bárk: a föld ala*tl vá- vét és nyelvét, puhatolóz- rosban, a metró-Párizsban. tunk, milyen ember lehet a Az. hogy megbecsülik-e „műmásik. Aztán továbbmen- vészeiét”, adnak-e érte vala- tünk, ki-!:i megélhetése vagv mit, kiszámíthatatlan. Szá* újabb élménye, öröme, cső- közül kilencvenkilenc elro- dálkozása vagy megdöbbenő- !-an a ko’dus'-k nvomo'éko’ se elé. rokkantak, „húzást” rikogn K'rr vti”akra valót össze- tó vénasszonyok mellett. É‘ írtak már híres és elfeledt -sak egy dob nekik valami’ szerzők Franciaországról, ék- a száz odapillanló közül szerdobozrr. hasonlító, művé- csak ecv áll meg a sorsjegy- szettörténeti ritkaságokat árus mellett, mert» hátha e magáénak valló városairól, néhány frankos sorsjegy ál* KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK RIPORTSOROZATA: 1. 1 áfái kosos Cite Cúte MUSZORGSZKIJ, Csajkovszkij és Sosztakovics müveiből rendezte az Országos Filharmónia hétfőn este a Gárdonyi Géza Színház ünnepi hangversenyét. Nem volt igazuk azoknak, akik a filharmóniai bérlet előbbi műsorának hibái miatt ez alkalommal hiányoztak az egri színházból. Egy-egy hangverseny értékét, hangulatát, sikerét ugyanis még csak közvetíteni sem lehet az előjelek nyomán. Annyi mindentől függ egy zenei program sikere, hogy sem a fellépő vendégművész, sem a jónevű együttesek előre nem dönthetik el: megszületik-e az élmény, feltámad-e a kottafejekből az a varázslat, amely a mű megalkotásakor a zenészt rabul ejtette. A kiadott műsor sorrendjét lélektanilag feltétlenül helyeselhető módon megváltoztatok: Sosztakovics IX. szimfóniája, ez a modem, korunkat valló, romantikus és forró szenvedélyektől mentes, új harmóniákat és hangzatokat mutató zene szólalt meg, bevezetésképpen. Ez a póz nélküli zene, ez, a viharzás nélküli vallomás a korról és az emberről merő ellentéte mindannak — pedig egyik szerző őszinte érzéseiben és világszemléletében sincs okunk kételkedni —, mint amit Csajkovszkij B-moll zongoraversenyében kap a hallgató. Csajkovszkijnak ez a műve magával ragad, szenvedélyes, dinamikáiéval. azzal, amit mond. vall és azzal is. ahogyan ez a vallomás elhangzik. A zenész a zongora hangtömbjeit szinte küzdelembe küldi a zenekar valamennyi hangszerével szemben. S mintha ez a hangokban kifejezett versengés-hadakozás csak egyet akarna: kinyilatkoztatni azt a hitet, amely az élet hősi lendületéhez szükséges A túláradó jókedv és szilaj életöröm a harmadik tételben ér csúcsára, amikor az orosz népdal-motívumok a táncos forgatagot idézik. EZT A NAGT lelki energiákat megmozgató és a megszólaltatásához is nagy, robusztus egyéniséget kívánó zongoraversenyt Gabos Gábor ellenállhatatlan erővel a mű szellemét közvetítő átéléssel tolmácsolta. Még a líraibb részeknél i? inkább az erő. a dráma lendülete vitte előre iátékát, hozta egészen közel a hallgatósághoz azt a szilaj és szenvedélyes életörömöt amelv Csajkovszkij művének minden motívumából árad, Komor Vilmos karmesteri érdeme, hogy a miskolci szimfonikusokat néhány észrevehető fúvóst iba ellenére egyensúlyba tudta tartani a zongoraversenynél s így Gabos Gábor emlékezetes játékkal ajándékozhatta meg az egri közönséget. S ebben a zongoraversenyben, mint élménvben az a legmaradandóbb. hogy a megszólaltatott mű és tolmácsoló],a „egyéniségben”. mondanivalóban teljesen fedik egymást: az ünnepélyes, sodró erejű B- moll-t a művet maradéktalanul birtokba vevő és teljes átéléssel zenélő, az erélyes hangvételt kedvelő művész lelkesedése fűtötte • át. A műsor második felében ugyancsak két ellentétes töltésű mű vallott szerzőiéről. Musszoreszkii Hovanscsina- nyitánva — Hajnal a Moszkva folvó felett — a hajnali dereng“,; csendes himnusza, míg Csaikov«7kii O'asz cap- ricciő-ia annak fiz életörömnek jókedvű. c«ak-nem utcaién könrved változataként sző1alt rr>"g. mint ami a B- moP-han f’’-"-'“pien és fenségesen tern holt. A MISKOLCI Szimfonikusok Komor Vilmossal a karmesteri pulpituson ünnepi élménnyel gazdagították az egri közönséget, őszinte zenélésük meleg fogadtatásra talált. Pándi Marianna mondott értékes zenetörténeti bevezetőket a művekhez. (farkas) Mély megelégedéssel, s szinte könnyekig meghatva hallgattam a televízióban a 'világhírű énekesnő nyilatkozatát. „Meglcapott, hogy Budapesten milyen szélesek az utcák” — mondta a híres énelcesnő hogy elcsuklott a szívem: lám, nem volt érdektelen magyarnak születnem. Egy vadidegen, egy vadidegen énekesnő, egy vadidegen híres énekesnő első látásra megállapítja és a Magyar Televízióban el is nyilatkozza és a Magyar Televízió közre is adja hogy egy ilyen híres énekesnő is észreveszi: Budapesten nemcsak utcák vannak, ami már egy szocialista országhoz képest sem lekicsinylendö dolog, de ezek az utcák olyan utcák, hogy szélesek... Ez igen ez öröm, ebbe meg kell a szívnek hasadni... Jó ég, távozz tőlem, te jeges rémület! Mi lett volna ha a híres énekesnő Eger szűk utcáit látta volna mea elsőnek? Még rágondolni is rossz! Mármint a nyilatkozatra... (—6) tál gazdag ember kocsi-. vagy színes tévé-tulajdonos lehet. Lassanként hetven esztendős lesz a mintegy 170 kilométeres metró-hálózat, amelyen hozzávetőleges számolások szerint naponta négymillió utas igyekszik célját elérni. Annak ellenére, hogy nemrég újra emel-, ték a metrójegy árát jérde- kesség: első és másodosztályú kocsik közlekednek a párizsi földalatti vonalain!), nem csökkent, hanem nőtt a forgalma. Kifizetődő, ha tizes jegyfüzetet vásárol az ember, ugyanis elutazza egykét nap alatt, és még jól is jár, mert olcsóbb az egyenként vásárolt jegynél. A felszínen lépésben haladó, gyakran megállni kényszerülő személygépkocsi- és autóbuszáradathoz képest kozmikus sebességgel rohan a metró. Gyors és szervezett, szerelvények szinte nyelik a tömeget. A reggel hét és kilenc, valamint a délután négy és hét óra közötti csúcs idején azonban fent is, lent is óriási a tumultus. Olyankor sűrűn megtorpannak, toppannak a kocsik, motorkerékpárok; a földalattin szakad a kabát, a gomb, élesek a könyökök, és kevésszer hallani, hogy pardon, vagy merci. Párizs utcai közlekedése már rég bedugult. Azért, hogy az autóbuszok nagyjából a menetrend szerint közlekedhessenek, a párizsi közlekedésrendészet autóbuszsáv kijelölését tervezi a széles utcákon. De mit tesz ott, ahol öt méterre szűkül az úttest, és mindkét oldalán kocsik parkíroznak? Az eldugulás veszélye fenyegeti a metrót is. Hét évvel ezelőtt elfogadták Párizsban a „schéma directeur”-t, a nagy városfejlesztési tervet, miszerint a többi között új metróvonalakat kell építeni: kettőt északi-déli, egyet pedig kelet-nyugati irányban. Már építik az új, ex- pressz-metró 46 kilométeres kelet-nyugati fővonalát. A munkálatok egyik központja az Opera szomszédságában van. Óránként 25 centimétert halad előre a föld alatt a tíz méter átmérőjű vágópajzs. Az Opera — közelében nemsokára megnyitják azt a hat emelet mély garázst, amelyben kétezer gépkocsi számára lesz hely. Még két gondolat a metróról. Az egyes és a tizenegyes vonalán zajtalan szellemkocsik, gumikerekű szerelvények közlekednek. — Az állomásokon gyakran tíz négyzetméteres reklámok hirdetik a divatos-színű rúzst és a coca-colát. Mellettük éppúgy elmennek az emberek, mint a koldusok és vak zenészek földretett sapkája mellett. Király Ferenc Következik: Párizs — szép Párizs — A Szajna kettős hidján a Metró-szerelvény is elfér. Háttérben a rádió és a ti székházit. . ________
