Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

< Aranyat ér az egri bor... »>s a barna pogány vér •3 lelke Dobónak forr lángboraidbau, Eger”. Nagyfényivó dombok, sző­lőtőkék hieroglif díszeivel. Minden égy es szőlőtő egy kicsiny szonda, kincset érő forrás. Valóban: kincsünk a bor. Lesd. meg fényjátékait, a mosolygó pohárban életre kelő nyári fényeket, boros­tyánkő és óarany, a Jupiter parazsától a rubinkő tüzéig terjedő színpompáit, csodáld meg karikagyűrűjét, a pohár falán olajos ragyogással le­felé nyúló korona ágait, lé­legezd be finom és gazdag illatát, s ízleld teli szájjal, mintha virágok nyílnának nyelvünk hegyén. Történe'em és hagyomány 1 Egei-ben igen régi hagyo­mánya van a szőlőművelés­nek, bortermelésnek. „E kedveltségnek örvendő kul­túra mívelése” korai kezde­tű^ bizonyíthatóan már a rómaiak uralkodásai idején meghonosodott, s évszázadok során mindinkább elterjedt. „Még az leg • nyomorultabb ember is már Szellőt fogott magának és mindenkor ab­ban turkászik inkább, mint sem napszámra mennyen emberséges embernek dol­gozni” — olvashatni .1777- ből, a káptalanhoz írt egyik kérvényében. A kedves muskotály, a fű­szeres Medoc. a zamatos fe­hér leányka, a gránátpiros, kellemesen fanyar, igen fi­nom ízű, sajátos illatú bika­vér, a híres-neves egri bo­rok keresettek mindenütt a világon. Hogy a hírnév s a rang ne’kopjon, hogy az eg­ri borokat övező bizalmat megóvjuk és fokozzuk, ez a munka hozzáértő gondossá­got és kemény erőfeszítést Kíván. A hagyományőrzésben a legfontosabb, legíeleiős- ségteljesebb szerep az Eger— Gyöngyös vidéki Állami Pin­cegazdaságé. Szőlészetük — •nem nagy Yérjedelpiű — bor­termelésük jövőjét jelenti. — Messziről indultunk, sok nehézséget kellett legyűr­nünk, amíg a mai időkig el­jutottunk — mondata Dancz Pál, a pincegazdaság igazga­tója. A pincegazdaság visszate­remtette a történelmi borvi­déket. Tervszerű ütemben helyreállították az elhanya­golt, elvadult szőlőket., szak­szerű termelést honosítva meg. Az országban elsőként ők fogtak hozzá megvalósí­tani a széles soros, a hagyo­mányosnál nagyobb, bizton­líersewta a világ boraival Képünkön a kiváló szakember, László Mihály, a pince­gazdaság egri főpincészetének vezetője. (Foto: Kiss Béla) telepítették be az egész hegyoldalt. Valamikor a leg­nemesebb italt adta az Eged, á fllóxera egykori nagy ro­hama azonban szinte letarol­ta az egész hegyet, s újra elölről kellett kezdeni min­dent. árolására képes; a szőlő fel- iolgov ’ '.a bor kezelését a gr i i t ;bb. .eszközökkel, a legkorszerűbb körülmé­nyek között végzik. ros a Az egriek még emlékeznek az Árnyékszala utca régi lát­ványára. Rozzant, szakado­zott pincék sorakoztak itt. ma pedig valóságos borvá­ros fogadja a látogatót. A föld alatti birodalom külön­leges mikroflórájú és klímá­id. több kilométeres „folyo­sók” és tágas termek együt­tese: imponáló hordósorok­kal, vakító fehérségű csem­pével burkolt cementhordó­Betértünk , a palackozó­üzembe, amely az árnyék- zalai pinceváros szomszéd­ágában emelkedik. Az em­ber belefeledkezik a látvány­ba: modem töltőgépék. üve­gek sorjáztató szalagok, auto­mata berendezések stb. Az egri borok palackozása nem nagy múltú. 1953-ban kezd­ték, kézi erővel, s akkor két­féle borból, az Egri Bikavér­ből és a Medoc noirból Az egri borok aranyat ér­nek — s ezt értsük szó sze­rint. Eddig ugyanis vala­mennyi borversenyről a legtöbb aranydíjat, diplo­mát hozták el. Sikerrel sze­repeitek a pincegazdaság bo­rai. LjubjanaRan, Tbiliszi­ben. Szófiában, Pozsonyban stb. Legutóbbi nevezetes si­kerüket 1966-fcan érték el a magyar nemzetközi borverse­nyen: 45 borfajta közöl egy­sem akadt díjazatlan. Har­minckét boruk arany-, 13 bo­ruk edig ezüstdíjat szerzett. Váradi János, a pincegaz­daság főmérnöke újságolta: — Tervezzük új palackozó- üzem létesítését, amely már 1969-től kezdődően 60.500 hl bor feldolgozására lesz ké­pes. Ez a mennyiség kétszáz­ezer híján 7 millió palackot jelent éyente. Az, új palac­kozóüzem-.. átadásával -a -régi palackozó közvetlenül ex­portra termel majd. Az egri tájképhez hozzá­tartoznak a várost övező dombokat beszövő szőlőso­rok hieroglif rajzolatai. Üj hagyományok teremtődnek, amelyek borainak hírét erő­sítik a világban. Fiatal és idős szakemberek munkál­kodnak azon. hogy a szőlő- és bortermelést, „e kedvelt- ségnek örvendő kultúra mű­velését” magasabb rangra emeljék, még jobban felvi­rágoztassák. Csilingelő szikrákkal öm­lik mosolygó poharakba a nemes ital. Koccintsunk egészségükre. Pataky Dezső 150.000 palackot töltöttek évente. A modern gépsorok ma már négy és fél millió palackot töltenek meg éven­te a jó egri borokból. Nemrég a pincegazdaság különleges készítményeivel örvendeztette meg a bor ínyenceit. Kitűnő desszert- borokat hoztak forgalomba: Eger csillaga. Egri Merengő, Medoc cordial. Rendkívüli előnyük: nagyszerűen egye­sítik magukban az egri bo­rok kedvező étrencH tatá­sát. rendelkeznek a likőrökre jellemző tulajdonságokkal, ugyanakkor élvezeti értékük a likőröktől jóval magasabb. A desszertborokból remek coctail készíthető. Ajánlhat­juk például a .Bornemissza- ’ coctail”. Receptje: öt rész | Eger csillaga két rész, vöd- i ka, citromspirál és jégkocka. ' Tessék megpróbálni, igazán kedvderítő ínveeségbén lehet , részük. ságosabb termést adó kor­szerű szőlőművelést. Amit az Egeden véghezvittek, több' mint jelkép —■ hősi teljesít­mény. Évszázadokkal ezelőtt’ az Eged-hegy termőtájáról indult világhódító útjára az egri vörös bor. a bikavér; s első lépésként éppen ezt a hegyet vették vissza a va­dontól. Remek minőségű bort adó történelmi szőiőfaitával ágakkal. A világ szinte min­den tájáról fogadnak itt ven­dégeket: jönnek egyszerű lá­togatók, neves művészek és kormányférfiak, jönnek szak­emberek, hogy a oor szenté­lyében ízleljék a legneme­sebb italokat, hogy a hely­színen tanulmányozzák a szőlő- és borkultúra mai eredményeit. A pinceváros 50.000 hl bor befogadására. Felszalad a szem ?... Hárompercenként- készül egy pár nylonharisnya Az elmúl évek során sok nylonharisnyát importáltunk. Méltán gondolhatnánk, hogy ennek- nem örültek a Buda­pesti Harisnyagyárban, a ha­zai nylonhaiúsnyák készítői. Tévedés. Az üzem vezetői azt mond­ják, hogy a vásárlóközönség így legalább meggyőződhetett arról, hogy a magyar haris­nyák legalább olyan jó minő­ségűek, mint az import-ter­mékek. A Budapesti Harisnya- gyárban ezer ember foglal­kozik a női nylonharisnyák előállításával. Az áru mére­tét és formáját biztosító hő­kezelő gépen százával sorju koznak a „kikészítésre” váró harisnyák, amelyeket aztán ellenőriznek, minősítenek, pá- rosítanak. „agyusztálnak’ , Ezután — irány a fogyasztó. A különböző típusú nylon­6 Mmmm IrtS. december 10., vasárnap harisnyákból a jövő évben 3 millió pár kerül a belkeres­kedelembe, áz üzletek kira­kataiba, polcaira. Határain­kon túl is számos országban viselnek magyar harisnyát. Svédországtól Panamáig, Szovjetuniótól Trinidadig. Ebben az évben jelentősen emelkedett a gyár kapacitása Huszonegy új gépet állítot­tak be. -1 percenként készül egy-egy pár női varrás nél­küli harisnya. A finom ho- risnyakötő géppark, még az idén is tovább bővül, ami na­ponta közel ötezerrel több nylonharisnyát jelent. Az ui gépek előnye még. hogy gaz­dagodik a választék, lehető­ség nyílik a divatos, mintás harisnyák nagyobb mennyi­ségben történő előállítására. Lesz tehát elegendő haris­nya — ígérik a gyárban és bíznak abban, hogv az egyik legkeresettebb cikkükből, a „Salome” márkájú szembiztos harisnyából is megfe­lelő mennyiség kerül az üzletekbe- De továbbra is gyártják a már közkedveltté vált „Gyöngy”, „Opál” és „Éra” márkájú, varrás nél ­küli harisnyákat és az alkal­mi. sarokerősités nélküli ha­risnyákat. amelyeket elsőse; ban nyitott, estélyi cipőklx .. szandálokban ajánlatos hor­dani. És még egy jó hír: Már l.-Jüíl. első negyedévében gyár­fást programjukba iktatják á ■>: szú s?árú nylonharisnyák .. .-/ütése; Ezzel a miniszok­nyát viselő hölgyek kívánsá­gát teljesítik. (fii. fi Számos régi épület, templom, erődítmény, kastély sokáig nem engedett betekintést építészeti fortélyaiba, egyesek még a mai napig is féltékenyen őrzik titkaikat. A műépítészek megfigyelték például, hogy Anglia, Skócia vagy más nyugati országok majd minden kasté­lyában a csigalépcsőknek azonos sajátosságuk van: a lépcsők az óramutatók járásának irányába, jobbra for­dulva emelkednek. E korábban felismert építészeti sajá­tosságoknak csak nemrég találták meg a magyarázatát. A harcok során, amelyek elég gyakran a középkori kas­télyok belső helyiségeiben is dúltak a kastény-csigalép- csö ideális védelmi hely volt. Egy ember a lépcsőn szem­beszállhatott több támadóval. S mi több, a lépcső jobb oldalra fordulása lehetetlenné tette, hogy az ellenség könnyen használja a jobb kezét. A feltevést a szabályoktól eltérő kivétel igazolja: egyes skót kastélyok balra forduló csigalépcsői. Mint ki- derüt, e kastélyok gazdái majdnem mind balkezesek vol- | tak. Müncheni óriás kenyér Egyiküket sem dobnám meg kővel... *Jlz előrelátó kutxuiu Az amerikai Massachusetts ál­lamban a earn- bridged Harvard egyetem diákjai, mint minden év­ben, az idén Is dí­jazták a legros­szabb filmet és a legrosszabb színé­szeket. A zsűri tíz diákból és nyolc New York i film­kritikusból állott. Azokat a filmeket bírálták meg, amelyeket az idei év első felében mutattak be. Az 1967. év legrosz- szabb filmjének René Clement Pá­rizs ég? című film­jét minősítették. Az év legpocsé­kabb színésznői alakítását Ursula Andress „nyújtot­ta” a Casino Royal című filmben, míg a legrosszabb szí­nész címet George Shepard kapta Szőke Max; című filmjéért. Ilyen fesztivál nálunk még nem időszerű... Miért fordulnak jobbra a csigalépcsők ? Egy amerikai katona piló­tának jelentkezett a légierő­nél, ahol a katonai pszicho­lógus megkérdezte, miért választott ennyire kockáza­tos pályát. „Azért döntöttem így — válaszolt a katona —, mert tudomásom szerint ez a fegy­veres erőknél az egyetlen sebességgel lehel beosztás, ahol óránként 800 visszavonulni.” flz év legrosszabb filmje I viaszkebel is hevíti a szívet... A párizsi Gnévin mú­zeum kiállí­tásán egy idő óta Gi­na Lollobri- gida, Sophia Loren és Jane Rus­sell viaszfigurái is szerepel­nek. A jelek szerint e viasz­figuráik csábító domborula­tai különösen vonzzák a nézőket, mert kiállításuk óta már három ízben kel­lett. restaurálni azokat... Csicsergő telefon A londoni technikusok egy csoportja azzal kísér­letezik, hogy a telefon kelle­metlen csengetését madár- hanggal helyettesítse. A madárcsiripelés először halk, majd fokozatosan erő­södik, amíg fel nem veszik a kagylót... Ébresztőóránál is lehetne ügyanezt. Például a hattyú hangját utánozhatná. A legtöbb tulajdonos úgyis földhöz vágja... lem feledkezett meg a jótevőjéről Egy dúsgazdag uruguayi érti végrendeletében je- entős vagyonát arra a fér- ira hagyta, aki 25 évvel azelőtt megszöktette a felc­égét. Végrendeletéhez ezt \ megjegyzést fűzte: „A jó­éit sohasem hiábavaló. A »•v, len. Örökké hálás Miötéle­vmlffúloi fúk mariirliíini

Next

/
Oldalképek
Tartalom