Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

Pénsst kapnak a jogszabályok mellé A lakóhelyi közösségben **■ élő ember — aki min­dennapos tapasztalataiból tud­ja, hogy életét alapvetően be­folyásolja a település is, ahol lakik, — természetes jogának tekinti a beleszólási, döntési lehetőséget a helyi ügyekbe. Úgy tűnik, erről viszonylag kevés szó esik mostanában, bár az új gazdaságirányítási rendszer alapelveinek kialakí­tását megelőző vitákban sok fontos elvi kérdést kellett ez­zel összefüggésben eldönteni. A tanácsi demokratizmus tar­talma természetesen nem lehet vitakérdés: hiszen köztudomá­sú, hogy tanácsaink népi ön­kormányzati szervek, amelyek egyesítik az államhatalmi és az igazgatási funkciókat. Am hogyan valósítható meg a tö­megek hatékony beleszólása, ha figyelemmel keli lenni ar­ra is, hogy a tanács természe­tesen nem lehet független az ország, a népgazdaság hatalmi és igazgatási irányításától? A korszerű államigazgatás és a helyi gazdálkodás irá­nyítása sajátos szakértelmet kíván; és ennek segítségével érvényesül a demokratizmus is, mert a demokratizmus tar­talmi. lényegi erősítése azt je­lenti. hogy a helyi lakosság e választott szervei valóban minden, a területüket érintő lényeges kérdésben dönthet­nek és döntési szférájukba ke­rülnek a fejlesztéshez szüksé­ges anyagi ezközök is. Ami az önállóság ez utóbb említett sarkpontját, az anya­gi eszközöket illeti, meg kell jegyeznünk, hogy az elmúlt évek változásai lényegében már előkészítették a lövő év­től várható nagyobb anyagi önállóságot. A tanácsok mind jelentősebb összegekkel gaz. dálkodtak. amit a tanácsi költ­ségvetések gyorsan bővülő ke­retei jeleznek: 1957-ben pél­dául 7,4 milliárd volt országo­san a tanácsi költségvetések összege, amely 1966-ban már 18,8 milliárdra emelkedett. Ezen belül különösen gyors ütemben nőttek az úgynevezett községfejlesztési alapok — amelyek felhasználásról a ta­nácsok eddig teljesen önállóan dönthettek: 1957-ben 322.2 mil­lió forint volt ez az összeg, 1966-ban pedig elérte az 1338.9 milliót. Mindez azonban csak azt jel­zi, hogy a tanácsi gazdálko­dás iövő évi változásai nem minden előzmény nélkül va­lók. Kétségtelen azonban hogy 1968-tól nem egyszerűen a ko­rábbi tanácsi hatáskörben le­vő összegek bővítéséről, ha­nem ennél sokkal többről: elvi változásokról van sző. ÍT ddig a helyi érdekeket ^ igazán befolyásoló ügyek egész sorában az úgynevezett „kettős irányítás” elve érvé­nyesült. Ez azt jelentette, hogy bár formailag a választott ta­nács — és ügyintéző szerve: a végrehajtó bizottság — vezet­te a tanácsapparátus osztályait, ugyanakkor azonban ezek az osztályok saját ágazati mi­nisztériumoknak — illetve „magasabb fokú”, tehát Járá­si, megyei kerületekkel szem­ben pedig: városi tanácsoknak Saját lábán járt az óriás gép Négymillió forintos megtakarítás Ecséden izem Füzesabonyban Ul imiÉaleWséo a nőknek Füzesabonyban, a Szdhalmi úton jó másfél hónappal ezelőtt lekerült a tábla a régi, Révész­féle iskoláról, Iparosok szállták meg az épületet — s azóta úgyszólván teljesen újjá vará­zsolták. Kijavították a tetőszerkeze­tet, falakat bontottak, cement­lappal, parkettával cserélték fel az öreg, kopott padlót, csempével borították a falat kívül-beíül festettek, vízcsapot, tusolót szereltek, úgy átalakí­tották az egykori tanintézetet, hogy talán már az utcabeliek sem Ismernek rá. A Konfekció Kisipari Ter­melő Szövetkezet nyit Itt rész­leget, a hajdani iskolapadok helyén rövidesen varrógépek zömmögnek. A tamácsházán, Fehér István vb-tltkár örömmel újságolja, hogy végre megint enyhítenek az elhelyezkedésre váró lá­nyok, asszonyok gondjain. A budapesti szövetkezet egyelőre közel száz dolgozónak ad mun­kát Két műszakot terveznek, de máris szóbakerűlt a bedol­gozók hálózatának kiépítése, sőt egy másik üzem létesítése iS. Néhány hetes tanulóidő után rövidesen megkezdődik a mun­ka Is, s Füzesabony legújabb üzeméből a varrógépek Üzen­nek az ország piacára... . í—«0 A panaszok színe és visszája Tanácskozásokon, beszél­getések során több esetben panaszolták a szövetkezet vezetői, hogy a gépekért, be­rendezésekért az ország más részébe kell elmenni, s ez Igen sokba kerül. A fuvardíj sok esetben az ezer forintot is meghaladja. A gén ára pedig ugyanannyi marad, mintha a Mezőgazdasági El­látó Vállalat végezte volna a szállítást, s „házhoz” vit­ték volna a gépet. Cgy vé­lik, jogtalan előnyre tesz ez­zel szert a vállalat, hiszen nem veszi figyelembe a szö­vetkezetek magas fuvarkölt­ségét, nem csökkenti emiatt a gépek, berendezések árát. Ez a panasz látszólag jo­gos, ám ba közelebbről néz­zük, két oldala van. színe és visszája. Valóban jó az a vállalatnak, hogy egyes ese­tekben a termelőszövetkezet vállalja a fuvart, de mégin- kább jobb a termelőszövet­kezetnek. Panaszkodásuk el­lenére Is. Ugyanis a gépek végső szállítási határideje december SÍ. Igen ám, de ha addig várnak, az őszi mun­káknál már nem tudják hasz­nosítani a traktorokat, eké­ket. vagy nem tudnak Időben tetőt biztosítani a termények, értékes gépek fölé. Ezért te­hát azok a termelőszövetke­zetek, ameivek »z ellátó vál­lalathoz fordultak, hogy na­gyon sürgős számukra a lánctalpas traktor, vagy a szovjet eke. esetleg a váz­szerkezet, segítséget kapnak a vállalattól ahhoz, hogy közvetlenül a gyártól, vagy a határról gépkocsival elhoz­hassák azokat. A vasúi ugyanis csak hosszabb ter­minusra vállalja a szállítást. Ezért ha a közös gazdaságnak sürgős az éke, még összesze­relés előtt elhozza, elmegy érte távoli városokba, vagy egész Záhonyig, A gépet munkába állítják, betekkel korábban mintha a szokásos útját végigjárná és igen sok esetben akkora „ki­keresi” a fuvardíjat, mikor­ra egyébként megérkezne az ellátó vállalat közbeiktatá­sával. Hangsúlyozni kell, hogy a termelőszövetkezetek ragaszkodnak ezekhez a gép­kocsis szállításokhoz, mert őket sürgeti a munka. Az el­látó vállalat ugyanis szíve­sen eljuttatja hozzájuk a szo­kásos módon, ezt azonban legtöbb esetben nem tudják kivárni. Arról persze lehetne tárgyalni, hogy ilyen esetek­ben kaphasson valami árked­vezményt a termelőszövetke­zet. E panasz mindkét oldalá­nak megismerése után fur­csa volt hallani, hogy még most Is akadnak akik visszá­jára fordítják a segítőkészsé­get. K. E, Viszontlátásra járőre Vége a szezonnak... fLaczik János tudósítónk je­lenti): Dicséretre méltó munkasi­kert könyvelhettek el maguk­nak az ecsédi külfejtése« bá­nyaüzem dolgozói. A keleti bányamező már ki- mcrüiőfélben van, így a tervek szerint itt a jövő év első ne­gyedében befejezik a szénter­melést. Ez azt jelenti, hogy a nyugati bányamezőt idejében elő kell készíteni, vagyis a széntelepről le kell takarítani a földet. A keleti mezőben már befejezte munkáját a VM—1-es kotrógép, ezt át kel­lett telepíteni a nyugati mező­be. A több száz tonnás .vasúti vágányon mozgó gépóriás te­lepítése mindig gondot, időt és főleg sok pénzt igényel. Az el­múlt hetekben több javaslat hangzott el, végül Is két mgg­777 OOO 12»§ — Jónak 432 milliós szemben Tagon zöldborsó lecsó paradicsom tartom, hiszen a met Demokratikus Köztársa­éve« tervünkkel ságba, Nyugat-Németországba. Angliába. Dániába, Svédor­szágba. Finnországba, Auszt­riába, Kanadába, Libanonba, Ghánába. Ruwaitba, Nigériá­ba, a Kanári-szigetekre. Cseh­szlovákiába, Lengyelországba, Spanyolországba és Belgium­ba. — Mikor kezdik el az új szezont? — Az idén Egy szezonná ismét „öregeb. bek” lettek a Hatvani Kon­zervgyár dolgozói. Vége az idei dömpingnek is. Már elcsende­sedtek a gépek az üzemekben, a szezonmunkások nagy része is búcsút vett a gyártól, egy­mástól. A számok, az eredmé­nyek már papírra kerültek. Szekszárdi Dezső termelési osztályvezetőtől érdeklődtünk a tervek, s az elvégzett munká­ról... „ — Zöldborsóból 560 vagonos tervünk volt és 777,4 vagonnal '/ártottunk. Rendkívül jó ter- ,mós volt, és a minőség is lényegeim jobb volt a tavalyinál. Sajnos, korántsem mondhatjuk ezt a zöldbabra. Nem kedvezett az időjárás, ígv a termés is sokkal gyen­gébb lett a vártnál. A 230 va­gonos gyártási tervünkből az említett okok miatt csak 189,4 vagonnal tudtunk gyártani. A 600 vagonos lecsótervünket teljesítettük, de csemegeubor­kából anyag- és létszámhiány miatt 68 vagonnal kevesebbet gyártottunk. 275 vagonnal vi­szont több paradicsomot gyár­tottunk az előirányzott terv­nél, és 27 vagon legyártott marínéit paprika és 40,38 va­gon pritamin hagyta el még gyárunkat a szezonban. — összességében hogyan ér* tékeli az eredményeket? májua 1-én hezdiönh, de jövőre már április első fe­lében szeretnénk beindítani. Addig felkészítjük üzemein­ket. gépeinket az új szezonra. Sok volt a ha az idei sze­zon előtt a gyárban: ha jó lesz az idő, ha lesz elég bab, paradicsom, paprika, h a jól megy a munka, a szállítás. Szerencsére mindegyik „be­jött’. A szezon most is bead­ta „derekát” a gyár kitűnő kollektívájának, amely újabb sikereket, eredményeket mond­hat magáénak. fe. j. Kajevác falán, mo­dern léckeretben egy nonfiguralista grafikai kompozíció. Szabályos mértani formák átlók, metszetek, körök, szö­gek, háromszögek, ellip­szisek és tetraéderek. Kajevác hallatlan büszke rá, ezzel a mo­dern léckeretes nonfi­guratív alkotással úgy henceg, mintha 6 kö­vette volna el, vagy még inkább mintha ő lenne szellemi atya­mestere ennek az egész művészeti irányzatnak. Ott vagyok éppen nála. teljesen lényegte­len, hogy miért, Kaje- váchoz nem szoktak lé­nyeges dologgal menni az emberek. Arra vi­szont jó ez a találko­zás, hogy Kajevác belém csimpaszkodjon mint­ha táncra hívna és oda­rángasson a nonfigura­lista izé elé, lelkendez­ni. Mármint, hogy ő lelkendezzen. Ügy van • lerendezéssel, mint JHi a foatLLzeejidális ? dolog kettős valóságát vetíti eléd, szinte tér­ben és időben, sőt, va­normális nő, vagy férfi a szerelemmel, egyedül nem tudja csinálni. Ne­ki is partner kell, aki lássa éj főleg hallgatja, lenyűgöző tájékozottsá­gát, ami elsősorban és alapvetően eme képző- művészeti műtárgy ér­telmezését illeti. Összehunyorítja a szemét, mintha hirtelen belecsíptek volna nem műtárgyat értő felébe, aztán tágra nyílnak a pupillái hogy ijedten nézek körül, csak. nem egy óráis kígyó téke- rödzött elő valahonnan, karjaival nonfiguratív görcsöket rajzol a leve­gőbe, aprókat hörög, mint indián regények­ben a megskalpolt, de mégis dacos sziu indián és közben mondja: — Figyeld ezt transzcendálís átélést Figyeled? A határozott is merész síkmetszés a mindenség végtelenje belegörbül a való világ egyenesébe, de... nézd... az az egyenes is vég­tére a végtelenbe fut, mint ahogy a véges és miféle sajátos hét ík dimenzióba • f nézd, ott... Látod azt a:. ívet? Amint a vilúg­■ végtelen egysége 'lantmondása vetítő ik ki az egész kompo­zíció alap atmoszférá­jából; Hallatlan... Ko­losszális... — fuldokllk a gyönyörűségtől, hogy nem állhatom, meg ne kérdezzem: . — Te, Kajevác. de hát végtére is, mit áb­rázol ez a kép? — Mit tudom én, és miért fontos ez? — för- medt rám Kajevác. hogy ilyen ostoba és szemtelen kérdést me­rek feltenni egy ilyen transzcendálís művel kapcsolatban. Csak­hogy én kiváncsi ember vagyok, szeretném tud­ni, legalább a címét. Közel megyek a kép­hez, nézem az alját... Semmi! Merészen leakasztom a szegről, s megnézem a nem transzcendálís oldalát: aha... szöveg... „Korszerű tehenészet- majorság. Lépték ■’00...” Hát nem transzcen- dálisl (egri) Információs szolgálat segíti a tsz-ek gazdálkodását Csütörtökön Szegeden több mint 250 termelőszövetkezeti vezető tanácskozott arról, hogy az információ és a szaktanács­adás milyen szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés fej­lesztésében. Dr. Királyi Ernő, az A gr in­form Vállalat vezetője vita­indító előadásában arról szó­lott, hogy hazánkban a szer­vezett szaktanácsadás 1965-ben kezdődött. Az új mechaniz­mus szülöttje az Agrinform Vállalat, amely számtalan nagy külföldi céggel áll kap­csolatban, s vállalja ezek leg­újabb gyártmányainak kipró­bálását. Tudományos infor­mációs osztálya 1500 külföldi folyóiratról tájékozódik. Négy­száz bedolgozó szakfordító bármilyen nyelvű szöveget át­ültet magyarra. Külföldi me­zőgazdasági tanulmányutakat * IBUSZ-sasal kar­öltve. Megismertetik továbbá az érdeklődő tsz-ekkel a leg­újabb agrotechnikai eljáráso­kat és az új nemesitésű növény­fajtákat. Bemutatják az or­szág bármely részén épülő új megoldású állattenyészési te­lepeket és tanácsokat adnak arra nézve, milyen területen mit lehet a leggazdaságosab­ban termelni. Felszólalók hangsúlyozták, hogy szívesén veszik igénybe az Agrinform tájékoztatását, kérték többek között, hogy a megvásárlásra javasolt új gyártmányú gépi berendezé­sekről szakmai filmeket ké­szítsenek. jjims&Mi3 1967. december L, péntek különbözik a „pénzkérdés” módszerétől; ez már valóban gazdálkodás. Fontos új tényező továbbá, hogy a tanácsok általában öt­éves időszakra — most átme­netileg: 1970-ig — előre tud­ják, milyen összegekkel gaz­dálkodhatnak. s így hosszabb időre szóló, jelentősebb fejlesz­tési előirányzatokat valósít­hatnak meg. Gazdálkodásuk jelentős eleme, hogy az illeté­kességi területükön működő állami és szövetkezeti vállala­tok nem élveznek majd — mint eddig — szinte „telje* területenkívüliséget”, hanem meghatározott kommunális adót fizetnek a tanácsnak, amely később az adókulcs „mozgatásával” vonzóvá tehe­ti. vagy ha szükséges, nehe­zítheti új vállalatok telepíté­sét illetve a korábbiak bőví­tését. a helyi igényeknek megfelelően. Efétségtelen, hogy mind­ez — és egész sor fon­tos részletszabály még — azt jelenti, hogy a helyt lakosság választott szerve: n tanács va­lóban érdemben irányíthatja a gazdálkodást, a fejlesztést. Természetes azonban, hogy az említett elvek megvalósulásá­nak elsőrendű feltétele: a pénz. az anyagi lehetőség. Ah­hoz pedig, hogy a hely i igé­nyek kielégítéséhez valóban elegendő összegek álljanak rendelkezésre, bizonyos időre van szükség. Am a gazdaság- irányítási reform tanácspoli­tikai elvei — hosszabb távon — ebbe az irányba mutatnak, a helyi döntések lehetőségeit tágítják! Tábori András is közvetlen felelősséggel tar­toztak. Ilyen módon az ágaza­ti. minisztériumi Irányítás Bu­dapestről döntött az ipari, a ke­reskedelmi, a munkaügyi kér­dések többségében. Nyilván­való ugyanis, hogy ahol a pénz — és hozzá: a magasabb szin­tű hatáskör — ott az érdemi döntés lehetősége is. márpedig ez eddig a minisztérumok ke­zében volt. Így alkuit ki az a sajátos munkamegosztás, hogy — némi túlzással szólva — az igények összessége, tehát a ké­rés tartozott a helyi emberek­re. de másnál volt a „pénztár- kulcs”. Igaz, a tanácsok ezután sem gazdálkodnak „nyitott" pénz­tárból. Ám a kettős irányítás elve jogszabályi döntéssel megszűnt: 1968-tól a választott tanács felelős a tanácsappará­tus munkájáén és a miniszté­riumok csak a tanácson keresz­tül irányíthatják a szakigaz­gatási osztályokat is. Koránt­sem formai változás ez, a jog­szabály ugyanis azzal is szá­molt, hogy ellenvélemény ala­kulhat ki a miniszter és a me- evei tanács között; ilyenkor a döntés a minisztertanács elé terjeszthető. A z új kormányrendelet “ szerint, a tanácsok ép­pen úgy. mint az üzemek, ma­guk dolgozzák ki hosszú és kö­zéptávú — ötéves —, valamint éves terveiket. A megyei ta­nácsok részt vesznek az or­szágos tervezésben is. ami mó­dot ad az ágazatok, iparválla­latok területpolit.kajának csz- szehangolására. Mindehhez já­rul a korábbitól elvileg kü­lönböző anyagi önállóság. A tanács — bevételeiből és az ál­lami hozzájárulásból — fej­lesztési alapot képez, mire akár bankhitelt is felvehet. Ami — látjuk — alapvetően oldás között kellett választant A Mátraaljl Szénbányák gepé-i szeti osztálya azt javasolta, hogy szereljék szét a nagy kot­rógépet és darabonként szállít­sák új helyére. Ez a munka hat hónapot vett volna igény­be. I Az üzem tapasztalt műszaki gárdája ragaszkodott korábbi elképzeléséhez. Ennek lényege az, hogy az óriás gép „saját Iá-' bán”, tehát vasúti sínen ván­doroljon az új helyre. A vitában az üzem dolgozói­nak lett igaza. Á jó munka- szervezésnek és a dolgozók szorgalmának köszönhető, hogy a kotrógép hat hónap he­lyett húsz nap múlva már az új helyen kezdte meg a föld letakarítását Helyes munka­szervezéssel, az időnyereség mellett az ecsédiek négymillió forintot takarítottak meg. már 463.S millió forint fölött tartunk. Nagyon szeretnénk, s mindent elkövetünk a hátra­levő időszakban, hogy megkö­zelítsük. esetleg elérjük a 480 millió forintot. — A szezonmunkások már elmentek? — Csak egy részük. A csúcs­szezonban 3100-an voltak, je­lenleg már csak 1950-en van­nak. A szezonnak ugyan vége, de a munka korántsem állt le a gyárban... — Megkezdtük a zakuszka -v-irtását. Több vagonos ter­vünk van. igyekszünk meny- nyiségben, minőségben telje­síteni. — Évek óta külföldön is is­merik, szeretik a gyár kon- zerveit. Az idén merre, hová jutottak el a Hatvani Kon» zervgvár termékei? — A Szovjetunióba, a Né-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom