Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-31 / 308. szám
Számadás és program Irta . dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A mezőgazdaság bruttó termelése 1967-ben a múlt évi színvonalnak megfelelően alakult, az élelmiszeripar termelése 7—8 százalékkal, az elsődleges faiparé pedig 1—2 százalékkal haladta meg az 1966 évi szintet. A legfőbb gazdaságpolitikai. illetve termeléspolitikai célkitűzéseit a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az elsődleges faipar teljesítette, így az elkövetkezendő gazdasági évben is saját termésből fedezhetjük az ország kenyérgabona-szükségletét. Nőtt az állatállomány s annak termelékenysége. Javult a gazdálkodás hatékonysága, csökkentek a költségek. Annak ellenére alakult ez így, hogy főleg a mezőgazdaságban — a tavaszi belvíz és a nyári aszály miatt — a természeti viszonyok nem voltak kedvezőek. Az 1967-es esztendőben kiemelkedő eredmények születtek a kenyérgabona termesztésében, a búzatermésátlag kataszteri holdanként 14,8 mázsa volt. Ez hazánkban rekordnak számít A kenyérgabona-termés mennyisége 21, a rizsé 30, az árpáé és takarmánybúzáé 16, a zabé 19, a gyümölcsé 5, az egyszer fejtett boré 30, a zöldségtermés mennyisége pedig 2 százalékkal haladta meg áz elmúlt évit. Az 1966. évinél viszont kisebb volt a takarmánygabona össztermése. A mezőgazdaságot legérzékenyebben az érinti, hogy a kukorica termése 27 százalékkal - lett kevesebb az előző esztendeinél. Ugyancsak kisebb volt a termés cukorrépából, rostkenderből, napraforgóból és a szálas takarmányokból Az állatállomány számszerűen valamennyi állatfajtánál — a ló kivételével — meghaladta, vagy azonos volt az 1966, évivel. A szarvasmarha-állomány 3, a sertésállomány 6 százalékkal nőtt. A vágóállat termelése összességében nem érte el az előző év szintjét; mintegy 2 százalékkal maradt alatta. Ezen belül a vágómarha-termelés ugyan mintegy 4, a vágóbaromfi 6 százalékkal volt magasabb, viszont a vágósertés 7, a vágójuh-termelés pedig közel 10 százalékkal volt kevesebb az 1966. évinél. A tej és tojás termelése meghaladta a tavalyit: 6 illetve 8 százalékkal. Ez részben összefügg az állatállomány növekedésével. de még inkább azzal, hogy az állattenyésztés főbb termelékenységi mutatói is javultak. így az 1 tehénre jutó átlagos tejhozam 2450 liter, míg az 1 tojótyúkra jutó tojáshozam 100 darabot ért el. Az állam számára felvá" sárolt mezőgazdasági termékek mennyisége 4,4 százalékkal haladta meg az 1966. évit. A termelés, és a felvásárlás elért eredményei kifejezésre jutottak az élelmiszeripar egyes ágazatainak termelésében is.' Lekfóképpen abban, hogy az élelmiszer- ipar termelése 7—8 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar egészén belül a cukoripart kivéve, valamennyi iparág termelése felülmúlta az 1966. évit. Különösen kiemelkedik a növényolajipar 15, a baromfiipar 14. a boripar 23. a hűtőipar 30 százalékos túlteljesítéssel. A felsorolt eredmények lehetővé tették, hogy az előző évhez képest a mező- gazdaság, illetve az élelmiszeripar mintegy 6 százalékkal több termeiket szállítson a belkereskedelemnek. Ennek következtében tovább javult a lakosság ellátása élelmiszerekkel, emelkedett a fogyasztás színvonala. Az 1 főre jutó évi fogyasztás húsból (hallal együtt) 53 kg- ot, vajból 1,2, cukorból 32 kg-ot. tejből (vajjal együtt) 136 litert, zöldségből 82. burgonyából 90 kg-ot, borból 34. sörből 50 litert, tojásból 202 darabot ért- el. A IX. pártkongresszus agrár- és szövetkezetpolitikai intézkedéseit parasztságunk, a mezőgazdaság és élelmiszeripar dolgozói megértették, magukávé tették. Mindezek nyomán tovább növekedett a termelési kedv, a parasztság politikai aktivitása. Jó hatással volt a parasztság politikai aktivitására, a termelési kedvére a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa. A kongresszus előkészületei, majd pedig a területi szövetségek megalakítása idején kibontakozott széles körű eszmecsere, jól szolgálta az ebben az évben született nagy horderejű intézkedések megértését. Parasztságunk ezeken az eszmecseréken tanúbizonyságot tett politikai érettségéről, arról, hogy helyesli és követi pártunk, kormányunk politikáját. Az eredményekben természetesen benne van az árintézkedések kedvező hatása, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar műszaki-anyagi ellátásának javulása, a dolgozók jövedelmének, élet- színvonalának emelkedése. A z idei esztendő sem volt azonban problémamentes sem a mezőgazdaságban, sem pedig az élelmiszeriparban.. igaz, a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok nagy többsége megszilárdult, eredményeden zárja az évet. A termelőszövetkezetek egyharmada, az állami gazdaságok egyötöde azonban továbbra is alacsony színvonalon gazdálkodik. Ezekben a gazdaságokban magasak a költségek, alacsony a gazdálkodás hatásfoka. A sertéshús-termelés növelésében csak kezdetleges eredmények vannak. Alacsony a takarmányok, faképp az abraktakarmányok hasznosulása. A rét- és legelőgazdálkodásban ig szerény az előrehaladás. A mezőgazdasági nagyüzemek és az értékesítő, feldolgozó. felvásárló vállalatok kapcsolatában van ugyan fejlődés, de ez sem kielégítő. A különféle vállalatok kooperációjában, együttműködésében sok még a tennivaló. ét hit ofAűsik Január (A szó eredetéről és történetéről) A naptári év első hónapját a január névvel nevezzük meg. A régebbi kalendáriumokban a testesebb januá- rius hangalak volt olvasható. Ez a hosszabb hangsor jól árulkodik szavunk eredetéről is. A név magyar változata a latin januárius Szóból rövidült meg. Ismeretes, hogy a hónapok nevét a latinok naptárából vettük át mi is. Julius Caesar reformja óta a januárius a rómaiaknál is az első helyet foglalta el a hónapok rendjében. Az év első hónapja a római mitológia kétarcú istenétől, Janustól kapta a nevét. A minden kezdet istenének szobra állt a városok és épületek bejáratánál; ő volt a kezdet, de egyik arcával a múltba is tekintett. A nagy latin költő, Ovidius szerint ez az isten méltán adott nevet a naptári év első hónapjának. Az sem véletlen tehát, hogy a legrégibb nyomtatott kalendáriumban (1439 írta Johann von Gmünden, később fatáblákra nyomva jelent meg) a január hónaphoz társított ábrázoláson is kétarcú alakot látunk; a metszet készítője ezzel is arra figyelmeztetett, hogy a január hó nevében Janus isten' neve rejtőzik. A régi kalendáriumokban • latin név mellett más elnevezések is olvashatók. A csillagképek is szerepet ját- Mottak a megnevezésben, s ennek alapján nyerte az első hónap a Vízöntő hava nevet. Nagyapáink idejében kiadott naptárakban olvashatjuk még a következő neveket: Télhó, Előhó, Főhó, Tél elő hava, Nagyboldogasszony hava. A nyelvújítók a franciák köztársasági naptárának hatására a természeti jelenségekre, a mezőgazdasági munkákra utaló magyar szavakkal akarták elnevezni a hónapokat, s ennek alapján adták a január hónak a Zú- zoros, a Jeges, a Jégtönös, a Zúzmoros neveket. A „Magyar Hazai Vándor•" kalendárium az 1830-as években szinte valamennyi elnevezést a január hó lapjához társítja. Később elmaradnak a különböző nevek, s egyedül a nemzetközi január szó szerepel az újabb naptárokban. A hónapok elnevezésére szolgáló szavak története tud arról a furcsa kísérletről is, amely a magyar történelem nagy alakjainak nevével kívánta megnevezni az egyes hónapokat. Persze, az sem véletlen, hogy az egyik újító „Árpádnak tulajdonítá az elsőséget”, s ezért a január név helyett azt ajánlja, hogy nevezzék ezt a hónapot Árpád havának. Ha a régi kalendáriumok lapjait forgatjuk, azt is tapasztalhatjuk. hogy a január hóhoz is sokféle jövendölést, időjóslást tartalmazó rovatot csatoltak. Különösen jeles nan volt emberi a hónapban Vince és Pál napja, 9 így megértjük, hogy a magyar szóláskincsben is oly gyakran neE problémák megoldása a | következő időszak legfőbb I feladatai közé sorolható és kapcsolatosak a gazdaságirányítás új rendszerének célkitűzéseivel is. Eddig számos intézkedés történt a kedvezőtlen tendenciák fokozatos felszámolására. Az új termelőszövetkezeti törvény, a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvény, a mezőgazdasági nagyüzemek állami támogatásának új rendszere, a mező- gazdasági termények és termékek felvásárlási árának 8 százalékos emelése, a fogyasztói árváltozások, a földadó új rendszere mind azt szolgálják, hogy a kedvezőtlen jelenségek fokozatosan megszűnjenek és így a mező- gazdaság, illetve az élelmiszeripar lehetőségei jobban hasznosuljanak. Javuljon a gazdálkodás hatásfoka, hatékonysága, csökkenjenek a költségek. Az említett intézkedések kedvező hatásával már a legközelebbi időben számolunk is. Ezeket veszi figyelembe a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar 1968, évi terve, célkitűzése. Arra számítunk, hogy 1968-ban, 1967-hez hasonlítva, a mezőgazdaság termelése 3 —4 százalékkal, az állam számára felvásárolt áruk volumene 4 százalékkal, az élelmiszeripar 5—6 százalékkal, az elsődleges faiparé pedig 4—5 százalékkal nő. Célkitűzéseink feltételei reálisan adottak, illetve megteremthetők. Adott a gyakorlatban is kipróbált helyes agrárpolitikánk, az új mechanizmus teremtette lehetőségek, a termelési kedv és a jó politikai hangulat. Adott az is. hogy az idei év őszén a kenyérgabona vetéstervi előirányzata teljesült. Az őszi mélyszántást a gazdaságok nagy többsége teljes egészében elvégezte. Adott az is. hogy széles közvéleményünk elfogadta és megértette a gaz daságárányítás reformjának szükségességét. A mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari vállalatok (szövetkezetek) kellően felkészültek az új mechanizmussal kapcsolatos intézkedésekre. teendőkre Egyszóval, a mezőgazdaság, és az élelmiszeripar kellően felkészült arra. hogy eleget tegyen az 1968-as esztendőben .is legfőbb gazdaságpolitikai és szövetkezetpolitikai követelményeinek. A mezőgazdaság, illetve élelmiszeripar termelése műszaki-anyagi megalapozását továbbra is központi feladatnak tekintjük. Ezzel számol a terv is. A beruházások egyötöde ezekben az ágazatokban valósul meg. több mint 10 milliárd forint értékben. Javul mind a mezőgazdasági, mind pedig az élelmiszeripari üzemek gépellátottsága, gépesítésük színvonala. A korábbi éveknél nagyobb lehe tőségek kínálkoznak a műtrágya-, illetve a növényvé- dőszer-ellátás térületén is. A feladatok nagyok, eh*• hez szükséges feltételek biztosítottak. Ezeket, ha jól hasznosítjuk, jól sáfárkodunk meglevő lehetőségeinkkel. a célkitűzések túlszárnyalhatok és a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar 1968- ban is megfelelhet a várakozásoknak. eleget tehet a vele szemben támasztott követelményeknek. f Ca> CL találkozunk ezekkel vekkel. A sok szólásváltozat közül csak a két legelterjedtebbet idézzük most: Ha Pál fordul köddel, ember pusztul döggel. — Ha fényes a Vince, megtelik a pince. Ezzel a rövid közleménynyel régi adósságunkat Is törleszteni kívántuk. Egyik olvasónk azt kérte ugyanis, hogy a hónapok nevéről is adjunk „nyelvi magyarázatot”. ígérjük hogy a többi hónap nevének etimológiájára is sört kerítünk a hónapok időrendje szerint. Dr. Bakos József tanszékvezető főiskolai tanár, a nyelvészeti tudományok kandidátusa ... hogy nálunk teljesen felesleges dolog boldog «j évet. axem hogy BUÉK-ot kívánni, mert nálunk mindig az az év volt € jó, ami volt, pedig amíg volt, volt képünk annyit szidm, hogy csoda, hogy volt ereje kibírni. — Ugyan kérem... Mit várhat az ember? Üj év? Mi az, hogy új? Nekem kérem spéciéi nagyon jó volt az a régi, ia- mertem, megszoktam, s most tessék, mire megszoktam, már megint itt az új... Ez a kibírhatatlan kérem, ebben a társadalomban,.. Itt mindig változik valami. Már egy év se jó nekik csak egy évig... Na nem? Valahogy így lehet összefoglalni azt a monológot, amivel búcsúztatjuk az óévet és pisze figyelemmel várjuk az újat, mert mit lehet tudni, hátha nem lesz majd pletyka abban az új évben ... Nos, Boldog Űj Pletykát kívánok, mert megnyugtathatok mindenkit, hogy ebben az országban, amilyen boldogan pletykáltunk az óévben, pont olyan boldogan pletykálhatunk az újban is. Mert pletykára termett nép a magyar! ... mert mit lehet tudni, hátha az új esztendőben nem lesz fúrás? Nos, Boldog Űj Fúrást kívánok, mert megnyugtathatok mindenkit, hogy igenis lesz fúrás a boldog új esztendőben is, mert mi furtonfúrt fúrunk, s mert ha a föld isten kalapja, akkor a fúrás a bokréta rajta, ha ki nem fúrtuk a bokrétát arról a kalapról, mondván, egy modern isten a Műanyag Ktsz művirágait hordja a műbőrből készült kalap mellé! S nem holmi háztájiból való maszekbokrétát... ■. . mert mit lehet tudni, jön ez az új mechanizmus és akkor az ember csak felveszi a telefont és máris jön a szerelő és az ember máris nem tud jóízűt káromkodni, szidva a szolgáltatóipar le- és felmenő szolgáltatásait? Nos. Boldog Űj Káromkodást kívánok, mert nekem biztos értesüléseim vannak arra nézve, hogy ezután is nyugodtan felvehetjük még egy jó ideig a telefont ha bevezették! — és káromkodhatunk is utána és közben, mert a szolgáltató nem, jen, hogy szolgáltasson, nem ér rá, hogy szolgáltasson, meri éppen jelentős tűlyukasztási szerződése van egy nyugati céggel, amely szerződés valutát hoz a szolgáltató vállalatnak es ideggörcsöt a szolgáltatást óhajtónak... ... mert mit lehet tudni, képesek egyszerűen csak egy könyörgő levelet írni ezek a tanácsiak, amelyben sírva-riva kérik majd az embert, hogy foglalja már el azt a háromszoba- összkomfortot verandával, még a költözést is fizetik? Nos, nem kell félni a könyörgő levéltől és attól sem, hogy egyik napról a másikra, mondjuk december 31-ről január 1-re megváltozik a tanácsoknál a nyomtatványok nyelve. Továbbra is összekoccant térddel olvashatjuk majd az idézést, ugyan nem bűnügyben, de az is lehet, mert ott a fenyegetés is « nyomtatványon. És nem csak a tanácsoknál, más hivatalban sem fog megváltozni a levelek stílusa és nyelve, tehát Boldog Űj Idegességet, ha levelet hoz a posta a Hivataltól... ... mert mit lehet tudni, bemegy az ember a boltba, kér tíz deka parizert, kap tíz és fél dekát és csak tízet kell fizetni .., Utóvégre olyan rendeletek születtek ugye, amelyek,.. Nos, Boldog Űj Parizert és minden mást, valamint higgadt háborgást lehetőséget, mint boldogságot. Desz még az a parizer kilenc deka, papírral együtt is, s lehet azért még fizetni tizenegy és fél dekát is, mert nálunk nem csak a gumi, de a parizer is nyúlik... mármint, ha az eladó a saját zsebébe nyúlik, hogy oda tegye a különbözetet. ...mert mit lehet tudni, hátha mégis jobb lesz, mint tavaly volt, és akkor az ember feleslegesen fecsegett végig az óévből jó néhány hetet, sőt hónapot? Nos ... hogy is mondjam ... Szóval... egyébként az a véleményem... nos, hogy ez meg lehet. Ez azért előfordulhat, bármennyire is vigyázunk. Ilyen veszéllyel számolni kell valóban, mert ténylegesen előfordulhat, hogy jobb lesz, valamivel jobb, jobban jobb, sőt nagyon jobban jobb. Dehet, előfordulhat, ezzel számolni kell. De hát minden rosszat azért én sem ígérhetek, csak annyit, hogy bízzunk magunkban, kedves olvasóim, bízzunk... Utóvégre, mi csináljuk ezt az új gazdasági mechanizmust, s ha mi csináljuk, majd akkor úgy csináljuk, hogy legyen okunk és lehetőségünk mozgásra, meg „naugyenemmegmondtam” megjegyzésekre is. Ez a magunk mechanizmusa, magunknak csináljuk! A magam részéről azonban szilárdan hiszem, hogy e rovat keretében továbbra is lesz célja véleményemnek, sőt talán értelme is, több értelme, mint eddig volt, mert azért a Boldog Űj Esztendőben ezen a téren sem árt egy kis változás. BUÉK, azaz Bocsánat, Űj és Értelmes írásokat Kémek az olvasók tőlem. Ha az olyan könnyen menne. Nem új mechanizmus eZj kérem... De ígéri, hogy megpróbáljál Kommentár nélkül közreadom szilveszterem történetét. Reggel 7 óra. Kellemes év végénk ígérkezik. Néhány baráti házaspárt hívtunk meg estére, piknik alapon. Csupa régi cimborát. és édes kis asszonyt. 9 óra. Megjelenik Pali bácsi, az öreg hivatalsegéd. Zsebében üveg, a fejében nyomás. Visszautasítanám, de sírva fakad, hogy őt lenézik. Tiszteletem jeléül megittam vele egy kupica kisüstit. 10 óra. Az osztályvezetőm hívat. Megköszöni munkámat, számít rám a jövő évben. Egy barack. 11 óra. A főosztályon búcsúztatjuk az óévet. Két pohár abasári. 12 óra. Csoport-megbeszéííihffsíteRi anziksz lés, az év értékelése. Egy vermut, két konyak. 13 óra. A kapun kilépve, volt osztálytársamba, Ács Laciba ütközöm. Megesküszik, hogy a villamos alá veti magát, ha legrégibb barátja nem tér be vele a presszóba egy koccintásra. Két üveg sör, két konyak. 15 óra. A gyerekekért eljött apósom, a nyugdíjas kefekötő. Egy üveg olasz- rizling. Mintha három gyereket látnék, pedig csak kettőről tudok. Meg kell kérdeznem a feleségemet. Csak el ne felejtsem! 16 óra. A lakótelep gondnoka érkezik. Inkább a töményt szereti. Két cseresznye. 1"—79 óra. Hiába, népszerű ember vagyok. Felkeresett két kollégám, megjött a sógor, benézett a jobb alsó, a bal felső és a szemben lévő szomszéd, a házfelügyelő és a fűtő. Badacsonyi kéknyelű, szüva ás ki tudja még mi! 20 óra. Feleségem és 0 sógorom gyengéden elhelyez a fürdőkádban, mert mindjárt itt lesznek a vendégek. Nincs más vágyam: aludni’ Január 1. 6 óra. Most ébredek, frissen, kipihenten, bár * Vád kissé kemény von Für^ő, borotválkozás után körülnézek a lakásban. Tele van horkoló vendégekkel. Nem értem, miért iszik az, aki nem bírja!? (Erős) 1967. december 31., vasáru#
