Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
Vitazal a dennámii estéken Szomszédolás helyett — földművelők „akadémiája” AZ EBÉDSZÜNETBEN fogatosok, gyalogmunkások, hivatalos ügyeket intéző szövetkezeti tagok rögtönzött tapasztalatcseréiébe cseppentem Dormándon. Épp arról váltották a szót; mi is lesz a a télen és jövőre? Valóban, mi is lesz, hogyan látják most a téli napok, esték programját? — Azt hiszem, nagyobb zaj lesz a télen, este is. mint korábban volt. — vélekedik egy kucsmás férfi. — Miért, máskor olyan csendes itt a tél? — ... Hát meglehetősen. Aka<j egy-két disznótor, meg a szilveszter. Aztán csak olyan csendes szomszédolás... már akinek kedve van kimozdulni a hideg estébe. ’ — Ha ide jönne telente, azt látná, \ hogy hét-nyclc óra után már elsötétednek az ablakok. Csak az utcai lámpák világítanak ilyenkor. Pihen a falu. — De az előbb mintha azt mondták volna, hogy az idei tél zajosabb estéket ígér. Többen helyeselnek Valóban, mint mondják: jó néhány olyan kérdést kell megvitatni a tavaszi munkák elkezdéséig, amely a falut, a szövetkezetét érintő legfontosabb aggodalmakat tisztázza. Godó József, a dormándi Béke Tsz elnöke, a vitatkozóktól néhány méternyire, íróasztal mellett éppen rendeleteket böngész. — Megkértek, hogy a tsz- akadémia hallgatóinak tartsak előadást a földtörvényről. — Ez most a legégetőbb kérdés? — Igen! Sok az ellentmondás, s nagy a tájékozatlanság. Vannak, akik a belterületet féltik az „államosítástól”. Mások, akik a tsz-szer- vezésmél elhagyták a földet, most sorra követelik a járadékot ... Igen sok vitás kérdés akad a föld körül, ezekre most, az új törvény alapján pontot lehet tenni. — Ezek szerint tehát nagy érdeklődés és vita várható a tsz-akadémián. — NAGYON VALÓSZÍNŰ feleli a tsz-elnök —, Jászén ezt a gyűlést már közkívánatra ismételjük meg. — !? — A pártoktatásnál ugyanis már napirendre került ez a kérdés. — De hát ott csak kevesen hallgathatták meg. Ezért kell újból visszatérni a rendeletre? — Hivatalosan .;. kevesen, hiszen az időszerű kérdések tanfolyamán csak 22-en tanulnak. De amikor az új tsz- törvényt és a földtörvényt tárgyaltuk, össze kellett nyitni az irodákat, mert 02-en jöttek el. Minden különösebb szervezés nélkül és megígérték, hogy legközelebb is itt találkozunk: tervezni, vitatkozni, okoskodni. Ezeken az előadásokon, rendeletismertetéseken, tanfolyamokon tehát újra és újra felcsap a vita lángía és a szomszédolás pletykái helyett fontos kérdésekben hallatják szavukat a dormándi szövetkezeti gazdák. — Kérem ... Rólunk van szó. nem ülhetünk otthon — nipz'deetáv a vitába bekapcsolódó szövetkezetiek, akik már most is türelmetlenül váriák mikor Jmriil sor a tél’ esték má<-:k boo’mn, témájára pz űi t°rm"1Ä“zövet- krzetí alapszabály kidolgozá sára. _ EZ EGY KICSIT még odább van — magyarázza Godó József —, de több vitát, gyűlést tartunk ez ügyben is a télen. Az előadók már felkészültek, a járási tanács is sezffett ebben .. Re- mé’hető hogy a helyi viszonyoknak mrefele'ő a’apsza- bálvt sikerül nwH pUo®»d.nJ a iamiári, vagy februári közgyűlésen. 4 Mmmsiß december 21., csütörtök — Előreláthatólag milyen kérdések körül folyik majd a legélénkebb vita? — Ezt próbálom én is kipuhatolni, az emberek véleményéből és a rendeletekből, — válaszol a tsz-elnök, — úgy gondolom, nem eléggé világos még, hogy kir.ek mennyi fizetett szabadság jár majd, milyen legyen a háztáji gazdaság nagysága. Valószínű, olyan aggodalmakat is el kell mard oszlatni többek között: a tsz tud-e megfelelő munkát biztosítani. hogy a nyugdíjhoz. a háztájihoz 150 nauot dolgozhassanak az emberek? Az asszonyok most éppen dohánycsomózással kereshetnek, mások a gépek javításával, de valószínű, jövőre már megoldható lesz legtöbb tsz— Már öt hónapja nem fizetett lakbért. — Elfelejtettem. — Mikor fizeti ki? — Ne sürgessenek, kérem, majd kií'zetern. Akad néhány lakó Gyöngyösön, aki rendszeresen „elfelejti” a lakbért kifizetni. Van közöttük olyan is: akinek a havi jövedelme néhány ezer forint. ~k — Évente mintegy te** és fél millió forint össze;*! hit- bért szedünk be, de a költségvetés négymillió — mondja Marosán Lajos, az Ingatlan- kezelő Vállalat igazgatója. — — A két adat azt is mulatja, hogy mennyivel járul hozzá az állam a, lakások fenntartásához Persze, erek a számok csak a mi váróé1 mkra érvényesek. A régebbi lakások állagának megőrzése, javítása a lakbéreSfinefc mintegy tízszeresébe kerül. Ebben az összegben nincs benne a felújítások költsége. — Az új lakásoknál nincs semmi gondjuk? — Sajnos, van.. Elég gyakori eset, hogy a parketta tönkremegy, a csőrepedés sem ritka, kibuknak rejtett hibák is, amiknek egy része a hanyag szerelésből származik. Csak a parkettázásra és a vízvezeték-szerelési munkákra évente több mint félmilliót költünk. Nagyon kevesen gondolnák, hogy ez így van. ★ Mint ahogy valószínűleg azt is kevesen tudják, hogy a közüzemi díjak mennyi pénzt emésztenek fel. Ilyenek a vízdíj, a csatorna használatának. a közös helyiségek világításának és a szemét el- hordásának a díjai. Minderre évente egymilliót kell kifizetni, és ebből csupán kétszázezer forint térül meg a lakóktól. A déli városrészben a házak p'ncefolyosóinak egy részét téglával rakták ki. A favágás miatt a tégla tönkrement. ki kellett cserélni, betont kellett önteni a helyére. Ez a költség is az ingatlankezelőre hárul. Tiltsák talán meg a favágást? Azt nem lehet. Viszont az épületek tervezésekor gondolni kellene ilyen dologra is. ★ Szellemesnek szánt felirat: „Isten hat nap alatt teremtette a világot, meg is látszik rajta.” A szobák falait hasonló és még ennél is rosszabb felírássá] díszítette a lakó. Kedvtelésből. Utóvégre saját lakásában azt cs nál. amit akar. Vagy talán — mégse? Megtörtént az is, hogy az ‘ egyik bérlő olyan csekkel tag „teljes” foglalkoztatottsága. — Ezzel tehát teljes a téli program? — NEM EGÉSZEN. Hiszen a joolitikai, szakmai vitákon kívül ez évben is megrendezzük a téli tanfolyamot, sokan nézik a televízió mezőgazdasági és politikai tárgyú adásait, a művelődési házban remélhetőleg sikerrel működik majd a tsz-akadémia. Ezenkívül az alkalmi előadások. viták s nem utolsósorban a könyvek is élenkebbé, változatosabbá teszik a falu lakóinak téli estéit — sorolja a lehetőségeket a tsz elnöke. r Ez úgy véljük, ezerszerte hasznosabb lesz... pz eddig szokásos szomszédolásnál. Kovács Endre akarta Igazolni a lakbér befizetését, aminek összegét másvalaki adta postára. A v-.-sjén ő volt megsértődve a „gyanúsítgatás” miatt. Hogy mernek ilyet feltételezni róís! A bizonyítási eljárás után szelídült csak meg. ★ — A több mint kétezer bérlő között csak egészen kis töredék az, akivel problémáink vannak. Nagyon ritkán íordvi elő. hogy panasz- srai jön hozzánk valaki a társára. Azok a családok, amelyek évek óta együtt laknak egy házban, már törődnek egymással. Azt is megértik, ha valahol névnapot vagy eljegyzést tartanak. A házfelügyelők is sokkal inkább „családtagnak” számítanak, mint „házmesternek”. ★ Akad még ma is bömbölő rádió, amely reggeltől napestig egyhuzamban rengeti a ház falait, pihenésre nem adva alkalmat Nyáron, a nyitott ablakok mellett sem kellemes ez, de még rosszabb a hűvös idő beálltával, amikor mindenki a négy fal közé szorul. Ezek ellen a „rádiós kalózok” ellen még a jól szigetelt falak sem nyújtanának védelmet, nem még a közismerten tojáshéj vékonyságú közfalak. Időnként a magukról megfeledkező gyermekek is kirobbantanak veszekedést a szomszédok között. A három műszakban járók miattuk nem tudnak esetenként pihenni, hiszen a rossz idő beálltával csak a lépcsőház vagy a folyosó ad a gyerekeknek játékra lehetőséget. Persze, más a játék és meg'nt más a fékeveszett ricsajozás. ★ — Akad azért nézeteltérés a lakók és vállalat között. A legtöbbször a fölösleges tűzhelyek és a kályhák, valamint a fürdőszobai hengerek javítása miatt. A lakók jó része leadná a tűzhelyet és a kályháikat, de nem tuAz egri egészségügyi dolgozók sportköre, az Egri Len- dület, nem tartozik a nagy sportkörök közé, szerényen, csendben jött létre, köze! tíz esztendővel ezelőtt, néhány sportot kedvelő kórházi dolgozó kezdeményezésére. Nincsenek világrengető erényei. női kézilabda-csapa Juk azonban évről évre az NB II. élvonalában foglal helvet, a tekézők pedig standard részt vevői a megyei bajnokságnak. Ami különös és papírra kívánkozik: ez a kis sport- egyesület példát mutatott a többiek számára abban, hogy a sült galambra várás helyett hogyan kell saját erőből gazdálkodni, hogyan lehet eredményes társadalmi munkát szervezni' 1960-ban ugyan’s a jelenlegi egészség- ügyi szakiskola melletti terüdunk azokkal mát kezdeni Most is legalább százötven tűzhely sorakozik a folyosókon és a lépcsőházakban Nem kell a Bizomány5 Áruháznak, könyvjóváírásoal sem akarja átvenni tőlüi.k senki. Hová tegyük a tűzhelyeket? A fürdőszoba-hengereket pedig a lakóiknak kellene megjavíttatniuk, ezt nem értik meg. Még arról szeretnék szólni, hogy a mi dolgozóink által végzett javításoknál legyenek igényesebbek a bérlők. Csak azt a munkát vegyék át, amit minőségileg kifogástalan módon végeztéiéi a dolgozóink. Mi n?m tudunk minden javítást ellenőrizni, ehhez nincs időnk A bérlők viszont ne úgy fogják fel, hogy a javítással valamiféle szívességet tett a vállalat nekik, amit olyannak kell elfogadni, amilyen. ★ „Drága” dolog az állami lakás, bizonyára kiderült az elmondottakból. Vannalc. akik valamiféle szociális juttatásnak tekintik a lakást amiért felelősséggel nem tartoznak. Szerencsére a „rendes” bérlők adják ki a túlnyomó többséget. Még csak annyit: évente több mint százezer forintot dobunk ki csak Gyöngyösön a fölöslegesen felszerelt tűzhelyek és kályhák miatt. Van olyan bérlő is. aki a tűzhelyét Hajdúszoboszlóra „utaztatta”, mert nem tudta no) elhelyezni. Két megoldás látszik észszerűnek. Vagy gáztüzelésű (palackos) tűzhelyeket adjunk a konyhákba, aminek ára szinte azonos a hagyományos tűzhelyek árával, vagy csak azokba a lakásodba szereljenek be tűzhelyet, amelyekbe a bérlők kérik. Évente százezer forintot kidobni értelmetlenül, kicsit soknak tűnik. A „vaskalaposság” sem ■■ bérlőnek, sem az építtetőne'- nem vál'k dicsőségére, kü'c- nösen, ha az „drága múld - ságnak” bizonyul. G. Molnár Ferenc létén, majd 1983-ban a megyei kórház tündérparti kertiében kézilabda-pályát építettek a sportkör tagjai, amely mellé később fedett tekécsarnok. öltözőéoiileiek és klubhelyiség létesült. A pálya alapos forgalmat bonyolít le. Itt tartja edzéseit az Epri Lendület, az Egri Tanárképző, itt játszanjk osztályozó és városi bajnoki, valamint kispályás labdarúgó-mérkőzéseket, itt tartja testnevelési óráit az egészségügyi szakiskola és kézi- labdaőráit az Egri Tanárképző Főiskola testnevelési tanszéke. Sajnos, a pályát északról és keletről körülvevő, több évtizeddel ezelőtt fe'épílett támfal a közelmúltban megrokkant, s az illetékes hatóságok — a szakemberek véleményének meghallgatása után — a pályát életveszélyesnek minősítették és betiltották. Ezzel a sportkör érthetően nehéz helyzetbe jutott, sőt mondhatni: további működése is veszélyben forog (elmaradnak a bérleti díjak, a rendezvényi bevételek, a kézilabdázók és a kispályás labdarúgók részére új pályák után kell nézni és fizetni a tetemes pályabért — erre azonban a szűkös költségvetés nem nyújt módot!) A sportkör lelkes vezetői nem akarnak belenyugodni a történtekbe, újabb megolA megyei LSZ újjáválasztott elnöksége legutóbbi ülésén Jávori József titkár előterjesztésében . megtárgyalta az 1968. évre szóló munkatervet. s megválasztotta a különböző bizottságokat. A tanácskozáson részt vett Pusztai László, a megyei TS elnöke is. Az elnökség — többek között — elhatározta, hogy 1969-től folyamatosan, tartalék bajnokságot ír ki a megye N3-s cáapatai részére. Megállapította az 1968. évi bajnokságok létszámait. Eszerint a megyei I. osztály továbbra is 16 együttesből áll, s ezzel párhuzamosan folyik a megyei ifjúsági bajnokság 15 csapat részvételével (a Gagarin SE-nek nincs ifjúsági együttese). Ezzel szemben a megyei II. osztály keleti és nyugati csoportjában 14—14 főre emelték a részt vevő csapatok létszámát. A nyugati csoportot ezután is a hatvani LSZ. míg a keletit a megyei LSZ irányítja. A nyugati csoport „vezérkara”: Barcs Sándor, Baráti József, Fehér István, Daru Zsigmond. Damóczi Károly, Szegedi Árpád, Kezes Imre, Sípos István, Megalakult a megyei NB III-as bizottság, amelynek tagjai a következők: dr. He- vesy György, Jávori József, Barcs Sándor, Kezes Imre, Videfalvy János. A megyei JT „tisztikara” a következő. Elnök: Kántor Imre, elnökhelyettes: Kezes Imre, titkár: Paksi András, tagjai: dr. Simon József. Halmai László. Barcs Sándor, Éli Viktor, Szegedi Árpád, Mészáros József. Szamosvöl- gyi László. A küldő bízott ság elnöke: Videfalvy János Az elnökség tudomásul dást keresve, újabb terveken törik a fejüket! Szerintük az egészségügyi Szakiskola északi oldalán, az úgynevezett Lenin-udvarban néhány fa és, néhány dűlede- ző mellékhelyiség eltávolítása után új pályát iehetne építeni, s ez a jvaslat a mai létesítmény-ínséges időkben alaposan megfontolandó! Az új pályával sokát nyerne a tornaterem nélküli egészségügyi szakiskola 200 növendéke is, akik számára a testnevelés. a testmozgás szinte elengedhetetlenül szükséges. Az elképzelések megvalósítását azonban két dolog akadályozza. Az egyik: a terület az Ingatlankezelő Vállalat tulajdonában van. A másik: a pályaépítésre kiszemelt területen a megyei kórház távlati tervében egy olajfűtéses üzemanyagraktár létesítése szerepel. Az is igaz azonban, hogyha a tárolót körülbelül tíz méterrel odébb építenék fel — nem keresztezné a pályaépítési terveket.A megyei sportszervek támogatják és anyagilag is segítik az Egri Lendület pályaépítési törekvéseit, s úgy véljük: a megyei kórház vezetői, valamint az Ingatlan- kezelő Vállalat is megértőén kezeli majd az egészségügyi sportlétesítmény ügyét. Ebben az esetben már 1968-ban új pályával gazdagodhatna a város és a megye sportja! vette, hogy Batha Antal, a fegyelmi bizottság eddigi elnöke, tízéves működés után, egyéb elfoglaltság miatt lemondott tisztségérőL Az elnöki tisztséget a jövőben Lé- vay András tölti be és Batha Antal lesz a helyettese. A fegyelmi bizottság további tagjai: Princz József Mátyási , Gábor, Tóthpál József, Takács Ferenc. Soós László. A JT delegáltja: Kántor Imre. A megyei edző bizottság öt tagból áll. elnöke: Csizmánk Imre, helyettese: Szentmar- jay Tibor, tagjai: Pogor.yi Lajos. Ali István, Lisztóczky Péter A legnagyobb létszámú az összevont .MNK- és ifjúsági bizottság. Ennek elnöke: Jávori József, helyettese: Juhász József, tagjai: Vass Pál, Szigetváry József Balogh Béla, Ali István, Szalai Sándor. Pintér Istváfi. Pará- di Gusztáv, Cséke János Az ú.i elnökség minden hónap első hétfőiének délutánján tartja rendes üléseit. « a labdarúgó-közlöny új formában, ugyancsak havonként jelenik meg. A közlöny nemcsak a fegyelmi határozatokat ismerteti, de a bizottságok köz'eményeit és szakanyagokat is. Az elnökség tudomásul vette, hogy Györgyösön december 8-án 27 fővel játékvezetői tanfolyam kezdődött. Végezetül játékvezetői fegyelmi eseteket tárgyalt az elnökség. Megyeri József ügyét a JT gyöngyösi cso- r-ortiához. Bóöj lázs”’’ Boh/- ky István, Orosz B'.rn és Sufránszki János ügyét a moyvei LSZ fegyelmi bizottságához tette át ükö'vívé'orna Moszkvában Moszkvában, a Sportpalotában, ötezer néző előtt megkezdődött kilenc ország hatvan versenyzőjének ökölvívótornája. Az első napon — a selejtezőn — kéf magyar is szerepelt, mindketten vereséggel kezdtek. Harmatsúlyban Klenovits az első menetben kiütéses vereséget szenvedett a szovjet Gorbalovtól, pehelysúlyban pedig Simon pontozással maradt alul a mexikói Roldan ellen. (MTij December 24-i, ünnepi lapszámunkban kezdjük: PINTÉR ISTVÁN : MÉGSEM i r f Érdekes dokumentumregény Horthy Miklós életéről Ülésezel! a megyei LSZ elnöksége Megalakullak a szövetség bizottságai KIS SPOSHÜR lakók — sols ezerért
