Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-21 / 301. szám

Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Változatlanul segítjük a, kedioztffIon adottságú szövetkezeteket Valutarendszerűnkben a forint urán;tartalmát nem módosítjuk nyereség növelésében, itt az adóteher 70 százalék. Számítottunk arra is, hogy lesznek vállalatok, amelyek kezdetben nem rendelkeznek, vagy al'e rendelkeznek nye­reséggel. Ezeknek lehetőséget adunk — előre rögzített sza­bályok szerint — némi bér­színvonal-növelésre, a nye­reségtől függetlenül. Ez azon­ban csak átmeneti intézke­dés, s kívánatos, hogy ezek a vállalatok is minél hama­rabb gondoskodjanak gazdál­kodásuk hatékonyabbá téte­léről. Az új gazdálkodási rendben megnő a vállalati kockázat, az átmeneti nyeres'gingadó­zis lehetősége, és ezzel együtt meg kell hogy nőjön a nagyobb biztonságra tö­rekvés. mezőgazdasági termelő­szövetkezetek támogatá­sára. A támogatás rendszere alap­jaiban nem változik, ezen belül azonban többet fordí­tunk' a szarvasmarha- és ser­téstenyésztés támogatására. Változatlanul segítjük a ked­vezőtlen adottságú szövetke­zeteket. Gazdaságunk növekedésé­nek egyik fontos feltétele, hogy hosszabb idszak H te­kintve az ország fizetési mér­lege megfelelően kiegyensú­lyozott legyen. Hazánkban a fizetési mérleg alakulásá­nak legfontosabb tényezője a külkereskedelem. Eddigi gazdaságirányítási rendszerünkben a termelő vállalatok nem voltak kel­lően Informáltak a külföl­di piacok értékítéletéről, mi­vel a külföldi árak és bel­földi árak különbségét a ktükereskede'mi vállalatok­nál lebonyolított árk'oeyenlf- tési rendszer a költségvetés terhére rendezte. A gazdasási reformnak komoly lépése, hogy a be’ső és külső piacok kapcsolatát közvetlenné teszik. Ennek érdekében bevezet­jük az egységes külkereske­delmi árszorzókat, továbbá módosítjuk a külkereskede­lem szervezeti formáiét. Az export-import forgalom mintegy 90 százalékát bizo­mányosi formában működő, külkere'k-de'mi és önálló exportjogú termelő vállalatok útján bonyolítjuk le. (Folytatás a 2. oldflril) A pénzügyminiszter ez­után részletesen ismertette az országgy űléssel az 1968. évi költségvetés egyes téte­leit. Hazánk védelmi képes­ségének fenntartására és erő­sítésére 1968. évre 8.4 mil­liárd forintot irányoztunk elő, a rend- és jogbiztonság! kiadásokra 4.1 milliárd fo­rintot kívánunk fordítani. Az Igazgatási szervezet fenntar­tási költsége 2.6 milliárd fo­rintot tesz ki 1908-ban. A költségvetés kiadásainak egynegyedét az állam társa­dalombiztosítási. szociális, egészségügyi, kulturális cé­lok szolgálójára fordítja. E közös társadalmi szükségle­tekre előirányzott összeg nö­vekedése 5.9 százalék. E ki­adások növekedése az 1968-as évben azonos a nemzeti jö­vedelmével A Jövő évben 9 milliárd forinttal többet fordítunk tá-sadalombiziosíiásra, mint a második öléves terv Idején. Ez azt jelenti, hogy e költ­ségvetési előirányzat hét év alatt megkétszereződött. Eb­ben az időszakban a nyugdíj- kiadások 4.6 milliárd forint­tal emelkedtek, a családi pót­lék összegének ismételt eme­lése 1.4 milliárd forint több­letet rótt az államháztartás­ra. Az 1967-ben bevezetésre került gyermekgondozási se­Egéwz pénzügyi politikánk központi célkitűzése a gazda­ság kiegyensúlyozott fejlesz­tése. E politika egyik oldala az eddiginél gyorsabb fejlesz­tés megalapozása másik ol­dala pedig a forint stabilitá­sának biztosítása, a pénz vá­sárlóerejének megőrzése, a nemzetközi tekintélyének erő­sítése, A gazdaság kiegyensúlyo­zott fejlődését, a tervkon­cepciók megvalósulását a jö­vőben a szabályok egybehan­golt működésével fogjuk biz­tosítani. Ennek legfőbb ele­mei: egyfelől a költségvetés, amely széles területen sza­bályozza a fizetőképes ke­resletet, másfelől a körgazda- sági-pénzügyi szabályozó esz­közök, amelyek közvetett módon, a különböző feltéte­lek megteremtésével befolyá­solják a vállalatok döntéseit. A legfőbb szabályozó eszkö­zök az árrendszerben, a jö­vedelemszabályozás rend­szerében, a hitelrendszerben, a külkereskedelmi és deviza- rendszerben érvényesülnek. Az árreform fő célja, hogy a* árarányok ég a költségará­nyok közeledjenek egymás­hoz, hogy az árak figyelembe vet­ték a piac, a kereslet és a kínálat viszonyait, továbbá a gazdaságpolitikai elhatározások is tükröződje­nek bennük. A termelők kö­zött érvényesülő új árak elő­segítik a technika gyorsabb fejlődését, a korszerű gyárt­mányok elterjedését a gaz­daságos felhasználási struk­túra kialakítását. A fennálló termelési és ér­tékesítési adottságok egyes területeken szükségessé tet­ték a belföldi termelés álla­mi támogatását, a: # lynefc különböző formái lesznek: a szén- és ércbányászatban a mages költségek miatt az eszközlekötés! járulék és az illetményadó fizetése alól mentesítjük a vállalatokat, a műanyagiparban a termelési » dotác'ót folyósítunk. Jelen­tős támogatást nyúltunk a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteknek gépek génalkat­részek. műtrágvák és nö­vényvédő szerek b-szerz tjé­hez, A mező'nv’deság a tény­leges köl*s.'.nr>?i alacsonyabb áron iuthat ezekhez a termé­kekhez. A mezőgazdaság sz-má-a azért adtuk e ter- mékpknt tenn’eves kóHsé- g~ik"él pte'éKbaii. net a to-mékek ál­lami f-u.-iSck— i *t,c| árai —— emn’"síik eltolóra — még nr--,f" -i-*®onvabbak az ipa­ri A----­7 T**° -P/-Vrrn fi rf^r Kr» vette az életszínvomal-politi­gély, amelyet az év végéig mintegy harmtncezren. á jö­vő év végéi e pedig várha­tóan 65 ezer dolgozó nő vesz igénybe, jelentősen növelte a betegségi Készpénzsogélye- ket. A társadalmi biztosítás keretében a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok fo­kozatosan hanon’ó jo gokat nyernek mint a munkavi­szonyban állók. ’968 közepén sor kerül a termelőszövetke­zeti tagoknál a családi pót­lék összegének további növe­lésére, a munkwiszonvban állókéval azonos korhatárok megállapítására Ezek a tényezők befolyá­solták a térrádrdeTn,~<»,o«ít'‘- si kiadások jövő évi elő­irányzatát amely kereken 17 milliárd forintot te*z ki * a társsda'mi közös fogyasztás­ra fordított k'adások 50 Szá­sátokét ielrntt. E"As*y?égű zvi célokra 99 m*Htárd forrta* i-á’"”",t e’ő a köVaégvetés, ami töb­bek között azt ltoantl. hogy a kór*”V~ik á"-rn»n"k szá­ma 1790—7600-zsi gya­rapszik a következő ér­ben. A kulturális célokra kereken U milliárd forintot, a taná­csok 1988. évi költségvetési előirányzatára 155 milliárd forintot irányoz elő a költ­ségvetés, ami 8 2 százalék­kal magasabb az dőző évi­nél. kai elhatározásokat. Ennek megfelelően a fogyasztói árak olyan változására kerül sor, amely mellet biztosítható a lakosság — s ezen belül egy- egy társadalmi réteg — egy főre jutó reáljövedelmének és egy keresőre jutó reálbérek tervezett emelkedése. A fogyasztói árak és ter­melői árak közötti kapcsola­tot a forgalmiadó-rendszer biztosítja. Az új forgalmiadó- rendszer a fogyasztói árak nivelláiósát jelenti, melyet elsősorban a cikkcsoporton belüli helyes — a ráfordítá­Figyelembe véve a január 1-1 említett árcsökkenéseket és az év közi várható összes árváltozásokat, 1960-ban n teljes kiskereskedelmi forga­lomra és szolgáltatásokra vetítve éves átlagban az ár­színvonal 1—2 százalékos emelkedése várható, amelyet a bér- és életszínvonalpoli­tikát megalapozó előirányza­tok mindenekelőtt a bérek növelési előirányzatában megfelelően számításba vet­tek. Ez azt jelenti, hogy az árak változását is számításba véve 1968-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelmének mintegy 3—4 százalékos, a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbérének 1,3 —2 százalékos növelése va­lósul meg. Különös f gyeimet forr­tunk a jövő évben a lakos­ság áruellátására. Gondos­kodtunk megfelelő árutarta­lékokról. A szokásosan ter­vezettnél akér néhány mil­liárd forinttal nagyobb áru­forgalom is lebonyolódhat zavartalanul. Néhány — je­lenleg is szűkén rendelke­zésre álló —- te-méklól el­tekintve az árufedezet telje­sen kielégítő, a lakosság nyugodt ellátása biztosított lesz. A vállalatok eddig a meg­termelt tiszta jövedelmet majdnem teljes egészébe í befizették az állami költség- vetésbe, s csak igen kis részét használhatták fel közvetlenül saját céljaikra. Ha a terve­zettnél kevesebb vagy több jövedelmük keletkezett, a különbség majdnem kizáró­lag a költségvetés javára vagy te-hére vált, mert a vállalatoknál viss7at~rth"to nyereség nagysága al'g vál­tozott. Igaz hogy ha a v'l- lalatok több t'^zta jövedel­met real!záltav. akkor a költségvetés több forrással si arányokhoz igazodó — ár­arányok kialakítása tesz szükségessé. Ugyanakkor a jelenlegi 2500 forgalniíadó- kulcs kb, 1000-re csökken és a ruházati termékeknél meg­szűnik a 10 000-nyi adótétel. A forgalmiadó-refonn so­rán a túlzott fogyasztói ár­mozgások elkerülésére töre­kedtünk. Számításaink sze­rint a forgnimifiíló-változások miatt az. érintett forgalom­nak mintegy 10 százalékában következik be ó-emelkedés, közel 1,4 mtUiárd forint ki­hatással, de ezzel szemben az érintett forgalom kö­zel . 33 százalékánál kö­vetkezik be árcsökkenés, mintegy 20 mlliárd fo­rint kihatással, összességében tehát a for­galmi adó ösezvolumcnét ez alkalommal az állam több mint 600 millió forinttal csök­kenti, s ennek számottevő ár- mérséklő hatása lesz. Az árreform jellemző vo­nása a rugalmasabb ' árme­chanizmus bevezetése is. A legfontosabb alapanyagok és használati cikkek árát to­vábbra is központilag álla­pítják meg. Lesznek termé­kek, amelyeknek árát a vál­lalatok — a hatósági előírá­sok betartásával — bizonyos korlátok között változtathat­ják és lesznek szabadáras termékek. Ahol az árak sza­bad mozgása megengedett, ott a kereslet-kínálati viszo­nyoktól függően bizonyos ár­emelkedés és árcsökkenés is bekövetkezhet az év folya­mán. A szabad árak mozgása az árszínvonalat 2—3 száza­lékkal növelheti. Ennek el­lensúlyozására január 2-án jelentős hatósági intézkedé­sekre kerül sor amelynek eredményeként a fogyasztói árszínvonal valamelyest csökkenni fog. A hatósági árak körében tervezett árcsökkentések a következő területekre terjed­nek ki. Csökken egves alap­vető élelmiszerek ára: pél­dául kilogrammonként G6 forintról 50 forintra csökken a vaj. átlag 18 százalékkal a sajtfélék, kilogrammonként 5 forinttal a cukor, kilogram­monként 3—4 fo-!nttal a vá­gott csirke ára. Leszállítjuk rendelkezett, és több lehe­tősége volt a közös társadal­mi célok kielégítésére —- Új gyárak, lakások, kórházak, iskolák építésére — a tár­sadalomnak együttesen tehát 'ez előnyös volt. De ez köz­vetett érdekelts'g, amelynek kapcsolatát a dolgozók nehe­zen érzékelhették. Ebben a közvetett , érdekeltségben mindenki majdnem egyfor­mán járt jól. vagy rosszul — függetlenül attól, hozy a jól dolgozó, vagy kevesebb ered- ményt felmutató vállalati kollektívához tartozott. Az elmúlt években már sok változás történt, s a közvet­len érdekeltség növekedett, de nem eléggé. Ha az 1908. Ezek a — már ismert, de most szélesebb körben kiter­jesztett — elemek azt feje­zik ká, hogy csak olyan vál­lalat tekinthető működőké­pesnek, amelyik a társada­lom számira legalább ezt a minimális tiszta jövedelmet létrehozza. Ezeken kívül já­radék jellegű elvonás is van néhány területen; pé'dául a kőolajtermékek árába be­épített útadó. Amj a vállalat működése során elért nyereséget illeti, úgy is kifejezhetjük, h-gy a nyereségen az állam és a vállalat a jövőben osztozko­dik. Az ál’amot irrgllető részt nyerésé "ad ák’nt f'zetik be a vállalatok a költségve­tés1'?. Az adóz 's mé tékát és módját már nyilvén-sság-a hoztuk, rend-letben közö’tük a vágatotokkal. Szabályoz­tuk, ho-y a váltogatok sajá­tosig-’nek megf'le’őm osz- sz^k fel a ny-rej-'"ükét fő célokra: fejlesztésre és a sze­néhány háztartási vegyipart tennék árát is, 17 százalék­kal a szintetikus mosósze­rek. átlag 10 százalékkal a szappan árát. Kiterjed az ár­csökkenés egyes tartós fo­gyasztási cikkekre: például 11 százalékkal csökken a rádió és televízió ára, 13 százalékkal a hűtőszek­rényé, 11—30 százalékkal egyes háztartási (elszere­léseké. A hatósági árak körében ugyanakkor áremelésekre is sor kerül. Az ilyen jellegű árintézkedések körében a je­lentősebbek a következők: a bútorok árszínvonala átlag 7,5 százalékkal emelkedik, hogy az árak megfelel jenek a termelési költségeiének. A napilapok ára 20 fillérrel, a hetilapoké valamivel na­gyobb mértékben nő. Néhány vas-műszaki cikknél (például centrifuga) áremelés szüksé­ges a7, állami dotáció csök­kenté«« miatt. Emelkedik a mosás, vegy tisztítás ára 13 százalékkal. Az alapvető szol­gáltatások díja — lakbér, közlekedés — váltogat’an ma­rad annak ellenére, hogy a valóságos költségarányok ezen szolgáltatások díjának az emelését is indokolttá tennék. Továbbra 1* megma­rad a fogyasztást cikkek ár­támogatása az élelmiszerioar- ban ig a gyermekruházo'nil. a tüzelőanyagnál és a szol­gáltatások telentős részénél, mint a közlekedés. lakás, vendéglátás, posta gtb. terü­letén. Az építöanvagok ára is módosul, de úgy. boev egyes építőanyagok ára rmel- ked’k. másoké csökken. Arm törekedtünk, hogy eev csalá­di ház költségén belül a vál­tozások kiegyenlítsék egy­mást. A hatósági áremelések együt‘esen ew év alatt mint­egy 830 millió forint terhet okoznak, ezzel szemben a hatósági árcsökkenések több mint 1(100 millió for’nt meg­takarítás* eredményeznek. Együttesen tehát a hatósári árváV«rá«ok mintegy 770 mPH fo­rinttal kevesebb kiadást jelentenek a lakosság­nak. évi fejlődés terveink szerint alakul, a vállalatok közel 43 milliárd forintot — az eddi­ginek mintegy négyszeresét — használhatják majd f: 1 saját céljaikra, saját dönté­seik alapján. Ezzel nagymér­tékben nő a közvetlen érde­keltségük tevékenységük eredményében, az önállósá­guk a gazdálkodásban. Az állami vállalatok és szö­vetkezetek jövedelmének el­vonási formái megváltoznak. A vállalatok általában le­kötött eszközeik értőkének 5 százalékát fizetik be a költségvetésbe csaköz- lckötosi járulékként és híreiknek 25 százalékát bér járulékként. mélyi jövedelem növelésére szolgáló részre. A fejlesztésre szolgáló nye­reségrészt lneérisan adóztat­juk. Az adózás után maradó fejlesztésre szolgáló nyere­ségrészt a vállalatok fejlesz­tési alapjaikba helyezik, s sa­ját elhatározásuk szerint használják felhalmozásra, beruházásra és forgóalap­szükségletük fedezésére. A nyeres 'g’oől képzett fejlesz­tési alap egyenes aranyban változik a nycriéggrl. Két azonos termelési alappal rendelkező vállalat közül te­hát annak lesz több pénz? fejlesztésre, amely nag-obb nyers'get ér el és fordítva, kevesebbet, tud saját atopből fejleszteni a vállalat, ame’v- nek kirebb a nyeresége. Meg kell Jegyezni, ho"y a fejlesz­tési alapnak másik forrása is van; az amo tráció mely­nek áty-go=an 60 százalékát tarthatják vissza a vállala­tok. Ennek nagysága termé­szetesen a vállalat: eszközök mértékétől függ. A vállalat saját fejlesztési lehetőségei* tehát együttesen határozza meg a nyerség és az amor­tizáció. A személyi jövedelem növelésére szolgaló nye­reségrészesedés után a vállalatok progresszív adót fizetnek. A progresszív adó lépcsőze­tes, az adó sávjait a bérek arányában határoztuk meg. Ahol a nyereség kevés és a részesedési alap a béreknek 3 százalékát nem éri el, ott nem kell adót fizetni, majd a nyereséggel együtt fokoza­tosan nő az adó. A vállala­tok a legmagasabb sáv el­érése esetén is érdekeltek a A jővedelemszabályozás rendszere ennek a problémá­nak a megoldását úgy segíti elő. hogy előírja tartalék kép­zését az alapokból. Az elő­írás csak a tartalék mini­mális szintjét határozza meg, s minden vállalatnak saját ' érdeke, hogy olyan mértékű tartalékokkal ren­delkezzék. amely arányban áll az általa vállalt kocká­zattal. Erre már az 1967. évi eredményelszámolások so­rán érdemes gondolni. Az átmeneti időszak biztonságát növeli, ha a vállalatok az ez évi — néhol elismerésre méltóan jelentős — eredmé­nyekből 1968. évre tartalé­kot képeznek. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek jövedelemsza­bályozási rendszere módo­sult. A felvásárlási árak fel­emelése, lehetővé teszi a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek döntő többsége szá­mára, hogy bevételeikből fe­dezzék folyamatos ráfordítá­saikat. visszafizessék az ál­ló- és forgóalap-hiteleket to­vábbá saját alapokat képez­zenek. Átalakul a termelő- szövetkezetek adórendszere is. A földadó az aranykorona értéket figyelembe véve dif­ferenciáltabb lesz és színvo­nala valamelyest növekszik. Egyidejűleg a jövedelemadó csökken, együtt véve tehát az adóterhek nem változnak, de a mainál jobban igazod­nak a ténvleges teherviselő- kére^stohez. a költségvetés az 1968. évben 4,5 mi'liárd forin­tot fordít közvetlenül a A külkereskedelmi árszor­zókat a népgazdasági átlagos devizakitermelés alapján ál­lapítjuk meg. Ez lehetővé te­szi, hogy az export számos területen nyereséges legyen. Az átlagos árszorzóból követ­kezik viszont az is, hogy az export bizonyos vállalatok­nál nem hozza azt a nyere­séget, mint amit a belföldre történő termelés biztosít. Ilyen esetben az exportot ál­lami támoga'ásban, állami visszatérítésben részesítjük. Az állami visszatérítést fel­tételekhez kötőt1 ük és három évre állapítottuk meg. sok ese'ben évenként csökkonő mértékben. Valutarendszerünkben a forint aranytartalmát nem módosítjuk. A nem kereske­delmi forgalomban érvénye­sülő árfolyamot azonban nót- lAk>"lással némileg em-lülk a konvertáb’lls valutáknál. A változtatás hatására — ú<*v véliük — tovább to« nö- v-krdni a nyunati o. .szagok­ból lövő ♦"risto*-!'""*"—! A ma<mnr á'tomootoőrok tobb- letkölt',é""to-v r s"ra uvvor'í'i-Vor csökkent­jük az útlevél-illetéket. Az áltol-m mn®t körvona- to'ban mm^rtelet* s-* a’-á'yzó- kat a,k"lm"«''"k tort'"V ar­ra, hot*v - h-tor­son f*r'««t4H4k és a r-frrm k—a k'""v~"s-'to-'Tritt f-lvamatfw! go-öseáni tev^­krpvséq fopö+ralg** m'toto­remtsék. Az új viszonyok azonban nemcsak a vállala­tok tevékenységében kíván­nak nagyobb dinamizmust, hanem a gazdaság irányítás­ban is. Határozott szándé­kunk ezért, hogy a piac mű­ködését rendszeresen figye­lemmel kísérjük és az új kö­vetelményeket, pénz ievi és bankrendszerünk működésé­ben érvényesítjük. Az előterjesztett indít­vány felett az elnöklő Vass Istvánná szavazást rendelt el. Az országgyűlés egyhan­gúlag úgy döntött, hogy az 1963. évi költségvetésről szó­ló törvényjavaslatot általá­nosságban és ré-zleteiben, r-'-attosen tárgyal to. Ezután szünet következett, amelynek végeztével dr. Be- resztóczky elnyelé­sével megkezdődött az 19P8. évi á’lami kö’t'égvetésr'l i'toló törvényjavaslat vitá­ja. Több kénvlselő — köztük Németh Károly, budap-sti képviselő, a Budapesti Párt­bizottság első titkára — fel­szólalása után az elnöklő Beres"+óczv Miklós betolen- tette, hogy pz orszá ""válás a kölis^gvet^si tü-vtoy'avaslat vitájával c-ütö-tökön 3 0 óra­kor folytatja munVájá*-. (MTI) NmusiA 3 1967. december 21., csütört^' Olcsóbb lesz a rádió, televízió és a hűtőszekrény A vállalatok közel 4t$ milliárd forintot használhatnak majd fej saját céljaikra A nyereségen az állam és a vállalat a jövőben osztozkodik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom