Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-02 / 259. szám
így periférikus99 iskolában A' legnagyobb hiányosság az Igénytelenség lét ” #r ~ rrÁ kis csillagász távcsöve".. ,.j0 „Nagyúton erősíteni kell {fáját. .4 fiatal nevelők maga pakolják. Az iskolaigazgató sze pÉtározoitabbnák kell lennie, tarozik a nevelők munkájában, nek hiányából adódik.’’ ■ ;• A gyenge feltételekkel re foglalkozó beszámolóban olvas vélődésügyi állandó bizottság a A nagyúti kis négytanter- Szertár nincs. A szemléltein es iskola nem is régi, de nem tő eszközök különböző szekré- is modern. A 40-es években nyékben, az osztályokban, a épülhetett. Kívülről nem kelt tanáriban vagy az igazgatói rossz hatást, belülről sem. irodában vannak. a nevelőtestület tartalmi mun- tartását a község vezetői kifo- rvezö és irányitó munkájának mert sok olyan hiányosság mu- ami az igazgató igényességéndelkező iskolák helyzetével tűk ezt, amelyet a megyei műtárgyait meg. 0 , A tantestület a 178 gyerekhez méretezett: nyolc tanerőből áll. Az alsó tagozat részben osztott, az első-harmadik és a második-negyedik osztály együtt tanul. Az egybehangzó Vélemények szerint az alsó tagozatos Molnár tanítóházaspár jó munkát végez. A felső tagozat hat tanára bőéül négy harminc éven aluli. A tantestület tehát fiatal. A két idősebb nevelő közül az egyik az igazgató, Kőhegyi Béla, akinek tanítód oklevele van, de már nem sokáig, mert államvizsga előtt áll a főiskola mezőgazdasági szakán. Kémiát, fizikát és magyart szokott tanítani. A legidősebb pedagógus a biológia-földrajz szakos Bereczki G.yula. Az úttörővezető a magyar-történelem szakos Murányi János. Testnevelést is taníj;. A fiatalok közül hárman meg nem szaktanárok. Ketten az Egri Tanárképző Főiskolán, a levelező tagozaton negyedévesek:. Somogyi Mária magyar-történelem, Weigel Gyönge matematika-fizika szakos. Ä legfiatalabb Novák Franciska. mindössze 19 éves, és tavaly még hatvani gimnazista volt. Egyszerre került a mély vízbe: oroszt, éneket és testnevelést tanít. A hat felső tagozatban tanító tanát közül tehát csupán két szakos van, vagyis statisztikailag: a nevelők egyharmada szaktanár csak. Nincs kémia, orosz, ének, rajz és testnevelés szakos. — Milyen színvonalú az iskola? — kérdeztük a járási művelődésügyi osztály tanulmányi felügyelőjétől. — Közepes szintű iskola a nagyúti. Az alsó tagozatban a jó képességű, régóta bevált, rutinos nevelőházaspár megfelelő munkát végez. A felső tagozatban szaktárgyi szempontból csupán közepes a színvonal, mert kevés a szaktanár. De a nagyúti gyerekek megállják a továbbtanulásban a helyüket úgy, mint a többi falusi iskolákban végzettek. Külön kiemelhetem, hogy kitűnő az úttörőcsapat, mert jó kezekre van bízva. ■ — Tehát nincs semmi különösebb baj? >— Nézze, menjen ki, majd meglátja. Én csak ezt mondhatom. Bizony, egy tanulmányi felügyelőtől ez nem sok. Csupán néhány kiragadott hiányosság: a diavetítő rossz .állapotban van, sötétítő redőny nincs, így nehéz lenne bármilyen oktatófilmet is vetíteni; a filmkölcsönzésnek sincsenek nagy hagyományai; a rajzórákra csupán egy tárgyállvány áll rendelkezésre (milyen kis, jelentékelennek látszó dolog); tornaterem híján nincs bordásfal, gyűrű és mászókötél sem (pedig a két utóbbit valahova talán fel lehetne szerelni); biológiai, fizikai és kémiai szemléltető eszközök a különböző osztályok szekrényeiben vannak, nehéz hozzájuk férni (és kényelmetlen is a kulcsok után állandóan szaladgálni — milyen kis, semmitmondónak tűnik ez is). pedagógusokkal szemben, de hát még fiatalok, néha megugrik velük a csikó. Persze, fel kellett volna lépnem erélyesebben, amikor néha óravázlat néikül mentek be az órára, vagy akkor is, amikor az osztályfőnöki órákra nem készültek fel rendesen. Különben vannak régi, kipróbált pedagógusok — s az igazgató is elmondja ugyanazt, amit a tanulmányi felügyelő mát kifejtett. — Az igaz, hogy szertárunk nincs, de szemléltető eszközeink vannak, s használjuk is őket. És végül: tanulóink 35—40 százaléka • tovább tanul és megállják a helyüket. — Hányszor látogatta meg az óráját az igazgató? — kérdezem Novák Franciskát, aki még tavaly gimnazista volt és inkább tanulónak nézné az ember, mint tanárnak. — Egyszer volt bent egy félórára. — És a többi tanár ? — Ök még nem voltak. — És maga kinek az óráján volt már? — Még senkién. Nem hívtak és én nem ajánlkozhatom. Ehhez a párbeszédhez, azt hiszem, nem kell külön magyarázat. — Mi a véleménye, igazgató elvtárs, igazuk van-e azoknak, akik periférikus jellegű iskolának tartják a nagyútit? — Én ezt a tantestületet sok másért nem cserélném el. Bár nem minden tárgyat tanít szaktanár, de például egy kémia szakost el sem bírnánk, hiszen csak négy óra kémia van egy héten. Tulajdonképpen csupán egy képesítés nélküli nevelőnk van, mert akik az estire járnak a főiskolára, már tanítói oklevéllel rendelkeznek. — Lehet, hogy túl humánusan vezettem eddig az iskolát — folytatja —, lehet, hogy elnézőbb voltam a fiatalabb A riport elején a beszámolóból idézett mondat látszólag nem mond sokat. Beszélgetéseink sem derítettek ki semmiféle óriási hiányosságot és világrengető hanyagságot Nem az egyedüli ilyen iskola a nagyúti a megyében. De egyetlen szót azért kiragadhatunk az idézett mondatból, mégpedig az igényességet. Mert túl a tárgyi, a személyi és más hiányosságokon, talán a legnagyobb baj: az igénytelenség, amelyet mi is észrevettünk, és amelyet a megszokás, a rossz beidegzés, a többet akarás hiánya szül. Először ez ellen kell felvenni a harcot Berkovits György S FELEDÉKENY MOZDONYVEZETŐ ELSŐ LÁTÁSRA néhány beírást feltételez az ember az ellenőrzőben. Vályi Zoli szeme amúgy igaziból tizennégy évesen csillog, és szája bármely pillanatban kész mosolyra húzódni. Tudomásul veszi, hogy a világűrről szeretnék vele beszélgetni. Tíz esztendő távolságból méregetjük egymást. Engem annak idején égj részt a villanyszerelés, másrészt a harangozás érdekelt Öt csupán egyetlen dolog, a világűr meghódítása. Ennyit haladt tíz év alatt a világ... Az egri 3. számú általános iskola egyik tanára hívta fel rá a figyelmet. Okkal? ... Bizonyítsanak az alábbiak. — Négy-öt éve olvastam Kulin bácsinak (Kulin György) egy írását — mondta. — A kis csillagász távcsövéről írt. Akkor határoztam el, hogy építek egy távcsövet — Sikerült? — Kaptam lencséket az Urá- nia-boltból. Először papírcsövet csináltam, de mindig be- horpadt Édesapa később szerzett műanyagcsöveti — Mit láttál vele? — A Holdat vizsgáltam, mert csupán tizenötszörös volt a nagyítása. Fényes volt nagyon a Hold. Akkor lehet jól vizsgálni, ha telik, vagy fogy, mert ilyenkor nem süti merőlegesen a Nap. Később a csövet eltörtem... így kezdődött. Nyomban követték az első lépéseket a könyvek, A csillagok világa, a Világegyetem, A távcső világa. — Most vagy tizenöt ilyen könyv van nálam. De azért focizom is — teszi hozzá. Nyáron a csillagászati tanfolyam valamennyi előadásán részt vett, és egy nagy füzetet irt tele. Világtakarékossági pénzérme A pénzverés története elevenedik meg azon a kiállításJn, amelyet az Országos Takarékpénztár a Világtakarékossági Nap tiszteletére rendezett Budapesten. A kiállítás legérdekesebb látványossága a középkori pénzverde, ahol korhű jelmezben „verik” a világtakarékossági pénzérmét. Képünkön: A világtakarékossági érmék a „mérleg serpenyőjében”. (M.TI foto — Patkó Klári felv.) — MI ÉRDEKEL a legjobban? — Az, hogy van-e élet > bolygókon, meg a külső naprendszerek élőlényeivel való összeköttetés megteremtése. = • Szeretnék építeni egy tükrös távcsövet. Sokkal nagyobb a felbontóképessége, és színmentes képet ad. Kulin bácsi megígérte egy levélben, hogy a téli szünet alatt indít nekem egy csiszolótanfolyamot az Urániában. A csillagászati hét előadásain tevékeny résztvevő volt. Kérdést is adott, tel arról, ami a legjobban „birizgálja.” Mi volt ez? Nagy komolyan mondja el: — Elképzelhető-e fúziós energiával működő rakéta? Egy műnap van az elektromágneses erőtérben, ez vezérelné az űrhajót, és 5 —6 ezer kilométer per másodperces sebességet is elérhet! Érdekes a foton-rakéta is. Ügy tíjdom, már próbáltak egyet készíteni, de a hajtómű súlya nagyobb volt, mint a tolóerő. Ha az an- tianyag és az anyag egyesül, átváltoznak energiává;.. Ha életemben még megszerkesztik ezt a rakétát, szeretnék vele valamelyik bolygóra eljutni — teszi hozzá a kis csillagász. — Mi szeretnél lenni? — Asztrofizikus. Csillagok színképelemzése, átváltozásainak tanulmányozása, a Nap fizikája .:. Miután a más naprendszerekkel kapcsolatban elmondta, hogy az Éta-Eridianinak van bolygórendszere, meg a Hattyú—61-nek is — amely utóbbi kb. 20 fényévre, vagyis 190 billió kilométerre van a Földtől, és ezt 25—30 év alatt fotonrakétával el lehet érni, — egyáltalán nem találtam furcsának ezt kérni: — Ha majd egy expedícióval indulsz, vigyél magaddal... MEGÍGÉRTE, de egyelőre azt szeretné elérni, hogy az elkészülő tükrös távcsövével nemsokára felmászhasson most épülő házuk tetejére, és elmerülhessen a Venus-átvonulá- sok tanulmányozásában. (kátai) Milyen lesz a vétel a rádióban, a televízióban? — Van valakinek véletlenül egy szál gyufája? Magyarországon a posta je- 1 121 842 tv-előíizetőt tart nyilván: ennyi készülék után szedi be az előfizetési díjakat. A tv— és rádiótulajdonosok egy része azonban hiába várja a jó minőségű adást, mert az országban vannak olyan területek, amelyeken még nem lehet zavartalanul „fogni’: a műsort (VáLcuazfiam, iptzilőul!- —- A község lakói hogyan tekintenek az iskolára? — kérdezem Nagyúton a tanács- titkártól. — Erre nem egyszerű válaszolni. Az évek során több pedagógus jött és ment, elég nagy volt a vándorlás. A felső tagozatban csupán két tanár van régebb óta itt. Akik újonnan érkeznek, azoknak rendszerint már több iskola van a hátuk mögött, megjártak néhány községet. Bizonyára nem véletlen, hogy nem tudnak sehol megmaradni. — Az igazgató elég nehéz helyzetben van. Sokféle munkát végez, talán erején felül is. Lehet, nem marad elég ideje és energiája arra, hogy erélyesebben vezesse az iskolát, vagy esetleg egyéniségéből fakadóan több mindent elnéz ■*“ válaszolt a tanácstitkár. #7. november csütörtök A tésztagyár jóvoltából hetek óta nem ízlik a húsleves. Ott találták fel ugyanis az ABC-tésztá)t, ezt a betűkből álló tésztaféleséget. amely rendszeresen >rmegkeseríti életemet. A kisfiam jövőre lépi át az iskola küszöbét. Nagyanyja már előre megtanította nevének nagybetűire, s amióta fiam ismeri ezeket a betűket, azóta mindig és mindenüvé rajzol. Fiamat Darázsy Ödönnek hívják. Tulajdonképpen a tésztagyár vitából és e jóhangzású névből keletkezett minden komplikáció. Nejem vasárnap ismételten húslevest főzött ebédre. A levestészta ezúttal is „ABC” volt. A fiam, annak a tudatában, hogy rövidesen iskolába megy, újfent vróbára kívánta tenni tudását. Ám ez alkalommal nem krétával, hanem kanállal. Saját tányérjából sikerült kihalásznia egy D-betűt, továbbá egy A-betűt, kisvártatva egy R-t és egy Á-t. Ezeket szépen egymás mellé helyezte az asztalon. Tehát ennyi már olvasható volt nevéből: Dara. Megkezdődött a kutatás egy komplett ZS-betű után. Először az én tányéromban. Szeretett fiacskám a Lehetséges, hogy néhány másodperccel előbb már elfogyasztottam a szóban forgó betűt. Feleségem porciója került terítékre. Csemeténk már radikálisabb módszerekhez folyamodott. mert egy óvatlan pillanatban leöntötte a lét a betűkről. hátha megmutatja magát a ZS. A gyár bizonyára finom sárgarépát be- hajigálta a vízcsapba. A számomra oly ízletes karalábét minden szó nélkül kidobta az ablakon, Így kereste a tányérom fenekén a ZS-t, nem gondolt arra, hogy ilyen határozott nevű és egyéniségű lurkó fogyasztja majd készítményét. Amíg eképpen elmélkedtem, a nagyimma tányérjából előkerült a ZS. Fellélegeztünk. Folyhat tovább az ebéd, én pedig kérhetek pótsárgarépát. Ekkor felüvöltött a fiam: „Engem nem Darázsnak hívnak, hanem Darázsynak. Ipszilon kell!” Jól sejtettem, mert a kutatás hosszú ideje alatt kihűlt a paprikás csirke, odaégett az almás rétes. Én csak arra emlékszem, hogy l e vánszorogtam az éléskamrába, kihoztam a tésztászacskót és tartalmát az asztalra borítottam. — Tessék, fiam, válasszál ipszilont. — Az nem jó! Főzzétek meg a levesben, csak úgy érdekes. A feladat teljesítésére a nagymama vállalkozott. Utólag hallottam. hogy szegény nagymama ösz- szesen 12 ipszilont válogatott ki a tésztahalmazból és mind belefőzte a levesbe. Párkány László — Mi az oka a még mindig előforduló zavaroknak, és mit tesznek a hibák elhárításáért.? — kérdeztük d Posta-vezérigazgatóság illetékeseit, — akik felelősek a műszaki feltételekért — Jelenleg az ország területének mintegy 70 százalékán kifogástalanul lehet venni a Kossuth műsorát. Az európai államok között szétosztották a hullámhosszakat, mégis ezek java része, nem törődve a megállapodásokkal, egyre nagyobb teljesítményű adóállomásokat állít fel, amelyek bizonyos mértékben befolyásolják a hazai adóit vételi viszonyait. Ezért és az úgynevezett „ipari zavarok” miatt kell növelni a Kossuth adó teljesítményét 300 kilowattra, hogy minden tekintetben kifogástalan vételt tudjunk biztosítani. A jövő év végére a Kossuth adó besugározza az ország területének 90 százalékát, „eléri” a lakosság 95 százalékát, a Lakihegyi adón keresztül. — A rádióelőfizetők egy része, elsősorban a Petőfi műsorát keresi hiába a készülékén. Mit tesznek a Petőfi adás megjavításáért? — Jól tudjuk, hogy a Petőfi adó műsora csak az ország 60 százalékába jut el kifogástalanul, noha Szolnokról 135 kW- os adással sugározzák szét. Reléállomásokat tartunk fenn Nyíregyházán, Miskolcon, Pécsett, Balaton-Szabadiban, Mo- somnagyaróvárott, Győrött és Szombathelyen. Ezekkel a reléállomásokkal sem tudunk sokkal jobb eredményeket elérni, tehát más műszaki megoldásokat kell keresnünk. Elsősorban az elöregedett adó- berendezéseket kell kicserélnünk — folytatta informátorunk, — és újabb reléállomásokat kell felállítanunk, hogy a Petőfi műsort sugárzó adóhálózatunkat még 135 kilowatt összteljesítménnyel növeljük. Még ezzel a megoldással sem tudjuk a kifogástalan vételt 80 százaléknál nagyobb ellátottságra emelni, tehát más módszereket kellett keresnünk. Ez pedig az URH adás. Ehhez azonban az kell, hogy az olcsóbb rádióvevő-készülékekbe is beépítsék az URH sávot. Megállapodás történt a gyárakkal, amelynek alapján már az 1500 forint körüli készülékeken is lesz URH sáv. Miután új középhullámú hullámhosszakat nem tudunk igénybe venni, csak az URH-val érhetjük el a kifogástalan vételt az ország minden területén. — Sokan panaszkodnak még a tv-műsorok vételi viszonyaira is. Mit tesz a posta a hibák elhárításáért és a jobb vételi körülmények biztosításáért? — Budapesten kívül 10 reléállomás sugározza a tv-műso- rókát. A fővároson kívül Szentes, Kabhegy, Tokaj, Kékes, Pécs nagyadóknak számítanak, míg Miskolc, Sopron, Özd, Salgótarján és Szekszárd kisebbeknek. A nagyadók 1—30 kilowatt, a kicsik 20—50 Watt teljesítményűek. Még így is csak az ország területéneik 70—80 százalékát tudjuk besugározni. Űj tv-adókat, illetve reléket kell létesítenünk, hogy a harmadik ötéves terv végére, tehát 1970-ig az ország területének 90 százalékát el tudjuk érni műsorunkkal. A komádi tv-adó csak 1968 végére „lép be”, tehát addig erőteljesebb javulásra nincs kilátásunk. Más lesz a helyzet, ha a Nagykanizsa környéki tvadó mellett felépül az un. országos kisadó-hálózat, amelynek a bekapcsolása lehetővé teszi, hogy az ország jelenleg „árnyékos területét” is besugározzuk. így 1970-ben az ország mintegy 95 százalékán biztosítjuk majd a kifogást** lan tv-vételt. Zsolnai Lászlf
