Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
L/ak — és mss sincs szabni r*J? '"’»'VJ* liuiifud Öntözéses gazdálkodás — szakemberek nélkül Á kiskörei Vörös Hajnal (Termelőszövetkezet elnöke panaszolta el: a fiatal öntözési szakember gyakorlatlanság miatt gyenge munkát végzett. A „mesterséges esőt” némákkor és nem akkora mennyiségben kaptak a növényeik, mint ahogy szükség lett volna rá. A termésátlagok kevéssé emelkedtek — a tagság elvesztette bizalmát az öntözésben — és az öntözéses szakembert más munkalcörbe helyezték. Mindez a jövendő Tisza IL szomszédságában Játszódott le, ott, ahol az öntözés mindent jelent majd. Ssahazerűség és többiettermés Megyénkben korán megértetlek az öntözéses gazdálkodás előnyeit 1961-től kezdve tíz víztárolót építettek a közös gazdaságok. Három és fél millió köbméter vizet biztosítottak, mintegy négyezer hold öntözésére. Erre 84,5 millió forintot „áldozta)«” — nagymértékű hitelkedvezménnyel és állami támogatással A forintokkal hasznot t»- ruházásokat valósítottak meg; a szakszerű öntözés hatására ugyanakkora termőterületen jóval többet lehet termelni. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálatából vesszük a bizonyítékot: a nagyrédei Szőlőskert Tsz öntözőművének egy holdra jutó beruházási öszege: 17 300 forint Az egy öntözött holdra jutó évi tiszta többlet- bevétel: 3038 forint. A többlettermelés értékéből tehát 5—6 év alatt a beruházás teljes egészében megtérül Ezt a többlettermést, és megtérülés azonban akarni kell és szakszerűen meg is valósítani Szakértelem szükségtelen a nemtörődömséghez És sajnos, nem egy közős gazdaságunkban az akarattal és a szakszerűséggel is baj van. Sokszor az érdektelenség eredményezi • szakszerűtlenséget Egyes közös gazdaságok nem érzik szívügyüknek az öntö- i'.őmű kihasználását Szemléle- issen bizonyítják ezt a számok: 1963-ban az öntözőműve- et még 96 százalékosan kiasznál ták, 1965-ben már csak 3, 1967-ben 46 százalékosan. A jlentős mértékű visszaesés emcsák a csapadékos Időjárás övetkezménye, hanem an- ak is, hogy egyes termelőszö- etkezeti vezetők félvállról ke19ti7. november 12., vasárnap területén a 3-as főútvonal korszerűsítése — a mai árakon számítva — 400 millió forintba kerülne. — Mikor építik az új autópályát? Érdemes 400 millió forintot költeni a 3-as főútvonal korszerűsítésére? Nem lenne kif ize több, ha máris az új autópályát kezdenék építeni? Az új autópályára még csak javaslatok készülnek. A jelenlegi elképzelések szerint a Gödöllő—Gyöngyös közötti szakasz építéséhez csak a negyedik ötéves terv ideje alatt, a gyöngyösi—kerecsendi szakaszhoz pedig még később kezdenek hozzá. A 3-as útvonal további tíz-Uzenkét évig nem bírná a jelenlegi forgalmat sem. burkolatát addig többször is javítani kellene. Az új autópálya elkerüli a községeket és városokat, tehát ha majd elkészül, akkor is szükség lesz a helyi forgalmat lebonyolító útvonalra, ezt a feladatot látja majd el a mai 3-as főútvonal. A tanulmány- terv azt igazolja, hogy a korszerűsítésre szükség van, az nem kerülhető el és gazdaságosan oldható meg. Sok a kitérő és a felbontott útszakasz Aszód és Hatvan között mát elkészült a szélesebb, sima felületű útburkolat. Hort és Gyöngyös között főleg előkészítő munkán dolgoznak a Betonútépítő Vállalat emberei és gépei. Igaz. erre sok hidat és több helyen új nyomvonalat kell építeni, de a járművezetők panaszkodnak, hogy sok a kitérő és a felbontott útszakasz, Mi az oka ennek, nem lehetne gvorsabban befejezni egy-egy szakaszt? — A kérdésben részben benne van a válasz is — felelte Vurai Lajos, a Betonútépítő Vállalat halmajugrai építésvezetője. — A patakok, vizes rétek és a kedvezőtlen talajviszonyok miatt sok nehézséggel küzdenek az útépítők. Más anyag kell az utak és más a hidak burkolásához. Mégis azt kell mondanunk, hogy már most, az előkészítés során sok a felbontott útszakasz, különösen a hidakon és az útereszeken hiányzik sokáig a felső burkoló réteg. A gépjárművezetők azt szeretnék, hogy minél kevesebb helyen és minél rövidebb ideig fenyegessék váratlan zökkenők a forgalom biztonságát és a járművek futóművének épségét. Az eddiginél több gondot fordítson erve a Betonútépítő Vállalat, másrészt a járművezetők is ügveljenek önmaguk és az útépítők testi épségére, hogy örömmel együtt önnenelhes-ék majd az Útépítés N»t»lezé<:ét. Dr. Fazekas László A% idegenforgalmi főidém ben t 5,384000 autóbusz utas A statisztika bizonyítja, hogy az egész ország lakossága körében szenvedéllyé vált a kirándu ás. A KPM Autó- közlekedési Vezérigazgatóság kimutatása szerint az idegen forgalmi fő idényben — kor: tavasztól ősz derekáig — a autóbusz-különjáratok ötmil- li 394 ezer utast szállítottak Külfö'dre az ország különböző részeiből összesen 1550 különjáratot indítottak. 57 820 utassal. Az egész országból általában 201 különjáratú kocsi ál t rendelkezésre, időszakosan azonban, főleg vasárnaponként. amikor a munkásszállító járatokból el lehetett vonni kocs kat, 1200 autóbusz is közlekedhetett különjáratként. gét. A tanulmány adatai, a járműforgalom várható növekedése azt mutatta, hogy nem elegendő a „toldozás-foldo- zás”, korszerűsíteni kell a 3-as főútvonalat. Legalább hétméteresre szélesítik a beton utat, jobbról-balról két és fél méteres padkát építenek és fehér betonból készült 25' centiméteres vezetősáv teszi biztonságosabbá a köz’ekedést. A városok belterületén olyan nagy a forgalom és a kövelkező években olyan nagy mértékben növekszik, hogy az átkelő útszakaszokat 12 méter, sőt Hatvan és Gyöngyös területén 14 méter szélesre kell építeni. Sorompó és közvetlenül mellette többszörös, elágazó nem állhat a sokasodó járművek. útjában. Ezért Gyöngyösön új nyomvonalat jelöltek ki a korszerűsített főútvonalnak. A varos déli részén, a 80-as lakótelep előtt, az építőipari vállalat központja és a jelenlegi szabadtéri TEFU-telep közelében halad a karácsondi út és a vasút kereszteződése felé. A karácsondi utat új megoldással terelik rá a 3-as útvonalra, a két városrész közti forgalmat korszerű aluljáróval oldják meg. 1 400 milliós költség — Mi történik a meredek Szurdok-parttal? — Az új nyomvonal délre elkerüli, szelídebb kapaszkodón juthatunk majd ki Gyöngyösről. Hatvanban három épületet és a Búzavirág Éttermet kell lebontani. A vasút és a Zagi/va fölé új híd ípúl, a Szolnok felé haladó útnak két lejárata lesz. Ezeket a munkákat csak jövőre kezdik és 1969-ben adják át. Visonta és Halmajugra között a Külszíni fejtés és az építkezések miatt külön tanulmányterv készül, hogy hol, merre haladjon a korszerűsített útvonal — mondta Lenhardt László. De arra a kérdésre, hogy 1969- ben a gyöngyös—visontai, vagy a kápolnai—kerecsendi szakasz útépítését kezdik-e, ma még a beruházó mérnöke sem tud határozott választ adni. Egy-egy kilométeres útszakasz szélesítése, az új betonréteg, a hidak és a kanyarok levágása kilométerenként átlagosan ötmillió forintos költséget jelent. Vagyis megyénk Kotrógépek, szfcréperek és hengerek dolgoznak Nagyréde. Hort és Hatvan környékén. Kanyarokat vágnak le, új hidakat alapoznak, sőt Hatvan és Aszód között már kiszélesített, jó aszfalton közlekednek az autóbuszok és a gépkocsik. Milyen munkát végeznek most és jövőre? Hol és mikor épül az új autópálya? Ha ez rövidesen megvalósul, szükség van-e a jelenlegi költséges korszerűsítésre? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel a KPM Közúti Igazgatóságát Egerben, és a Betonútépítő Vállalat halmajugrai építés- vezetőségét. Lenhardt László, a beruházó Közúti Igazgatóság mérnöke elmondta, hogy korszerűsítik a budapest—miskolc—tornyosnémeti 3-as számú főútvonalat. Heves megye területén ez mintegy 80 kilométeres útszakaszt érint. A jóváhagyott program és a tervek szerint Hatvan és Gyöngyös között az idén előkészítik az út korszerűsítését. Előbb a nagy tömegű földmunkát végzik el, a patakókon és a vízfolyások fölött hidakat építenek. Az idei feladatok sok időt és sok pénzt igényelnek, de jövőre annál gyorsabban akarnak haladni. Előbb korszerűsítés, majd új autópálya Különböző években, többször is végeztek forgalom- számlálást, de az ebből levont következtetéseiket jóval meghaladja a jelenlegi tényleges forgalom. A közlekedés szakemberei tanulmányterveket készítettek a mostani és a várható forgalomról. Az egész asztalt elborító térképen vastag és még vastagabb vonalak mutatják, hogy Budapesttől Aszódig már eddig is nagyobb volt a forgalom, mint amilyent a biztonságos közlekedés feltételei mellett az út állapota lehetővé tett. Aszódtól valamelyest csökken, de Hatvan és Gyöngyös között, különösen a gyöngyöshalászi elágazótól, ismét nagyon növelcszik a járművek száma. Gyöngyös és Kápolna között csökken, de Kápolna és Kerecsend között ismét növekszik. Az úttest sok helyen egyenetlen, huppanok, hirtelen ka- | nyárok és szűk hidak veszélyeztetik az utasok testi épséa budapest—miskolci főútvonalat Felüljáró Hatvanban, aluljáró Gyöngyösön Mikor épül az új autópálya ? szakszerű Öntözést a gazdaságokban a meglévő két öntözési technikus helyett tíz. a 30 gépész helyett 18. a 120 öntözési szakmunkás helyett 300 tudná megoldani kifogástalanul. Ugyanakkor a legutóbbi években a megyében kiképzett 45 mezőgazdász — egykét kivétellel — nem az öntözés irányítását végzi, a végzett szakmunkások mintegy 60 százalékát foglalkoztatják csax a szakterületen. A bizonyítást szintén a népi ellenőrök jegyzőkönyvéből vesszük: az egyik tsz-ben az öntözést agrármérnök irányítja, de éppen július —augusztusban, amikor az öntözésre kellett volna a legnagyobb gondot fordítani, a tsz vezetősége kertészeti áruk értékesítésével, illetve a gazdaság elárusítóhelyeinek ellátásával bízta meg A szétforgácsolt munka nem hozhat eredményt. Öntözés — öntőzgeté* Egyes gazdaságokban „sajnálják” a fizetést a függetlenített öntözési szakembertől Nem igyekeznek megoldani m öntözési idényen kívüli foglalkoztatásukat sem. Szak em bei nélkül azonban öntözni nem csak öntözgetni lehet Hiányoznak, és még sincs szükség rájuk? De igen. Azon- tözőművékbe beruházott forintok elsősorban az ő munkájuk alapján térülnek meg Ezért is nélkülözhetetlenek. Néhány hónappal a tervké azítések előtt nem árt felhívni a figyelmet rájuk: nélkülük az öntözéses gazdaságban célokat aligha lehet kijelölni, dt főleg megvalósítani. Személyük és munkájúi olyan „tőke", amely a víztárolókba fektetett milliókká együtt gazdagítani képes. Fóti P' -r cor legújabb száma Naszvady József, Pál József Pesti János novellái képviselik. Thiery Árpád a forradalomban részt vett három munkásmozgalmi harcosról rajzó portrét Nagy L. Sándor ; legújabb szovjet művekről; Dévényi Iván az esztergom képzőművészeti kiállításról ír Az esztergomi kiállításor azoknak a magyar művészek nek szobrai, plakettjei, graíi kái és plakátjai szerepelnek akik Lenin alakját örökítettél meg. zelték az öntözés ügyét no és a szakértelem hiányának és a a//Iái kodás alacsony színvonalának is. A nemtörődömség elég sok példájával találkoztunk: a legjobban öntözhető táblákat öntözést nem igénylő kalászosokkal vetették be. Gazdaságossági számításokkal nem foglalkoznak a termelőszövetkezetek vezetőt Az akarat is sok helyütt hiányzik: n vizbe „ölt" forintok mihamarabb megtérüljenek. Ss a nemtörődömséghez szükségtelen a szakértelem. Telles értékű emberi kivám Mégis rot a feladata as Öntözési szakembernek? Pótolhatatlan munkát végez: felméri a helyi adottságokat, az öntözés adta lehetőségeket Megtervezi az öntözéses gazdálkodás szerkezetét mennyiségét Kikalkulálja az öntözés költségeit, a várható gazdasági eredményeket Megszervezi, hogy az öntözött holdak a mesterségei csapadékon tűi megfelelő agrotechnikában, txágyaéUátástoan részesüljenek. Irányítja az öntözési technikusok, gépmesterek munkáját Es e munkák felsorolásával feladatkörét még nem merítettük kt De már ennyi is bizonyít; az öntözés teljes értékű embert kíván. Öntözés helyett — áruértékesítés A valóság: az öntözéses gazdaságokban megfelelő szakismerettel és öntözési gyakorlattal rendelkező szakember kevés van. öntözéses szakmérnök egyáltalán nem tevékenykedik a megyében, pedig legalább négyre lenne szükség. A Megjelent a Jeleni A folyóirat lírai anyagából kiemelkedik a 80 esztendős Fnanyó Zoltán műfordítás- csokra a forradalomról, Leninről: a szerkesztőség felkérésére Szem jón Kirszanov, Leonid Martinov, Makszim Tank, Bertolt Brecht és Langston Hughes verseit fordította le Franyó Zoltán. A lírai rovatban Dalos György, Demény Ottó, Hajnal Gábor és Takács Imre szerepel versekkel. A szépprózát örsi Ferenc: Jus ultimae noctis című történelmi játékának II. része és — az osztálytársadalomnak ezek a kinövései — fokozatosan helyet engednek a nemek és nemzetek teljes egyenértékűségét és egyenjogúságát, valamennyi nemzet testvériségét hirdető szocializmus gondolkodásformáló befolyásának. Az csztá yállam örökségének másik nyomasztó maradványa, amellyel a szocialista országnak meg kell küzdenie, a bürokratizmus rákfenéje. A Szovjetunió ötvenéves története egyben a bürokrácia elleni következetes harc története. S bár a szörnyeteget teljesen kiirtani még ma sem sikerű't, kétség nem fér hozzá hogy napjai meg vannak számlálva: az osztályok nélküli kommunista társadalomba való átmenet az osztálytársadalomnak ezt az utó só csökevé- nyét is örökre el fogja tüntetni. ★ A Szovjetunió páldájára ** mi is a szocializmus építésének, az osztály nélküli társadalom megteremtésének útjára léptünk. Ennek a nagy és nehéz útnak mi a Szovjetunióhoz viszonyítva még csak kis szakaszát tettük meg. A Szovjetun ó pé dájából és. saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy a szocializmus győzelmét nem adják ingyen. Minden újabb eredményért, minden előrelépésért harcolni keli. De tudjuk azt is hogy a harcban nem vagyunk magunkra, h'szen minden 'epésünknél az ötven év viharát kiállt, győzelmes. nagy szocialista ország példája lelkesít és baráti se- i gítő karja támogat rő érdekű osztályok között ke l megindítani' és folytatni a múltból hozott osztály-mentalitás felszámolásáért, a szocialista gondolkodásmód elsajátításáért. A Szovjetunió ezt a harcot ötven évvel ezelőtt elindította és fél évszázada eredményesen folytatja. Ennek köszönhető, hogy bár az osztályok (munkás- és parasztosztály) a szocialista szovjet államban végleg még nem tűntek cl, azok gor.do kodása ma már megközelíti a jövendő osztály nélküli társadalom szocia'ista mentalitását. Az ál'ami gazdaságok és a termelőszövetkezetek mező- gazdasági nagyüzemeiben dolgozó parasztok gondolkodása egyre kevésbé hasonlít a régi, egyéni gazdaságot folytató kis-, illetve középparaszt gondolkodásához, egyre hason óbbá válik az ipari nagyüzemekben dolgozó munkás mentalitásához. Még szemmel láthatóbb a régi gondolkodásmódnak az a megváltozása, amely egyrészről a nő gazdasági és társa- da mi helyzetének megváltozása. másrészről a nemzeti elnyomásnak és a nemzetek egymással szembenállásának t°ljcs kiküszöbölése hoz itt magával. A régi férfimentalitás és a soviniszta r.r.ciai.diznius talista környezet eltűnése, másik az osztályok eltűnése. A kapitalista környezet eltűnése i történelmi szükségszerűség, amelyet siettet az a tény, i hogy a szocia'izmus egyre több országban jut győzelemre és szilárdul meg. A kap'tál ista rendszer végső összeomlás.» azonban csak saját belső ellentmondásainak eredményeként, fcelü'ről következhet be. Az állam elhalása másik, előfeltételének megteremtése — az osztályok e’tűr.ése — a szocialista állam feladata. Az osztályok eltűnéséhez azonban nem elég a érdekeltérések kiküszöbö ése, mert az eltérő érdekek kiküszöbölésével . nem tűnik el azonnal a különböző osztályok évszázadok alatt, berögződött különböző osztá'y-gondo’kodá'mód- ja. A lét meghatározza ugyan a gondolkodást, de a gondolkodás megváltozása csak késve követi a létviszonyok megváltozását. Az osztály-mentalitás he- lyére 'épő egyséc-s szocialista gondolkodásmód kialakítása a kommunista párt és a szocialista állam e^yik legfontosabb harci íe’adata. Harcró1, kitartó és szünetet nem ismerő ideo’ógiai harcról van szó, amelyet a szocializmus győzelemre jutása után azonnal, még a meglevő, eltéjetunió az osztály nélküli tár- sada om. s ezzel az álltun elhalása felé. tlogy a falu és a város, a 11 mezőgazdaság és az ipar közötti különbség eltűnése folyamatban van, arról tények és számok beszélnek. Azzal, hogy ez egyéni kis- és középparaszt gazdaságok he yére mezőgazdasági termékeket előállító szocialista nagyüzemek (állami gazdaságok és termelőszövetkezetek) léptek, a ipar és a mezőgazdaság, a falu és a város közötti kü önbség alapvető okát sikerült kiküszöbölni. A falu politikai és kulturális elmaradottságának fokozatos felszámolását pedig a szovjet á lam következetesen kiépített demokratikus rendszere (milliók bevonása az állam- igazgatásba), illetve a kulturális forradalom beható ása a falvakba (az írástudatlanság teljes felszámolása, falusi iskolák, kórházak, könyvtárak, fi mszínházak stb. ezreinek létesítése) — és mindkét vonatkozásban: a párt po itikai és kulturális nevelő munkája — biztosítja. A szovjetállam a munkás- osztály átmeneti hatalmi szerve, amelynek végső cé ja: elérni önmaga feleslegessé válását. Az állam elhalásának két ■ előfeltétele van: egyik a kapiA Szovjetunió ötvenéves története sok tanulság- j(l szolgál az egész világ szavára, de valamennyi közül Jgnagyobb: az ellentétes osa- ílyok teljes eltűnése. A szocializmust megelőző zrsadalmi funkciókban az álom osztá yállam volt, amelyen ellentétes érdekű osztá- /ok álltak egymással szem- ín, mint uralkodó és e nyo- vó osztályok. A Szovjetunió szál, hogy az elnyomó osztásokat felszámolta, ezeket az sztályok közti a’apellentéte- et kiküszöbölte. A tőkés, a ildesúr és a kulák eltűntek. Ugyancsak eltűnt a különb- cég a burzsoá- és a munkás- származású értelmiség között. Ma is vannak osztá’yok a Szovjetunióban. Megmaradt két osztály: a munkásosztály él az egységes osztállyá vált parasztság. A szovjet állam e két osztály szövetségén nyugszik. E két osztá1 ynak Is vannak eltérő érdekei, de alapvető ellentét nincs köztük, s a szocialista állam, amely a munkásság és a parasztság szövetségére épül, mindent megtesz, hogy ezeket az eltérő érdekeket egyeztesse, azok összeütközését elsimítsa. Ennek eredményeként ezek az érdekkülönbségek fokozatosan összébb és összébb zsugorodnak, és végeredményben el fognak tűnni. Amilyen mértékben eltűnnek a munkásság és parasztság közti érdekeltérések (amilyen mértéltben csökken a különbség Ipar és mezőgazdaság, város és falu között), olyan mértékben halad előre a SzovéS Uthavi az osztály nélküli társadalom felé Irta i Sik Endre
