Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-25 / 279. szám

Mária és Napoleon Lengyel film Milyen as on jogérseke ? Napóleon poétikus és ro­mantikus románca a lengyel Walewska grófnővel nemcsak kitűnő filmtema — nem ez az első film erről a témáról —, de olyan találkozás is, amely az Európán üstökösként végig- száguldó korzikait hónapokra megállította. Nyilvánvalóan - másképp látta ezt a kedves és szerelmes históriát az a fran­cia fi mrendező, aki Char,es Boyer-val vitte celluloidsza­lagra ezt a kirobbanó látvá­nyos és boldogság nélküli sze­relmet, mint a lengyel Bucz- kowski. aki nemcsak a szerel­met vette észre ebben a csá­szári kalandban, hanem azt is, amit az akkori lengyel fő­nemesség ehhez a románchoz tapadva látott és elhitt: azt ugyanis, hogy egy asszony honleányi ragaszkodása meg­állíthatja Napóleont, módosít­hatja a császár szándékait és valami nagyot, korszakalkotót tesz majd ez a férfi a sokat szenvedett ország érdekében egy asszony szerelme miatt. A film írója, Andrzej Jarec- ki és rendezője. Leonard Buczkowski a nemzeti büsz­keség sérelme nélkül oldja fel a régvolt francia—lengyel ellentéteket. Olyan találkozási pontokat keres, ahol minden lépés Indokolt és megbocsát­ható. Szatirikus éllel rajzol ott, ahol erre lehetőséget lát Wa­lewska gróf önmaga koránál évtizedekkel korhadtabb, hogy Walewöka magányos szépsége még nyilvánvalóbb legyen Napóleon olykor való­ban káplári stílusban győzd meg — azaz dobja ki — Du- roc marsallt, aki ugyancsak napóleoni gyorsasággal szá­guldott előre a parketten és a ranglétrán. Talleyrand majd­Í/egr. a gy obbrészt a jelen gondjai-örömei kerültek, szóba miközben jártuk a Halle kör­nyéki földeket, amelyek kevés­bé romantikusak, mint képze­letemben éltek. Igaz, a régi szélmalmok maradványai ros­katag szárnyakkal elő-előbuk- kar.nak. de a táj mint mond­ják teljesen megváltozott er­refelé is. A nagy táblák, a gé­pek vették át a szerepet. De miközben a jelenről esett szó mindinkább kibontakozott az itt hallott törekvésekből a jö­vő: alakításának gondolata is. A hallei földeken — egy ré­szén mostohábbak a természe­ti adottságok, mint nálunk, — korán beköszönt az esős ősz_ és igen sok növényt egyszerűen nem ajánlatos errefelé ter­meszteni. Ahol viszont jó a föld. azt szint#3 megható módon őrzik, védik. Megkezdték pél­dául az olyan istállók építését, amelyek a hagyományostól el­térően többemeletesek. Teszik ezt azért, mert általában a fal vak környékén elterülő földek a lestobbak. legértékesebbek s olyan esetben mint például a Görtzig-környéki kooperációnál hogy csak szerelmi postásként tekergeti nyakát eme császá­ri környezetben, míg akad egy lehetősége a francia szelle­messég csillogtatására és saját ravasz nagyságának bizonyí­tására. Általában minden olyan habtisztán, vagy tisztá­ra mosottan jelentkezik ebben a színes, szélesvásznú, rokokó- kosztümös filmben, mintha az egészet egy iskoláskönyvből olvasták volna ki. Sehol egy kétértelműség, sehol egy bi­zalmas jelenet, a mozdulatok­ban a szalonok sokadalmában, a táncteremben titkolatlan pátosz: Lengyelország sorsá­ról van szó, egy szerelem kapcsán. És hogy ezt a sók-sok pá­toszt, a romantikának és az asszonyoknak a történelemre gyakorolt hatását jobban el­higgyük. a film írója és ren­dezője belevág ebbe a kosztü­mös romantikába néhány mai kénét, a párhuzamot, a ke­retet, amellyel játékká akarja visszarangosítani a történel­met, a pillanatot, ahogyan a két hintó sorsszerűén találko­zott útban Varsó felé. A mai Napóleon és Mária találkozása még röviden közbeszóló ké­pekben is őszintébb, igazabb, mint a történelmi tabló, amelyben éppen a szerelem, éppen az emberi vonzalmak nerp tudnak magas hőfokon izzani. Olyan ez a film, mint egy színes levelezőlap, amely látványnak érdekes egy pil­lanatra. de aztán eltesszük em­lékeink közé. mondván: ezt is láttuk. A Napóleont alakító színész rokonszenves egyéniség, de nem több. Gustaxo Holoubek nem tudja velünk elhitetni — sem külsőségeiben, pattogó mozdulataiban, sem az arcá­val —, hogy a császár van je­len ebben a játékban. Maga­tartása nem hirdeti messziről, hogy az első az egyenlők kö­zött, hogy 6 az az egy fejjel magasabb mindenkinél — még testi törpeségében Is. A nagy egyéniséget még szatírában is valahogyan érzékelnie kell a nézőnek, különben a játék ha­tása felemás, minden rendjel, minden paróka és minden kör­nyezet ellenére. Beáta Tyszkiewicz alakítja Máriát, túl tisztességesen és a romantikát hűvös eleganciával helyettesítve. Farkas András Mennyit ismernek az embe­rek az életüket, magatartásu­kat szabályozó jogszabályok­ból? — erre a kérdésre kere­sett és kapott választ a Magyar Tudományos Akadémia ÁUam- és Jogtudományi Intézetének munkaközössége, amikor a kö­zelmúltban széles körű vizs­gálatot folytatott a lakosság jogismeretéről. A kérdőíven az állam jog és az államigaz­gatási jog, a büntetőjog és a polgári jog szabályaira vonat­kozó kérdések szerepeltek. Az adatokat a munkaközösség ve­zetője. dr. Kulcsár Kálmán dolgozta fel. Tőle kaptunk tájékoztatást a felmérésről. Hásasság, adás-vétel: mindennapos — Megállapíthattuk, hogy az emberek 55 százaléka á’tá­lában ismeri a legfontosabb kérdésekben a helyes, szaksze­rű álláspontot. Jelentős kü­lönbségek adódtak azonban a jog egyes területei szerint. A polgári és a büntetőjog isme­retének átlagos szintje 59 szá­zalékos, az államjog és az ál­lamigazgatási jogé pedig mind­össze 47 százalék. A magyará­zat: a büntető- vagy a polgári jog szabályai közvetlenebbül érintik az ember mindennapi életét, viszonyait, mint az ál­lamjog, A házassággal, örök­léssel, adás-vétellel kapcsola­tos szabályok alkalmazása úgyzólván mindennapos, — érthető, hogy ezeket jobban is­merik. Elsőnek azt kérdezték, hogy. „milyen szerv hozza Magyar- országon a törvényeket?” A szellemi dolgozók 71,4 száza­léka, a fizikaiak 38,8. a mező­gazdasági do'gozóknak pedig 27.7 százaléka adott helyes vá­laszt erre a kérdésre- a meg­kérdezetteknek tehát 45,9 szá­zaléka tudta, hogy az ország- gyűlés. Lemondhat-e a külföldi örökségről ? Az iskolázottság és a ’ tájé­kozottság szintén arányos el­térésekre vezetett a jogisme­ret szintjében. íme, egy kér­dés: ,.ha valaki értesítést kap, hogy külföldön elha11 rokoná­tól nagyobb összeget örökölt, de erről az örökségről levél­ben lemond, akkor megbünte­tik, vagy sem?” Mindössze, 12 6 százalék „döntött“ hetesen igennel. (A devizagazdálko­dással kapcsolatos rendelke­zések szerint ugyanis minden külföldi követelést haladékta­lanul be kell jelenteni a Nem­zeti Bankban, s csak enge­déllyel lehet erről lemonda­ni.) Az intézet egy másik kér­dése így hangzott: „B. L. meg­tudja, hogy szomszédja volt szeretőnek meggyilkolására készül, s ebből a célból niko­tinoldatot is beszerzett. Ezt azonban B. L. nem jelentette a rendőrségnek. Megbüntethe­tik-e ezért?” A helyes válasz az lett volna, hogy nem, mert jelenlegi jogszabályaink nem tartalmaznak olyan szankció­kat. amelyek a gyilkosságra Irányuló előkészületnél kötele­zővé tennék a feljelentést. Mégis legtöbben (91,5 százaik) megbüntették volna B. L.-t. A polgári jog terü’etéről az egyik kérdés: „P. L. pénzt kölcsönöz barátjának, s nerri állapodnak meg. hogy az adós fizet-e Ka­matot vagy sem. A pénz visz- szafizetésénél P. > L. kamatot követel. Jár ez neki, vagy sem?” A választ adók mintegy 80 száza’éka a jogszabály ren­delkezésének megfelelően ál­lapította meg: nem jár kamat. Olvasott-e törvényt ? A munkaközösség tagjai a vizsgálat megkezdése előtt is tudták: a legtöbb „fehér főit” az államjogi és az álamigaz­gatási jog területén mutatko­zik. Ezt a félmérés is igazol­ta. Ebben a kategóriában a szellemi dolgozók jogismerete 58 százalékos, a fizikaiaké 43, a mezőgazdasági fizikai dol­gozóké pedig 42 száza’ékos. Szembetűnő viszont, hogy er­re a kérdésre: „mi a tanácsi állandó bizottság?” csak 11.3 százalék adott megfelelő vá­laszt, nyilván azért, mert a tanácsi szervezet e részének munkája kevéssé ismert. Be­fejezésül arról érdeklődtek: „olvasott-e már törvényt?” A megkérdezettek háromnegyed része igennel válaszolt. Sz. F. Mennyei vetélkedő (Az Europeo c. olasz lapból) A hatalmas mennyezetről fürtökben lógnak a fényszó­rók. A sírná padlón hangtala­nul gurulnak, kerülgetik egy­mást a kamerák. A „ripert- helyszíneken” még egy-két pillantás a kéziratra, aztán jelt ad a rendező... A tele­vízió II. Stúdiójában jártunk, éppen abban az időben, ami­kor a Radar című ifjúsági mű­sor utolsó próbáit tartották. Azóta már láttak a nézők a képernyőn ezt a programot. Persze nem kevésbé érdekes az sem, ami a képernyő mö­gött történik. — Kérem a hármas kame­rát! — szól Kökényessy Fe­renc rendező. — Menj rá las­san ... Még közelebb... Ügy. — És Horváth János, a nép­szerű műsor ifjú vezető ripor­tere üdvözli a közönséget. Aztán változik a kép, s a kettes kamera egy másik if­jú riportert vesz célba, illetve riportemőt: Csengő Ildikót. Előtte egy magnó. Riportjá­nak a címe: Tóth Ferencné levele nyomában ... Közbe az egyes kamera már Tóth Ká­roly előtt áll, aki „majd” az érettségi utáni munkalehető­ségekről beszél. A témát egy levélíró nyomán dolgozták fel. Időnkint megszólal a ren­dező, megváltoztatja az ülés­rendet, hogy: CÁ kép­rr 1 haliéi földeken in. A Jövőt • • • most alakítjuk pwíirSg te67. november 25., szombat tízezer sertés számára akar­nak szállást biztosítani. ök szállást mondtak, de le­hetne mondani szállodát is>, hiszen a települő „sertés ho­tel” hétemeletes lesz. Az ete­tés- takarmányozás géppel tör­ténik, a megtermékenyítés is mesterséges lesz, az anyako­cák, malacok liften utaznak s leginkább mérnökök, techni­kusok, orvosok dolgoznám eb­ben a kombinátban. Kiszámí­tották, hogy ezzel a módszer­rel nemcsak jelentős termőföl­det takarítanak meg, de azzal, hogy tízezer sertést egy fedél alá hoznak annyi szállítási, építési és bérköltséget takarí­tanak meg, hogv rövid néhány éven belül teljesen kifizeti a: árát ez a modern létesítmény. Az építkezésnél ezt tartják a jövő útjának. Túl az állatte­nyésztésen szintén a gépesítést, az új agrotechnikai eljáráso­kat, a nasvüzemek összefogó sát tartják célravezetőnek ahol nem tesznek különbségei állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek között, valamint eddiginél is több szakember alkalmazását. Ami a szakember ellátottsá­got illeti, abban már most is sikerült szép előrehaladást el­érni. Egy 700 hektáros közös gazdaságban 13 főiskolát, két egyetemet végzett mérnököt és technikust találtunk, állat­orvost, sőt tudományos kísér­leteket folytató szakembereket is. A hallei egyetemen már al­kalmazzák az oktatási refor­mot 70 hal’entó néldául az ag­rár matematikára specializálta magát, mások a tervezésre, üzemszervezésre. És Lenin- erádtól Keszthelyig járják Eu­rópa jóhírű egyetemeit gazda­ságait tapasztalatokat szerezni, tanulni az igazi, nagyüzem“ rtazdíiVodá.s fortélyait. Ügy tanulnak ezek a fiata­lok, hogy tudják: szíves fogad tatásra találnak a termelőszö­vetkezetekben, állami gazdasá­gokban. Szabadidejüket is ott töltik gyakorlati munkán, leg­többjük onnan kap ösztöndíjat és most már megértik és érzik, hogy szükség van rájuk. Ko­rábban, ahogy az egye­temen elmondották sokan fordítottak hátat a szakmának, mert vidéken meg nem értéssel, közömbösséggel találkoztak munkájuk iránt. A lányokat meg szinte kivétel nélkül „el­tanácsolták” a pályáról. Igen, ez nagyon kísértetie­sen hasonlít a nálunk még írva is fennálló helyzethez, éppen ezért több helyen kérdeztem mivel sikerült a változást el­érni? Azt monták, — köztük Wer­ner Philipp egykori középpa- rasztból lett tsz-elnök —. hogy előbb tanulni kellett ahhoz hogv becsülni lehessen mások tudását. Ö maga a minimális földművelői tudástól az egye­temi képzettségig jutott cl és '#azdatársait Is arra ösztönöz­te: tanuljanak. A tanulást kü­lönben is rendkívül módon se­gítik a Halle-körnvéki falvak­ban. A legjobb általános isko­lai tanulókat a szövetkezet patronálja, fizeti a tanulás költségeit és akik jeles ernyő mögött... — Jobb lesz, ha a két alany egymás mellett ül, te pedig, Jancsi, szélen... — Kicsit ké­sőbb: — Itt lépjen majd be Csaba a telefonnal. — a ket­tes kamera a műteremben ál­ló telefonfülke felé fordul. A negyedik riporter, Moldo- ványi Ákos vidéken várja a „belépést”, a helyszíni közve­títő kocsival. Az ő riportját most nem próbálják. Amikor az utolsó simításokkal is vé­geztek. felmentünk a műso­rok központjába, ahol hatal­mas vezérlőasztalok, beépített kis képernyők, keverőasztalok szolgálják a tulajdonképpeni ményt érnek el jutalomképpen Mopedet, a kitűnők pedig mo­torkerékpárt kapnak ajándék­ba. Azonkívül tudják, ha szak­májukat megszerezték a szö­vet“ben is öt napos mun­kahét, fizetett szabadság biz­tosított jövedelem, kulturális, szociális és sportlétesítmények várják őket. Szövetkezeti üdü­lőkben nyaralhatnak, külföld­re utaznak. Mindezek után nem volt meglepő, amikor az egvik szövetkezetben közölték: válunk minden tag szakmun­kás. Természetesen míg idá'e el­jutottak e közös gazdaságok igen sok időt, fáradtságot, nénzt kellett áldozni azért hogy a jövőt megfelelően ala­kíthassák. Ezekben a szövetke­zetekben már sikerült 40 évre leszorítani a közös munkák­ban részvevők átlag életkorát szakembereket letelepíteni akiknek lakást is ad a szövet­kezet s ölvén munkarendet al­kotni, amely már alie-alig tér el az ipari dolgozókétól. Ezek után nem volt furcsa hallani a hallei egyetem párt- titkárának kifakadását: kép­zelte. a'íg tudunk vissraédes- getni valakit tanársegédnek a nemrég végzett mezőgazdászok közül. Azt mondják ott fogta éket az élet... a jövő. Kovács Endre — a néző elé kerülő — pro­dukció sikerét. Itt mégegy- szer lepereg a műsor. Minden kamerának van egy kis képer­nyője, a többin pedig a vég­leges formát láthattuk, ahogy csütörtök este a fiatal nézők is... A televízió öt ifiú riportere már ismerős a nézők körében. Valamennyien, mint vetélke­dő-győztesek kerültek ide. — Annak idején öt fellé­pés után dőlt el a helyezés — mesélik a próba utáni bessél- getésen, a televízió ifjúsági osztályának irodájában. — Nagyon nehéz feladatokat kap­tunk. A Halló fiúk, halló lányok műsor után a legnépszerűbb a Radar lett az ifjúság köré­ben. Elég, ha arra a számta­lan levélre gondolunk, me­lyek nap, mint nap érkeznek a rovat címére a stúdióba. A levelek, és a vidéki körutak tapasztalatai alapján lassan el­készült a jövő esztendei mun­katerv is. Egyelőre még „pisz- kozatban” van. várnak újabb* és újabb ötleteket. — Milyen témák foglalkoz­tatják az ifjúsági műsorok szerkesztőit? — Szeretnénk az eddiginél sokkal több helyszíni közve­títést* adni — mondta Békési József, az ifjúsági osztály ve­zetője — a tavalyi, hajóépítő fiatalokról készült műsor, stb. példájára. Szeretnénk riportot készíteni vidéki üzemek falun lakó fiatal dolgozóinak pr to­lóméiról, vagy olyan község­ről, ahová igen sok fiatal tért vissza, s vá’la’ta a mezőeoz- dasági munkát. Szeretnénk egy olyan riportfilmet is föl­venni, amely például a repü­lőgépekkel dolgozó fiatotokról szól — a Szovjetunióbeli épí­téstől a fiatal maevar ha.ió- zókig. Érdekes témának ígér­kezik a fiata’ni- -uvr’eti sond- iairól készülő riporttunk is. Sor kerül az elképzeléseink szerint a tanyákon dolgozó fiatal pedagógusokra, az igen nehéz fizikai munkát végző ifjúmunkásokra. Műsoraink­ban helyet kap természetesen a sport és egy-egy nagyobb szabású ifjúsági megmozdulás is. Mindezekkel azt szeret­nénk. hogy megszűnjön mű­soraink „budapesti jellege”, s egvre' inkább kapjanak szót a vidéki fiatalok. Azt hiszem, hogy ennek töb­bek között a Heves megyében élő. a tv ifjúsági műsorait ked­velő fiatalok is örülnek. (kátai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom