Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-23 / 277. szám

Jó napot, tanító úr. • t vékony verseskötet Villantotta elém nevét: Szü- jgyi Trajtler Géza: Hatvana­tok. Harctéri versek ... Olyan, mint a dérlepte fa, amelyre fekete varjú már nem telepedik. Haja zúzmara-fehér, bozontos szemöldöke is, mely akár a fecskeszárny, szinte el­rugaszkodik magas homloká­ig1- Korát hetvennek monda­nám, pedig most járja éppen fe nyolvanadik esztendőt. „Az a nyolcvan esztendő Messziről ered. Hevesvezekény $ szülőfaluja. Kevés emléket gyűjthetett innét, ötéves ko­fában meghalt édesapja („Ter­ületre nézőn karcsú, mint fe- íjyő, / ... Erősebb volt, mi­ként a tölgy maga.”) és három 4=v múltán édesanyja is föld jjíá költözik. Három testvére a faluban marad, rokonoknál, Epneki, a negyediknek az eg- ií árvaház jut — így járja az elemit, a gimnáziumot és sze­rez oklevelet a tanítóképző­in. .— Negyvenegy évet töltöt­tem katedrán. Két évtizednyi idő Kápolnán telt el, s 21 éven az egri érseki tanítóképző gyakorló iskolájának tanítója, Igazgatója voltam... Emlékeznek még Trajtler tanító úrra a kápolnaiak. Megmozgatta, felpezsdítette a falut Megszervezte az isko- lánkívüli népművelést, s út­törő kezdeményezésének, sike­reinek országos híre támadt. Falusi tanító létére Sárospa­takra, Vácra, Kiskunfélegyhá­zára, Pápára. Kalocsára, Jász­berénybe hívják, s gyakorlott, de kevesebb sikerű népműve­lőknek magyarázza módsze­reit. Országos lapokban pub­likálja pedagógiai, nevelés-el­méleti cikkeit, s tagnak jegy­zik a Szent István Társulat tankönyvszerkesztő bizottsá­gába. A HÁBORÚ BELETIPOR életébe. Az első sasos behívót ő kapja meg Kápolna férfiai közül, ötvenhárom hónapig le sem vetheti magáról a mun­dért Éppolyan szívesen nóta­szóval vonul be a kaszárnyá­ba, mint a többi baka, s ugyanúgy nagy buzgósággal teszi a dolgokat. Ha marsolni kell: marsol, ha puffogtatni kell: pufogtat, ha sturmolm kell: nem nézi kinek szalad neki. Ám lelkesedése hamaro­san ronggyá foszlik, s gyűlö­lettel, elkeseredéssel átkozza a háború kitalálóit, mint a többiek, akiknek elviselhetet­len élete volt a lövészárkok­ban: várták a postát, ölték a tetveket. szidták a tiszteket, trágár történeteket meséltek: aztán meghaltak. — Sebesülése volt? — Delejownál. Egy hajnali támadásnál átfutott rajtan. egy golyó... Versei között lapozgatok. A versekben vér, halál, temetés, szenvedés, harcterek pokla si- vító srapnellekkel, gránáttűz- zel és ágyúszóval. A „Hatva­nasok” után két kötetre való verse már nem jelenhetett meg. A második kötet, amely kéziratban maradt — a „Bé- kevárás”. Csupa imádság, zak­latott sóvárgás a csendért, a vértelen békességért, nyuga­lomért: „Megváltó isten, jöjj, segíts! / Hallgasd meg esdő szent imánk: / Addj nekünk békét...” — Inter arma silent mü­sse? Fegyverek közt hallgat­nak a múzsák. A fegyverdör­gésben engem az írás angyala őrizett meg embernek ... Az őszirózsás forradalom, a 'tanácsköztársaság Kápolnán találja. Tanít újra. Katedrája nem elkülönült sziget. Előbb Károlyi Mihály pártjának, maid a kommunista pártnak, a községi munkástanácsnak, a művelődési tanácsnak tagja és jegyzője. Egy dátumra pon­tosan emlékszik: 1919. már­cius 31: a Tarnavölgy tanító­sága megalakítja a Magyaror­szági Tanítók Szakszerveze­tének káli csoportját', s a jegvzői teendők végzése itt is az ő feladata. — Az alakulás jegyzőköny­vét. még most is őrzöm ... Ml TÖRTÉNT KÉSŐBB? Letartóztatás, vizsgálati fog­ság, bűnvádi eljárás, tanítói fegyelmi bíráskodás, rendőri felügyelet alá helyezés. Ké­nyeiét meghagyják. S azontúl már csak a népművelésben munkálkodik. Tanít. A kultú­ra csendes, visszahúzódott ter­jesztője. A felszabadulás után újra emlegetik a nevét, a szabadművelődés tevékeny munkása. Tanítósága negyven­kettedik esztendejében lelép a katedráról. ... Beszélgetés később, egri Szvorényi utcai lakásában, könyvei mellett. Ismerték, mint tanítót, s úgy is, mint írogató embert. — Az írás máig megma­radt? — Régóta nem írok semmit. Se verset, se mást.. .* íróasztala fiókjait, a szek­rényeket nyitja ki sorra, ösz- szekötözött kartonok, cédulák ezrei mindenütt, az egész la­kásban. Tíz éve gyűjtögeti kincseit — Heves meg ve bib­liográfiáját készíti. Mindent feljegyzet kartonjaira, ami a megyével kapcsolatos — új­ságpublikációktól az önálló munkákig. Külön sorakoznál! a vedagógiai tárgyú anyagok; külön dobozban, kötegekben az egri borról megjelent írá­sos munkák jegyzéke; s össze­gyűjtve mindaz, ami eddig nyomdafestéket kapott a me­gye termelőszövetkezeteiről. Külön gyűjtögeti, készíti a megyei írók kataszterét. Né­hány köteget elémbe rak, a Népújság irodalmi melléklete íróinak névcéduláit. Kollégák nevel sorjáznak előttem: Gyurkó Géza. Püspöki Mihály, Farkas András. Keresgél az egyik csomag­ban, s kiemel egy kék színű cédulát: — „No, lám, az én leltárom­ból nem hiányzik maga se, fiam... — Mosolyog. — NYOLCVAN ESZTENDŐS. Mintha csak róla szólna Kosz­tolányi: „Tanár az én apám. Fia jár a vidéki / városban, gyermekek köszöntik ősz fe­jét. / kicsinyek és nagyok, ré­gi tanítványok, / elmúlt éle­tükre emlékezve, lassan / le­veszik kalapjuk ...” Ha is­mert alakja feltűnik az ut­cán, kicsinyek és nagyok, ré­gi tanítványok köszöntik: Jó naoot tanító úr... Csendesen, szelíden sóhajt: — Minden nap jobban ér­zem a nyolcvan esztendőmet. De a bibliográfiát meg kell csinálnom... Utolsó pillanatig őrzi gyü­mölcstermő erejét. Pedig olyan, mint a dérlepte fa... Pataky Dezső E/o ados... , fa, gyökér — 25 országba Évente 90 millió forint értékű gyógynövényt vásárol fel a HERBARIA if V ^ :r. i|:y­f ígj | technikai -­hiba i|| JPk£ 1|HI Jónéhány napot töltöttem a Német Demokratikus Köztár­saság hallei körzetében. Több termelőszövetkezetet, állami gazdaságot látogattam meg, természetesen a jobbak közül, ínért hisz itthon is hasznosít­ható ötleteket, tapasztalato.cat hol is szerezhetne másütt az ember, mint a legjobbaknak Mondhatnám minden segít­séget megadtak ehhez, mégis nehéz volt asszimilálódni a itallei földeken, a német mező- gazdaság berkeiben, hiszen oft merőben más vonások találha­tók, bár a határban épp oly nagyüzemi táblák fekszenek, noint mifelénk. ; Talán a legnehezebb volt ülegszokni a mezőgazdaság ipari jellegét Amikor Gört- zSgben a szövetkezet vezetője elmondta, hogy a 400 LPG (szövetkezeti tag közül) százan toktorosok s a fennmaradó rész is leginkább gépekkel, tu­dományos eszközökkel dolgozik, kissé hitetlenkedve fogadtam « tényeket. Ám a későbbi be­szélgetések során, amikor a szövetkezet kultúrházában kö­rülvettek bennünket a kora délutáni munkából hazatérő szövetkezeti tagok, sok minden világosabb lett az ottani mun­kaszervezésből. ..Álig múlt el dél és sorra te­lepedtek le a vendéglőt is ma­gába foglaló kultúrház aszta­lidhoz, az overálos munkások... Pl mJ Husiiul f JlJeifgii Aw, ember, a gép és a számítások Azazhogy szövetkezeti gazdák, akik éppúgy váltóműszakban dolgoznak, mint az ipari mun­kások. — Csak így tudjuk kihasz­nálni a gépeket, — magyaráz­za Fritz Woit a Marx Károly­ról elnevezett közös gazdaság elnöke. — A közgazdászok sze­rint legalább 16 órát kell a gé­peket hajtani, hogy egyrészt kihozzák az árukat, másrészt el tudjunk időben végezni minden munkát. A gépeket csak a legszük­ségesebb javítási időre állnak le. Leginkább télen, de akkor is úgy diktálják a tempót, hogy még éjjel is dolgoznak a traktorok, munkagépek rend­behozásán, hogy a lehető leg­kevesebb időt töltsék javító- műhelyben. így tudnak és így tudtak előbbrejutni abban, hogy a fi­zikai munkát a minimumra csökkentsék. Sőt most már a gépesítésnek újabb szakaszába léptek. Az összefogás szaka­szába, hogy a lehető legtökéle­tesebben tudják kihasználni az értékes gépeket. Részt vettem egy ilyen ta­pasztalatcsere bemutatón, ahol három állami gazdaság és két termelőszövetkezet összponto­sította burgonyaiszedő kom­bájnjait, szállítógépeit. A ha­talmas burgonyatábla, szélén autóbuszok, személykocsik tö­mege parkírozott, a gépek kö­zött pedig száznál is több me­zőgazdasági szakember nézte, vitatta, milyen jövője van az ilyen összefogásnak. Német új­ságíró kollegám közvetítette a vitát és magyarázta: — Azzal, hogy az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek mind ide összpon­tosították a kombájnokat sok­kal kevesebb traktor és pótko­csi kell a szállításhoz mintha egyenként dolgoznának. Ponto­sabban egyharmadával keve­sebb. A többit a más sürgős őszi munkákhoz irányíthatják. Azonkívül ha ennyi kombájn dolgozik egy helyen, érdemes egy mozgó javítóműhelyt is kihozni a tábla szélére s ha va'amely'k gép sírom ik, rög­tön helyben megjavíthatják, nem kell húsz-harminc kilo­métert utazni a szerelőknek. De nem hagyott nyugodni a gondolat; vajon hogy győzték meg az állami gazdaságok ve­zetőit, a szövetkezetek elnö­keit, tagságát, hogy beleegyez­zenek abba: gépeik más ha­tárba kezdjék meg a munkát és nem saját földjükön. — Mert láttuk, hogy pilla­natnyilag itt legjobb a talaj a gépi munkához, — válaszol rá a legtermészetesebb hangon a szomszéd állami gazdaság fő­mérnöke, alti szintén eljött megnézni ezt a koncentrált gé­pesítést. — Utána hozzánk jönnek és még így is hama­rabb végzünk, mintha egyet­len kombájnunkkal kínlód­nánk végig az egész betakarí­tást Mindent kiszámoltak... Min­dent bebizonyítottak, anélkül neki sem kezdtek ennek a ha­talmas vállalkozásnak. És ez a betakarítási akció nem egye­dülálló a hallei földeken. Mindegyre jellemzőbb, hogy termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fognak össze egy- egy munka elvégzésére, vagy • ,r^ ‘I ‘ ^ V*Í * \T*jf i Burjjonjabctakarító kombájnok a hallei határbaa. : rí--., .r wk- . /«Mw: Kétszázféle gyógynövény termeltetését, feldolgozását és kereskedelmi forgalmát, szer­vezi a HERBARIA Országos Gyógynövény és Selyemgubó- forgalmi Szövetkezeti Központ. A vadontermő és kultúrnö­vényként termesztett 3—4 ezer vagon gyógyfű, virág, mag, levél és gyökér kétharmada exportra kerül, 30—40 száza­lékát pedig a magyar gyógy­szeripar, vagy közvet’enül a HERBÁRIA dolgozza fel és értékesíti. Dr. Pölöskei Endre, a szövetkezeti vállalat fő­könyvelője, nemcsak a gazda­sági „mérleg”, az egész gyógy­növényszakma jó ismerője. Tea, szörp, ürmös — Ezekben a napokban vállalatunk szaküzleteiben csúcsforgalom van. Meghü és, nátha, influenza ellen hatá­sos taakeverékeket hozunk forgalomba, elég talán, ha példának a kamilla-, csipke­bogyó- vagy a hársfateát em­líteném. Gyógyszertárakban, élelmiszerboltokban és 10 spe­ciális gyógynövényszaküzlet­ben több mint 150 féle. külön­féle hatású teának alkalmas gyógynövényt árusítunk. A már közismert, évek óta gyár­tott teák választéka az idén bővült, „Háromvirágtea” név­vel új, kitűnő teakombináció je'ént meg az üzletekben. Az italféleségek között kedveltek fogyasztóink körében a külön­féle szörpök. A vitamindús csipkeszörpből az idén 1 mil­lió litert palackozunk, az ér­elmeszesedést gátló Viroma- szörpből eddig 200 ezer litert rendéit a kereskedelem. A cukorbetegek részére Diviroma néven savanykás ízű, diabeti­kus készítményt gyártunk, s ma már igen keresett a spor­tolók kedvenc itala, a Vita­sprint. Üj készítményekkel is kísérletezünk, előreláthatóan éppen hosszú évekre, évtize­dekre hangolják össze munká­jukat. Ahogy a német szak­emberek mondják: nagyjából már kimérhettük azokat a le­hetőségeket, amelyeket egy-egy termelőszövetkezet, vagy álla­mi gazdaság területén el lehet érni. Ezek közé tartozik a 42— 45 mázsás hektáronkénti gabo­natermés, a 340 mázsás burgo­nyaátlag, a cukorrépa termés hozamának felemelése, 400 mázsára (legalább is az álta­lam látogatott gazdaságokban) de most már feljebb kellett emelni a mércét. Erre szpoet■ keznek most... a szövetkeze­tek, a hallei földeken, bevon­va egyegy állami gazdaságot is a kooperációba. S így tud­nak olyan eredményt elérni, mint a görtzigi három LPG-t egyesítő kooperációban is, ahol három év alatt 40 százalékkal növelték a mezőgazdaság ter­melését s a gépi emberi mun­ka termelékenysége ugyanezen idő alatt 72 százalékkal növe­kedett. Miközben a korábbi 30 féle növény helvett csak tízet termelnek, s a tízféle állat he lvett csak hármat, a jövedel­met is jelentékenyen emelték. — És nem féltek, hogy az ellenkezés miatt kudarcba ful­lad a vállalkozás? — Volt ilyen veszély, hiszen majdnem 1600 embert Keltett meggyőzni... közte még veze­tőket is. De nagyon alapos volt az előkészítés. A mi szakem­bereinken kívül két professzort is bevontunk a munkába — magyarázza Fritz Woit. így aztán könnyebb volt a dol­gunk. Most még merészebb tervbe vágunk bele. összefo­gunk a környékbeli burgonya­termesztő gazdaságokkal, hogy tízezer tonna termést kinőhes­sünk a piacra, jórészt hámoz­va, nylon zsákokba csomagol­va, vagy primőrként és nem kis haszonnal. De erfe is egy évet szánunk rá. Ilyen üzletbe nem lehet csak úgy belevágni. Előbb számolunk. (Folytatjuk) Kovács Endre jövőre kezdjük gyártani a kö­högést csillapító hárs-, bodza- és menthaszörpöt. feldolgozás és export — Hallhatnánk néhány ér­dekességet a forgalomról és a feldolgozásról? — A HERBÁRIA évente 90 millió forint értékű gyógynö­vényt vásárol fel. Ennek leg­nagyobb részét Bács, Békés, Hajdú, Szabolcs és Borsod megyében termesztik, a vadon­termők gyűjtésében Somogy megye áll az élen. Legnagyobb mennyiségben mákgubót vásá­rolnak fel a fogyasztási szö­vetkezetek és a HERBÁRIA telepei, ebben az évben elő­ször a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár teljes feldol­gozó kapacitásához hazai ter­mésből biztosítják e fontos, morfin hatóanyagú alapanya­got. Vérnyomáscsökkentő és vérzéscsillapító hatása miatt gyógyszeriparunkban szinte nélkülözhetetlen az anyarozs — 12 vagonnal termett az idén —, de jelentős hazai és kül­földi kereslet van a digitá’isz, borsosmentha, bodzavirág, fe­hér mályvagyökér, hársvirág, majoránna és a csalánlevél iránt is. — Vállalatunknak 12 üze­me van, szezonban 1200—1300 főt foglalkoztatunk egy-egy helyen. A feldo’gozás techni­kai fejlesztésével nagyban növeljük exportlehetőségein­ket; jelenleg 25 országba mint­egy 350 vagon száraz gyógy­növényt szállítunk évente. Legnagyobb megrendelőnk a Német Szövetségi Köztársa­ság, Ausztria, Olaszország és Svájc, de jelentős mennyiségű gyógynövényt exportálunk a tengeren túlra is. Magasabb felvásárlási árak — A gyógynövénytermesztéá közismerten munkaigényes vállalkozás. Anyagiakban ho­gyan jut ez kifejezésre a ter­melők számára? — Az agronómia fejlődésé­vel együtt nő a termesztésbe' vont gyógynövények aránya.- Ma már az évi felvásárlásnak 70—75 százalékát, szántóföldi kultúraként termesztik az ál- ami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek és háztáji gazdasá­gok, s a tapasztalatok szerint megelégedéssel. Gazdasági számítások bizonyítják, hogy a gyógynövényterületek hol­danként bevétele 30—40 szá­zalékkal magasabb, mint egyéb szántóföldi növények eseté­ben, de egy jó majoránna­termés kétszer annyit is jö-' vedelmez, mint a cukorrépa vagy a kukorica. — Változnak-e a gyógynö­vény felvásárlási árak a jö-' vő gazdasági évben? — Már az idén tisztasági és mennyiségi felárral vásárol­tuk az anyarozsot, a majo­ránnáért is 15 százalékos mi­nőségi felárat fizettünk. Ez azt jelenti, hogy az év során két és fél millió forinttal mága- sabb bevételhez jutottak a termelők, mint a korábbi ár­rendszer szerint. Ezt a gyakor­latot a jövőben is alkalmaz­zuk, sőt néhány gyógynövény felvásár'ási árát felemeljük, így többek között a termesz­tett nyerskamilla mázsánként! árát 300 forintról 400 forintra, a fehér mustármagért 630 fo­rint helyett 750 forintot fize­tünk, a száraz menthaszénáért pedig 650 forint helyett 750, illetve 820 forintot — szárítás­tól függően. További támoga­tásként jövőre az üzemegység­től a felvásárlóhelyig fe’me- rülő fuvarköltséget is megté­rítjük. Az új termelési szer­ződéseket már ennek megfele­lően ajánljuk partnereinknek; tervünk szerint ezekben a na­pokban 36 ezer hold gyógy­növény termesztésére kötünk szerződést a mezőgazdasági nagyüzemekkel és a háztájfe gazdaságokkal. _______ T. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom