Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

TILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ail A: 5* PILLÉR ifi 4 s a rádió és a televízió heti műsora XVIII. évfolyam, 260. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A. MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA 1967. november 3., péntek <A Bratislavai Tv műsora is) A% SZMBT küldöttsége Egerben Felavatták a Kremlben a Lenin emlékművet A Kádár János vezette magyar párt­éi konuányknldöttség az ünnepélyes szoboravatáson MOSZKVA (MTI): A moszkvai Kremlben csü­törtökön délután a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulójával kapcsolatban ünnepélyes eseményre került sor: felavatták a Lenin-em- lékművet. Az emlékmű lelep­lezés! ünnepségén ott; volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának , elnöke, Nyikolaj Podgómij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, valamint az S2KP és a szovjet kormány más vezetői. Az ünnepélyes szoborava- tással kapcsolatos nagygyű­lésen részt vettek a szocialista országok Moszkvában tartózkodó küldöttségei, igy a Kádár János vezet­te magyar párt- és kor­mányküldöttség, valamint a kapitalista or­szágok kommunista és mun­káspártjainak delegációi, to­vábbá az afrikai és arab ál­lamoknak az ünnepre Moszk­vába érkezett képviselői. Leninnek a szürke gránit talapzaton ülő három és Ml méteres bronzalakját a Moszkva folyó magasan fek­vő partján, a Kreml Iva- novszkij terén helyezték el. Az emlékmű Benjámin Pin- csuk leningrádi szobrászmű­vész és Szergej Szperanszk'ij építész alkotása. A mű Le­nint, mint a nagy tudóst, a lángeszű teoretikust és ugyan­akkor az egyszerű embert ábrázolja. A Kreml Lenín-emlékmű­wét Leonyid Brezsnyev lep­lezte le. Ezután a sokezres tömeg előtt az SZKP KE fő­titkára beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta: Le­nin önmagában egyesítette Marx és Engels forradalmi felfedezéseinek minden gaz­dagságát. Továbbfejlesztette eszméiket s kidolgozta a for­radalom és az új társadalom építésének alapelveit Elméjének bátorsága új horizontokat nyitott az emberiség előtt. Lenin — mondotta Brezs­nyev — nem csupán gondol­kodó volt: Lenint eltéphetet- len szálak fűzték a néphez, mindenekelőtt a munkásosz­tályhoz. Megteremtette a bolsevik pártot, amely az ő irányításával az ország veze­tő politikai erejévé lett. Leonyid Brezsnyev kiemel­te, hogy Lenin a forradalom nagy teoretikusa voll, a gya­korlatban vezette és vitte győzelemre a világtörténe­lem legnagyobb forradalmát Ma már a világ minden haladó embere látja, hogy a marxizmus—le- ninizmus eszméi világ- történelmi győzelmet arattak. Létrejött a Szovjetunió, a világ bástyája és reménysé­ge, a szocializmus és a kom­munizmus zászlóvivője. A marxista—-leninista eszmék győzelme megtestesül a töb­bi szocialista ország népei­nek tetteiben, a nemzetközi kommunista mozgalom vív­mányaiban. A Minisztertanács ülése A kamaáiny Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke javaslatot tett a népgazdaság 1971—1985. évekre szóló, hosszú iávú tervének kidolgozására. A Miniszter- tanács az előterjesztést elfogadta és megbízta a minisztere­ket, hogy gazdasági elemzések, tanulmányok, műszaki-gazdá­sági koncepciók, fejlesztési programok kidolgozásával nyújt­sanak segítséget a hosszú távú tervezéshez. Az igazságügyin.!niszter- a vállalatok közötti, vállalkozási szerződésekről.' az. igazságügyiniriiszter és: a .központi döntő­bizottság elnöke á döntőbizottsági szervezet és eljárás re­formjáról és a szállítási szerződéseikre vonatkozó egyes ren­delkezések módosításáról nyújtott be előterjesztést. A kor­mány a javaslatokat megvitatta és elfogadta. A Minisztertanács a munkaügyi miniszter előterjesztése alapján módosította a felsőoktatásból kilépő fiatalok munká­ba állási rendszerét. Tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatóját az idei országos mező- gazdasági kiállítás és vásár főbb tapasztalatairól. Csütörtökön Egerbe látoga­tott a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság küldöttsége; amely a Magyar—Szovjet Baráti Társaság vendégeként tartózkodik hazánkban. VuszUjj Kxmsztantinovics ,Kli- menkot, a Szovjetunió Kom-- munista Pártja' Központi Bi­zottságának tagját, a • Legfel­sőbb Tanács küldöttét, az Ukrán SZSZK Szakszervezeti Tanácsának elnökét, a kül­döttség vezetőjét, valamint Ivan Szemjonovlcs Sztrelbic- kij altábornagyot, az SZMBT alelnökét. Ivan Trofimotncs A küldöttség tagjai a várban. Tvjordohlebovot, a Krím te­rületi SZMBT-tagozat elnö­két, a szimferopoli pedagógiai főiskola rektorát és Vilma Juhamenova Talumjaet, az SZMBT-elnökség tagját, a tallini kábelgyár főmérnök­nőjét Tamás László, a me­gyei pártbizottság titkára. Sípos István, a városi pártbi­zottság élső titkára' és az MSZBT, a - Hazafias Népfront képviselői fogadták. V. K. Klimenko elmondta, hogy nagy örömmel és vára­kozással fogadták a magyar- országi meghívást, ahol részt vesznek, majd a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom (Foto: Kiss) 50. évfordulóját köszöntő népségeken, A vendégeket Tamás László elvtárs tájékoztat­ta a megye életéről és fejlődéséről. A küldöttség tagjai a déli órákban megtekintették a város nevezetességeit, a dél­utáni órákban az Egri Ta­nárképző . Főiskolán és a ke- recsendi Aranykalász Ter­melőszövetkezetben tettek lá­togatást. Este részt vettek az Egri Tanárképző Főiskola jubileumi díszhangversenyén. Szovjet vendégeink ma utaznak el Egerből. elfoglalták Dai Loc-ot Amerikai katonai jelenté­sek beismerik, hogy csütör­tökön hajnalban szabadság-! harcos egységek heves har-1 cok után bevonultak Dai Loc városkába vagy 580 kilomé­terrel északkeletre Saigontól. te Egri Városi Tanács vh-uléséről jelentjük: Milyen lesz Eger? Már ünnepi fényben iTedeáoto — MTI ragyog a Kreml Külföldi Képszolgálat» Hogyan épüljön tovább a varos, miként lehetne haté­konyabban, még fokozottab­ban Segíteni a legfontosabb közérdekű problémák megol­dását? Ezekről a kérdések­ről. Eger mai és távlati fej­lesztésének lehetőségeiről, várospolitikai célkitűzésekről tárgyalt csütörtöki ülésén a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. Eger a legrégibb és leg­szebb magyar városok közé tartozik. Hosszú történelme során —- jóllehet sokszor új­jáépítették és lerombolták — mindig jelentős helyet foglalt el az ország kulturá­lis életében. A várost szá­mos kiváló író, építész, mű­vész vallotta szűkebb hazá­jának. A zsúfolt, keskeny utcák hálózata, a belváros, nagyrészt falusias, földszin­tes, tufából épült külváro­soktól környezetten, a köz­lekedés-tervezés nehéz terü­lete. Gondot jelent a kor­szerű városkép kialakításé is. A városfejlesztés egyik legfontosabb kérdése: hogyan épüljön tovább a város? Megállapították: az emele­tes, többszintes házak építé­sét kell szorgalmazni Eger­ben, mert a városias külső, s az állami költségekkel való takarékos gazdálkodás ezt kiuanjgt. Az építéshez kg: •vés területtel rendelkezik a város, s e területeket úgy kell hasznosítani, hogy minél több lakást nyerjünk. Az elmúlt két évtized so­rán Eger lakossága gyors ütemben, 67 százalékkal sza­porodott. Számítani kell ar­ra, hogy az elkövetkező húsz év sőrán a város lélekszáma tovább emelkedik, megköze­líti és eléri a 100 000-res la­kosságszámot. Jelenleg is gondot jelent a munkaerő foglalkoztatottsága, de már most, fokozatosan gondos­kodni kell a város profiljá­nak megfelelő, sok munkást foglalkoztató üzemek léte­sítéséről. Hangsúlyozták: a város minden ügyében reális alapokon kell állni! Javítani kell a kommunális szolgáltatások színvonalát. Egyáltalában a szolgáltatási tevékenységet úgy kell meg­szervezni, hogy a lakossági igényeknek megfelelően és kellő mértékben bővíthetők legyenek. Fontos szempont az arányosítás a belváros és a külső területek között. A város útjai nagyrészt mi­nőségileg nem megfelelők (makadám 23 km, földutak 33 km), sürgősen korszerű­sítésre szorulnak. A város anyagi erejét tekintve, az idei költségvetést számítva alapul, njfcüc év szükséges ahhoz, hogy az utakat rend­be lehessen hozni. Az útfel­újítás összesen. 81 millió fo­rintot igényel. Javítani kell a város vízellátását, újabb víznyerőhélyek feltárásával. Szóba került a tanácsko­záson Eger gázszolgáltatásá­nak kérdése is. Sokan aggo­dalmaskodnak, mi lesz, ha a város kö­rüli gázmezők elapadnak? Megnyugtató hír: Egert be­kapcsolják az országos háló­zatba, s így hosszú-hosszú évekre a fűtőanyag-ellátás gondja megoldódik. Fokozatosan korszerűsítik a közvilágítást, nemcsak a belvárosban, hanem a város széli utcákban is. Fontos fel­adatként jelölték meg a ne­vezetesebb műemlékek dísz­kivilágításának megoldását. A strandra, a Népkert felől — gyaloghíddal az Eger-pa- takon — új bejáratot nyit­nak; de építenek újabb ka­binsort, az eddigieknél na­gyobb fürdőmedencét, hul­lámfürdőt és kereskedelmi pavilonokat. Völgyzáró gát megépítését tervezik az Egér patakon; a sportolási lehető­ség szélesítését jelentené egy sí- és egy műjégpálya meg­építése. Felmerült annak a gondolata is, hogy idegenfor­galmi , szempontból célszerű lenne lovasiskolát berendezni a volt szarvaskői szénbánya uzemépületeibesa. Ezután mezőgazdasági, ke­reskedelmi, vendéglátási) idegenforgalmi, művelődés­ügyi, egészségügyi és szociál­politikai kérdésekről tárgyal­tak. A vitában több hasznos javaslat elhangzott: legyen Eger a konferenciák városa: jobban ki kell használni azt az adottságot, amelyet a vá­ros gyógyvízkészlete jelent; helyesebb lenne, ha a moz­galmasabb városkép kialakí­tásában, a kompozíciós meg­oldásoknál nemcsak a temp­lomokra gondolnának. Egeo szólát és Demjén közelében 67 fokos hőforrás vize ömlik a szabadba, tíz éve senki­nek eszébe nem jutott a for­rás hasznosítása, felbecsülhe­tetlen az az érték, ami itt kárba vész. Egyöntetűen meg­állapították: még mindig nem meg­felelő a város idegen- forgalmi nevezetességei­nek, értékeinek propagá­lása. Az ország szemét Egerre kell irányítani, hatásosabb propa­gandát kell kifejteni külföl­dön és határainkon belül egyaránt. Második napirendi pont­ként a végrehajtó bizottság az 1968—70. évi pénzügyi tervről, valamint a tanács jö­vő évi költségvetéséről tár­gyalt, majd előterjesztése** ne került sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom