Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-11 / 240. szám

Kitüntették IIsmerkedjünk, az űf tárténvek hel a polgári védelem aktíváit Hatvanban (Tudósítónktól.) Bensőséges ünnepség kere­tében adták át a kitüntetése­ket a hatvani MÁV állomá­son, azoknak a dolgozóknak, akik 10—15 esztendeje aktív segítői a polgári védelemnek. „Honvédelmi Érdemérmet'’ káptak: Szabó Vilmos, Teller Sándor, Benke Péter, Endrödi Dénes, Mányi János, 15 évi, Kijác.z József 10 évi aktív munkájukért. A kitüntetéseket a Buda­pesti MÁV Igazgatóság Polgá­ri Védelmi Parancsnoksága nevében Molnár Dezső törzs­parancsnok adta át. Az eredményes munka bizo­nyítéka az is. hosv a buflaoes- ti igazgatóság által meghir­detett vetélkedőre három szakszolgálati egység nevezet't be a hatvani állomásról. Megkezdte „gyakorlati vizsgáját^’ a második gépóriás \ isontán I (Tudósítónktól): Közeledik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulója, ünnepnapra készül mindenki. Lehet-e méltóbban köszönte­ni a.jubileumot, mint élen jár­ni a munkában, rendkívüli fel­adatokat végrehajtani, új ter­melési eredményeket elérni? Aligha! Ezt tartják, igy gon­dolkodnak a gyöngyösi Egye­sült Izzó félvezető és Gépgyá­rának dolgozói is. Kezdeményezi»: a szereidé üzem Nagy feladat vár a gyárban a szerelde brigádjaira, mert az év hátralévő időszakában még sok-sok gépet kell elkészíte­niük. Amikor erről tárgyaltak, javaslat született: októberben szervezzenek „Szocialista For­radalmi Hónap”'ot az üzem­ben. Azóta már papírra kerül­tek a verseny-vállalások és si­keres szeptemberi zárás után, október elsején elkezdődtek az ünnepi műszakok. A kezdeményezés követőkre is talált. így ma már a műsza­ki és adminisztratív területek­kel együtt .közel száz brigád vesz részt e nemes mozgalom­ban. ÍJ verseny a forgácsoló brigádoknál Sokat hangoztatott téma Gyöngyösön, hogy a gyár for­gácsoló kapacitása szűkös a feladatok teljesítéséhez. A szerelésnek és a készáru kibo- csájtásnak pedig előfeltétele, hogy az alkatrészek kellő idő­ben és megfelelően elkészítve álljanak rendelkezésre. »» Hadiállapot” Bükkszentmártonban Miért mondott le a KISZ-vezetőség? A földtörvény A szövetkezeti föld: szocialista tulajdonforma 2. A földtörvény alapvető célja, hogy a földtulajdon és földhasználat egységének megteremtésével fokozatosan kialakuljon a termelőszövetkezeti földtulajdon, vagyis a közös gazdaságok a földek nagyobb részének necsak hasz­nálói, hanem egyúttal tulajdonosai is legyenek. Intézkedik a törvény arról is, hogy a termelőszövetkezetek a haszná­latukban levő földet akkor is sajátjukként használhatják, ha a földnek nem tulajdonosai, vagy ha a föld nem a ta­gok tulajdona. Ilyen értelemben a termelőszövetkezet kö­teles teljesíteni mindazokat a feladóikat, amelyeket a jogszabályok a földtulajdonosra és a földhasználóra meg­állapítanak. Ezzel az intézkedéssel végeredményben to­vább szilárdul hazánkban a termőföld védelme. Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezeteket a tu­lajdonosi viszony nemcsak egyszerűen kötelezi, hanem ér­dekeltté is teszi abban, hogy minden földet a lehető leg­célszerűbben és a jó gazda gondosságával használjanak. Fontos törekvése a törvénynek hogy pontosan meg­határozza a szövetkezeti földtulajdon lényegét (és sza­bályozza e földtulajdonnal kapcsolatos jogi eljárásokat, így például alapvető társadalmi és gazdasági érdekek fű­ződnek ahhoz, hogy a föld tulajdonosa és használója azo­nos szövetkezet, illetve személy legyen. Ezért a rendezés során fokozatosan megszűnnek az olyan esetek, amikor egy-egy szövetkezeti gazdaság földjét egy más szövetkezet használja és a tsz-tagok földjei is abba a szövetkezetbe kerülnek, amelynek ténylegesen tagjai. Természetes, hogy ez a rendezés is hosszabb folyamat és a kölcsönös érdekek figyelembevételével — a törvény előírásainak megfelelően — a termelőszövetkezetek egymás közötti kölcsönös meg­állapodással bonyolítják le a rendezést. A törvény 14. paragrafusa arról intézkedik, hogy a termelőszövetkezet a föld használati jogát tagjai részére háztáji földnek és lakóházépítésre, alkalmazottai részére pedig illetményföld céljára ingyenesen átengedheti. A tör­vénynek ez a rendelkezése — az ugyancsak most megal­kotott termelőszövetkezeti törvénnyel együtt — kifeje­zésre juttatja a közös és háztáji gazdálkodás egységét. Végeredményben rögzíti, hogy a termelőszövetkezetek, mint tulajdonosok, a törvény keretein belül szabadon rendelkezhetnek földjeik használatával. Előfordulnak olyan esetek, hogy egyik-másik termelő­szövetkezet a használatában levő földet különböző okok­ból — például munkaerőhiány — nem tudja megművelni. Ugyanakkor más szocialista szervezetnek időlegesen szük­sége lehet földre. Ezért a termelőszövetkezetek lehetősé­get kapnak arra, hogy földhasználati jogukat megállapo­dás útján, hatósági jóváhagyással más szocialista szerve­zetnek átengedjék. Ez az intézkedés így azt szolgálja, hogy minden földterületet a népgazdasági érdekeknek megfe­lelően, a lehető legcélszerűbben használjanak fel. Védi a törvény a termelőszövetkezeti földeket Ezért kimondja, hogy tilos a termelőszövetkezet tulajdonában vagy használatában álló föld tulajdonjogának, használa­tának a törvény által meg nem engedett módon vagy célra történő áruházása, illetve átengedése. A termelőszövet­kezeti tag a termelőszövetkezeti használatban levő földjé­nek tulajdonjogát élő személyre át nem ruházhatja. Ezek az intézkedések kifejezésre juttatják, hogy a közös hasz­nálatban levő föld általában nem áru. Ezért a termelő- szövetkezet tulajdonában álló föld általános szabály sze­rint nem idegeníthető el. De figyelembe veszi a törvény a kivételeket is. Ezért úgy intézkedik, hogy hatósági jóvá­hagyással más Szocialista szervezet részére földeladásra is sor kerülhet. Ismeretes, hogy ipari üzemek és más, nem mezőgazdasági jellegű intézmények létesítéséhez vagy ter­jeszkedéséhez gyakran földre van szükség. A lövőben a2 ilyen tulajdonjogi átruházások nemcsak kisajátítással, ha­nem adás-vétellel is történhetnek. H. L. JÓ EMB ÉS SZENESKOSÁR talember. — Később az ismeretlen fér­fi már többet ivott, mint be­szélt. És mondta: „ne is men­jenek a tsz-be. Nem lesz jó az. Ott mindenkivel osztozni kell. Igazuk van, hogy kitar­tanak a földjük mellett, de hát neki — bökött a mellére a fér­fi — mégis mondania kell, mert ez.most az utasítás...” A fiatalember cipőjéx'e hul­lott egv nagy széndarab. Az öregasszony utánakapott, de elvétette. Gyorsan törölgetni kezdte a kezével a fiatalember barna hegyes orrú cipőjét. — Azt hittük a végén, ami­kor dülöngélve távozott az is­meretlen férfi, hogy megmen­tettük a földet. De nem. Az öregasszony fekete kezé­vel megtániaszkodott az ajtó­félfában. hoev egy kicsit ki­pihenje magát. Harmadik mázsa Minden fordulókor az öreg­ember mosolygós szemekkel köszönte a segítséget. — Hallottuk, hogy egy fia­tal pár érkezett a községbe. A fatalasszony néhány nap múlva meglátogatott bennün­ket. Beszélgettünk egy keve­set, aztán segített nekem el- törölgetni a tányérokat. No — mondtam az apjuknak — még­is vannak rendes fiatalok. Még két kosárnyi Nszén ár­válkodott a kerítés előtt. A néni örült, hogy dél helyett csaknem e&y óra alatt fészer­be kerül a tüzelő. — A fiatalasszony aztán még gyakrabban jött. Később felajánlotta, hogy a szolgálati lakásból ide költöznének, és ennek fejében gondoznának bennünket. Nagyon szép gon­dolat volt ez. Az öregember összekaparta az utolsó lapátnyi szenet. Még egy kis földet is rakott a ko­sárba. nehogy kárba menjen a drága szén. — Aztán az egyik szomszéd elmesélte, hogy az ifjú férj félrészegen azt mondta a kocs­mában: „ez a vénasszonv meg vénember csak elpatkol vég­re és akkor meg a miénk lesz a ház”. De nem engedtük be okét. Ide aztán soha. Az öregasszony elsietett a konyhába, hogy vizet melegít­sen a fiatalembernek. ★ A lavór víz hamar fekete lett a szénporos kéztől. A fia­talember megtörülközött, az­tán sajnálkozva mondta: „Ne haragudjanak, egy kicsit a tö­rülköző is fekete lett”. Aztán elbúcsúzott és elment. Mari néni meg elsietett a szomszéd­ba, hogy elmesélje mi történt. Amikor a községben elme­sélték nekem ezt a történe­tet, csak egyen gondolkoztam el: milyen ,ió lenne, ha az élet minden pillanatában olyan könnyű lén ne „jó emberré” válni, mint az öregek erejéhez szabott kis szeneskosarat meg­markolni. Fóti F " t 1967. október 11., szerda A visontai szénmezőn az 560-as kotrógép már a máso­dik az óriásgépek sorában, de ez lesz az első, amely 1969-től kezdve részt vesz a szénterme­lésben is. Addig földmunkát végez. A gépóriás súlya ezer tonna, előírt évenkénti telje­sítménye meghaladja a kettő­millió köbmétert Merítéklét- rájának 27 kanala egyenként 560 literes. Munkaközben 20 méter vastag földréteget mar­kol- Az önjáró gépóriás hatal­mas hernyótalpakon mozog. Működését központi vezérlés­sel irányítják. Ezzel egyidejűleg megkezdte a termelési próbát az az egy kilométernyi hosszú szállító­szalag-berendezés, amely a kotrógéptől a korábban üzem­behelyezett első nagy teljesít­ményű géplánc szállítóberen­dezéséré továbbít, illetőleg an­nak segítségével jut a meg­mozgatott föld a meddőhányó­ra. Az NDR-beli és magyar szakemberek egyaránt nagy várakozással figyelik a vison­tai óriás „gyakorlati vizsgáit”. Ezidő alatt pontosan egyez­tetik a gyakorlatban tapasz­talt eredményeket az előírá- sokkaL (K) is neki adott igazat. A nagyapa megrakta a kö­vetkező kosarat is. A fiatal­ember felemelte és a nagy­mama megindult mellette a kerti úton. — A végén az anyám nem adta ki a hozományom egy ré­szét: a pénzt. A nagybácsi meg vagy ezer pengővel távozott. Azóta se láttam a vendéget, se az ezer pengőt. Nekem az élet­ben mindenki csak rosszat akart, segíteni sose ... A kosár ráhullott a szénku­pacra. Egy rög megpattant az ablakdeszkán és bezúzta a kis üvegablakot. Második mázsa Az öregasszony egyre keve­sebbet mesélt. A 71 év és a sietség a meséket szuszogásba folylotta. Aztán, ha az újabb kosar at is rádobták a szén ku­pacra, mindig mondott vala­mit kifelé menet. — Egy ismeretlen férfi ko­pogott be az ajtónkon. Olyan­forma volt,’ mint maga: mű­velt fajta. Bejött az az ember és agitált, hogy . a földünket adjuk be a „szocializmusba”. Megkínáltuk borral, inkább igyon, mit ilyeneket beszéljen. És ő ivott, aztán megint kezd­te elölről, hogy a „szocializ­mus’ ... A szón fogyott a kerítés előtt. A szemközti ház kapu­jába kiült egy öregasszony, hogy nézze, hogyan segít Ma­ii néninek a tani tő-képű fia-. A faluban gyorsan elterjedt a pletyka: „jó ember” járt a községben. Mari néni átsietett a szomszédba: „képzeld — mondta a fiatalasszonynak — egy tanító-képű fiatalember állt meg a kapunk előtt. So­sem láttam, ö meg levetette a zakóját és azt mondta: segít behordani a szenet. Megragad­ta a szeneskosarat.. Első mázsa Mari néni szaporázta lép­teit a fiatalember mellett. Vit­ték az első kosarat, a pár ki­lányi fénylő fekete szenet. — Nekem az életben még mindenki csak rosszat akart. Nem hittem sosem, hogy meg­érkezik a „jó ember”, aki megragadja a szeneskosarat. Az öreg házaspár szép lila színű házban lakott — egye­dül. A fészer, ahová a szenet hordták a ház mellett állt és olyan kis ajtaja volt, hogy belépéskor a fiatalembernek mindig le kellett hajtania a fejét. — Az esküvőnk előtt — szu- szögta az öregasszony — meg­érkezett édesanyám testvére a városból. Azt hittem, hogy egy kedves vendég jött. A nagybá­csit ezelőtt régen láttam, úgy hogy a találkozáskor meg sem ismertem. Csak a meséket is­mertem róla: nagy gazember lett belőle a városban. A fekete széndarabok csiko­rogva huppantak a növekvő ! kupacra. I — A nagybácsi a jövendő i férjemről beszélt az anyám­mal. Betoppantam a szobába és meghallottam, hogy ócsárol­ja. Én hiába sírtam és kiabál­tam. hogy miért szól bele a dolgomba, hiszen nem ismeri a — aojam naée­diállapotnak” veget kell vetni. Az eredeti status quo visszaál- lításávaL Pataky Dezső s a tüzelőanyag ott porladt szét és veszett kárba. Sűrűsödnek a szenvedélyek, kavarognak az indulatok. Kí­gyózik a vita. S a vitában el­hangzott már olyan vélemény, hogy a fiatalok tehetnek, amit akarnak, a KISZ nem oszt és nem szoroz. Szeretnénk figyelmeztetni egy fontos kormányhatározat­ra (lPt6;'1967), amelyet nem is oly rég, június 26-án léptettek életbe, s ' az ifjúság körében végzendő munkáról rendelke­zik. Ez a kormányhatározat az állami szervek — kimondottan a tanács végrehajtó bizottságai — vezetői számára alapelvként és feladatként szabja meg: ,,a lehetőségeknek megfelelően messzemenően biztosítsák ra, KISZ-szerveirtek, választóit' vezetőinek és aktivistáinak\ szervező, mozgósitó és nevelő munkájuk elvégzéséhez szük­séges feltételeket és körülmé­nyeket; az ifjúságot érintő minden ügyet tárgyaljanak meg a KlSZ-szervezettel, igé­nyeljék az ifjúsági szervezet véleményét, javaslatait és eze­ket döntésüknél hasznosítsák.” í Bükkszentmartonban a KISZ létezéséhez, működésé­hez szükséges feltételek és kö­rülmények adottak voltak, s ezektől fosztották meg a fiata­lokat. Lehet, hogy Bükkszent- mártonban nem ismerik az idézett kormányhatározatot, ez azonban nem mentheti a hely­zetet. Nem a fiatalok ellen kell dolgozni,hanem értük és ve­lük — Biikkszentmártonban is. A fiatalok magatartását lehet és kell is bírálni, a régóta tar-j tó „hadiállapot” során nem, egyszer elragadtatták magukat, viselkedésük híján volt a k®!- lő nyugodtságnak és megfon­toltságnak. Igazságukat azon­ban nem lehet tagadni. A „hft­Bükkszentmártonban „hadi­állapot” van a tanácselnök és a község fiatalsága között. A KISZ-titkár és az egész veze­tőség lemondott, a szervezeti élet felbomlott. Hogyan mér­gesedett el ennyire, hogyan bo­nyolódhatott idáig a helyzet? A történet, summázva, a kö­vetkező... A tanácsházát — jóllehet csak a tetőzet felújítá­sára volt engedély és Pénz — Melczer János vb-elnök, föl­dig lebontatta. A tanács beköl­tözött a szomszédos új épület­be, amely eredendően, s nem kis részben társadalmi munká­val, napközi otthonnak készült, de utóbb a község párt- és KISZ-szervezete kapott fede­le alatt hajlékot, házasságkötő­teremmel egyetemben. Melczer elnök lefoglalta saját céljára a KISZ-klubot, s anélkül, hogy a fiatalokkal tudatta vagy meg­tárgyalta volna a dolgot, a he­lyiséget „szolgálati lakássá” alakíttatta át. (Parkettre rakat­ta a közfalat!) Egy ideig ugyan még megtűrte a fiatalo­kat „lakása” közelében; az or­vosi rendelő várószobájával kárpótolta őket, ott nézhették a tévét. Most már csak az is­kola folyosóján nézhetik a mű­sort, odaszorultak kellemes és barátságosan berendezett klub­jukból. A klub elvesztése természe­tesen fájdalmasan érintette a fiatalokat. Többször kifejezését adták elégedetlenségüknek, de panaszaik orvoslásra nem ta­láltak. „A tanács államhatal­mi szerv!” , — ezt hajtogatta csak az elnök, kifejezésre jut­tatva, hogy a fiataloknak egy f/.ava sem lehet. Hatalma l hegmutatásában odáig ment, V fogy mikor a KlSZ-szervezet- Viek szenet hoztak, annak he­lyet nem adott, lehúzatta az écska kul tárház elé, az utcára, Visontán a Thorez külszíni : fejtésű szénbánya előkészíté- ! sénél — a szakemberek nagy j érdeklődésével kísérve — ked- ] den reggel megkezdte előírt | termelési próbáját az 560-as- I merítéklétrás kotrógép. A gépóriás szerelését a helyszí­nen végezték el az NDK-beli és magyar szakemberek az elmúlt tíz hónap alatt. A sze­relőcsarnokból már „saját tal­pán” vonult le a nyitóárokba, ahol most — a végleges üzem­behelyezés előtt — 192 órán át szakbizottság ellenőrzi ; munkaközben a gép előírt I teljesítményének, valamint | funkcióinak gyakorlását. A ha- j talmas vasszerkezet és annak elektromos berendezése — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére Indí­tott munkaversenyben — a tervezett határidő előtt elké­szült. ígéretük a szoros határidő mellett azért is jelentős, mert az új gép rajzokról történő el­készítése számtalan problémát vet fel, s ezeket saját maguk kívánják megoldani. Több üzemrész tett még vállalást Jelentős vállalást tett a gyár több más üzemrésze is. Ezek közül említésre méltó például az új transzformátor üzem fel­ajánlása, amelyik októberben 100 ezer forint értékű terven felüli transzformátor elkészíté­sét ígéri. Kiveszi a részét a gyár feladatából a TMK is, mert a tervezett karbantartási munkák és a téli felkészülés mellett több határidős gép sze­relését elvállalta. ’ k. r. A hiányzó kapacitás pótlásá­ra, és az alkatrészen időben történő elkészítésére új ver­senymozgalom indult a több mint kétszáz dolgozót foglal­koztató forgácsoló üzemben. Ennek lényege: a minőségi szint megtartása mellett fokoz­ni kell a munkaidő kihaszná­lását, növelni kell az órateije- sitéseket. Intézkedések a szovjet export túlteljesítésére Az év eddigi időszakában sok nehézsége volt a gyárnak a Szovjetunió felé történő ex­port teljesítésénél. Több ter­méknél lemaradások mutatkoz­tak. A vezetőség ezt felismer­ve megtervezte a negyedik ne­gyedévi szállításokat. Elsősor­ban arra törekszenek, hogy! november 7-ig a lemaradást pótolják, ami nagyrészt már sikerült is, mert szeptember­ben is mintegy húsz vagon áru hagyta el a gyárat. Ezenkívül elhatározták a j gyárban, hogy a lehetőségek-! hez mérten előszállításokat is ] végezzenek és mintegy kétmil-j lió forint értékű vácuumtechni-1 kai berendezést határidő előtt adnak_át a szovjet megrende­lő vállalatnak. tj géptípust adnak át A szocialista címet viselő szerszámüzemben is szorgos munka folyik, a brigádok may sodik hónapja egy külön fel-1 ajánláson dolgoznak. Vállalták j ugyanis, hogy november 7-ig j elkészítik és átadják próba-; üzemre a „gyógyszer-vonal” j legújabb gépét, a GYE Gyógy- j szer előcsomagoló gépet. * Forradalmi Nőnap a gyöngyösi Izzóban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom