Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-15 / 244. szám
Tái*£»«!alim összefogással SS a sportmozgalom fejlesztéséért Sikeres közgyűlés az Egri Dózsa sportkörben Lapunk október 13-i számában röviden beszámoltunk olvasóinknak az Egri Dózsa SC közgyűléséről — az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a sportkör kétéves munkájáról Szóló beszámolót és a hozzászólásokat. A megye legtekintélyesebb sportköre A z Egri Dózsa Heves me- .gye legtekintélyesebb Sportköre. Közel félezer tagja Ygn, s ebből 321 fő az igazolt versenyző. Jelenleg hét szakosztálya működik, költségvetése meghaladja az 1 millió 400 ezer forintot. A sportkört 17 tagú elnökség irányította, megfelelő módon — hibájául csak az róható fel, hogy tagjai közül néhányan nem vettek részt a munkában, azért a jövőben helyesebb kisebb létszámú, de ütőképesebb elnökséget választani. A bizottságok tevékenysége sem volt kifogástalan, főleg a nevelési és a propagandabizottságtól vártak lényegesen többet. A beszámoló azt sem hallgatta ed, hogy az 1965. évi közgyűlésen kitűzött feladatokat —- az utánpótlás nevelésének szervezettebbé tétele, a KISZ- csoportok létrehozása, szurkológyűlések tartása, a pártoló tagok számának növelése — csak részben valósították meg! Ugyanakkor volumenében és tartalmában is javult a klub gazdasági tevékenysége, a költségvetés összege — mint ismeretes — az 1965. évi 760 ezer forintról másfél millióra emelkedett, a heti pénzforgalom eléri a 30—35 ezer forintot, minden szakosztály jóváhagyott keretszámok szerint gazdálkodhatott! A nevelés 4 szakosztályok nagy gon-, dot fordítottak a sportolók magatartására, a munkában, tanulásiban való helytállására. Már hagyományos, hogy itt az úszókat és a vízilabdázókat kell elsők között említeni — de a többi szakosztályokban is helyes törekvésekkel találkozhatunk, örvendetes dolog, hogy évről évre növekszik a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező sportolók száma, jelenleg is több kitűnő sportember (Katona József, Winkler Géza és mások) jár főiskolára, vagy középiskolába, s emellett becsületesen sportolnak, végzik feladataikat a munkahelyeken. A szakosztályokban folyó nevelőmunka türöződik a sportolók fegyelmi helyzetében: az idén mindössze két fiatallal szemben kellett fegyelmi eljárást foganatosítani. Még tovább javulhatnának az eredmények, ha végre létrejönnének a már régebb idő óta tervbe vett KISZ-csoportok. De a sportolók erkölcsi-ideológiai nevelését jól szorgalmazhatná az újjáalakuló nevelési bizottság is. Minőség — utánpótlás A z Egri Dózsa nem elég■í"*’ szik meg eddig elért eredményeivel: a jövőben minden téren további előbbrelé- pést tervez. Ez viszont jelentős feladatot ró a szakemberekre, az edzőkre, akiknek sürgősen felül kell vizsgálniuk az alkalmazott módszereket és a legkorszerűbbeket felhasználni az edzésmunkában, A sportkör magasabb követelményeket támaszt az edzőkkel szemben, , a végzett munka, az elért eredmények arányában értékeli, dotálja őket. Az utánpótlás ügyét szolgálja majd az elnökség azon döntése, hogy 1968-ban — egyelőre atlétika, labdarúgó, úszó-, vízilabda sportágakban — megalakul az E. Dózsa sportiskolája! Az eredményes munkához azonban, az MTS-nek, a művelődésügyi szerveknek, az iskolák vezetőinek, tanárainak és nem utolsósorban, a szülőknek segítsége szükséges. Szak osztály ok A labdarúgó és az úszó-, vízilabda szakosztály vezetősége általában hetenként ülésezett, megvitatta a soron levő feladatokat, problémákat. A többi, kisebb létszámú szakosztály vezetősége 2—3 főből áll, s legtöbbször közéjük tartoznak az edzők is. így a végzett munka közös tevékenysége, szinte minden edzésen együtt vannak, menet közben tehetik meg Intézkedéseiket. 1968-ban megalakul a cselgáncs szakosztály, s ezzel nyolcra növekszik a Dózsa szakosztályainak száma! Néhány szót a célkitűzésekről. Az asztalitenisz szakosztályban növelni kell az igazolt versenyzők számát, s az NB I-ben felzárkózni a középmezőnyhöz. Az atléták akkor érhetnek el jelentős eredményeket, akkor kerülhetnek az országos középmezőnybe, ha a sportágat a rangjának megfelelő helyre teszik. A labdarúgók terve mindenki által ismert: gyökeret verni a legjobbak között, ugyanakkor szorgalmazni az utánpótlás nevelését. A röplabdázók a mostani „próbaév” után, jövőre szeretnének az NB II. élmezőnyébe jutni, a súlyemelőktől pedig azt várja az elnökség, hogy országos szinten is eredményeket produkáljanak. A tenisz szakosztályban nagyobb súlyt kell fektetni a minőségi munkára. Az úszók és a vízilabdázók további szereplését a hagyományok szabják meg, a cél nem lehet más: helytállni az ország legjobbjai között! Anyagi helyzet A sportkör mögött nem áll kisebb vagy nagyobb gazdasági egység. Költségvetésének kétharmada saját eszközű bevétel, s e terv teljesítése sok mindentől függő (a csapatok szereplése, időjárás, szervezési problémák stb.). Éppen ezért növelni kell a tagdíj- és rendezvény-bevételt, valamint a pártoló tagsági díj összegét, s megtalálni, felkutatni, egyéb más gazdasági forrásokat A gazdálkodás stabilitásának megteremtéséhez jelentősein hozzájárulhatnak a város üzemei, intézményei, termelőszövetkezetei. A segítség- nyújtás szép példáját adta eddig is a Finomszerelvénygyár, a KAEV, a VILATI, a Hajtómű- gyár, a Dohánygyár, a Dobó Tsz, a megyei és a városi tanács, nem utolsósorban a megyei sportszövetség. Hozzászólások Dr. Molnár Géza az NB T~es labdarúgócsapat nehéz helyzetét ismertette, majd nagy taps közepette jelentette be: nem adják fél a harcot! Gálos László az Újpesti Dózsa nevében üdvözölte a közgyűlést, hangoztatta a két sportkör közötti jó kapcsolatok elmélyítését, majd átadta az újpesti lila-fehérek ajándékát, egy szép ölomkristály serleget. Válent Gyula elmondotta, hogy az úszók munkáját nem csupán az aranyérmeken keresztül, hanem a hivatalos pontverseny alapján a legreálisabb lemérni. Hangoztatta a fedett uszoda mielőbbi elkészülésének és az úszó kollégium további fenntartásának szükségességét. Dr. Hidegkúti Antal az asztalitenisz szakosztály helyzetéről adott kiegészítést és kérte a közgyűlést: teremtsen olyan helyzetet, hogy a jövőben egyetlen sportoló se kényszerüljön elhagyni Egert. Ezután emelkedett szólásra Hazai Béla elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Tolmácsolta a megyei párt-vb üdvözletét, pozitívan értékelte a sportkör munkáját, kiemelve a nevelő tevékenység fontosságát, a korszerű edzésmódszerek alkalmazását, az utánpótlással való fokozottabb törődést. Kérte az edzőket: ne csupán egyszerű közlői legyenek a sportismereteknek, hanem segítsenek kialakítani a fiatalok helyes világnézetét, szocialista erkölcsét. Végezetül hangoztatta: legyen a Dózsában egyesületi sportpolitika, ne csak rövidebb, de hosszabb távra is. Dr. Ringelhann György felszólalásában vízlabda-problé- mákkal foglalkozott, a bajok okát a nem kielégítő játékosállományban, az edzőpartner hiányában látta. Átmeneti intézkedéseket kért az elnökségtől. Szívós Péter r, ezredes a Belügyminisztérium üdvözletét tolmácsolta: „Nem az udvariasság mondatja velünk, hogy az E. Dózsának „nagyszerű eredményei vannak, amelyeket a Belügyminisztérium magáénak is tekint”. Megígérte: a sportkör a jövőben is minden lehető támogatást megkap. Németh Imre olimpiai bajnok az MTS Országos Tanácsának képviseletében fejezte lü jókívánságait, a közgyűlésnek, majd rámutatott: a Politikai Bizottság új, sportra vonatkozó határozata nemcsak új utat jelent sportmozgalmunknak, de újabb munkát is! Gerzovich József testnevelő tanár Eger város létesítményproblémáival foglalkozott kimerítően. A vitát Tóth Ferenc foglalta össze, majd az Egri Dózsa új elnöksége megtartotta élső ülését. Somody József Sn. Honvéd— Csepel 2:2 (1:0) Az NB I-es labdarúgö'baj- nokség hét végi 25. fordulójából a csütörtöki győri találkozó után szombaton még egyre sor került: Csepelen a Honvéd együttesét fogadták. A Csepel kezdett jobban és az első 10 percben nagy részt a Honvéd térfelén folyt a játék. Az első helyzet mégis a Honvéd csatárok előtt nyílt: a 12. percben Kocsis az 5*ös- re tört előre, de lövésébe az egyik csepeli védő bele lépett és a labda a kapu fölé vágódott. A 25. percben Tóth K. a gólvonalról vágott ki egy távoli csepeli lövést. A 32. percben váratlanul a Honvéd megszerezte a vezetést: Kocsis az alapvonalig verekedte magát, aztán visz- szagurított és a lóütemben érkező Tóth K. 8 m-ről fél" magasan a háló jobboldalába lőtt. 1:0. A Csepel továbbra is többet támadott, de a csatárok nem találták meg a jól tömörülő Honvéd védelem feltörésének módszerét. A második félidőben nagy küzdelem után végülis 2:2-re alakult a végeredmény. Jelentkezés a katonai főiskolákra A Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, a belügyi és művelődésügyi miniszterrel, a KISZ központi bizottsága első titkárával egyetértésben pályázatot hirdet a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláira történő jelentkezésre. A főiskolára — ahol a tanulmányi idő négy év — azok jelentkezhetnek, akik 21 évnél nem idősebbek, nőtlenek, magyar állampolgárok, katonai szolgálatra alkalmasak, erkölcsileg, politikailag megbízhatók, és középiskolai végzettségük van. A felvételi laphoz — amelyet a középiskolai tanulók az iskola igazgatójától, mások pedig a kiegészítő parancsnokságoktól szerezhetnek be — mellékelni kell a sajátkezüleg írt részletes önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, a korábban végzetteknek az érettségi bizonyítványt, a sorkatonai szolgálatot teljesítőknek pedig parancsnoki véleményt és javaslatot is. A jelentkezők pályázhatnak a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi 1 tüzér, vegyvédelmi, híradó, járműtechnikus vagy lokátoros szakára, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola lövész, páncélos, tüzér, műszaki, karhatalmi és határőr szakára, valamint a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola repülőtechnikus vagy repülő hajózó szakára- A pályázók 1968. március 15-e és április 15-e közötti időben felvételi vizsgát tesznek a Zalka Máté Katonai Főiskolán. A felvételi vizsga tárgyai: matematika, fizika és képességvizsgálat. A vizsga eredményéről a tiszti iskolák 1968. május 1-ig írásban értesítik a pályázókat. A felvételt nyertek tanulmányaikat 1968; augusztusában kezdik meg. A katonai főiskolák növendékei teljes ellátásban részesülnek, emellett a tanulmányi eredményektől függően növekvő összegű zsebpénzt is kapnak. A tanulmányi év végén 24 nao szabadság jár. A főiskolát sikeresen elvégzett és felavatott növendékek a Magyar Nép-, hadsereg, vagy a Belügyminisztérium Határőrség, illetve Karhatalom hivatásos tisztjei lesznek. Pályázati határidő: 1968. január 15. cA vasárnap Lfi&^tmus&^áJmL Röplabda: Egri Dózsa— VTSK NB II-es női mérkőzés, Eger, 11.30. Kézilabda: E. Helyiipar— VM KÖZÉRT NB II-es női mérkőzés, Eger, Nagy János utcai pálya, 11 óra. Megyei I. osztály: Nők: Egri Kinizsi— Gy- Vasas Izzó 9.30, Petőíibá- nya—Füzesabony 10, Hatvani Kinizsi—Siroki Vasas (?), Egri Helyiipari II.—Verpelét 8.30. Férfiak: FGSE—E. Tanárképző 10, Dobó SE—Gy. Vasas Izzó 11, Gáspár SE— MÁV HAC 9, Egerfarmos— Sírok 15, Gy. Előre—Egeresein 9.30, E; Helyiipar—AtkSr 12.15. Labdarúgás: NB III-as mérkőzések: Gy. Spartacus—Sírok 14.30, Kruj, MÁV HAC—Ede- lény 14.30, Móré. Egercsehi— Gy. Vasas Izzó 14.30, Paksi- Megyei I. osztály: Heves—Egri Dózsa III. 10.30, Recsk— Gáspár SE 15, Rózsaszentmár- ton—Verpelét 14.30, Gyön- gyösoroszi—Apc 14.30, Péter- vására—Mátraalji Bányász 14.30, Abasár—Bélapátfalva (Visonta) 10.30, Dobó SE— FVSC 10,30. Mese 323 eser forintról — több változatban A Recski Ércbánya pénztá- velés felé nyíló ajtó belülről rosnője a könyvelő segítségével van bezárva, a biztonsági zár- kiborítékolta a dolgozók fize- ban benne a kulcs, de mielőtt tését, pontosan 323 ezer 376 betörték, zárva volt a folyo- fórintot, majd berakták egy sóra nyíló ajtó is. De a zár faládikóba. A könyvelő ez- kulcsa sehol. Több bejárata után eltávozott az épületből, nincs a pénztárnak, a pénztárosnő pedig bezárkó- , zott a pénztárhelyiségbe. Ek- Ax ClSO mese • * • kor volt két óra. Három óra- , _ kor a pénztárosnő a kisabla- Gyors telefon a körzeti or- kon kiadott száz forintot az vosért és a rendőrségre. A egyik bányásztechnikusnak. pénztárosnőt kiviszik a levego- Tíz perc múlva az admi- re, megérkezik az orvos, nisztrátor zörgetett a pénztár Sérülésnek nyoma sehol. Az ablakán, de nem kapott vá- orvos nem talalja a rosszul- Íjászt;. Negyed négyre vissza- lét okát. A pénztarosno Gál érkezett a könyvelő is, zörge- Istvánná — ha akadozva is, tett, de ő sem kapott választ, de válaszol az orvos kerde- Ekkor már többen is álltak a seire. pénztár folyosóra nyíló ajtaja Mi történt? előtt türelmetlenkedtek és Két idegen fém jött a hallgatóztak: valami „horko- könyvelésen keresztül... lásszerű hang” szűrődött ki a Kik voltek? pénztárból. _ “ Betörték az ajtót... ^ — Az egyik ismerős... A pénztárosnő az íróasztal a mentők kórházba szállíelötf feküdt a szőnyegen, a tották a pénztárosnőt szájában törlőruha, jobb ke- Q is kérdezték: zére egy üres penzeszsak volt _ H n törtónt? felhúzva. Látszólag eszmelet- __ le n volt. Dulakodásnak sem- Két huligán megtámami nyoma. A pénzesládából a dott... Kam taajMltak: pénzt kiborítékolt fizetés nagy része vagy eletet! Leütöttek... hiányzott. Közben a rendőrség megAz ablakon vasrács, a köny- kezdte a nyomozást Az ötűnt pénzt megtaláltak. 186 bontek lapult szépen élére állítva a ____ ^m __ pénztárhelyiség kis Calor kály10 jffiWlf f GfSSt hájéban, a csőben pedig 83 boríték. A borítékokban 263 251 forint. A WC-ben meg- 1967. október 15., vasárnap találák a pénztár folyosóra nyíló ajtajának kulcsát A pénztárosnő zsebkendőjébe volt becsavarva és a papírtartóban elrejtve. A nyomozás pontosan megállapította: hol tartózkodtak az iroda dolgozói a kritikus időpontban. Mindez ez év május 30-án történt.« A második mese ... Másnap a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte a pénztárosnőt és megkezdte kihallgatását. Gál Istvánné semmire sem emlékezett. A két férfire se, aki állítólag megtámadta, de arra se, hogy mindezt előző nap már többször is elmesélte. így védekezett: — Amikor bezárkóztam a pénztárba, rosszul lettem. Másra nem emlékszem.« A rendőrség nyomozás befejezése után az ügyészség sikkasztásért vádat emelt a pénztárosnő ellen. Az Egri Járás- bíróság dr. Berta tanácsa tárgyalta ezt a nem mindennapi bűnügyet. A tárgyalás• • • A vádlott a bíróság előtt is kitartott védekezése mellett: nem emlékezett semmire. Kihallgatták a tanúkat. A takarítónő nagyon furcsának találta, bogy a pénztárosnő május 29-én meggyújtotta a kályhában összegyűjtött papírhulladékot, majd megkérte, hogy pucolja ki a kályhát. „ Részlet a vállalati jellemzésből: „Általános jellemvonása int- rikus és eléggé összeférhetetlen volt a közvetlen munkatársaival szemben. Szerette a feltűnéskeltést, hogy őt mindenki észrevegye...” Részlet az egyik orvosszakértő véleményéből : JSzírileli a betegséget, tettette az önkívületi állapotot.” Részlet az Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet véleményéből: y,...sem gyengeelméjűségben, sem tudatzavarban nem szenvedett, a bűncselekmény elkövetésekor sem és most sem...” Részlet a vádlott adataiból: ...szakképzettsége ápolónő, évekig dolgozott az üzemi orvos mellett.« Kulcskérdés .. . Részlet a vádbeszédből: Csak a vádlott tartózkodott a pénztárban. A szomszéd helyiségben — a telefonközpontban — többen is voltak, s bár vékony a fal, mégse hallottak semmit, öt orvosi szakértői vélemény igazolja, hogy nem fogadható el a vádlott védekezése: nem lehetett eszméletlen állapotban. A vádlottnak lehetősége volt arra, hogy a könyvelésen keresztül kiszaladjon és elhelyezze a WC-ben a kulcsot A tárgyalás során bebizonyosodott, hogy senki más nem rakhatta be a pénzt a kályhába, csak a vádlott. „ Részlet a védőbeszédből: Egy nagy kérdőjellel állunk szemben: ki a tettes, vagy lak a tetteseké Minden bűncselekménynek van indító motívuma. Nehezen hihető, hogy magának akarta volna megszerezni a pénzt. Tudnia kellett, hogy a rendőrség megtalálja a kályhába rejtett borítékokat. Az elrejtett kulcs is kulcskérdés ebben az ügyben. A vádlott hogyan zárta magára az ajtót, ha előbb elrejtette a kulcsot? És miért a saját zsebkendőjébe? Az orvosszakértők azt is igazolják, hogy létezik olyan hisztériás homály, amikor nem tud visszaemlékezni az ember... A tárgyalás alapján nem látom bebizonyítva védencem bűnösségét, ezért felmentését és szabadlábra helyezését kérem. Az ítélet: Az Egri Járásbíróság büntetőtanácsa megállapította Gál Istvánné bűnösségét és társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó sikkasztásért háromévi szabadságvesztésre ítélte... A bíróság az ítélet indoklásában hangsúlyozta, hogy a védelem álláspontja nem fogadható el. A pénztárba senki más nem mehetett be, s megdőlt a betegséggel való védekezés is. Az orvosszakértők egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy a vádlottnak emlékeznie kellett arra, hogy mi történt vele, de különösen arra, hogy mit beszélt a bűncselekmény felfedezése után. A tanúvallomások, valamint a szakértői vélemények alapján a bíróság megállapította a vádlott bűnösségét... Vége a tárgyalásnak. A vádlott — 36 éves törékeny asz- szony — ki tudja hányadszor ismét»} — Nem vagyok bűnös. Nem én tettem.« — aztán elvezetik. Valami nyugtalanít.«. A pénztárban • «• Lehet, hogy éppen ez a nyugtalanság irányította útjaimat Recskre, a helyszínre. A pénztár folyosóra nyíló ajtaját — időközben kiderült, három kulcs is nyitotta egyszerű zárját — azóta levették és a bejáratot elfalazták. Változott a másik kijárat is: a könyvelés felé a régi ajtó helyén vasrács zárja el az utat. A kis pénztárhelyiségben, beszélgetünk az új pénztárosnővel, a könyvelővel és több munkatárssal. Mesélnek néhány érdekeset: A pénzesládában hagyott borítékokból hiányzott 10 200 forint. Ki vette ki, mikor vették ki? Ez az összeg még most is hiányzik... Egy régebbi eset: A páncélszekrényben találtak egy borítékot, benne 540 forint és rá volt írva egy nyugdíjas bányász neve. A nyereségvisszatérítés összege volt. Az idős bányász csak a sikkasztás után vette fel a pénzt, a jegyzéken mégis alá volt írva a neve. Ki írta alá? Miért nem indít az üzem vizsgálatot, s miért nem tesznek feljelentést? Egyébként elhiszik a pénztárosnőről, hogy valóban ő volt a tettes. Engem valami mégis nyugtalanít! Az ítélet még nem jogerős. Másodfokon az Egri Megyei Bíróságnak kell majd ítélkea* .....i inár kos»
