Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-15 / 244. szám
/Pi ger szellemi életének immár 19 év óta legjelentősebb ^ intézménye a XV111. században Fellner Jakab tervei alapfán épült, copfstílusú líceum épületében a tanárképző főiskola. Az ország öt hasonló tanintézete közül ez az ' egyik. Szerte az országban több ezer általános iskolai tanár írhatja önéletrajzában ma már, hogy Egerben végzett, abban az épületben, amelyet eredetileg négyfakultásos — jogi, teológiai, természettudományi és orvosi — egyetemnek ; terveztek, de csupán az érseki jogakadémia kezdte meg a működését. A főiskola első tanévének megnyitójára még nem a Krakker János Lukács és Franz Siegrist freskóival díszített díszteremben került sor, Hanem Debrecenben. 1949-bev. költözött a főiskola Egerbe, a hihetetlenül vastag falú, hatalmas épülettömbbe, amely az utolsó években állandóan felújításoktól hangos. A jelenlegi, a huszadik tanévben, 746 nappali és 1240 levelező hallgatót készít fel jövőbeni tanári hivatására 12 tanszék és egy nyelvi lektorátus 122 tanára, akik közül számosán — dr. Bakos József, dr. Bende Sándor, dr. Bihari József, dr. Kovács Vendel, dr. Mátrai Tibor, dr. Nagy József, dr. Pócs Tamás, dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán, dr. Udvarhelyi Károly — kandidátusi fokozattal rendelkeznek. A főiskola régebbi tanszékvezetői közül többen ma már egyetemi professzorok, mint például dr. Both György, dr. Hortobágyi Tibor, dr. Némedí Lajos, dr. Papp István, dr. Rapcsák András. A jelenlegi tudományos szint jó tür- körképe az évről évre megjelenő vaskos főiskolai évkönyv. A főiskola előadótermei évről eme. hónapról hónapra, hétről hétre és napról napra óriási, soha nem szűnő csúcs- forgalmat bonyolítanak le: 14 előadóterem, két rajz- és két tornaterem, egy orgona- és egy zongoraterem, hat laboratórium, egy-egy fa-, fém- és papírmegrrmnkáló, egy-egy gép- és elektrotechnikai terem, a toronyban térképészeti, csillagászati és meteorológiai termek, egy könyvtárterem, egy olvasó-pihenő terem és a díszterem van az épületben. Ehhez a leltárhoz kommentárt sem kell fűzni. A négy évfolyam és évfolyamonként a 16—17 szakcsoport órarendjének megszerkesztése egy hónapot, ezer órát vesz igénybe, — és türelmet, fáradságot, idegeskedést a készítőknek, dr. Juhász Istvánnak, a tanulmányi osztály nappali csoportvezetőjének és Lórántfi Árpádnak, tanulmányi előadónak. A végzett hallgatók közül ma már többen tanítanak középiskolában, sőt főiskolán is. Az elmúlt év óta havonta megjelenik a főiskola lapja, l a Fórum, és megalakult az ifjú alkotók köre is. Lassan kinövi régi „copf’ köntösét a főiskola. Az új kollégium már elkészült és mellette felépül majd a természettudományi tanszékek új otthona. Tehát nemcsak múltja, jelene, hanem jövője is van Egerben a tanárképző főiskolának. Mi jellem Beszélgetés a a hallgatókat t főiskola igazgatójával tóriumokban folytatják működésüket. — A főiskola alapfeladata az általános iskolai tanárképzés. Hogyan mutatkozik ez meg a tanárok és a hallgatók munkájában? — Az a törekvésünk, hogy a tudományos tevékenység még inkább o pedagógusképzéssel legyen kapcsolatos. A legfontosabb. hogy arra ösztökéljük tanárainkat, hogy olyan tudományos munkát végezzenek, amely elősegíti az általános iskolában folyó tanítás módszereinek fejlődését, tehát a kutatás főleg módszertani legyen. Ellentétben több tanárképző intézménnyel, nálunk a hallgatók valóban tanárok is akármik lenni és nem idegenkednek a falutól sem. Egy súlyos problémánk azonban van: főiskolánkon 80 százalék a lányhallr gaiók aránya. És egyre szaporodnak azok a tantestületek; ahol ma már mindenki nő. Ez nem szerencsés pedagógiái szempontból. Van egy másik tehertételünk is: kevés az egy gyakorló iskola, kettő kellene. Gyakorló iskolánk szűk lett és ez a tanárképzés rovására megy. Azt szeretnénk elérni, hogy úgy ünnepelhessük 20. tanévünket, hogy a felsőoktatási szinten tanszékeink oktatási módszere csaknem azonos legyen, — fejezte be Szűcs László. DCétszer húsz áx Dr. Udvarhelyi Károly, a földrajztudományok kandidátusa, tanszékvezető tanár. c^nnától Lászlóig egyik alapító tagja az egri főiskolának. — Ötéves mátészalkai tanárkodásom alatt kapott ed a „pedagógia szele”, azóta nem tudok tőle szabadulni... 1929-től Szegeden, majd 1947—48-ban Debrecenben tanítottam a főiskolán, együtt költöztünk Egerbe. A második húsz esztendő Akinek szórakozás a matek rinte az előbbit könnyebb tanítani. Számára természetes az önállóság. Ha vizsga jön, akkőr tanul, ha szabad idő van, nem jelent számára nehézséget, hogy kihasználja. Sőt eljutott már oda is, hogy a főiskolát és a saját személyiségét nem tartja másnak. Egyszerűen — főiskolás. Szívesen tanít majd falun, csupán az a kívánsága, hogy a szüleihez közeli helyiségbe kerüljön. Javítóintézetbe is elmenne nevelőnek, mert sajat bevallása szerint ő is a nehezen nevelhetők közé tartozott. m programozás létezünk a programozással és az algoritmikus oktatási formával, amelyek a legújabbak. Hallgatóinkkal elégedettek lehetünk, általában gondosan felkészülnek a vizsgákra. A tanszékünk által oktatott tárgyakból a mzsgaátlag jobb, mint a szaktárgyakból. Néhány évvel idősebb csak tanítványainál Szepessy Bálint. a matematikai tanszék tanársegéde. A főiskola legfiatalabb tanára, a következőképp határozta el, hogy matematikus lesz: — Az érettségin két példát papíron kellett kidolgozni. Tanárom a második példa eredményét nem fogadta el és kérte. hogy oldjam meg a táblánál. Levezettem és ugyanaz az eredmény jött ki. Tanárom kijelentette, hogy nem jó, mire a fizikatanár közbeszólt, hogy bizony az jó. így jegyeztem eL magam végleg a matematikával, ott a sárospataki érettségin. A főiskolán fizika és műszaki volt a másik két szaktárgya. Népköztársasági ösztöndíjat is kapott. 63-ban végzett és a matematikai tanszéken maradt. Jelenleg ötödéves az kapcsolódik Egerhez. Haja már őszben fürdik, arcának egészséges színe, szemének derűs pillantása azonban éveket hazudtol. Az évek nemcsak a gyakorlati pedagógus munkájáról beszélnek, hanem a szakma gondolkodójáról: cikkek, tanulmányok, tankönyvek írójáról, a földrajz-metodikai munkásságról. Eddig az értekezésekkel, tankönyvekkel együtt körülbelül 115 munkája került már sajtó alá, így neve országszerte ismert, tudása tiszteletet teremt körülötte. — Pontosan nem tudnám megmondani, de ezernél több diákot tanítottam már. Amikor Debrecenből Egerbe helyezték a főiskolát, hamar népszerűvé vált a városban, a diákok énekszóval, csoportokban jöttek a kollégiumból az iskolába. Az „elsőkre” a határtalan lelkesedés, az egészséges vitaszellem, később az elmélyült munka és kissé a szakmai elzárkózás, ma pedig a minden iránt érdeklődő tulajdonság a jellemző. — Mellesleg nem tanárként kezdtem, hanem — gyári munkásként... Esztergályos szakmám van. — Mosolyogva teszi hozzá: — Ügy értek a vasmüjs- kakhoz, mint a tanításhoz. egyetemen, ahol jeles, vagy kitűnő szokott lenni. — A főiskoláin a harmadik és a negyedik évfolyamon kezdtem el tanítani, tehát jól ismertük egymást a hallgatókkal, tegeződtünk. de ez a baráti kapcsolat inikább segítette ármunkát, mint hátráltatta. Sőt, úgy vettem észre, hogy tanítványaim jobban izgultak első óráim előtt, mint én. Heti 12 órában tanít nappalin, és 40 órát tart estin egy félévben. Adott már elő geometriát, analízist és ábrázolót is. Szabad idejében sokat olvas, főleg a matematika tárgyköréből, és nagyon szereti a nevezetes emberek életrajzát. — Mostanában érkeztem el arra a pontra, hogy már élvezem a matematikát — mondja mosolyogva. AZ ÜJ OTTHON Eger legszebb pontján, az Almagyar-dombon építették fel az új, 300 férőhelyes főiskolai kollégiumot. Megérte a 26 milliót. A három tömbből álló, négyszintes kollégiumban mindent megtalál a diák, kellemeset és hasznosat is. Kétágyas szobákban laknak, ahol mosdó, két íróasztal, két-két szekrény található... És nagyszerű kilátás a városra. Hidegmeleg víz is van, hála a központi fűtésnek. Az első tömbben találtuk az orvosi rendelőt és a betegszobákat, a másodikban van a főbejárat, a porta és az oszlopos, virágos nagy hall, a harmadikban könyvtár, klubhelyiség... — A két régi kolihoz képest ez — paradicsom! — hallottuk a boldog lakóktól. 8 Mmiism, 1967. október 15., vasárnap Minta hallgató KISZ-tag Az utóbbi időben egyre többet hallatott magáról a főiskola 746 tagot számláló KISZ- szervezete. Minden hallgató KISZ-tag. Színvonalas rendezvényei — hangversenyek, az irodalmi színpad műsorai sth — egyre nagyobb nyilvánosságot kémek. — A KISZ a mozgalom sajátos. eszközeivel a kommunista pedagógusképzést segíti — mondta Kiss Sándor KISZ-tit- kár. — Az elmúlt években hat tudományos diákkör és hét szakkör alakult. Külön meg kell említeni a társadalmi munkát, mint az intézet egyik „erősségét”. Az építőtáborokban való részvétel mellett a KISZ-isták egész nyáron, csoportokban váltva egymást, 12 ezer munkaórában dolgoztak az új kollégiumban, hogy minél hamarább megtörténhessék a „honfoglalás’. A napokban zajlott le az egyetemi és főiskolai hallgatók második országos konferenciája Pécsett, a 600 éves felsőoktatási fellegvárban. Az egri főiskolát öttagú delegáció képviselte, Kiss Sándor KISZ- titkár vezetésével. Miről volt itt szó? — A legérdekesebb és legfontosabb téma az egyetemi és főiskolai ifjúság társadalmi, közéleti tevékenységének helyzete. és ebben a KISZ feladata. Ez volt a lényeg: a tanítani kikerülő fiatalokat korszerűbb módszerekkel kell felkészíteni a leendő munkahét lyen végzendő közéleti, társadalmi tevékenységre. Írták: Foto: Berkovits György Kátai Gábor Kiss Béla PUisy Elemér Szűcs Lászlónak, a főiskola igazgatójának a huszadik tanévi évnyitó beszédéből ezt a gondolatot ragadtuk íki: A mi ifjúságunk alapvetően pozitív jellemvonásokkal rendelkezik. — Hogyan tudná jellemezni az egri főiskola hallgatóságát? — Ritka az olyan felsőoktatási intézmény, ahol a ha Igáitok 60 százaléka munkás-paraszt szülők gyermeke. Nálunk így van. Ebből következik, hogy az otthonról magukkal hoznak egy olyan életfelfogást, amely számunkra kitűnő alap politikailag és szociálisan is, hogy kommunista pedagógusokat neveljünk belőlük. Hallgatóink munkafegyelme különösebb kívánalmakat nem hagy maga után. Szeretnek dolgozni. Hiányzik belőlük a rossz értelemben vett nagystílű vagánykodás, jobbak és egyszerűbbek, mint a főváros sok egyetemén. Természetesen kivételek mindig akadnak. A kisváros nyugalma, egyszerűsége jó kereteket biztosit főiskolánk munkájához. Ezért tartam jónak, hogy egy ilyen intézmény, mint a miénk, egy csendes városban működik, ahol nem vonja el a hallgatókat a tanulástól számtalan rossz tényező. — Persze a csendesebb kisvárosnak azért vannak hátrányai is a felsőoktatás szem pontjából. — Néhol kényelmesebb, lassúbb a tempó. És azt sem hiszem, hogy sok helyen — különösen nem a fővárosban — egy ilyen elavult épületben működne egy főiskola. Ezt a líceumi épületet már régen ki is nőttük. Nincs könyvtárunk^ nincsenek a mai tudományos kutatás követelményeinek megfelelő laboratóriumaink. De 1969. szeptemberében remélem, hogy már a fizika—kémia és a matematika tanszékek a korszerű természettudomány megkövetelte új laborapű vagyok, csupán főiskolás és a főiskolát védem — mondta egy harmadéves és kérte, hogy ne írjam le a nevét | Nevelés Balázs Lászlót mindenki ismeri a főiskolán, és a gólyabál után az elsőévesek is mind egytől egyig megismerik majd, hiszen ki ne venné észre a beat-zenekar szólógitárosát. Már tanít a gyakorló iskolában, mint mondta, oroszt szívesebben, mint magyart. SzeA pedagógia műhelyébt A lélektan és Melyik tanszék jellemezhet legjobban egy tanárképző főiskolát? Természetesen a neveléstudományi tanszék. Itt minden hallgató -többször megfordul négy év alatt, bármilyen szakos is legyen. A tanszék tanári kara: dr. Zombor Zoltán tanszékvezető főiskolai docens, nevelés- és oktatáselméletet ad elő. Dr. Kovács Vendel kandidátus, főiskolai docens szintén nevelés- és oktatáselméletet, valamint a gyakorló iskolában a tanítási gyakorlatot vezeti. Horváth T.ászióné adjunktus nevelés- történetet, Juhász Tamásné adjunktus logikát és iskolaegészségtant, dr. Király Gyula adjunktus neveléselméletet. Ko- hajda József adjunktus lélektant, dr. Nagy Andor adjunktus neveléselméletet,, nevelés- történetet és népműveléselméletet ad élő. Tehát rendkívül szerteágazó a tanszék munkája, s rendkívül felelősségteljes, hiszen a tanárképzés jelentős súlya nehezedik a vállára. A „pedagógia forradalmát” éljük és ennek véghez vitele új tanítási és nevelési módszerek kidolgozása az ő feladatuk. Dr. Zombor Zoltán tanszékvezető: — Olyan kommunista tanárokat kell képeznünk, akik az új iskolareform-törvény végrehajtására alkalmasak. A marxista tanszékkel rendkívül szoros a kapcsolatunk, hiszen az a feladatunk, hogy a korszerű marxista pedagógiai szemléletet kialakítsuk. A legmodernebb módszereket is követjük. Bevezettük a teszt-vizsgálatokat, vagy kíséríme négy évfolyamból ot hallgató. Vagyis: a kezdettől a végig. | Gólyák Anna: az első hét azzal telt el, hogy nem találtuk a termeket. Bolyongtunk mint egy labirintusban. Ilona: Érdekes, hogy önmagunkra van bízva, hogy járjunk órára, vagy sem, ránk szakadt a nagy önállóság. Anna: Ügy érzem, elég önálló tudok lenni, hiszen már tanítottam egy évig Perén magyart és oroszt. Ilona: Én meg pénzt kezeltem, a nyírtasd tsz-ben voltam pénztáros, érettségi után. Mindketten: (vagyis Karmanó czky Anna és Kiss Ilona első éves magyar—történelem szakosok) meg kell még tanulnunk beosztani az időt. j Legbiztatóbb A másodéves Jóner Zoltán földrajz—testnevelés szakostól a végletek iránt érdeklődtünk. — Mi a legjobb? — A kézilabda-edzések, és a földrajzi országjáró terepgyakorlatok. Az idén lehet, hogy a Kaukázusba megyünk. — A legrosszabb? — Albérletben lakni. Ugyanis volt utóvizsgám, így nehezen kerülhetek be a nollégi- umba. — A legbiztatóbb? — Újból több tanárra lesz szükség az új mechanizmusban. j Szellem — A főiskolás legyen valódi főiskolás. Vagyis legyen nizo- nyos tartása, képviselje a városban a szellemi elitet. Nem azt mondom, hogy viselkedjék kihívóan, de legalább — ha már a számtalan vizsgával kivívott egy bizonyos fokú szellemi szintet — tudja viselkedésével is emelni a főiskolát. Nem vívtunk ki még megfelelő rangot, a városban, de nehogy azt higgye, hogy nagyké-
