Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-08 / 238. szám
%slvc js'-gj fáM*ÍÍ M á§fig> <«§* x x8 « ' * ’S piiA ÉÍ^íéÍ * p^P?? 'W:*?Íp-p 2S«W*w5ö <’ •<• 'X Z ■*&,. tó?j.«i,.w <K*x*i-fZi 3ó tanulás — helyes módszer Most, a tanév elején a gyermek tanulása foglalkoztatja a családot. A szülő keresi a módját annak, hogyan segítheti legeredményesebben gyermeke tanulását. Éppen ezért fontos néhány alapvető teendő számbavétele. Elsősorban meg kell teremteni a tanulás kedvező külső teltételeit. A szülő segítse, hogy a gyermek megfelelő méretű, jól megvilágított asztal mellett^ kényelmesen ülve, azonos időszakban, csendes, nyugodt légkörben dolgozhasson. Kívánatos az isi, amíg a gyermek tanul, addig biztosítsuk a csendet. A lármás, nyugtalan légkörben való tanulás nemcsak az emlékezetbe vésés tempóját lassítja, hanem akadályozza a gondolkodást is. A zajok elleni küzdelem az agykéreg, és ezáltal az egész szervezet tartós fáradtságát okozhatja. Meg kell tanítani a gyermeket tanulni. Az általános iskola első éveiben az olvasás, az írás, számolás elsajátítása a fő cél. Nagy segítséget jelentenek ebben az otthoni módszerek. A figyelemmel, érdeklődéssel, derűs hangulatban és lehetőleg pihent állapotban folyó gyakorolta tás, a gyermek teljesítményének tárgyilagos bírálata, értékelése, a haladás elismerése, jutalmazása nagyon fontos. A kisiskolás érdeklődését, figyelmét nem könnyű otthon lekötni. Ezt csak úgy érhetjük el, ha minél önállóbb munkavégzésre szoktatjuk, anélkül, hogy kérdéseire megtagadnánk a felvilágosítást, önállóságra szoktatjuk azzal, ha következetesen értékeljük erőkifejtéseit, azt, hogy segítség nélkül képes megoldani feladatait, s mi csak ellenőrizzük, számon kérjük az elvégzett munkát Ily módon a gyermek saját ügyének tekinti a tanulást, nem kell biztatni és kényszeríteni a lecke rendes elvégzésére. Fontos, hogy a jó tanulási módszerek már az első osztálytól kezdve kialakuljanak, így a későbbiekben könnyebbséget jelent számára az ismeretanyag alapos elsajátítása. A felső tagozatba való átlépés sok gyermeknél némi tanulmányi visszaeséssel jár. Okát többnyire a megváltozott iskolai körülményekben kell keresni: a gyermekkel már nem egyetlen tanító, hanem több szaktanár foglalkozik. Az új tantárgyak — orosz nyelv, földrajz és növénytan — esetleg bizonyos szorongást is keltenek az ötödikesekben. Az új körülményeket azonban hamarosan megszokja a gyermek, ha a tananyagnak megfelelően alakítja tanulási módszerét. Most már viszonylag hosszú leckéket kap, s ha ezeket úgy akarja megtanulni, mint például negyedikben a néhány soros nyelvtani szabályt, akkor kudarcot vall. Akkor tanul helyesen a gyermek, ha néhányszor összefüggően elolvassa az egész anyagot, majd kiemeli a nehezebb részeket — szabályokat, neveket, számokat — azokat ismétli, majd mégegyszer átolvassa az egészet. Ezek után igyekszik a lényeget a saját szavaival elmondaná. Az értelemszerű tanulás önálló gondolkodásra szoktatja a gyermeket, s ha szereti és begyakorolja, akkor a nehéznek tartott tantárgyait, mint pl. a matematika, fizika, stb. sem okoznak majd gondot neki a középiskolában sem. A tananyagot nem a legfci- váióbbakra, hanem az átlagos értelmes gyermekekre méretezték. A sikeres tanulmányi eredményeik álapja sokkal inkább a jó tanulási módszer és a munkakedv, mint valami különleges tehetség. D. B. Minden asszony szívesen csinosítja a konyhaablakot horgolt „vitrázzsaT’. Ennek munkamenete az alábbi: Anyaga gyöngyfonal 2 Ví-es tűvel dolgozunk. Kosztüm nadrággal, szoknyával Külföldön nagyon divatos a női öltöny, vagyis a nadrágos kosztüm. A Május 1. Ruhagyár kordból készített ilyen öltönyöket, az új divat valószínűleg a fiatal lányok kedvence lesz, de viselhetik az idősebb korosztály tagjai is, természetesen a karcsú nők. Az együtteshez egy zakó tartozik, divatos szabású, kétsoros gombolással, s ugyanebből az anyagból készül a szűk szoknya. A Iteztümhöz divatos nadrág is tartozik, s helyes kis zsokésapka egészíti ki. A Ruházati Bolt Vállalat fiatal lányoknak élénk színekből tervezett ilyen női öltönyöket. Képünkön kék-fehér kockás anyagból készült a kabát és a szoknya, és sötétkék hosszú nadrág tartozik hozzá. A legújabb divat szerint készült együttes kb. 500 forintért kapható egyes állami boltokban. Az alap láncszem«* meghorgolásával a keretnek számítunk 54 láncszemet, ezután annyiszor 20 szemet, amilyen szélesnek akarjuk és ehhez még 18 szemet adunk. Ez 112 láncszemmel kezdődik (vagyis keret 54, kétszer 20 az 40, egyszer 18, összesen 112 szem). 1. sor: Laza láncszemsor, melyet végig behorgolunk egy- ráhajtásos pálcával. 2. sor: 4 láncszemmé! fordulunk. Utána 2 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem, rövidpálcával leöltünk a 3-ik pálcára. 3 láncszem, egyráhajtá- sos pálcával leoltják a 3-ik pálcára. 3 láncszem rövidpálcával leoltják a 3-ik pálcára, 3 láncszem egyráhajtásos Pálra a 3-ik pálcára. 3 láncszemet rövidpálcával leoltják a 3-ik pálcára. 3 láncszem után 7 egyráhajtásos pálca. (Ez a keretrész). 3 láncszem rövidpálcával. 3 láncszem egyráhajtásos pálcával, 3 láncszem rövidpálcával, 3 láncszem egyráhajtásos pálcával, 3 láncszem rövidpálcával 3 láncszem után 3 egyráhajtásos pálca. (Ez a középrész). Ezt ismételj ük és utána ■ismét a keretrész következik. 3. sor: 4 láncszemmel fordulunk, 2 egyráhajtásos pálca, 5 láncszem, egyráhajtásos pálca az egyráhajtásos pálcára, 5 láncszem egyráhajtásos pálca az egyráhajtásos pálcára. 5 láncszem, 7 egyráhajtásos pálca, tovább haladunk az 5 láncszem egyráhajtásos pálcás leölésekkel és a 3 pálcára mindig 3 pálcát öltünk. 4. sor: A 3. sor ismétlése. 5. sor: 4 láncszemmel fordulunk. 2 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem rövidpálcával átfogjuk a két 5 láncszemes ívet, ismét egy rövidpálca. 3 láncszem. egyráhajtásos pálca az egyráhajtásos pálcába. 3 láncszem 2 rövidpálca az öt láncszemes ívek átfogásával, egyráhajtásos pálca a pálcára, minden egyráhaitásos pálcára egyráhajtásos pálca, a hétre hét. és a háromra három. Munkánkat a 3., 4., és 5-ik sorok ismétlésével készítjük. Befejezésül 10 láncszemet rá- hajtás nélkül öltünk le, végig a soron. Ebbe fűzzük a füg- gönyrudat. ha kimosva, kivasalva a függönyt az ablakra tesszük. Szegedi né Gyumölcsbetakarítás géppel Taillard de Charden ismert francia archeológus nemrégen érdekes előadást tartott Párizsban. Többek között el- monda, hogy az utóbbi években folytatott kutatások és ásatások eredményei mindinkább arra utalnak, hogy az emberiség bölcsője Afrikában volt. A napokban Fort L-amiban kongresszus kezdődött, amelynek célja, hogy bebizonyítsa: szerte Afrikában, még a legkietlenebb vidékeken is fellelhetők az ősember nyomai. A Csád-tó környékén már két éve dolgozik egy fiatal francia paleontológus, aki felfedezéseivel nagy meglepetést keltet tudományos körökben. Többek között rábukkant az ember egyik távoli ősének több millió éves koponyájára. A fiatal tudós és felesége hónapokig kutatott a puszta sivatagban, amikor egy napon « férje véletlenül félrelökött egy követ, csak akkor vette észre, hogy emberi koponyát görgetett arrébb. így bukkantak először egymillió évesnél régibb koponya-* ra Afrikában. A francia tudós Tsadantropusnak nevezte el az embert. Mindössze egy héttel ezelőtt Camus Arambur a Francia Tudományos Akadémiánál bejelentette, hogy Etiópiában is olyan nyomokra bukkant, amelyek azt bizonyítják, hogy ott már több millió évvel ezelőtt éltek ősemberek. Ez azt jelenti, hogy a tudósok által Austrapolitecusnak nevezett lények egész Afrika területén éltek. Noha rendkívül primitívek voltak, mégis fegyvert és szerszámot használtak. Mindezek a felfedezések azt bizonyítják, hogy az emberi élet kezdete sokkal későbbre nyúlik vissza, mint ahogy ed« dig hitték, _______ . , Az 1950-es években kezdték meg hazánkban azokat a kísérleteket, amelyek a gyümölcs- szedés, szállítás és friss fogyasztásra való feldolgozás gépesítését szolgálták. Azóta részben sikerült megteremteni a betakarítás gépesítésének agronómia! és műszaki feltételeit Erre nagy szükség volt, hiszen gyümölcstermesztésiünk igen nagy fejlődésen ment keresztül: a felszabalulás előtt az üzemi gyümölcsösök összterülete csaknem 11 ezer hektár volt, 1960-ban pedig már 58 ezer hektár. Gyümölcskivitelünk az 1930-as években 3500— 4000 vagon volt, ma több mint 10 ezer vagon. A betakarítás munkaigénnyessége sürgette a munkaműveletek termelékenységének a javítását vagyis a gyümölcsszedés gépesítését A probléma természetesen nagyon bonyolult, műszaki vonatkozásain túl nem hanyagolhatok el a gazdaságiak sem. Az üzemi vizsgálatok például azt mutatják, hogy a kővetkező 1—2 évtizedben kézzel kell leszedni az Ország gyümölcs- termésének legalább 80—85 százalékát A traktorvontatású és önjáró szedőemelvények széles körű bevezetése pedig Magyarországon egyenlőre nem lehetséges. A kézi mozgatásai kerekes szedőemelvények és szedőszánok használata viszont átlagosan 30 százalékos teljesítmény- emelkedést biztosít Ezek közül egyes típusok már országosan elterjedtek, bár a 3—3,5 méter feletti koronarészek termésének leszüretelésére még mindig a létra használata a legcélszerűbb. Azokban a gazdaságokban, amelyek 50—100 hektárnál nagyobb területen termesztenek csonthéjas és héjas gyümölcsöket, szükséges a rázógépék és felfogó berendezések bevezetése. Hosszú kísérleti időszak után ezeknek a vibrációs rázógépeknek a gyártása már hazánkban is megkezdődött. Mivel gyümölcsöseinkben leginkább fiatal fák találhatók, először a könnyű rázóegységeket alakították ki, melyek univerzális, vagy eszközhordó traktorra, valamint motoros gyűjtőre szerelhetők fel. Tervezésében nem kis nehézséget jelentett, hogy se a fa, se az erőgép ne rongálódjék. A vizsgálatok eredményei szerint 5—12 szeres élőmunka termelékenységet eredményez a gépi rázás, még akkor is, ha ponyván fogjuk fel a gyümölcsöt. A termés a konzervipar számára megfelelő, de a szilva és a szilárd húsú kajszi rázásával kellő arányban „asztali” minőség is nyerhető. A motoros gyűjtőemyőpár alkalmazásával a termelékenység 8— 45-szörösre emelhető a kéri tőberendezésére szerelnek fel A nagyobb gyümölcstermelő gazdaságokat speciális gyümölcsszállító pótkocsikkal látják el: platója alacsonyra épített; ez nemcsak a kényelmesebb rakodást, de a kíméletes szállítást is biztosítja megfelelő keréke 1 rendezésével. Az étkezés! gyümölcs feldolgozására szintén különféle gépek állnak már rendelkezésre; ezek célja általában a csomagolt késztermék előállítása. A legegyszerűbb gépcsoport, amely már a legtöbb gazUniverzális traktorra szerelt rázógép, szilva és dió „az#- retelésére” is alkalmas. (MTI Foto — Tóth Antal felvétele) szedéshez mérten. Ezek alkalmazása azonban csak évi 300 üzemóra esetén gazdaságos. A gyümölcsbetakarítás gépei között megemlíthetők még az üres és megtöltött ládák szállítására használatos rakodólapok. A gazdaságokon belüli, maximálisan 1 kilométer távolságú szállításra traktorvontatású csúszólemezek terjedtek el. Az almatermesztő nagyüzemekben 220 és 450 kilogramm befogadóképességű tartályládák alkalmazását is megkezdték. A tartályládák és rakodólapos ládakötegek mozgatására egyszerű, alacsonyra emelő villákat gyárt az ipar, melyeket a traktorok hidraulikus függés zdaságban megtalálható, a válogató szalag és a méret szerinti osztályozógép. Elsősorban az alma feldolgozására használják. Biztató kísérletek folynak hasonló technológiával működő, £élautomatik,us ürítőgéppel és új rendszerű, nagy áteresztőképességű osztályozógéppel ellátott kis gépsorral. A gépsor — kisebb átalakításával — alkalmazható kajszi, őszibarack, szilya, körte és alma feldolgozására is. Teljesítménye a gyümölcsfajta szerint 20—40 mázsa óránként. Néhány éven belül ennék az elterjedése is várható. Afrikában volt az emberiség bölcsője Ablakfüqqöny ségéhez a mai napig is kétség fér, eredetét senki sem tudta igazolni. Ma, amikor a „csodatevő" ereklyék hitele jócskán megkopott már, tudjuk, hogy a kalandos sorsú sírleletben, semmi rendkívüli nincs, csupán a tíz évszázaddal ezelőtt dolgozó balzsamozók jó munkáját dicséri. Ami pedig a „csodákat” illeti, a tudomány már számtalanszor bebizonyította, hogy azok nem egyebek ügyesen megrendezett szemfényvesztéseknél. Semmi okunk tehát ködös misztifikációval körülvenni, a „szent” jobbot. De egy dologra feltétlenül alkalmas, ha valóban mégis X. István sirma- radványának egy része: arra, hogy felébressze az utókor tiszteletét az első magyar király személye és életműve iránt. lag 1138-ban onnan szerezte meg a viszonylag épségben maradt jobb kezet egy székes- fehérvári prépost. Hogy később mi történt az ereklyével, kevés megbízható adat maradt ránk. Homályos eredetű feljegyzésekből arra következtethetünk. hogy a „szent” jobbot Székesfehérvárott őrizték kb. 1500-ig. A török uralom alatt azután teljesen nyoma veszett. Két és fél évszázaddal később Mária Terézia, aki igyekezett a magyarságot megnyerni, „nyomozást” indíttatott az első magyar király eltűnt jobb keze után. A szálak Raguzába vezettek (a mai Dubrovnikba), ahol ereklyekereskedők éltek. Kétségtelen, hogy egy „jó állapotban lévő” jobb kezet akkor tetemes ösz- szegért át is adtak a bécsi udvarnak, ám az ereklye hitelesA történésem úgy tartja számait. bogy L István király 1038 augusztusában hunyt eL Bebalzsamozott és királyi díszbe öltöztetett holttestét fehér márványkoporsóba helyezték Székesfehérvárott éa hatalmas, egy darabból álló márványlapot borítottak a nagy király nyughelye fölé. A feledés csendjét 1080 táján különös híresztelések verték fel. Mendemonda kelt szárnyra, hogy István király sírjánál „csodák” történtek: beteg, mozgásképtelen gyermekek nyerték vissza egészségűket. E „csodákról” — szokás szerint — mindenki beszélt, de senki sem látta, ám ez mégis elég volt ahhoz, hogy 1083- ban szentté avassák István királyt. A holttest maradványait ez alkalomból kiemelték a i koporsóból és díszes ereklyetartóban helyezték el. ÁllítóAz „ezeréves" kéz
