Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-08 / 238. szám
A gyár „alkotmánya” Az országgyűlés már törvénybe iktatta és 1968. január elsejével életbe lép az új Munka Törvénykönyve, amely új, szabadabb feltételeket teremt a vállalat és a dolgozók között. Az új törvény a vállalatok és a dolgozók kapcsolatának csak elveit rögzíti, mert több ezer üzem több millió munkásának kötelességeit és jogait nem lehet minden tekintetben központilag szabályozni. Viszont szükség van arra, hogy a vállalatvezetés és a dolgozók jogait és kötelességeit részletesen meghatározzak. Ezt a célt szolgálja a kollektív szerződés. Vagyis az új Munka Törvény- könyve csak az általános rendelkezéseket rögzíti, a kollektív szerződésben pedig tág lehetőség nyűik arra, hogy a törvényt a gyár jellegének megfelelően saját körülményeinkhez igazítsuk. Mit tartalmaz a kollektív szerződés? Kik és hogyan készítik elő, mire számíthatnak a vezetők és a dolgozók? Gyöngyösorosziban és Hatvanban kértünk választ ezekre a kérdésekre. Orosziban késnek, Hatvanban dolgoznak A Mátrai Bánva, és Előkészítő Műnél a szakszervezeti titkárt és a főkönyvelőt nem találtuk otthon. Az üzemgazdasági osztály vezetője és a munkaügyi vezető arra hivatkozott, hogy közponjuk, az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat nekik semmiféle rendelkezést nem adott, még elképzeléseit sem közölte, hogy mikor és hogyan kössék meg a kollektív szerződést. Igaz, a nyár elején a jogtanácsos észrevételeket tett a készülő új Munka Törvénykönyvéhez és ebből nagyjából kiderül, hogy a dolgozók jogainak védelmére, másrészt a munka zavartalan menetének biztosítására mit kellene bevenni a kollektív szerződésbe. G yön gy ösor őszi ban érzik az üzemek „alkotmányának" hiányát, tudják, hogy nem lesz könnyű dolog az ércbányákra, a dúsítókra és a bentonitbá- rtyára egyaránt alkalmas szabályzat elkészítése, mégsem fogtak hozzá a munkához. A Hatvani Konzervgyár megkapta a Mezőgazdaság és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatóját a vállalati kollektív szerződésről. A vállalat szakszervezeti és gazdasági vezetői tanácskoztak a Konzervipari Tröszttel és kölcsönösen megállapodtak a vállalati önállóság és az iparági összhang főbb kérdéseiben. Az iparágban nyolc, a Hatvani Konzervgyárban Hantos József főkönyvelő irányítása mellett egy bizottság dolgozik a kollektív szerződés előkészítésén. Tehát felosztották a munkát, hogy minél alaposabban és minél hamarább elvé- ^€2!7élC. Milyen kérdésekkel foglalkozik a hatvani bizottság? Galambot Attiláné, a szakszervezeti bizottság titkára és Bata József né, a tervosztály vezetője mindazt részletesen felsorolta, de itt csak a legfontosabbakat említjük. Étkeztetés vagy több nyereségrészesedés ? A Gazdasági Bizottság határozata a vállalatra bízza, hogy fenntartja-e az üzemi konyhát, fizet-e a dolgozóknak étkezési hozzájárulást, vagy megtakarítja ezeket a költségeket é* ezzel növeli a nyereségrészesedést Ml lenne Jobb? Erről különböző az emberek véleménye, de a többség nevében és a többség javára dönteni kell mégpedig a kollektív szerződésben. A főkönyvelő ltí szám flotta, hogy az üzemi konyha évente félmillió forintba kerül. Ha Jövőre a vállalat nem járulna hozzá a költségekhez, akkor 100 forinttal növelni lehetne a nyereségrészesedést, ez havonta 10 forintot se tesz ki. Az üzemi konyhát mindenki igénybe veheti, ebben nyilvánul meg az egyenlőség. Vajon havonta csak 10 forintot ér, hogy helyben és olcsón meleg ételt kap mindenki? De milyen sok embernek és mekkora gondot okozna, ha nem lenne üzemi konyha! Ezért a készülő kollektív szerződésben javasolják, hogy maradjon meg az üzemi konyha és a vállalati térítés aránya is legyen hasonló az ideihez. Csökkent a munkaképességűek és a nők védelme A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a vállalat köteles újból alkalmazni és megfelelő munkakörben foglalkoztatni az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében megrokkant dolgozót, ha munkaképességét visszanyeri. Jelentősen bővülnek a dolgozó nők és az anyák jogai. Bata Józsefné nemcsak a tervosztályt vezeti, hanem nőfelelős is a gyárban, bizonyára jól képviseli a nők érdekeit a bizottságban. Szezonban 1800, most 1300—1400 ember dolgozik • Hatvani Konzervgyárban és ezek 80 százaléka nő. Csak a helyi igények és lehetőségek ismeretének birtokában dönthetnek abban a kérdésben, hogy melyek azok a munkakörök, ahol nők és a terhes mamák is dolgozhatnak. Bata Józsefné el is mondta, hogy legutóbb is joggal pa-| naszkodtak a terhes mamák a| főzeléküzem pincehelyiségére. Igaz, könnyű munkát kaptak, de sötét és gőzös volt a munkahely. Az üzemorvos segítségével az emeletien -találtak helyet. Minden igényt a kollektív szerződésben sem lehet kielégíteni, de szívvel és hozzáértéssel, kölcsönös segítséggel keresni kesll a legjobb megoldást A vállalat csak meghatározott indoklással és csak a szakszervezet hozzájárulásával mondhat fel a dolgozóknak. Milyen munkakörben mennyi a felmondási idő és ebből hány napot kell átlagkeresettel kifizetni? Hány napot kell engedélyezni a dolgozónak, hogy új munkahelyet keressen? Mindezt és még számos alapvető kérdést a kollektív szerződésben kell szabályozni. Felelősségteljes, fontos munkát végeznek, akik a gyár „alkotmányát” sző végezik. Dr. Fazekas László Kibővítették a napközi otthont Pétervásárán Pétervásárán a napokban adták át azt a rádióval, televízióval és újságokkal felszerelt klubhelyiséget, ahol a község huszonegy szociális gondozott és magára maradt idős lakója Bátka Lászlóné gondoskodása mellett eltölthe- ti napjait. A községi tanács legalább ilyen féltéssel veszi körül az iskolás gyerekeket is, akik közül többen a szülők elfoglaltsága miatt napköziben találnak lehetőséget a tanulásra és játékra. Számuk különösen az utóbbi években megnőtt és a napközi otthon kicsinek bizonyult. A gyerekeknek nem tudtak ebédlőt kiszorítani az amúgy is zsúfolt helyiségekből. A tanács már tavaly hozzálátott a bővítéshez, amikor hetvenezer forintos költséggel újabb helyiségekkel gyarapította a gyerekek második otthonátAz új tanév már a kibővített napköziben várta a 32 alsós és 43 felső tagozatos gyereket A jelkép és ax eredmény méltó ax ifjú kommunistákhox A vörös selyemzászló a Komszomol ajándéka. Díszbe öltözött fiatalok állnak tisztelet-őrséget mellette. Négy napon keresztül hirdeti a zászló az Egyesült Izzó gyöngyösi nagycsarnokában, hogy a vállalat KISZ-esei tettek a legtöbbet a megyében a jubileumi rendezvények, akciók keretében. Megérdemelték, hogy a megyei KlSZ-bizottság elsőként nekik adja át megőrzésre a Komszomol vörös zászlaját. Október és november, a forradalmi hónapok idején üzemről üzemre, intézményről intézményre jár majd a selyemzászló. Es ahol néhány napon át tartózkodik, az ottani fiatalok büszkék lehetnek. Nemcsak a kitüntetésre, hanem azokra a tettekre, erőfeszítésekre, amelyeknek következtében méltókká váltak a vándorzászló őrzésére. önmagában a kezdeményezés is dicséretes, országos példát adott ezzel a Hevés megyei KlSZ-bizottság. A kitüntetés jelképe, a Komszomol-zm iló pedig híven vetíti mindenki elé a mozgalom célját és legfontosabb vonását: méltóvá lenni a nagy október eszméihez felemelkedni a nagy október szelleméhez. A követendő példa a KISZ-eseink számára a lenini Komszomol. A vörös zászló péntek óta ott áll az Egyesült Izzó nagycsarnokának előterében. Óránként váltják előtte egymást a fiatalok. Személyes kitüntetés az őrségbe való kivezénylés is. Akik ezt a megbízatást kiérdemelték, maguk is példát mutatnak társaiknak, a munkában és a mozgalmi életben egyaránt. A nagycsarnokot betölti a gépek, a munka zaja. A zümmögő gépek, a termelő munkára mozduló munkáskezek a vörös zászló társaságában szorgoskodnak a holnapi, még szebb eredményekért. Ahogy arra a Nagy Októberi. Szocialista Forradalom már egy fél évszázada serkent minden öntudatos dolgozót. (gmf) Vetni nem hell csak aratni ? Biztosítási csafás a* I jlőrincfalvi Május 1 Termeloszovetliezcfbeo A bírósági akták, a jegyzőkönyveik. a tanúvallomások szinte el sem fémek már a dossziékban. Iratok őrzik az újlőrincfalvi biztosítási csalás dokumentumait, őrzik annak az ügynek a tanulságait, amelynek mottójaként ezt lehetne feljegyezni: vetni nem kell, csak aratni. Hogyan is kezdődött? Az újlőrincfalvi Május I. Termelőszövetkezet földjeit majdnem minden évben fenyegeti az árvíz. S nemcsak fenyegeti, hanem komoly károkat is okoz. így történt ez az 1965-ös esztendőben is. A kiáradt víztömek elöntötte a földeket, el puszította a vetés egy részét. A termelőszövetkezet azonban biztosította földjeit az árvíz ellen, s a közös gazdaság vezetői az Állama Biztosító kárbecslőjével egyetemben megállapították, hogy a víz mintegy négyszázhúsz hold kukoricavetést tett tönkre. A kár értéke 1 119 780 forint volt, amelynek felét a szerződés értelmében. az állami Biztosítónak kellett megtérítenie. Ez hamarosan meg is történt. Az ügy ezzel le is zárult, s a végén a közös gazdaság a biztosítási összegből öt forinttal emelhette minden munkaegység értékét. A következő évben azonban egy különös levelet kapott az Állami Biztosító. A levélben azt közölték, hogy a szövetkezet vezetői téves információt adtak az árvíz idején. A vízzel elöntött részen nem négyszázhúsz, hanem csak kétszázhuszonöt hold volt a kukoricával bevetett terület. Revizori írták alá, mert a revizor figyelmeztette őket, hogy ellenkező esetben, a bírósághoz fordul. Ök pedig el akarták kerülni a felesleges herce-hurcát, A nyomozás során és a bíróság előtt a későbbiekben aztán hitelt érdemlően bebizonyosodott, hogy a 420 hold közös kukorica helyett valójában csak 225 hold volt elvetve. A termelés alapja a munka Az ügy érdekessége, hogy a vezetők arra is hivatkoztak, hogy a jogtalanul felvett ösz- szegből semmi sem tapadt az ő kezükhöz, viszont a tagság jövedelme növekedett, hiszen öt forinttal emelkedett egy munkaegység értéke. Háztáji r ▼ V V ▼ ▼ T ▼'▼▼▼▼ ,,Én a legszívesebben megszüntetném az egész háztáji rendszert — mondta a városi vendég a gépkocsiban. A tagság dolgozzék eredményesen a közösben, találja meg a számítását az együttes munkából és ne maszekoskodjék azokon a négyszögöleken." Országgyűlési vita az ÚJ tsztörvén yről: „A háztáji gazdaság fenntartása nem időleges, hanem hosszú távra szóló gazdaságpolitikai elhatározás.” Átütik | * 58 —"" A háztáji gazdaság pótol- tatatlan népgazdasági érték. Hazánk mezőgazdasági művelhető területének csaknem tíz százaléka, közel 1 millió 800 ezer (!) hold háztáji föld. Gazdálkodásunk egészének fontos összetevői a háztáji földek mezőgazdasági eredményei. Ez az értékítélet köny- nyen bebizonyítható egy kisebb „államháztartás”, a megye esetében. Heves megyében a háztáji 58 ezer holdon terül el — benne a megye szőlőterületének egyharmada. (Nem akármilyen szőlőtermesztő megyéről van szó!) A szántóföldi növénytermesztésen, a kertészeten fúl a háztáji állattenyésztése is jelentős, hogy csak néhány beszédes számmal jellemezzük: több mint 19 ezer szarvas- marhát, 68 ezer sertést, 94 ezer baromfit nevelnek. A háztáji gazdaságok segítik a lakosság jobb ellátását is. Az 1966. évi megyei felvásárlási adatok mindennél szembetűnőbben bizonyítják ezt: a háztáji 13 ezer hektoliter bort, 12 ezer tojást, 57 ezer hektoliter tejet és az árusított gyümölcsök mintegy felét, 528 Vígon almát, körtét, szilvát 0 Itak. Ilyen értékről nem szabad lemondani. Az ellenérv is gyorsan hangzik: a földterület a közösben is hasznot hozna, az állatok ott is fejlődnének. A háztáji azonban nemcsak gazdasági megfontolás, hanem politikai is. A háztáji a biztonságot, a közösben való munka jobb végzésének „értelmét”, a fiatalság tsz-ben való boldogulásának többletét, egyszóval: a „béren felüli juttatásokat” jelenti. Persze csak akkor, ha a háztájival ezt el is akarják érni a vezetők. r()Ua-----------------r A termelőszövetkezeti mozgalom kezdete óta a háztáji sok helyein nem az anyagi érdekeltség forrásai volt, hanem a veszekedéseké. \ a vitáké. A terület nagysága, igazságossága már nem egy közösség hangulatát rontotta el. „Én a feleségemmel és a fiammal dolgozom a tsiz-ben — mondta az egyik tag — és mégis csak annyi háztájim van, mint a vasutasfeleségnek. Meg ott az alkalmazott, az is többet kap. mint én, a földművelő. Hát igazság ez?” A háztáji földek minöségkü- lönbsége és a falutól való távolsága a legjobb barátokat is összeugrasztotta. „Én többet teszek a közösért, aztán mégis fele annyi kukoricám termett, mint a komámnak.” Az ilyen és ehhez hasonló panaszt sok helyütt hallottuk, Detken is. A háztáji terület gyakori változtatása épp a biztonságtól fosztotta meg a tagokat. „Mi mást tehetnék, kihozom a földből, and lehet. Jövőre úgysem tudom, Idé lesz" — érvel a parasztember. És az eredmény? Alig gondozott, túlmetszett, lerabolt háztáji szőlők — például a gyöngyösi járásban. Félvállról kezeli a tsz-veze- tőség a háztájit, ősszel nem készíti elő a táblákat, nem műveltet! meg. Tavasszal kapkod, új területet jelöl ki. A táblák kiszikkadnak, a vetés késik, a tagság forrong, a közösben is leáll a munka. Később silány termésátlagok á háztájiban. Az „eredmény”: leváltja vezetőit a tagság, mint Sírokban. A vezetés a közös helyett a háztájiban keresi a boldogulást — tapasztaltuk az egyik Gyöngyös környéki termelő- szövetkezetben. Különböző címen és elnevezéssel növelte a „háztájit”, a közös terület rovására. Igaz. így kevesebbet kell vezetni! A háztájit a közös elé helyezi a tagság — mert ez is előfordul. Amíg a háztáji szőlő nincs leszüretelve, addig rothadhatnak a fürtök a közös tőkéken, mint Ostoroson. Ne is foytassuk a felsorolást. kimeríteni a háztáji perpatvarok sorát úgysem lehet. És e viták kizárásában az új törvény csak részben segíthet, a legtöbb a helyi vezetőkön múlik. 3gxizsáyasaíi A háztáji megítélésének alapja az új törvényben is leszögezte megállapítását: „közös és háztáji szerves egységet képe;s”. Nem lehet egyiket sem a másik rovására előtérbe helyezni vagy háttérbe szorítani. A háztáji megkapásának alapja a munka, amelynek mennyiségét a közgyűlés határozza meg. Meghatározott munkanapok ledolgozása nélkül senkit sem illet meg a föld. A munkán kívül aktív, közöst segítő magatartást is megkívánja a törvény, Az új törvény segít a viták egy részének megoldásában: nem o család, hanem a dolgozó tag kapja a háztájit. Tehát ha egy családból hárman dolgoznak a közösben, akkor 2400 négyszögöl, vagy ennél több is lehet. (Az alkalmazott a tagnál nagyobb háztájit nem kaphat.) A törvény végrehajtási utasításai — reméljük — még sok hasznos rendelkezést tartalmaznak majd. De a háztájivitákból adódó feszültség csökkentésére a helyi vezetők is javasolhatnak megoldásokat. Néhány detki elképzelést ide írunk: „A jobb minőségű háztáji terület a kiemelkedő, jó közös munka függvényé legyen. A terület progresszíven női jön a ledolgozott munkanapok arányában.” Nagyon fontos, hoffv a jövőben a vezetők minél igényesebben. inazságosabban döntsenek a háztáji odaítélésében. Megéri a több törődést a háztáji, már az előbb bebizonyított népgazdasági haszna miatt is. Érdemes hát a tsz talaj-adottságainak megfelelő háztájit biztosítani. Megfelelő agrotechnikával támogatni a háztájikat, segíteni itt is a szőlőtelepítéseket. Érdemes gondosan foglalkozni a háztájival, a közös hangulata érdekében hiszen az igazságos, jó háztáji a közös munkában is kamatozik. Fóti Péter vizsgálat A levél nyomán az Állami Biztosító revizori vizsgálatot indított, amelynek során különös adatok láttak napvilágot. Később az ügy a bíróság elé került, ahol csak szaporodtak ezek az adatok. Kiderült, hogy a vízzel elöntött részen valóban csak kétszázhuszonöt hold volt bevetve kukoricával, nem pedig négyszázhúsz. Illetve pontosan 265 hold, de ebből negyven hold háztáji kukoricaterület volt, amelyre nem vonatkozott a termelőszövetkezeti biztosítás. Mégis, hogyan sikerült a szövetkezeti verőtöknek majdm a duplájára növelni a „bevetett” terűidet? Egy kis papírmunkával. Tóth István, a termelőszövetkezet egyik brigádvezetője, felkereste a traktorosokat és az általuk vezetett munkalapokon egy kis változást eszközöltek. Török József traktoros munkalapja például így módosult: 1965. május 15-én a 8 hold vetést 38 holdra, a következő napi 7 hold vetést 37 holdra növelték. S így történt ez másoknál is. A munkalapokon tehát^ precízen kijött a 420 hold vetés. A táblatörzskönyvek is erről tanúskodtak. Az viszont már furcsa volt, hogy a szövetkezet a Statisztikai Hivatalnak mindössze kétszáz hold kukoricavetést jelentettek, s az még furcsább, hogy a traktorosok is mindössze 265 hold vetésért kaptak munkaegységet. Ebből is negyven hold a háztáji terület vetése volt. A szövetkezet vezetői ■—Tori László főmezőgazdász. Goal Sándor főkönyvelő és Tóth István brigádvezető — már a revizori vizsgálat alkalmával elismerték, hogv a közös gazdasáv iogtalanul vet+e fed a kártérítési összeg felét. 269 ezer forintot. Később arra hi- vatkorialr, hogv az ezt tanúsító jegyzőkönyvet mindössze azért Igaz, hogy a vezetők tényleg nem nyúltak a pénzhez, bár az ő jövedelmüket is emelte a munkaegységenkénti plusz összeg. Arra hivatkozni azonban, hogy a csalás a tagság érdekében történt — mindenképpen furcsa. Mert senkinek sem lehet az érdeke, hogy jogtalan összeggel emelkedjék a fizetése. Társadalmi rendünkben pénz csak a munka után, s hozzátehetjük, hogy csak a becsülete^ munka után jár. A termelőszövetkezet tagsága nem is kérte, s nem is kérhette, hogy a vezetők ilyenfajta ügyeskedéssel növeljék a munkaegység értékét. Éppen ezért mindenképpen elítélendő a szövetkezeti vezetők magatartása. A növény magból terem A jegyzőkönyvek tanúsága szerint Tárj László főmezőgazdász a kárbecslés előtt olyan kijelentést tett. hogy nem kell vetni, csak aratni. Ez a káros szemlélet azonban megbosszulta magát. Ahhoz, hogy egy termelőszövetkezet aratni tudjon, igenis vetni kell. Méghozzá jól. Mert csak ebben az esetben hóz a mag termést. Az újlőrincfalvi esetből is kitűnik, hogy ma már csak megalapozott gazdálkodással élhet meg egy termelőszövetkezet, nem pedig egyes vezetők ügyeskedéséből. S ha a munkaegység értéke lassan is emelkedik, az is a munka után történjék. Mert a mag, ha lassan is, de egyszer jó termést hoz, míg az ügyeskedésnek csak ráfizetés lehet a vége . Kaposi Levente. HÜ3 1967. október 8., vasárnap 4
