Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
ÁRMVÉKHECVI NAPPALOK Az almafa összerogyott a saját termésétől. A támasztólécek meghajoltak és végül nagy reccsenéssel eltörött a korona legszebb ága. Margit néni hozzálátott, hogy a nagy, piros jonathánokat leszedje a halott gallyról. — Ismeri-e Margit néni az elvtársat? — mutat a tsz-elnök egyik vendégére. — AB. urat, a „fiamat”? Már hogyne ismerném? ... Margit néni néhány éve megkérte B. elvtársat: legyen a fia. Nincs kire hagynia a szép házat, a nyári konyhát, a nagy gazdasági udvart. B. elvtárs megköszönte a kedvességet, de nem fogadta el. Margit néni azóta mégis a „fiának” szólítja. — Olyan aranyos fiatalember. 0 „Falu az Ámyékhegy mögött” — Kisfüzes. Kissé megsárgult lapok a Népújság 1965. májusi számából: elzárt község — fogalmazódik a sorokban — kilátásai éppoly kicsik, mint a hegyektől körbe zárt látóhatára. 1967. szeptember vége: a gépkocsi Kisfüzesen zsákutcába érkezik. A tanácsháza előtt a „hurokút” még kínálja a lehetőséget: a vendég forduljon vissza Pétervásárának — 6 teheti —, mert itt vége az útnak, jön a sár és az árnyék- hegyi szürkeség. A nem vendégek — a kis- füzesiek — is érezték ezt. Es mentek. Borsodnádasdra, Ózd- xa, Salgótarjánba. 1965-ben még 315 lakosa volt a falunak, 1967-re 297-re olvadtak. Ez év szeptemberében 29 diák kezdhette volna meg tanulmányait a kisfüzesi iskolában, huszonhármat elvittek magukkal szüleik: hatan ülnek a padokban. Jövőre négyen, azután hárman. öt ház üresen, elhagyottan áll Kisfüzesen. Értékük nincs: ki vásárolna lakást az Árnyékhegy áljában? Az ifjú pár két éve három ház közül választhatott és az egyikbe költöztek. A Kovácsok és Véghek faluja — e két név ismétlődik a bemutatkozáskor — úgy látszik alig fejlődött az évek alatt. kább csak elviszi az embereket és nem hozza. A szajlai út sártengere elválasztja a ki&füze- sieket a másik szomszédtól. A legközelebbi vasútállomás: Mátraballa, 16 kilométerre van közlekedés nincs, ezért is indítottak osztályt a hat gyereknek. A földút minden távolságot „messzivé” növeszt. Ha a szajlai, terpesi utat bekötnék Kisfüzesre, ezzel bekötnék a községet az élet vérkeringésébe. Ugyanakkor -minden út lerövidülne: PétervásáTa, Recsk távolsága felére csökkenne, Bükszék tizenöt kilométerről hat kilométerre „közeledne”. Az út a völgyben húzódna, nem is igényelne nagy földmunkát. Az út és a közlekedés Kisfüzesnek szinte mindent jelentene. Kovács Ágoston vb-elnök: „Ha az út és a közlekedés meglett volna, nem költöztek volna el annyian a községből.” Mert hát van olyan község, amelynek lakói eljárnak az iparba dolgozni. De legalább eljárni tudnak. Egy kisfüzesi a siroki Fémművekbe járt dolgozni. Gyalog, vagy kerékpáron, ősszel- télen gumicsizmában. Mert „körbe utazva” Sirok 22 kilométerre van... jól választani, hogy mit vetnek a táblákba, mert például a 9 hold mák négy és fél mázsás átlagtermése a helyes döntést bizonyítja. A hegyvidéki termelőszövetkezetnek a mezőgazdaságon túl, a melléküzemági tevékenységekben is helyes keresnie a lehetőségeket. A kisfüzesi közös gazdaságban felállították az első fafeldolgozó gépet. Ha évente „csak” 250 ezer forint értéket termel a gép, — kezdetben parkettából, később víkendházakból — akkor minden munkaegység tíz fórinttal emelkedik majd. Meggyorsulna a jövedelem növekedése, az évi 10—12 ezer ban tükrözi a realitásokat. Nem | sütött még ki a nap az Ar-: nyékhegy mögül, csak világosodnak a nappalok. Hogy kisüssön, ahhoz még sok mindent kell tenni: megnyitni a községet az ipar felé és megerősíteni a gazdaságot. Ez utóbbi e nagy feladatra önmagában aligha képes. Azonban, mint a pétervásári tsz üzemegysége, sokat fejlődhetne a kisfüzesi tsz, profilfrozódhat- na az állattenyésztésre, köny- nyebben oldhatná meg a beruházásokat. Egyelőre ennyi változás is sokat segítene. forintról ami már szintén fejlődés — még többre. 4. A községben megkérdezték tőlem, hogy mi lesz a cikk címe. Aztán javasoltak is egyet: Kisfüzesi változások. Én mégis maradtam az „Arnyékhegyi nappalok- nál” — mert ez jobAz egyik elhagyott házban a pétervásári gépészképző szakiskola diákjai laknak. A több tucat fiatal és gépeik, színt vittek a község életébe. — Nagyon unalmas itt — mondják — nem lehet szórakozni. A futballpályát búzával takarták be. Bár igaz, nem mindenki szeret közülük futballozni. ... Fóti P:'?r mímimt*.' ** 3. [in Nem lehet fejlődni az élettől elzártan. A pétervásári út inKifelé és befelé is utat keresnek a kisfüzesiek. A község 95 családjából családonként legalább egy felnőtt a termelő- szövetkezetben dolgozik. A „belső utat” a közös gazdaság fejlődése jelentené. A háztáji erős. A 95 család több mint 110 üszőt, tehenet, bikát nevel. 1966-ban a háztájiból 770 hektoliter tejet vásároltak fel, és napi 20—22 liter tejet adó állattal is büszkélkednek a kisfüzesiek. A közös nem tartott lépést a háztájival, bár itt is történtek változások. Tóth Imre, a Hunyadi Tsz új elnöke és a tagok is akarják a fejlődést. Csak a módszereket nem könnyű megtalálni, mert a „felfelé futó barázdák” maradtak és a földek a nehéz munka ellenére sem adnak túl sokat: a 8—9 mázsás búzaátlag már jó eredménynek számít. A gazdaságosságot szükséges kutatni Kisfüzesen. Meg kel) ét hifpßjJÜJvk egy ragunk helyes és helytelen használatáról ... hogy a pénz igenis nem minden. Van, aki e megállapítás olvastán minden bizonnyal elhúzza a száját és meg is jegyzi magában: „nocsak, hogy nem minden... Te talán ingyen írod ezt?” Efjajia méltatlan kérdésekre nem óhajtok válaszolni, de hozzá kell tennem rögtön, hogy igenlés esetén is fenntartom az állításomat, hogy a pénz nem minden. S ha megengedik, kedves olvasóim, hogy ezt meg is magyarázzam, meg vagyok győződve róla: feltétlenül igazat adnak nekem. Egyik építőipari vállalatunk — e vonatkozásban teljesen lényegtelen most, hogy melyik — havi tízezer magyar drága forintot fizet kötbér címén, mert egy iskolai kollégiumot nem adott és még most sem ad át határidőre. Témánkhoz az sem szükséges, hogy megmondjuk, melyik kollégiumról van szó. Témánkhoz csupán egy példára volt szükség, hogy bebizonyítsuk: a pénz nem minden. Mert: 1. Kinek a pénzét fizetik ki havonta? Az építkezés vezetői, szervezői, dolgozói futkostak az OTP-be, hogy kivegyék a takarékbetétet, vagy felvegyék a kölcsönt, hogy azt összeadva kifizessék a havi tízezer forintot? .......Meg fognak bökkenni, kedves olvasóim, nem ők fizetnek, hanem végső soron az állam. még végsőbb soron, miután az állam mi vagyunk és nem a hajdani napkirály, mi fizetünk kérem szépen. 2. Meggyorsult emiatt a büntetéspénz miatt az építkezés? Nem tartom valószínűnek, mert akkor legfeljebb csak egyszer fizettek volna ennyit a mi pénzünkből, altarom mondani az állam, illetve a vállalat pénzéből, s nem többször és még mindig. Az államnak, illetőleg a vállalatnak, még illetőbben, nekünk van pénzünk, igazán telik miből tehát, hogy teljen olyan úri mulatságra, mint a kötbér. 3. Lehet-e tízezer, vagy akár százezer forintban lakni? Már Lujzika, aki most jár az első általánosba, már ő is tudja, és el is mondja: „Nem, bácsik, kéremszépen, pénzben nem lehet lakni, kéremszépen. Lakni csak házban lehet, ahol van szoba, meg ágyikó, meg alá- és mellérendelt helyiség...” Mondja ezt Lujzika és nem azért van igaza, mert a gyerekszáj bölcsesség, hanem, mert valóban sem tíz-, sem százezer forintból nem lehet olyan sátrat építeni, mint egy ízig-vérig valódi kollégium. A kollégium jövendő lakói, akik azt hitték, hogy ők már kollégisták, tévedtek, mert csak lesznek, ki tudja, hány tízezer forint múlva lesznek azok, addig pedig hát,..- Igen, tárjuk szét tanácstalanul karjainkat! Egyébként az a véleményem, hogy az új gazdasági mechanizmus nem Aladdin lámpája, amit majd csak meg- dörzsölünk, s jön minden, amire vártunk, s megy minden, amit eddig szidtunk. Ám mégis úgy és olyan türelmetlen vagyok ilyenkor, mint kisgyermek karácsony előtt, pontosabban, mint a rafináltan okos kisgyermek. „Anyu, ha úgysem az angyalka hozza... Miért nem adhatod már most ide ...” Es Anyuka megrázza a fejét, jelezvén, hogy nem lehet, kisfiam, amitől a kisfiam teljesen szomorú lesz, mert tényleg, miért nem lehet, legalábbis néhány apróságot már most megkapni... Aki most azzal akar vádolni, hogy már megint és porti az építőipart hozom példának, amikor ugyebár az építőipar mennyi és milyen nagyszerű eredményt ért el, csak a legutóbbi hónapokban is ... Nos, ha valaki ezzel vádolna, a leghatározottabban utasítanám vissza. Mert a példa ugyan építőipari és igaz, de gazdasági életünk más területén is találunk ilyen és ehhez hasonló példákat, amikor a pénz nem számít, mert azt hiszik, hogy a pénz igenis mindennek számít. Bízom és remélem, hogy kedves olvasóim eme kis okfejtés után nem azt firtatják már, hogy nekem mit számit a pénz, hanem azt, hogy nekünk mit számít, s nem mulasztják el annak elismerését sem, miszerint a pénz nem minden. Előre is köszöni: • » ■ ^ Az elmúlt alkalommal a -nál, -nél rag nyelvi szerepét tisztáztuk. Most egy másik gyakori ragunk, a -bői, -bői helyes használatának néhány esetét vizsgáljuk meg, választ adva egyben J. K. levélírónk problémájára is. J. K. Egerbaktáról arra a kérdésre kér választ, hogy helyes-e ez a mondatszerkesztés: „395 vizsgából csupán 28 elégtelen jegy született’. A kérdés megválaszolásához közelebbről meg kell vizsgálnunk a -ból, -bői rag használati körét. Elsősorban helymeghatározásra szolgál: Kimegyek a szobából. — De kifejezhetünk okot is ragunk segítségével: Csak tréfából mondta. Szeretettől tette. — Helyesen használjuk ragunkat az ilyen állandó kifejezésekben: bemutatót tart valamiből, részt vállal valamiből stb. — Már ezek a példák is mutatják, hogy nem hibáztatható a -ból, -bői rag szerepeltetése elvont jelentés esetén sem De különösen gyakran szerepei eredethatározós kapcsolatban: A kisdiákból is felnőtt lesz hamar. Az előzőek értelmében tehát — és éppen eredethatározói jelentésénél fogva — nem kifogásolhatjuk a valamiből valami született kifejezést. A hiba itt nem a szerkezetben, halom a szóhasználatban van: Mzsgából nem születhet elégtelen. Ez a szavak jelentéséből következik. Tehát helyesen például így fogalmazhatjuk meg mondanivalónkat: 395 vizsgából 28 az elégtelen. Hadd szóljunk még a -ból, -bői rag használatával kapcsolatos leggyakoribb nyelvi hibáról is. — Gyakran hallhatunk ilyenféle mondatot: A rádión (újságon) keresztül értesültem róla. Ez így helytelen. Helyesen: A rádióból (újságból) értesültem róla, tudtam meg. Ne lazítsuk fél nyelvünk tömör, világos szerkesztés módjait bonyolultabb, nehézkesebb formákkal! Ha kifejező a rag, ne cseréljük fel névutóval! A másik szerkezet, amelyet J. K. levelében kifogásolt, a következő: 690 vizsga közül 13 bukás völV’. Ez azért hibás, mert a közül névutó a helymeghatározás után elsősorban választást jelentő igék mellett szerepel: A sok lehetőség közül egyet választott. A két könyv közül ezt választom. Ezek a példák is mutatják, hogy általában azonos, vagy legalábbis hasonló jellegű egyedek közül emelhetünk ki egy vagy több ugyanolyan jellegű dolgot. Helyesen: 690 vizsga közül 13 volt elégtelen (ti. a vizsga!). Nem emelhetjük ki ugyanis a vizsgák közül a lukast; mivel nem egynemű fogalmak. Gondolom, minden diák őszintén reméli, ho»' r.em is lesznek azok. Dr. Chikán Zoltán r' főiskolai adjunktus .Vezesd dallam őt józan partjaidra.. (Garai Gábor: Tűz-tánc című verséből) Ezennel bejelentem, hogy megszűntem harcot hirdetni a férfiak hosszú haja ellen, sőt mi több, harcom megszüntetése nem egyszerűen passzív belenyugvás a megváltoztathatat- lanba, hanem aktiv tenni akarás: hosszú hajat növesztek. Aki ezek után megdöbbenve teszi fel a kérdést, hogyan lehettem apologeta, áruló, inkonzekvens, meg miegymás, felsorolom érveimet a férfiak hosszúba j-viselete mellett. Hát, kérem, először is, lényegesen ritkábban kell borbélyhoz járni, s ez nem kevés anyagi, s legalább ugyanannyi időmegtakarítást je- ent, amely utóbbit az előbbi megtakarítás továbbszaporitá- sára használhatok Miért sok a kerékpárlopás? Az elmúlt évben Hatvan város területén és a járásban 42 kerékpárt loptak el. 1967. augusztusáig a városban 10, a járásban 15 kerékpár tűnt el, s azóta is egyre érkeznek az újabb bejelentések. Ezek a számok, korábbi évek statiszfMMT NOVESZTíkfc fel._ Másodszor is, ha kissé lehajtom szendén a fejem, akkor kizárt dolog, hogy gyanútlan férfitársaim udvarias zöme, ne engedjen előbbre autóbuszra, villamos, ra, űrhajóra való felszálláskor, s férfimi- voltomból kiindulva az sem zavar, ha ilyenkor azt motyogják: „Micsoda csinibaba ...” Utoljára amúgy is 38 esztendeje voltam csínt is. baba is... Harmadszor, ilyen hajjal, ha sürgős, oda is bemehetek, ahová férfi nem teheti be a lábát rövid hajjal, bármennyire sürgős is. Es, ha már benn vagyok, ki látja, hogy mit takar a hosszú haj... Negyedszer, ilyen hajjal teljesen felesleges tiszta gallérú inget hordani. Egyrészt úgysem látszik, hogy tiszta, másrészt úgysem látszik, hogy holt koszos, harmadrészt, ha tiszta lenne, egyrészt úgyis vi- hargyorsan bekoszolódna ... E témában több rész nincs... Ötödször, az ilyen hosszú hajtól másképp látja az ember a mai világot... Vagy csak az egyik szemével, mert a másikba teljesen belelóg a haja, vagy pedig a mástikai adatait figyelembe véve, azt bizonyítják, hogy egyre emelkedik az ilyenfajta lopások száma. Mi sem természetesebb ilyenkor, mint az, hogy a bűnüldöző szervek behatóan vizsgálják ennek az okát. A járásfél szemével, mert a másik szemét félig eltakarja a haj, s így mód nyílik megérteni sok hosszú hajú férfiúi fiatalt... Meg is növesztettem hosszúra a hajam. Hogy most mégis miért rövid? Nézzék, megmondom őszintén, azt még kibírom, hogy sötét utcán leszölíta- sanalc a férfiak, mert egy pillanat az egész és ki tudnám magyarázni a dolgot... Azt azonban már nehezen bírom ki, hogy miután ki- és megmagyarázom magam, most éppen azért, szólítsanak le ... S emiatt azt se tudjam, hogy fiú vagyok-e avagy lány... Hát igenis én férfi vagyok. Hol az a nullásgép! (egri) bíróságon tárgyalt ilyenfajta bűnügyek tapasztalatai szerint a kerékpárlopások magas számáért elsősorban a lakosság, közelebbről a kerékpártulaj- donosok a felelősek! A minap fültanúja voltam egy rövid utcai beszélgetésnek: Egy fiatalasszony kerékpárját a forgalmas üzlet előtt a falhoz támasztotta, s lelakatolat- lanul hagyva bement vásárolni. (A kerékpárján volt pótlakat.) — A rendőr észrevette s megvárta a tulajdonost, majd udvariasan figyelmeztette arra, hogy máskor óvatosabb legyen. A válasz rövid és durva volt: „Törődjön a maga dolgával, engem ne molesztáljon!” Vajon molesztálás történt? — Aligha. Az az igazság, hogy közülünk nagyon sokan nem tartjuk be az előírt szabályokat, amelyeket nem mo- lesztálásunkra találtak ki, A járásbíróságon tárgyait utóbbi 10 kerékpárlopásos ügy közül 8 esetben azért lehetett könnyűszerrel ellopni a kerékpárt, mert nem volt lelakatolva, s tulajdonosaik teljesen őrizetlenül hagyták azokat italboltok, üzletek, vagy lakóházak előtt. (r) Nmisiß 1967. október 1., vasárnap
