Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-31 / 257. szám

A magyar film HI. fesztiválján

P^CIZlfKU höBosi

ai elidegenedésre

A filmvita tanulságai

A Zalka SE a feljutásért — több megyei csapat a kiesési elkerüléséért karcol

Ex történt ax iVJB 111-ban

Miskolci ÉMTE—Petőfibánya 1:0 (0:0)

Miskolc. 300 néző. V.: Kiss.

Petőfibánya: Szuhányi — Kofc- rócz, Papp, Juhász — Berta; Gálái H.; — Plessék:, Maikaiicza; Gálái. I.t Gelics, Laczkó. Edző: Tóth Gábor.

Vakli és Moós nélkül,- tartalékosán állt ki a Bányász, és végig kemény küzdelemben. izgalmakban bővelkedő mérkőzésen szenvedett vereséget. Az első félidőben a hazaiak kezdeményeztek többet. Egy ízben a jobbösszeköto lövését Szuhányi bravúrral hárította; a másik oldalon Makalicza lábáról jó helyzetben leperdült a labda. A második félidő is enyhe hazai fölényt hezott. A 70. perctől érthetetlenül kapkodni kezdett a vendégcsapat, s ez megbosszulta magát: a 75. percben, szögletrúgás után kavarodás támadt a kapu előtt,- Szuhányi kétszer is szépen hárított,- harmadszorra azonban már ő is tehetetlennek*- bizonyult a középcsatár lövésével szemben. 1:0. A végén elkeseredett petőfibányai rohamokat láthatott a közönség; egy alkalommal Makalicza jó lövése Gelicsről vágódott vissza. A Bányászban Szuhányi bizonyult a mezőny legjobbjának, mellette Papp,- Juhász és Laczkó teljestí- ménye dicsérhető.

(kulcsár)

MÄV HAC—Siroki Vasas 0:0

Hatvan. 300 néző. V.: Koncz.

MÁV HAC: Fülöp — Kiss, Teré- nyi, Ludvig, — Tóth, Máyer — Katona. Szabó. Sármány'. Bálint; Ádám <Ir. Edző: Somogyi Károly.

Sírok: Nagy — Zam, Rózsa, Zagyi — Kovács, Répás — Krajecz; H-adobás, Misikolezi, Ivádi, Antal. Edző: Horváth János.

A nagy becsvággyal küzdő hazai csapat már a 4. percben vezetést szerezhetett volna. Sármány azonban a kapufát találta el. Ebben a játékrészben a MÁV HAC kezdeményezett többet; mezőnyfölényt harcolt ki.- de a sirokiak jól megszervezett védelmét nem tudta áttörni. A két csapat játékosai sokat idegeskedtek, ezért meglehetősen alacsony színvonalú volt a játék; csak az irammal lehettek a nézők elégedettek. Szünet után sem változott a helyzet.- a vendégek csak ritkán jutottak el a hatvaniak kapuja elé. Egy ilyen ellentámadásnál Hadobás a mérkőzés legn nagyobb helyzetét hagyta kihasználatlanul: a 88. percben elfutott az elcsúszó Terényi mellett, már csak a kapussal állott szemben; de öt méterről mellé lőtt! Mindent egybevetve a hazaiak álltak közelebb a győzelemhez. Jók: a hát* vódhármas,- Bálint; illetve Rózsa? Zagyi, Krajecz. Koncz jól bírásko. dott.

Szuhavölgy—Hatvani Kinizsi

Rudabánya; Vä BH.

Kinizsi: őszi — Szekeres. Kristy án, Gubis — Garami,- Péter — Baranyi. Farkas; Boronkai Tóthi Szanyi. Edző: Wéber László.

A hatvaniak erősen tartalékos csapattal utaztak Rudaibányára. Az első félidőben jóformán semmi említésre méltó esemény nem történt — kivéve a hazai együttes sorozatos durvaságait. A 38. percben emiatt Suszták a kiállítás sorsára jutott. Szünet után valamit javult a játék, a hazaiak a 65. percben 17 méteres szabadrúgásból szerezték győztes góljukat. A gól felhozta a Kinizsit, támadásait' azonban nem kísérte szerencse. A döntetlen igazságosabb lett volna! Egyénileg Őszi a gólnál nagy hibát vétett.- a csapat legjobbjának Kristyán bizonyult. Mellette még Gubis játéka dicsérhető.

(szencli)

Alberti elep—Zalka SE 2:3 MEAFC—Papp 3. SE 3:3 Somsály—Edelény 3:0

A pécsi játékfilmszemlóről irt tudósításaim címeiben szerepelt ez a három kifejezés: új film, ezüstkor, aranykor. Nem véletlenül lett ezekből a fogalmakból cím, mint ahogy a fesztivál kétnapos filmvitáján sem véletlenül hangzottak el többször is ezek a szavak. Játéiífilmművészetünk legjobb alkotásai egyrészt :,új filmeket” jelentenek esztétikailag másrészt egy jelentős művészi színvonalat, olyat, hogy a magyar film történetében talán egyszer , Arany- vagy ezüst- korszakiként” kerülhetnek majd be. A félreértések elkerülése végett nem mindről, az évente gyártott 18—20 játékfilmünkről van szó, hanem csupán ezek közül néhányról.

A vitában, ahoi esztéták, kritikusok és rendezők szólaltaik meg, mindnyájan olyan filmekre gondoltak, mint például a Húsz óra, a Hideg napok, a Szegénylegények, a Tízezer nap, az Apa, vagy a legújabbak közül a Csillagosak, katonák. Ezek a filmek azok. amelyek felhívták a világ figyelmét a magyar film- művészetre és filmeseink egy* szerre az érdeklődés középpontjába kerültek és hirtelen tucatnyi díjat hoztak el a világ filmfesztiváljairól.

Ennek fényében vizsgálta a pécsi játékfilmszemle helyünket a világ filmművészetében.

0

Mi az „új films"? — kérdezte vitaindításként Bíró Yvett, filmesztéta és válaszolt is rá: morális tartalmú, felelősséget vállaló és boncolgató, tiszta szándékú és teljesen egyéni alkotód sajátosságokat hordozó.

Három kategóriába próbálta Bíró Yvett az „új filmet” besorolni: 1. Paradox film,

amely tudatosan elvonatkoztat. Ilyennek tartja Jancsó Miklós filmjeit, akinél egy gondolat áll példázatszerűen a középpontban, és ezt közelíti meg teljesen vizuálisan, képileg. 2. Analitikus film, amely a központi gondolatot elemzi, boncolgatja, mintegy körüljárja, láthatóvá teszi és elemzéséhez társul hívja a nézőt, mint, ahogy Kovács András a Hideg napokban, vagy Fábry Zoltán a Húsz 'órában. 3. Esszé film, amely egyrészt alkotójának szubjektív érzelmein keresztül válik láthatóvá, másrészt pedig nyers valóságelemek mutatkoznak meg bemre, mint Szabó István Apó-jában. amely szabad, kötetlen, poéti- kus.

Ez a felosztás aztán a vita 'széles kapuját nyitotta meg.

0

Kényt Péter filmesztéta szembeszállt ezzel a kategorizálással, mivel szerinte a formát a tartalom elé helyezi. Ha a tartalmi oldaláról közelítjük meg, akkor egységesebb képet kapunk, mert a magyar gondolati film központi problémája ugyanaz: az elidegenedett ember. Ez az ami filmjeinket érdekessé teszi keleten és nyugaton egyaránt. Ugyanis a mi filmjeinkben az elidegenedésre egy másfajta választ próbálnak adni az alkotók, mint a világ több más országában. Egy alapvetően pozitív választ. Rényi ezt , Kovács András és Jancsó Miklós szembeállításán keresztül magyarázta: — vagyis azt, hogy hol van az egyén helye a tár- saodalomban?

Szerinte Kovácsnál a társa- ídalmi viszonyok — a morális, a politikai, a gazdasági viszonyok — elemzésén keresztül jelenik meg az ember a filmvásznon, tehát egy olyan közegben, amely megfogható, tehát meg is változtatható. Az ilyen film nemcsak egyének, hanem eszmék felelősségéről iá beszél. Ez igazi tudományos analízis (ennyiben tehát megegyezett Bíró Yvettel) amely az embert alkalmasnak talál

' Nwwsáű

106T. október 31., kedd

Szeretném megérni, hogy.

kivívják a férjek egyenjogúságát;

...olyan fórum legyen, ahol a gyerekek vitatják meg, milyen a mai öregség;

„.olyan humoreszket olvassak* amelyben nem az igazgató a hülye és korrupt;

...megrendezzék a táncdalfesztiválok községi, járási, körzeti, megyei döntőjét is;

...legyen Ki mit nem tud? is, hogy én is pályázhassak végre a siker reményében;

...a nemzetközi híreket ásítva olvassam vé- végig, ezt mormogva: „Á, ugyan, itt sosincs

semmi érdekes”;

...és végül szeretném megérni a 80 évet legalább, ehhez azonban az iménti unalom szükségeltetik. í—ó)

Egyre izgalmasabbá válnak a küzdelmek a labdarúgó NB III; északi csoportjában. A két éllovas egyaránt pontot vesztett a vasárnapi fordulóban, így a Papp J. SE, a Zalka SE és a Miskolci Bányász továbbra is szinte egyforma eséllyel, küzd a bajnoki címért. Az is bizonyos, bogy a Gy„ Izzó már kiesett annak ellenére, hogy értékes pontot vett eü a Gy. Spartacustól. Hogy melyik lesz a másik két kieső együttes — nem lehet tudni; rendkívül tömör a mezőny, s még a 6. helyen álló csapat sincs teljes biztonságban! Az utolsó három forduló tehát minden eddiginél érdekesebbnek, izgalmasabbnak ígérkezik'!

Gyöngyösi Spartacus—Gy. Vasas Izzó 0:0

Gyöngyös, 600 néző. V.: Losonczi.

Spartacus: Varga — Ács, Kévés, Nagy T.; Trencsényi — Nagy I.? Gáspár, — Kövecsi; Bágyi, Rácz, Perthes. Edző: Treiber Rudolf.

Izzó: Tóth I. — Balogh, Tóth Gy.? Nemes — Szonda, Sőregi, — Potj e. Halmóczki; Szabó. Nagy, Húgai. Edző: Kovács Béla.

Spartacus-rohamokkal indult a : játék, a 3. percben Kövecsi—Rácz ; —Bágyi akció végén ez utóbbi az ' oldalhálót találta el. Tíz perc után kiegyensúlyozódott a küzdelem, a 12. percben Nagy lövését védte Varga. Fokozatosan ellaposodott a játék, a közönség unalmas csap- ■ kodást láthatott a pályán. Valamivel a Spartacus kezdeményezett j többet. Bágyi és Pethes két ízben ; is jó helyzetbe került, de hiba- . zott. Szünet után is inkább a szövetkezetiek irányították a küzdél- ■ met, mégis az Izzó jutott kétszer ; egymás után gólhelyzetbe, de a : csatárok itt is hibáztak. A 60. perctől nyomasztóvá vált a Spartacus fölénye, a rendkívül sokat idegeskedő támadósor azonban nem tudta az Izzó kemény védelmét áttörni. A Spartacus végeredményben tehetetlen csatárai miatt, vesztette eil a számára értékes' bajnoki pontot. Jók: Acs. Kévés, Rácz. illetve Tóth Gy.; Szabó, Nagy.

(szkocsovszky)

Miskolci Bár*v á sz—Eg er csehi Bányász 2:0 (0:0)

Egereseit!? Bráz — Horváth, Szűcs, Stoif — Kovács. Ipacs — Takács, Sulyok, Czifrik, Kurucz, Orosz. Edző: Gere Tihamér.

Nagy erővel kezdőit a hazai csapat, a vendégek jól szervezett védelme azonban áEta a rohamokat. A 25. percben egy eOlentama- dás során Orozz, majd később Czifrik rontott jó helyzetben. Szünet után meglepetésre a vendégek lendültek támadásba, az 50. percben Takács jó beadásáról lekéstek a belsők. A mérkőzés sorsa a 70. percben dőlt el: egy jobboldali Bzögietrúgis végén Szabó fejelte a labdát Bráz hálójába. 1:0. A gól erősen visszavetette az egeresein eket és a hazaiak a 35. percben Domonkos révén újabb gólt szereztek. 2:0.

A jól játszó Egercsohi sokáig nyílttá tudta tenni a mérkőzést, a súlyos védelmi hibából kapott első gól után azonban határozott fölény alaücult ki. A vendégek közül Bráz és Horváth nyújtott jó teljesítményt.

'

Heves megye csillagai

Az NDK-beli Haliéból a Népújság vendégeként évről évre megyénkbe látogatnak a Freiheit munkatársai. Most a lap városi rovatának vezetője, Leo Thieme töltött két hetet megyénkben. Az alábbi cikkben német kollégánk élményeit foglalja- össze,

IMMÁR TIZENNÉGY napja

vagyok Magyarországon — életemben először még. Eddig két noteszt írtam tele és nyolc tekercs filmem vár előhívásra. Láttam Budapestet, csaknem egész Heves megyét bejártam és jó ismerősöm lett Eger is. Átutaztam a Mátrán, bebarangoltam a Bükk-hegységet. Jártam ott, ahol a parádi víz fakad a földből, és ott is, ahol a pálinkát főzik. Megkóstoltam az egri és a gyöngyösi borokat is.

Most kissé zavarban vagyok.

Magyar barátaim, a Népújság szerkesztői, azt kérik, írjam le, hogy mi az, ami Magyarországon a legjobban megragadott. Valóban, mi is tetszett a legjobban? Heves megye szépsége? A kedves1, barokk Eger? Vagy a bor?

Azt hiszem, ezek voltak

azok az ..egri csillagok”, amelyek a legjobban megragadtak. És — nemcsak Gárdonyi világhírű regényének hősei, hanem a hősök utódai is, Heves megye csillaga, akik saját kezük munkájával, tudásukkal igyekeznek a szép Magyarországot még szebbé tenni; munkások, mérnökök, tudások, akik például odakint Visontán a hatalmas erőművet építik. Álltam a külszíni fejtés szélén, a fiatal mérnök, Lantos László társaságában, láttam a nagyszerű munkát. Láttam a korszerű, gyors rakodást a 3,2 kilométeres szállítószalaggal és Lenin szavaira kellett gondolnom: „A kommunizmus egyenlő: szovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása.”

mindjárt a külszíni

fejtés mellett, szemlátomást nő a hatalmas erőmű. Tornya, mint egy minaret, ahonnan az ember egy szabadabb, szebb világot láthat. Egy este a Gel- lért-hegyen álltam és gyönyörködtem Budapest fényeiben. Esténként láttam a kivilágított városokat. Visonta segíteni fog, hogy Magyarország még fényesebb legyen.

Vasárnap délelőtt jelentős sport- eseményre került sor Bodony- ban: az NB I-ben szereplő Egri Dózsa labdarúgó csapata játszott hírverő mérkőzést. Az egrieket nagy szeretettel fogadták a községben s a találkozót szívélyes ünnepség előzte meg: hangosbeszélőn bemutatták az egri játékosokat. alak részére egyenruhás úttörők virágcsokrokat nyújtottak át. Az első félidőben Bodony a másodikban Parádsasvár csapata volt az ellenfél. Az Egri Dózsa a következő összeállításban lépett pályára: Papp — Kárpáti, Kiss, Winkler — Tátrai, Berán — Fali- szék, Varga, Tóth J.,- Kovács, Rajna. (Zilahi torogyulladás miatt nem szerepelt.)

A kisméretű pályán óvatosan mozgott a Ferencváros ellen készülő egri csapat s Bodony ellen 5:1, Parádsasvár ellen 7:0 arányban győzött. A mérkőzésből nem lehet komolyabb kevetkezetetése- ket levonni, Szentmarjay edző azonban elégedett volt a látottakkal s mint elmondotta: főleg a szünet után játszott megnyugtatóan az együttes s ekkor akár több gólt is rúghatott volna. A Ferencváros elleni mérkőzésre a tervek szerint november 6-án, hétfőn kerül sor a Népstadionban.

Egyre hevesebb a remény a benfmaradásra

Kecskeméti Dózsa—E. Tanárképző 51:46 (22:24)

NB i-es női kosárlabda-mérkőzés Kecskemét, 300 néző.

Eger: Szarvas 7, Szarka 4 —

Prokop 2, — Nyíri 12, Daróczi 19, Csere: Majoros K. 1, Vági ,Majoros M. Edző: Galambos János.

Ideges hangú, sok szabálytalansággal tarkított mérkőzést vívotl egymással a két csapat. Sokáig a vendégek kezdeményeztek többet, de a hazaiak durva játékkal legtöbbször meg tudták akadályozni az akciók sikeres befejezését. Ennek ellenére ebben a játékrészben •az egriek biztosan tartották előnyüket. Szünet után a kecskemétiek tudtak jobban erősíteni és ügyesen használták ki az egriek palánk előtti tehetetlenségét. Ebben a játékrészben például a vendégek egy perc alatt hat büntetődobást nem tudtak értékesíteni, s ez elegendő volt ahhoz, hoay a hazaiak a maguk javára fordítsák a találkozó sorsát. A látottak alapján a hazaiak győzelme megérdemelt. mert lelkesebben, erőteljesebben j átszotak ellenfelüknél.

A találkozó során a kecskemétiek közül 3, az egriek közül pedig 2

A bajnokság állása:

1. Sz. Vasas

20

18

2

1333:1096 38

.2 VTSK

19

17

2

1322: 921 36

3. MTK

20

16

4

1477: 971 36

4. Bp. Eőilire

20

15

5

1372:1202 35

5. Diósgyőr

20

14

6

1242: 979 34

6. Bp. V. Met.

19

13

6

1434: 933 32

7. TF

20

11

9

1121:1039 31

8. Bp. Petőfi

20

10

10

1121:1080 30

9. Sopron

20

8

12

1118:1255 28

10. Sz. Építők.

20

7

13

1026:1232 27

11. Kecskemét

20

6 14

1049:1171 26

12. Eger

20

2 18

972:1381 22

13. VM. KÖZÉ.

20

1

19

863:1338 21

14. Baja

20

1

1®

892:1434 21

Befejeződtek a mexikói sportjátékok

Kéthetes küzdelemsorozat után vasárnap befejeződtek, a mexikói nemzetközi sportjátékok küzdelmed. Az utolsó szám a nemzetek díja volt amelyet a vendéglátók lovas csapata nyert.

Az AFP közli a játékok érem- táblázatát és a nem hivatalos pontversenyt.

Eszerint 166 aranyérmet osztottak ki. ezt 35 ország sportolói nyerték el. Az első helyen a Szovjetunió áll, Magyarország a 4.

Az élcsoport:

arany ezüst bronz 1. Szovjetunió 44 8 19

Z. Egyesült Államok 21 20 22

3. Olaszország

4. Magyarország

11

10

11

10

12

12

A további sorrend a következő 5. Mexikó, 6. NDK, 7. Japán. 8. Lengyelország, 9. Kuba, 10. NSZK.

A pontversenyben Szovjetunió, Egyesült Államok, Mexikó, NDK, Magyarország, Japán, Lengyelország, Kuba, Olaszország és Fran^ ciaország sorrend alakult ki.

A nemzetközi sportjátékok ..záróakkordja”: a jugoszláv vizilafcf* dázók óvást jelentettek be a gó&* arány-számítás miatt, ezt elutársították, ezért döntöttek ág*, hogy nem fogadják el a másodJi helyezetnek járó ezüstérmei.

De nemcsak ez; új létesítmények születnek, s ezekkel Magyarország ipara a világpiacon is sikereket arat'. Nők és férfiak ezrei Heves megyében korszerű, jó munkahelyeket találnak. Ez a megye nemcsak boráért, mezőgazdaságáét, hanem iparáért is híressé lesz.

Még volt valami, ami Visontán megragadott. Az NDK-ból, szülőföldemről szakmai tanácsadók érkeztek. Együtt dolgoznak az építkezésen magyar és német munkások. Fred Boriack, a német főmérnök mondta, hogy nagyszerű az együttműködés.

ÖRÜLTEM, mert ebben is megmutatkozott, milyen gyümölcsöző lehet a magyar—német barátság. Hasznos mindkét nép számára. Igen, Visonta volt az egyik legszebb élményem Magyarországon.

Természetesen nagyon jólesett a kedves magyar vendégbarátság is, tetszett a szép mezőgazdaság, a tiszteletet érdemlő építkezések, a bor, és természetesen a — kislányok is.

(Ford.: Kátai)

Tizenkét Dózsa-gól Bodonyhan

szűkítem a magyar filmet Kovácsra és Jancsóra, hiszen ott van Fábry, Szabó, Kosa Ferenc és még néhányan.

3

A vitából nyilvánvalóak a következő tanulságok: a világ érdeklődéssel tekint gondolati filmjeinkre, nemcsak merész, új önálló formanyelvük miatt, hanem főleg azért, mert teljesen új választ adnak az elr idegenedéit ember problémájára. De, hogy a magyar film tovább fejlődhessen, ahhoz nem formai kategóriák szükségesek, hanem az alkotók szélesebb csoporttá szerveződése és harc, hogy évente ne egy féltucat, hanem még több „új filmet” gyártsunk, még akkor is, ha a közönség némely része értetlenül fogadja ezeket a gondolatébresztő alkotásokat. Csupán ez az a járható út, hogy az embereket „felemeljük” egyes filmjeink gondolati színvonalára

A díjak igazolták a vitát. A társadalmi fődíjat Kovács András rendező kapta Hideg napok című filmjéért. A közönségdíjat” a nézők szavazata alapján Kosa Ferenc Tízezer nap című filmje nyerte. A legjobb rendezés díját megosztva Kása Ferenc* Szabó István és Zolnay PáL a Tízezer nap, a Apa, Hogy szaladnak fák című filmek rendezésért A legjobb operatőr díját Sára Sándor, a legjobb női alakítás díját Kiss Manyi, a férfi alakítás díját Szirtes Ádám kapta, az írói díjat Cseres Tibornak adományozták. Berkovhs György

ja, hogy megváltoztassa, vagy ■megreformálja az eszméket, a társadalmat, s ezáltal az egyes embert, — akit így ment fel az elidegenedéstőL

Jancsó Miklós müveiben — Rényi szerint — a mondanivaló lényege a természeti képek sora. Jancsó sem fogadja el az elidegenedést, de a természetben találja meg azokat az erőket, amelyékhez az ember elmenekülhet, mert ez az elidegenedés ellen- és vonzóereje. Hivatkozott a Csillagosok, 'katonákra, ahol — szerinte — a rendező a forradalmat a természettel azonosította, így a forradalmat az élettel, tehát az ellenforradalmat a halállal és ebből következik, hogy a természet egyenlő az élettel. Viszont a társadalom és az élet kérdéseire nem a természettől kell várni a választ, hanem a társadalom forradalmától, vagy reformjától, az . embertől, aki mindezt véghez viszi — úgy ahogy Kovács András láttatja.

Ez az álláspont azután újabb viták kiindulópontja lett, mint ahogy Rényi Péternek ez a mondata is: „Nem tudok elfogadni olyan magyar nemzeti filmgyártást, amely a magyar tömegek kulturális ízlésbeli, ideológiai állapotával nincs kontaktusban®.

s

Néhányan másképpé« értelmezték a magyar „új film” filozófiai alapjait. Többen egyetértettek a felállított kategóriákkal, néhányan pedig Rényi Péterrel, de sokan szór vá tették, hogy nem szabad le-