Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-29 / 256. szám
Nagyon sok szülő megengedi, hogy a gyermek naponta ott üljön a tv előtt, műsorkezdéstől, műsorzárásig, s úgy véli, hogy ezzel valami hasznosat, okosat cselekszik. A televíziót nem a gyér meknek találták ki. Vannak hozzájuk szóló műsorok, azok közvetítésekor ott a helyük a készüléknél, de a többi nem rájuk tartozik. S egyébként sem lehet a gyermeknek any- nyi ideje, hogy naponta ott üljön óraszámra a tv képernyője előtt. A gyermeknek — s ez még a serdülőre is vonatkozik —, napi 9—10 óra alvásra van szüksége. Ehhez este kilenc órakor ágyba kell bújni, a napi kötelességek rendes elvégzése után, ami pedig a mai gyermeknél nem kis idő. 2— 3 óra tanulás, szakkör, edzés, barkácsolás, játék, olvasás. Hozzátartozik a napi ni-og- ramhoz, hogy az életkortól függően egy-két óra hosszat szabad levegőn legyen a gyeVirágsarok A kaktusz télen Közelednek az első fagyok, a szabadban tartott virágokat, kaktuszokat be kell vinni védett helyre, szobába, folyosóra vagy a kamrába, ahol a hőmérséklet nem süllyed 6 fok alá. Télen sok lakásban a kaktusz az egyetlen virágdísz, főleg azért tartják szívesen, mert nem követel különösebb ápolást, nem túlságosan érzékeny. Vigyázni kell azonban télen a kaktusztartásnál, mert a növény nem kedveli a túlfűtött szobákat. Ha meleg szobában Divat Kittpnvruhúk rek. Ezek mellett nem maradhat a gyermeknek naponta több órája tv-nézésre is. Amelyik gyermek mást állít, az valamit nem végez el. Gyakran szüksége lenne esti órákra is. A legrosszabb azonban az a rendszeres esti tv-nézes- nél, hogy csökkenti a szükséges alvásidőt, és ez alőbb- utóbb az idegrendszer károsodására, kimerülésére vezethet. Azok a gyermekek, akik minden műsort megnézhetnek, általában felületesen tanulnak, sietnek, hogy „időre” készen legyenek. Rendszerint ki sem kérdezik őket otthun, a szülők is sietnek a tv miatt. És a legnagyobb baj, hogy ezek a gyermekeik úgyszólván semmit sem olvasnak. Ez azokra a gyermekekre is vonatkozik, akik este 8-ig nézhetik a tv-t A televízió nem pótolja az olvasást. A szellemi fejlődésnek megvan a maga szükség- szerű és megváltoztathatat1 a n útja. A gyerekeknek meg kell tanulniuk beszélni, utána írni, olvasni, majd beszélni folyamatosan és helyesen, s meg keil tanulniuk gondolkodni magasabb szinten is. Ehhez olvasás kell. A visszalapozás, megállás lehetőségével, amit csak a könyv adhat meg. A gyermek igazi szellemi fejlődése akkor indul meg, amikor önszántából foglalkozik egy gondolattal, amíg meg nem érti. Abból a gyermekből, aki nem olvas naponta, rendszeresen, és nem szereti meg az olvasást, soha sem lesz valóban művelt, gondolkodó ember. Csontos Magda. A fonaliiristályoktól a Vésztőkig Energiaforrás a tenger — Az atomreaktor házhoz megy Páratlan műszaki csúcsteljesítmény napjainkban, a szovjet 800 megawattos turbogenerator. KOZMETIKA A szép orr Sajnos nagyon kevesen dicsekedhetnek szép, szabályos orral. Az arc kendőzósénél kellő szakértelemmel ellensúlyozhatjuk az orr szabálytalanságát. A túlságosan előreugró orr kisebbnek hat, ha az orrhegyre, egészen az orrcimpákig az orrnyereg felé elkeskenyítve sötétszínű alapozókrémet teszünk, s aztán bepuderezzük. A túl rövid orrot kihangsúlyozhatjuk, ha az orrnyeregre világosszínű alapozókrémet teszünk. A túl széles orr esetében az orrcimpákat és az orr két oldalát kenjük be sötétszínű alapozókrémmel, az .orr- nyeregre tegyünk világos árnyalatú alapozót. A vastag orr kendőzésére kétféle módot is alkalmazhatunk, esetleg együttesen is. Az orrtőnél szedjük ki a szemöldököt, úgyhogy egymástól kissé távol legyenek. A felső ajkat a természetes nagyságnál, kissé keskenyebbre rúzsozzuk, s nem cakkosra, hanem egyenesre. Amint látjuk, nem is kell hozzá sok fáradság, s a kendőzéssel segíthetünk az orr szabálytalanságán. (Részlet a „Dolgozó Nő” cikkéből.) „Cdes" történelem 1 Trapéz vonalú t—8 éves kislán kés, cipzár as rrn köt / aha, firde■ unit . -iutn. Ne í ) -vbfei T _ Modern kötény \íl. 12—14 évetek vül gazdag tudomány és ipar állíthatta elő. A legújabb tudományos eredményeket azonnal megvalósítani képes iparhoz viszont óriási enérgiabázis kell. Lenin 1920-ban, a gazdasági csőd, a polgárháború, az intervenció kellős közepén a fiatal szocialista állam legfőbb feladataként hirdette meg ennek az energiabázisnak a megteremtését. Kezdeményezésére dolgozták ki 10—15 évre előre a Szovjetunió villamosításának tervét. Tavaly a szovjet erőművek 545 milliárd kilowattórát termeltek, s ezzel a világranglistán a szovjet villamosenergia- termelés a 2. helyet foglalja el kevéssel elmaradva az USA-tói, s több százmilliárd kilowattórával megelőzve Japánt és Angliát. A világ legnagyobb erőműve a bratszki vízi erőmű. Teljesítménye 22 milliárd kWó. Több, mint'kétszerese a hazai villamosé nerg ia-termelésnek. A kiszlogubí ár-apály erőmű magas színvonalú, precíz technikai megoldást jelent. A tenger széles körű, teljes hasznosítása az emberiség legrégebbi, dédelgetett gondolatai közé ben építették. Ma ez az erőmű — 5000 kW-os teljesítménnyel az oktatást szolgálja. Itt képezik ki a szakember- gárdát. A szovjet atomerőművek teljesítménye jelenleg meghaladja az egymillió kW-ot. Az atomerőművek legkorszerűbb, a világon egyedülálló változatainak makettjeit is elhozták RiHnnemtre a szoviet szakemberek. A gyors-neutro- nos reaktor az Uram 238-cai dolgozik. Így a kibányászott uránérc 99.3 százalékát hasznosítja, míg a régebbi típusok csak az uránérc 0.7 százalékát tudták felhasználni, az Urán 235-öt. Ennek a típusnál! legfőb előnye mégsem ez, hanem az, hogy benne a betáplált magfűtőanyag bővített újratermelése következik be. A mai hatalmas energiabázison fejlődött a korszerű szovjet ipar. Így érte el mai magas színvonalát a legigényesebb kohászati ág, a repüiőgépkohé- szat. Ennek pavilonjában a legértékesebb fémötvözeteket állították ki a szovjet szakemberek. Ezen az energiabázison fejlődhetett a rendkívül energiaigényes vegyipar. A kaprolonból készült, nagy szilárdágú fogaskerekek, a fluorion csőidomok, amelyeket még a királyvíz sem kezd ki. Itt találjuk az üvegszál-ipar termékeit. Szőnyeget, dekorációs anyagot üvegszálból, tűz- állóak és pehelykönnyüek. Az üvegszál szigetelés a villany- motorok élettartamát ötszörösére növeli. Energia kellett a műkristályipar kiépítéséhez is. A műrubin, műgyémánt, vagy a vas, vörösréz, alumínium fonalkristályok, amelyek ötször* te szilárdabbak az eredetinél... Ezek közvetve, vagy szerves alkotóelemként ott vannak a Vosztok testében. S mindezt elő kellett állítani, melőtt a Vosztok kozmikus sebességre kapcsolhatott. ifi Gerencsér Ferenc A műanyagipar termékei. A kép bal oldalán látható fürdőkádat ütésálló polisztirolból egy darabba fröccsöntötték. (Wormser Antal felvételei.) Gyors szénkombájnok a Szovjetunióban nek. A felszínre hozott szénnek már több mint kétharmadát termelik ki kombájnokkal a Szovjetunióban. Gépesítették a vágatokban a fejtést, a jö- vesztést és ezzel mentesítették a bányászokat a nehéz fizikai munkától. A szovjet bányákban az első szénkombájnt 1932-ben próbálták ki. Konstrukciója a ré- selőgép továbbfejlesztésén alapult. A később üzembe helyezett széles munkafogású kombájnok hibája volt, hogy a réselés után üresjáratban tértek vissza a kiindulópontra; gyártásuk munkaigényes volt és nem tudták lényegesen emelni a munka hatékonyságát. A Giprouglemas tervező intézet most elkészítette a K—52 mintájú kombájnt, amely keskeny munkafogású és új technológiát alkalmaz a szén fejtésére és jövesztésére. A kombájn kis dőlésszögű, mintegy két méter vastagságú rétegek kitermelésére szolgál, fogása valamivel több, mint félméteres. Ahhoz, hogy előre haladjon, nincs szüksége külön útra, ezért nem végez üresjáratot. Ahogy előre halad, úgy szereli fel a fejtésben a fémducolást. A szén kitermelésének munkafolyamatai ezzel időben egybeesnek, ki lehet tehát iktatni az előkészítő munkákat és lényegesen csökkentik a kisegítő munkálatokat is. A bányászbrigádok munkájának megszervezése záltal sokkal egyszerűbbé vá- ’k. A K—52 kombájn tnódosí- jt< t válfaja a K- 52—M a |n kafeltételektől függően ív élő séma szerint kétoldai r inkát is végezhet. A tulaj j d.->nképpeni kitermelést vég- rész a szénfal bontása nv-’H-' a szállítószalagra való rakodást is elvégzi. A kombájnt nagyon kemény és tapadás szénfajták kitermelésére is jól fel lehet használni. — E kombájn alapján a tervező intézet elkészített egy még korszerűbb konstrukció^ jú gépet, a K—52—S kombájnt. A szénfalat roncsoló tárcsákat fogazott csigacsavarokkal helyettesítették. Ezáltal javult a kitermelt szén minősége, csökkent a szénfal bontására felhasznált energia- mennyiség. A motor teljesítményét másfélszeresére fokozták és ezzel elérték, hogy a legnagyobb megterhelés mellett is percenként 4—5 méteres maximális sebességgel haladhat előre a kombájn. A K—52—S műszaki jellemzői tekintetében a legjobb külföldi szériagépeket is felül- fnúlja. A K—52—S kombájn továbbfejlesztésével készítették el a tervező intézet konstruktőrei a vékony szénrétegeknél is alkalmazható, keskenyfogá- sú K—101 mintájú kombájnt. Próbaüzemelése közben kiderült, hogy 31 munkanap alatt több mint 30 ezer tonna szenet termel ki, az egy bányászra jutó műszakonkénti teljesítmény pedig a frontfejtésben elérte a 10 tonnát. A K—52—S típusú kombájnok havi átlagos teljesítménye 1965-ben a szovjet bányákban csaknem 30 ezer tonna volt, az egy dolgozóra jutó teljesítmény pedig műszakonként 8 tonna körül mozgott. Ez több mint egyharmadával magasabb a széles munkafogású kombájnoknál feljegyzett átlagnál. Az ország legjobb bányászai maximálisan kihasználják a kombájn adottságait és magasan felülmúlják ezt az átlagot. Hónapról-hónapra növekszik a K—52—S típusú kombájnok száma. Az utóbbi két évben több mint 400 ilyen gépet készítettek. Alkalmazásuk jóvoltából mintegy hatezer ember mentesült a nehéz fizikai munkától, az évi megtakarítás pedig országos viszonylatban 40 millió rubelre i tehető. Azt tervezik, hogy 1970-ben 2300 keskenyfogású kombájn dolgozik majd a szovjet bányákban. tartozik. A kísérleti méretű erőmű teljesítménye 1200 kW. Néhány éve még így fogalmazhattunk volna: az atomreaktor • jövő erőműve. Ma már a Szovjetunió energiatermelésében az atomerőműveknek egész láncolata dolgozik. A világ első atomerőművét 1954Budapesten, a BNV főterén sokan látták a Vasztok hófehér testét Ez a könnyedséget sugárzó fehér óriás 20 millió lóerőt zárt magába 1961. április 12-én __ Az űrhajó testének nemes anyagát, hajtóerejét, irányítás- technikáját csak egy rendkítartjuK, a növény téléin is növekszik, s ilyenkor a fiatal növények deformálódnak, sárgás-zöld színűek lesznek. Mivel a kaktusznak sok fényre van szüksége, tegyük az ablakhoz közel. Az alacsonyabb fajta közelebb, a magasabb távolabb legyen a fénytől Vigyázni kell arra is, hogy ne kapjon a növény télen sok vizet, mert elrohad. A magas növésű kaktuszokat (pl. az agavét) szükség esetén pincében is teleltethetjük, ha ügyelünk a szellőztetésre s a hőmérséklet nem süllyed 4 fok alá. Ebben az esetben egyáltalán ne locsoljunk, mert a pince levegőjének megfelelő a páratartalma. R tévé és a gyermek Európában a cukor a kereszteshadjáratok révén vált ismeretessé. Az első cukor- szállítmány 996-ban érkezett Szíriából és Egyiptomból Velencébe; miután Ciprus is a kereszteshadak birtokába jutott, a gyártás ott is virágzásnak indult. A németek Velence közvetítésével ismerkedtek meg az újfajta édesítőszerrel. Á cukor magyarországi meghonosodásának időpontjáról nincs megbízható adatunk. Csak annyi bizonyos, hogy amikor Mátyás király a menyegzőjét tartotta, akkor az ünnepi lakomáról a következőket jegyezte fel a krónikás: „Az asztalt aranyozott cukorból készült fa díszítette, amelyen angyalok és mókusok voltak, fákkal, cserjékkel és énekes madarakkal ékesített, tisztán cukorból készült kerttel”. A répa feldolgozására Mar- graff német vegyész kezdetleges eljárást 1747-ben dolgozott ki, amelyet a francia Archard tökéletesített és 1802- ben megalapította a világ legelső répacukor-gyárát Magyarországon ugyaneb ben az időben Tessedik Sámuel foglalkozott a répacukor főzéssel. Bár az első hazai cukorgyár már 1830-ban műk" dött Nagyfödémesen, a nv gyár cukoripar lényegét' csak a múlt század utolsó é tizedében alakult ki. V"- A— Hányat tehetek? — kérdi a háziasszony a vendégét, a kávé vagy tea kínálása közben anélkül, hogy a cukrot megnevezné. Nincs is szükség a szószaporításra, mert magától értetődő, hogy a kristályos fehér porral édesítünk. S noha a cukor évszázadok óta kellemesebbé, élvezetesebbé teszi étkezéseinket, történetéről nemigen esik szó. Az ókorban a szilárd cukrot nem ismerték. A konyhaművészetére sokat adó antik Görögországban, a római birodalomban mézzel és nádból sajtolt folyékony édes nedvvel édesítettek. A IV—V. szazad-» ban Indiában háromféle cukrot készítettek: vörös vagy nyerscukrot, kristályos cukrot, illetve cukorlisztet és kemény cukorkristályokat. Ezt a cukrot nádból főzték. A VI. századi Perzsiából a kalifák a szilárd édességet messzi földekre szállították. Hatalmukat Egyiptom felé is kiterjesztve, ezen a földön is meghonosodott a cukornád termesztése. A cukor finomítását az arabok annyira tökéletesítették, hogy Indiában — a cu- 1>-or őshazájában — még a XIX. század végén is azzal az eljárással gyártották a cukrot, ahogy annak idején a tökéletesített módszert eltanulták az araboktól.
