Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-26 / 253. szám

— Vigyázz! A többmázsás fekete cső nagy csattanással zuhan az iszapra. Tizenkét kéz birkózik a mázsákkal. Nyolc cölöp már áll, most verik a földbe a ki­lencediket, Épül az ideiglenes kikötő. A Tisza szürke és za­varos. Hét vége. Este fél nyolc. El­indul a vonat. A piszkos fül­kéből otrombává torzult ének harsog ki. Szájról szájra ván­dorol a kadarkásüveg. A ko­pott hegedű fülsértőén cincog. A fiatal munkás szeme össze­szűkül, arca kifényesedik. Nem tud együtt énekelni a többiekkel, csak a közös nagy refrénbe ordít bele és az a be­tűket húzza. Sötét van, a fol­tos ablakon nem lehet kilátni. Kisdiákok hajolnak a papír­lap fölé. A holnapról, a hol- naputánról vallanak. Lelkesen és túlzóan. Gyerekesen. A gye­rekek nagyon tudnak álmodoz­ni. A képzelet túlszárnyalja a holnap, a holnapután valósá­gát is. De minden képzelet a mából nő. Falusi öregasszony megy a kúthoz. A falu egyetlen kútjá- hoz. A víz lassan folydogál a kannákba. Pletykálnak az asz- szonyok. Mindenről ami körü­löttük zajlik. A néhány száz méterre épülő vízierőműről — egyetlen szó sem esik. Kisköre. Két világ egy köz­ségben. Két világ egymásért — néha nagyon távol egymás­tól. vízkutatás eredménnyel jár, akkor gyógyszállót és meleg vizű strandot építenek”. Ez a távoli jövő. A jelen pe­dig: épül a kiskörei úthálózat, a művelődési ház, az erőmű hidroglóbusa „besegít” majd a község vízellátásába. — A következő tíz évben semmit sem tudtunk volna építeni a községben, mondja az elnök — minden forintun­kat a vízhálózatra költöttük volna. Kiskörén ugyanis egyet­len, 1930-ban fúrt artézi kút adja a vizet. Az is bizony ke­veset. Egyszerű, tiszta falusi ház az utca végén. Néhány nőnapja még itt volt a falu széle* ma már központnak számit: leg­közelebb van az erőműhöz. A tornácon középkorú asz- szony, gipszet kever egy vö­dörben, pótolja a lehullott va­kolatot. — Mit tudunk az építkezés­ről? — kérdezi vissza. — Hát látjuk a nagy felfordulást. — Milyen lesz ez az erőmű? — Milyen? El sem tudjuk képzelni. A beszélgetésre odajön a férj is, egyetértőén bólogat a fele­sége szavaira. — Ügy gondoljuk — mondja megfontoltan —, hogy nagy valami lesz. — Mit jelent majd az erőmű a falunak? A férj nekitámaszkodik a falnak. Gondolkozik. — Ügy hisszük, hogy ne­künk ez nem sok jót hoz. Nem tudjuk, hogy hasznunkra, vagy kárunkra lesz-e? — Mit gondol az öntözésről? — Én .a tsz-ben dolgozok — mondja a férj. — Nálunk pró­bálták már, de itt a föld nem bírja. A víztől kérges lesz a talaj. Csak kárt csinál a víz. — Mást nem lehet várni a víztől? — Hát lehet — mondja az állatgondozó kétkedve —, le­het, mondjuk ladikázni, aki ráér. A házzal szemközt betonke­verő. Innen viszik a betont az útra. — Ez az út nagyon sokat jelent nekünk — mondja a férj. — Nem lesz olyan nagy sár, mint amilyen volt. Régen erre senki sem járt, most meg nagy a forgalom. — Voltak-e már az építke­zésnél? — Voltunk, de nem sokat láttunk. — Miért gondolják, hogy kárgk származhat az erőmű­ből? — Valami olyant hallottunk, hogy talán a mi házunkat is lebontják. Pedig hát megva­gyunk benne. Elbúcsúztunk, kiléptünk az utcára. Fiatalember haladt előttünk, kezében szólt a tás­karádió. És szinte rögtönzött poénként hallatszott a sláger: „... ez az a ház, ahol semmi sem változik...” (Folytatjuk) i Kapóst Levente. Fóti Péter Uj prémiumrendszer 44 órás munkahét IVlóli bányán (Dobrocsi Pál tudósítónk je­lenti.) A petőfibányai gépüzem szocialista brigádvezetői a na­pokban vitatták meg az új prémiumrendszert, és a 44 órás munkahét bevezetésével kapcsolatos feladatokat. A korábbi prémiumrendszer ma már nem szolgálja a ter­melékenység, a gazdaságosság további emelését. Éppen ezért a gépüzem vezetősége a szak- szervezettel egyetértésben ha­tározatot hozott, hogy új prémiumrendszert dolgozzanak ki, és ezt terjesszék ki a gép­üzem fizikai dolgozóira is. A javaslatok szerint a mennyiségi terv teljesítése, az anyagköltség és a bérköltsé- j gek betartása esetén, 5 száza-1 lékos prémium jár. A bérkölt­ség minden megtakarított szá­zalékát külön értékelik és premizálják. Intézkedtek arra is, hogyha a várható önkölt­ségek és a befejezés határide­jét pontosan megállapítani nem lehet, akkor hogyan szá­molják el a prémiumot A tervezet ismertetése után élénk vita alakult ki a brigád­vezetők között. Több javaslat hangzott el, hogy az eddiginél jobb munkaszervezéssel, a munka fokozottabb intenzitá­sával, és nem utolsósorban az anyag időbeni biztosításával hogyan lehet folyamatossá s egyben gazdaságosabbá tenni a termelést A brigádvezetők egyönte­tűen megállapították, hogy a gépüzem műszaki vezetői, va­lamint a párt- és szakszerve­zeti tisztségviselők, nagy fel­adatot vállaltak az új pré­miumrendszer és a 44 órás munkahét bevezetésével. Igyekszenek a munkát meg­fontoltan és idejében előkészí­teni, hiszen ezek az intézke­dések már az új mechanizmus első lépcsőfokait jelentik. A templom előtt balra ka­nyarodik az út, erre kell men­ni az építkezéshez. Néhány méter, s lassít az autó, szem­ben teherkocsi rázkódik, küsz­ködik a kátyúkkal. Nem is olyan régen itt már vége sza­kadt a falunak. Most az út fe­lén már fénylik a frissen terí­tett beton, csak a másik fele rázós, zötyögős. Lassít az autónk, a teherko­csi is. S a néhány pillanatot kihasználva valaki lekiált: — Napidíj? A sofőrünk mosolyog, aztán halkan megjegyzi: „Kiskörén már modern a köztudat.” Az irodában térképvázlatok halmaza. Vonalak, jelek mu­tatják a munkagödröt — az építkezés magját. Itt születnek meg a vízlépcsők, itt épül fel az erőmű. S mind vázlaton a bűvös fel­írás: Tisza II. *>Tisza II. Mit is jelent ez az országnak? A húszmilliárdos beruházás során Kiskörén fel­épül a duzzasztómű, elkészül az évente 100 millió kilowatt­órát adó vízi erőmű, a hajó­zsilip. A duzzasztással akkora víztükör alakul ki, mint a Ba­laton egyötöde. A vízlépcső el­készülte után több mint fél­millió hold öntözése válik le­hetővé. A környéken üdülőte­lepek, halastavak születhetnek, biztonságosabbá válik a vízi szállítás. Tisza II. Húszmilliárd forint — párosulva az emberi alkot- ni vágyással, a fantáziával, a hétköznapok szürke, de monu­mentális munkájával. Kisköre — ezt jelenti az országnak. És mit jelent „Kisköre” Kis­körének? Molnár János, a községi ta­nács elnöke átnyújt egy nagy szürke dossziét. Rajta a fel­írat: Kisköre húszéves fejlesz­tési terve. Készítette a Város- építési Tudományos és Terve­ző Intézet. A tervek a falu jövőjét raj­zolják. „A L—I lakóövezetben mi­nimálisan kétszintes tömbla­kásokat szabad építeni. Két­száz férőhelyes művelődési gázzal gazdagodik a község, 'fjj üzletház is szükséges. A 'Dankó-telep szanálása után új sporttelepet alakítanak ki. Camping, víkendtelep, strand várja a vendégeket. Ha a feé­Autóbuszyárót építtet a siroki gyár Kissé meglepődtem Sírok­ban. Egy hónapja még csak a dolgozók gépkocsijai és motor- kerékpárjai álltak a Mátravi- léki Fémművek előtt, a gyár­kapu előtti tér üres volt, csak táblák jelezték, hogy honnan indul a bodonyi, az egri, vagy a pétervásári busz. Autó­buszvárónak se híre, se ham­va nem volt még akkor.... ha esett, ha fújt, a szabadban várakoztak az emberek. Már áll az épület, kőműve­sek, ácsok és szerelők dolgoz­nak rajta. Az autóbuszváróra több mint 380 ezer forintot költ a gyár, lesz benne büfé is. Hamarosan eleget tesznek a régi kérésnek, buszmegálló lesz a siroki gyár előtt. A la­kótelepről és a környező köz­ségekből több mint ezren utaz- na_k naponta a Mátravidéki Fémművekhez, tehát jogos volt az igény, nagyon kell a buszmegálló. Sokan találgatják, vajon az építők november 7-re elké­szülnek-e, átadják-e az uj buszvárót. Nem valószínű, hogy ez sikerül, de a gyár dolgozói nem haragszanak azért, ha pár nappal a nagy ünnep után lesz az átadás. Kü­lönösen akkor nem neheztel­nek, ha száraz, kellemes ma­rad az idő. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dol­gozói és vezetői mindenkép­pen elismerést érdemelnek, mert gyorsan dolgoztak és biztosnak látszik .hogy a be­fejezéssel sem késnek. Mint tudják, május 35. és 40. között rendezték meg a nemzetközi krimifesztivált. A részvétel feltétele szerint a jelentkező országoknak azo­nos alapszituációt kellett fel­dolgozniuk. Eszerint egy hölgy éjjel, egyedül ül ott­hon. Ekkor betört hozzá egy férfi... A többi a filmgyártó dol­ga. .. Az alábbiakban ismertetem néhány ország filmjének rö­vid kivonatát. AZ ANGOL FESZTIVÄLFILM: Sötét éj. Sehol egy csillag, sehol egy hold, sehol egy hektár. Az égen néhány szov­jet szputnyik körözött, de ez* egy angol lady nem veszi észre, nehogy bedőljön a pro­pagandának. A kertben csend. Évszázados fák, évtizedes virágok és hónapos retkek. Lady Bird ült 400 szobás kastélyának 5J7-ik termében. A személyzet éppen az e he­ti bérsztrájkját tartotta a ma­gyar televízió számára. A kert felöl léptek zaja hallatszott. A lady riadtan le­sett ki az ablakon. Egy alak körvonalai bontakoztak ki a sötétben. A lady elvesztette angol hidegvérét. Sokáig ke­reste, de nem találta. Ezalatt az éjszakai támadó behatolt a szobába. Ráfogta a kését a ladyre, összekötözte a kezét, a fehérneműs szekrényből ki- vett egy zsebkendőt és ezzel betömte a száját. Aztán fúr­ni kezdte a páncélszekrényt, melyben a családi ékszerek zálogcédulái és a lady összes esküvőjének mirtuszkoszorúi voltak. A betörő fúrt. Furton fúrt. Ekkor tnegszólalt a man­chesteri öreg templom nagy harangja. — Tea-time — szűrte a szót a zsebkendőn keresztül a lady. — Valóban! Teaidő van — mondta a betörő és letette szerszámait. Kioldozta a la- dyt, aki illatos ceyloni teát szolgált fel. A férfi két koc­kacukrot tett a teájába. Ekkor a lady pisztolyt rán­tott és kiutasíttotta a szobá­jából. Egy angol úr nem issza cukorral a A FRANCIA VERSENYFILM: A Szajna csendesen foly- dogált és mentében kis lak állt. A Louvre-lan Mona Li­sa, a Miloi Vénusz és Belphe- gor. De Gaulle a közös piacra ment. Madame Spongya csüggedten oltotta el a ma­gányos ház lámpáját. A lá­nyokat most vitte el egv na'"' autó, kötelező tüdőszűrő vizs­gálatra. A Madame ifjúságára gondolt, elmúlt csókokra, to­vatűnt szerelmekre. Ma már mm öWi senki, pedig most Ismerkedjünk az új törvényekkel Kölcsönös jog a felmondásra 3. Az új Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a dolgozó megválassza a neki legjobban megfelelő munka­helyet, a vállalat pedig a neki legjobban megfelelő mun­kaerőt. Ez egyben azt is feltételezi, hogy a dolgozó hátrá­nyok nélkül megválhasson a neki nem megfelelő munka­helytől, s a vállalat is felmondhasson annak, akinek a munkájára nincs szükség. A régi szabályok különböző hátrányok alkalmazásával sem tudták a gyakori munkahely-változtatást megszüntet­ni, mert az alkalmazott retorziók a notórius kilépőknek nem sokat számítottak. Viszont annál jobban sújtották a becsületes, munkahelyükhöz hű dolgozókat, mert még va­lóban rendkívüli esetekben sem tudtak herce-hurca nél­kül kilépni, csak legfeljebb úgy, hogy c jy kalap alá kerül­ve a vándormadarakkal, elvesztették szerzett jogaikat. Az új szabályozás tehát e hátrányokat megszünteti, illetve csak arra az esetre tartja fenn, ha a'-dől gozó felmondás nélkül, vagy a felmondási idő letelte előtt hagyja el a munkahelyét. Az új szabályozás alkalmazkodik a gazdaságirányítás új rendszerének ahhoz a követelményéhez, hogy a válla­latok maguk válasszák meg az eredményes, gazdaságos termeléshez szükséges eszközöket, módszereket. Ilyen kö­rülmények között nyilván a vállalatok igyekeznek a leg­jobb, hozzáértőbb dolgozókat megtartani és megszerezni, s a nem megfelelőket jobbra kicserélni. Ezért a szorgal­mas hozzáértő dolgozóknak semmi okuk az új szabályo­zásban biztosított szabad felmondástól tartani, hanem ellenkezőleg, számolhatnak azzal, hogy a vállalat fokozott anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesíti őket. A ván­dormadarak legfeljebb azt az elbánást kapják, amelyet eddig maguk kezdeményeztek. Sokan attól tartottak, hogy a szabad felmondás joga a csökkent munkaképességűeket és a terhes és szülő nőket hozza elsősorban hátrányos helyzetbe. Az új Munka Tör­vénykönyve e két kategóriára felmondási tilalmat rendel, sőt bővíti ezt a kört a keresőképtelenné vált beteg dolgo­zókkal, a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesí­tőkkel, azokkal a dolgozó nőkkel, akiknek a férje teljesít katonai szolgálatot, s a külföldi tanulmányúton, iskolán, tanfolyamon levőkkel. Annak a dolgozónak aki négy vagy több családtagját tartja el egyedül, akinek a nyugdíjjogo­sultsághoz legfeljebb öt éve hiányzik, s az egyedülálló anyának, gyermeke 18 éves kora előtt, csak különösen in­dokolt esetben lehet felmondani. Ha a vállalatnál van számukra alkalmas munkakör, akkor előbb az áthelyezést kell felajánlani nekik, s csak akkor kerülhet sor a fel* • mondásra, ha ezt nem fogadják el. E kizáró intézkedése­ket a vállalati kollektív szerződésben is rögzíteni kell. Az eddigi szabályozás szerint a vállalatok csak meg­határozott esetekben — létszámcsökkentés, átszervezés vagy alkalmatlanság címén — mondhattak fel. Most, a vállalat bármely indok alapján felmondhat, de köteles a dolgozóval közölni, hogy mi az oka munkaviszonya meg­szüntetésének. Ha a dolgozó ez ellen panaszt emel, s a pimaszát kivizsgáló szerv megállapítja, hogy a felmondás oka nem felel meg a valóságnak, hanem joggal való visz- szaélés történt, a felmondás hatályát veszti. A szakszer­vezet pedig még a dolgozó külön panasza nélkül is meg­akadályozhat olyan felmondásokat, amelyeket igazságta­lannak, méltánytalannak, a szocialista erkölcsi normák­kal ellentétesnek ítél. A Munka Törvénykönyve módot ad rá, hogy a fel- . mondás időtartamát 15 naptól hat hónapig terjedő kere­tek között a vállalatok a kollektív szerződésben szabá­lyozzák. A felmondási idő meghatározásánál számba jö­het a munkakör fontossága, az elhelyezkedés lehetősége, az utánpótlás biztonsága. A felmondási idő egy részére 15—30 nap keretei kö­zött fel kell menteni a dolgozót a munkavégzés alól. hogy új munkahelyet kereshessen magának, s erre az időre az átlagkeresetet ki kell -oki fizetni. A kollektív szerződés azt is rögzítheti, hogj megintcsak a fenti szempontokat figyelembe véve, kinek, milyen munkakörben, mennyi időre adnak felmentést. S. E. is szeretne keresni, ha nem is frankot, de néhány keltáit, gallt. vagy germánt. Ekkor az ablakon belen­dült egy férfi és kést szege­zett az asszony mellének. Madame Spongya ettől tűz­be jött és a férfi hiába hívta a tűzoltókat, a vonal állan­dóan foglalt volt. A madame ügyes mozdulattal lökte félre a kést és karja szorosan tapadt a férfi derekára. A tá­madó segítségért kiáltozott. «— Nem kell segítség! — mondta Madame Spongya és befogta a férfi száját. Már a nap sugarai elérték a párizsi háztetőket, amikor az éjszakai támadó kivún- szorgott a magányos ház ka­puján ... A MAGYAR VERSENYFILM: özvegy Kartonná, született Burda Terus fáradtan ült li- liomos, tulipános, alma- és gezarollillatú kis szobájában. Kitekintett az akáclombos Dob utóára és eszébe jutott fiatalsága. Ettől könnybe lá­badt a szeme. De lehet, hogy attól, hogy a fölötte lakó Klo- fákné kiráizta a porrongyot. Ekkor elhatározta, hogy el­teszi magát holnapra. Hátha eláll még. Ekkor nyílt az aj­tó. Egy férfi jött. Mint ko­mor bikáé, olyan a járása ne- kije. — Jézusmáriaszentjózsef! Rendőrség! — kiáltotta Terus. De a férfi csak jött. — Ez a Frankeinstein és fia — sikoltozta eszelősen, mert emlékezett a tégi szép népmesére, a hun—magyar mondakörből, ... ___ A férfi felkapta, bekötötte szemét, száját, így vitte vé­gig a gangon. A házból sokan nézték és azt modtáik: — Nicsak, már megint fil­meznek. így a férfi akadálytalanul dobta be Terust a ház előtt várakozó Volgába és meg sem állt vele Pusztatöhönyéíg, ahol a tsz-iroda előtt éppen osztották a munkát. Szeren­csére még Terusnak is ju­tott. Terus a kukoricaföldön megfiatalodott, mert 58 évé­vel bakfisnak számított. Aztán kérő is akadt még és a szüret előtt megtartották az esküvőt, majd a tanácstól egyenesen nyugdíjba mentek. A fesztivál zsűrije az első, második és harmadik díjat nem adta ki. Ősz Ferenc 1987. október 26.» csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom