Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

IWepg illavcllcök cakcademíafa indult Egerben ]>i% Kerekes Lajos előadása a bűnözés mai kérdéseiről a magyar film harmadik fesztiválján i A magyar 99iíj film" újabb alkotása Csillagosok, katonák Két panasz margójára Panaszkodott az egercsehi- bányatelepi kultúrház veze­tője: „Nem értem a közön­séget. Színdarabra nem jön­nek, táncdalestre nem jön­nek. Mi érdekli hát őket?” A panaszkodás oka: legutóbb az Állami Déryné Színház előadását hatvanan nézték végig, s alig százötvenen vol­tak kíváncsiak arra a tánc­dalestre, amelyre pedig neves énekeseket hívtak: Poór Pé­ter, Tárkányi Tamara stb. Hasonló panaszt hallottam a bélapátfalvi közönségre is. Bélapátfalván 30 jegy fogyott csak elővételben az Állami Déryné Színház előadására, s külön operatív bizottságot hoztak létre, hogy szégyen és anyagi károsodás ne legyen. Az esetek nem egyedülál­lóak, máshol is történtek már hasonlók. „Színdarabra nem jönnek, táncdalestre nem jönnek. Mi érdekli hát az embereket?” A választ ön­maguk megadják: az embe­rek közömbösek, maguknak valók, otthon ülők, nincs ben­nük igény és érdeklődés a kultúrálod ásra! „Maguknak valók, otthon ülők...” De hát hová men­jenek? Aki. nem léipi át a Otthon is művelődhet az ember kultúrház küszöbét, hogy megnézze a Déryné Színházat vagy meghallgassa Poór Pé­tereket, az az ember csakis olyan lehet, akiben nincs kulturális igény és érdeklő­dés? Vitatkozni kell ezzel a véleménnyel, helyteleníteni azt a szemléletet, amely a kultúrát a színházra, zenére, vagy filmre szűkíti le. A mű­velődésnek és szórakozásnak, a kulturálódásnak a színhá­zon, zenén és filmen túl ezer más módja és lehetősége kí­nálkozik. Csak kettőt említe­nék ezek közül, a könyvet és a televíziót. De a rádió vagy az újságolvasás is hasonló­képp a kulturális igény és érdeklődés bizonyítéka. „Na, hát ez az... Elsáncol- ják magukat a négy fal kö­zött, s mint a megbabonázot- tak, nem tudnak elmozdulni a tv elől.” Őszintén szólva, én nem féltem az embereket a tv „babonázásától”. Jólle­het, nem kevés veszélyt je­lent, ha valaki válogatás nél­kül elfogadja, amit kap, ha valaki gépiesen átengedi ma­gát a képernyő árny- és fény­játékainak. De: ilyen veszély egyelőre nálunk senkit sem fenyeget. Az emberek azért ülnek le esténként a képernyő elé — papucsban és pizsa­mában is —, mert a jobbat, az alaposabbat, érdekesebbet igénylik és kívánják. Nyil­ván kimozdulnának a négy fal közül akkor, ha ezt a job­bat, alaposabbat, érdekeseb­bet csak a kultúrház falai között lelhetnék meg. A művelődés, kulturálődás lehetőségei kiszélesedtek. S ezek a lehetőségek nem ki­zárólagos „monopóliumai” a kultúrbázaknak. A kiéhezett ember minden étket elfogad, válogatás nélkül; az éhség csillapultával már válogat. Miért lenne hiba vagy bűn válogatni a kulturálődás le­hetőségei között? A televízió, a rádió házhoz szállítja a kul­túrát, ablakot nyit a világra. Miért kell amiatt sajnálkoz­ni, lia az emberek a családi otthon négy fala között is megtalálják az igényüknek és érdeklődésüknek megfele­lőt? Nem azon kell sajnálkoz­ni, hogy otthon kapja meg és nem megy a kultúrházba ezért. A lényeg az, hogy meg­kapja, s az igény és érdek­lődés ne maradjon kielégí­tetlenül. (pataky) Tanácstagok klubja A valóságban ilyen intéz­mény nem létezik, de eseten­ként alkalmat kapnak a ta­nácstagok, hogy kötetlen, klub­szerű foglalkozás keretében ismerkedjenek meg részlete­sebben a legújabb rendeletek­kel. A Gyöngyösön megtartott klubfoglalkozás előadója dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb-titkára volt. Beszélt arról a feladatról, amely a gazda­sági mechanizmus reformja következtében vár az állam­igazgatási szervre a tanácsi gazdálkodás keretében. A tanácstagok klubfoglalko­zása is eszköz ahhoz, hogy a választott testület még ered­ményesebben végezhesse fele­lősségteljes munkáját a lakos- 1 ság érdekében. 39. És ismét a műtő. Hányadszor? A helyzet: Szasa az asztalon. Al­szik. Magától lélegzik, csövön ke­resztül. Lenya kissé segít neki, gyen­gén nyomogatja a tömlőt, magának a légzésnek a ritmusában. Mellette, egy tolókocsin fekszik Sztyopa, a top hőse. Arcán átszellemült mo- aoily. a vezeklő. Köztük az asztal; rajta a vérátömlesztésre szolgáló egy- ■szerű készülék. Csöveit már bevezet­tek a vénákba. Oleg készen áll, hogy ■megkezdje. Arcán türelmetlenség. Marina mellette áll, a sterilizációs asztalkánál. Okszana változatlan pózban ül a képernyőnél. Nagyon elfáradhatott, hisz már tizennégy órája szinte fel sem kelt onnét. Nem mer megmoz­dulni — hátha ismét megáll a szíve? Gyirna jegyez valamit a papírjára Zsenya a di'énkészüléknél guggol. Marija Vasziljevna. Petro. És ismét a kérdés: — A mutatószámok? Gyima: — Rendben. Minden kész, vért vettünk analízisre. Már hívni akar­tuk. — Kezdd meg, Oleg. Ne gyorsan, de egyenletesen szivattyúzzál, hogy a vér ne forduljon meg a csövekben. 1 MémisM iim. efctober 23., szerda NVIKOAMOSZOVía SI IV és GONDOLAT 4 FORDÍTOTTA« B A DO Az átömlesztés megkezdődik. — Zsenya, hány csepp percen­ként? — Negyvenöt'ötvenöt közt ingado­zik. Csend. Hallani, amint Oleg halk kattintással átkapcsolja a készülék csapját: szívásról hajtásra. Gyima el nem veszi kezét a pulzusról. Oksza­na figyeli az elektrokardiogramot. — A narkózist ne mélyítsük? — Minek? Nincs hidegrázása. Eltelik öt perc. Kétszázötven köb­centi vért ömlesztettek már át. A drénből folyó \ vér nem kevesebb. Hát még ez sem segít? Akkor mi legyen: várni vagy fel­nyitni a sebet, megkeresni azt az eret? Mindent végiggondoltam. A vese. A máj. Elég! — A vizelet mennyi? Zsenya az edényre pillant, melybe a katéter lóg bele. Félig telt meg sötétbarna folyadékkal. — Harminc perc alatt negyven köbcenti. Gyima megjegyzi: — Az analízis kissé jobb már. Ez jó jel. A vese működik, tehát lehet a vért átömleszteni. Félek az újabb műtéttől. Varjuk még. Korai még. a kétségbeesés. Oleg tovább szivattyúz. Minden nyugodtan folyik. Sztyopa, mintha mi sem történnék. Egészséges fickó, ötszáz köbcenti meg se kottyan neki. Fáradt, mert két nap óta nem aludt. Vajon ez a körülmény nem kóros a betegre? Eszembe jut, valahol azt olvastam, hogy a kutyák, amelyek­be „fáradt” vért ömlesztenek, ettől elaludnak. De ez tán még hasznos is. Majd meglátjuk. Milyen egyszerűen, rrűndennapian megy mindez! Egy újságíró ezt írná: .,Egy orvos hőstette!” — Mihail Ivamovics, még két fecs- kendezés hiányzik az ötszáz köbcen­tiből. Hagyjuk tán abba? Sztyopa nem hagy szóhoz jutni. — Végy még kétszázat, Oleg! Egészséges vagyok, kibírom. — Sztyopa, nálunk úgyse fogsz hősnek számítani. Célzás? — Csináljuk így: veszünk még kétszázötven köbcentdt, utána őbelé- je adunk ugyanennyit a konzervált- ból. A beteg teljes értékű vért kap, Sztyopa pedig tisztességes pótlást. Marija Vasziljevna tanácsa igen értelmes. Egy véradótól hétsaáz köb­centit venni túlságosan sok volna, de egy részét ennek rögtön pótoljuk. Ugyanakkor a vérzés elállítására Sztyopa friss vére sokkal alkalma­sabb, mint a konzervált vér. Ebből egyébként már több mint egy literx átömlesztettek és nem használt. A venózus nyomás alacsony, a szív túl­terhelésétől nem kell tartanunk. — Nos, Sztyepan, még nem szé­dülsz? — Dehogy! Hová gondol? Reme­kül érzem magam! — No, akkor rajta. Ott, a hűtő- szekrényben, azt hiszem tíznapos vé­rünk van, készítsetek gyorsan egy ampullát, hogy ugyanabba a vénába tölthessünk belőle. Te ne siess, Oleg, egyelőre előkészítik. Egyébként, hogy van Onyipko? Megnézte valaki ma este? — Egész jól van — jelenti Petro. Marija Vasziljevna nevet: — Miatta kell Sztyopának egész literrel adnia... De Sztyopánk jókedvének közben hirtelen vége szakadt. Szeme lassan lecsukódott, bár ő némiképp meg­próbált ellenállni — s aztán gyorsan elaludt. Még horkolt is. Mind meg­ijedtünk egy kissé, Szasa a pulzusá­hoz kapott,; én is. Még egy baj — csak ez hiányzik nekünk. Az érve­rése azonban megfelelő. — Azért csak mérjétek a vérnyo­mását. Azt hiszem a kimerültsége okozta, meg a vérveszteség. A vért előkészítettétek? Nem kell felébresz­teni. Tizenöt perc telt el. A tizedik percben a csepegés mintha ritkult volna. De nem számottevő mérték­ben. A vérrel telt ampullát már az áll­ványra tették. Oleg az utolsó adagot szivattyúzta, bevezeti a vért Szásá­ba és abbahagyja. A Sztyopába való ömlesztés megkezdődött: sűrű csep­pekkel, nehogy elhúzódjék. — Az igazak álmát alussza. Re­habilitálta magát a társadalom és a főnök előtt. Hát igen, egy bizonyos fokig. De nem egészen. Csak annyit bizonyí­tott be, hogy derék fickó, de vajon jó orvos is lesz-e belőle? Arról persze, hogy kidobjuk, már szó se lehet. — Ha kész lesztek az álömlesatés- sel, gördítsétek át a műtét utáni szo­bába. Aludja ki magát reggelig. Ele­inte azonban figyeljétek. Nehogy va­lami történjék. Most mindenki a drént figyeli. Ide gyűltek valamennyien. A cseppeket egyszerre többen is számolják. Az eredménynek tizenöt-húsz percen belül kell jelentkeznie. Ez a döntő idő. Ha ezalatt sem csökken, operád ni kell. (Folytatjuk^ folyt és folyik ma is, de va- ! lahol ott van az igazság: mind az objektív okok, mind a szubjektivek közrehatnak egy- egy bűnözőnél, egy-egy bűn- cselekmény elkövetésénél. Az objektív körülményeket is meg kell változtatni pozitív irányban, de a nevelést is szor­galmazni kell, az iskolai ke­reteken túl, a felnőtt korban is. Az a fontos, hogy a bű­nözőknél a környezet is ne­velő pozitív hatást váltson ki a bűnözőben. A statisztikai számokat vizsgálva sem állunk rosszab­bul, mint 1938-ban, de ez nem ok arra, hogy a fejlődést ne gyorsítsuk a bűnözés elleni küzdelemben. Annyi bizonyos, hogy mélyreható tudatformáló és nevelőmunka szükséges ah­hoz, hogy a társadalom át­formálódjék és kivesse magá­ból az objektív és szubjektív lehetőségeket, okokat, amelyek ma még a bűnözéshez vezet­nek. ö. «4 nyékben — emléket állít a Nagy Októberi Szocialista For­radalom magyar internaciona­listáinak és újabb alkotással gazdagította a magyar „új fil­met.'’ Fiimi jelképrendszere vilá­gosabb, mint a Szegénylegé­nyekben, mint ahogyan tisz­tább és egyértelműbb az az eszme is, amely hőseit, az in­ternacionalistákat fűti. A tör­ténet önmagában tulajdonkép­pen egy állandó száguldás, lo­von, vagy gyalog az erdőben, fák között és vízben úszva. Száguldás és roham a forra­dalom győzelméért. Leírva nem mondana semmit a törté­net, csupán Jancsó és Somló Tamás, az operatőr képein teljesedhet ki ez az igazi film. Jancsó legnagyobb győzelme az, hogy minden előző forrada­lom ábrázolásától teljesen el­térő módon a saját — szinte már azt lehetne mondani* hogy „jancsói” formanyelvén fejezi ki az internacionalizmus és a szocialista forradalom em­bereket hőssé avató eszméjét. Kíváncsian várjuk, hogyan' reagálnak filmjére az itt lévő külföldi kritikusok. Egyikük* egy francia kritikus, így jel­lemezte a filmet: a szerelem és a halál harca ... Pécsett különben hét szocialista és öt nyugati ország filmszakem.be- rei tartózkodnak. A tula j doniképpen! verseny- filmek vetítése kedden kezdő­dik az Utószezonnal és a Hi­deg napokkal. Szerdán a Sze­vasz, Vera és az Apa kerül sorra. Két zsűri hoz döntést. A szakmai zsűri és a társadalmi zsűri, amely kiadja a közönség díját is. Kedden' kezdődött, a vita, amely a magyar film helyét tárgyalja a nemzetközi film- művészetben. Kíváncsian vár­juk a vitában felmerülő gon­dolatokat, annál Is inkáb. mert a magyar játékfilm az idén sok nemzetközi elisme­rést aratott. Berkovits György szóktól, akiknek bőven van. vá­lasztékuk, hiszen a vendégek között már az első nap feltűnt Fábry Zoltán, Kovács András, Máriássy Félix, Szabó István filmrendezők, Forgács Ottó és Somló Tamás operatőrök, Bás- ti Lajos, Latinovits Zoltán, Koncz Gábor, Szendrő József, Darvas József. Hubai Miklós, Hernádi Gyula írók, Vilt Ti ­bor szobrász Szerván szky End­re zeneszerző, vagy a sok kül­földi közül Hufijev, Kulidzsa- nov és Talamkin szovjet, Pas- sendorfer lengyel és Munteanu román rendező vagy a magas, rendkívül csinos lengyel szí­nésznő, Krystina Mikalajews- ka, akit bemutattak a közön­ségnek is hétfőn este a Petőfi Filmszínházban. Itt a megnyi­tó díszelőadáson az új Jancsó- film, a Csillagosok, katonák vetítése előtt Tamási Eszter, a tv bemondónője készített a lengyel színésznővel interjút. .. Életem eddigi legnagyobb élménye volt” — mondta a fiatal színésznő meghatottan a film forgatásáról. És azt hiszem, a Csillagosok, katonák valóban kivételes él­mény és nagy hatású film, a Szegénylegények egyenes foly­tatásának tűnik. Jancsó — ha­sonló formai eszközökkel, mint az említett és a ma már vi­lágsikert aratott Szegénylegé­(Kiküldött tudósítónktól): Pécs, október 24. Mire jó a fesztivál? — kér­dezte Jancsó Miklós filmren­dező és válaszolt is rá a har­madik magyar játékfilmszem- le újságjában, a Fesztivál Híradóban. „A fesztiválok a találkozás, az egymásra találás fórumai. Felmérés, szembené­zés magunkkal — és mindig az újrakezdés lehetősége”. Nem hiszem, hogy Pécsett valaki ne tudná, hogy filmfesz­tivál van. Elég a belvárosban végigmenni és akinek van sze­me. az észreveheti, — a köz­ponti téren, a Széchenyi téren több tucat piros, magas osz­lopon, a főutcán, a Kossuth Lajos utcán pedig az utca szé­lességében kivetített MJFF feliratú kék zászlók hirdetik: hétfőn megkezdődött játék­filmgyártásunk rendszeres évi seregszemléje, ahol hat előző­leg kiválasztott filmünk ver­senyez egymással. Talán az első autogramot a Szevasz, Vera két amatőr fő­szereplője, a két egyetemista, Neményi Mária és Bálint Ta­más adta, rögtön azután, hogy leszálltak a fesztivál vendégeit szállító buszról, amely az ál­lomásiról hozta be az érkező­ket. A főhadiszállás, a Pannó­nia Szálloda halija, szinte zsong a fiatal autogram-vadá­Ez a szám a lakosság egy szá­zalékának felel meg. A va­gyon elleni bűncselekmények ennek a számnak a felét te­szik ki. Ebben a kategóriában külön fel kell hívni a figyel­met a divatba jövő bűncselek­ményre, a vásárlók megkáro­sítására. (Jelentős szerep jut majd itt a társadalmi össze­fogásnak.) Az élet elleni bűncselekmé­nyeknél, a 120'—130 halálos végű bűntettel a nemzetközi élvonalban vagyunk, az első helyen álló Finnország és a második helyen levő Bulgária után. Itt azonban két szem­pontról nem kell és nem is szabad megfeledkeznünk: a bűntetti motívumok nagyobb­részt nem az anyagi érdekek­ből indulnak ki, inkább a fél­tékenység, veszekedés és az ittas állapot miatt követnek el ilyen bűncselekményeket. Arról sem szabad megfeled­keznünk, hogy lényegesen ja­vult a bűncselekmények fel­derítésének a színvonala. A legtöbb törvénybe ütköző cselekményt Budapesten kö­vetik el, mert a nagyváros egyébként is gyülekezőhelye a bűnöző típusoknak. A vidék bűnözési statisztikájában a legelső és legrosszabb helyen áll Bács-Kiskun megye, az or­szágos átlag két és félszeresé­vel. Itt a megye gazdasági fel­építése (agrár-vidék, kiterjedt tanyavilággal) és kulturális színvonala a magyarázat. He­ves megye, éppen gazdasági és műveltségi szintjénél fogva áll a legjobban a megyék között, az 1961-től számított statiszti­kai adatrendszer alapján. A közlekedés külön problé­ma az igazságszolgáltatásnál. Amíg 1962-ben egy év alatt összesen csak négy halálos ál­dozata volt az utaknak, a köz­lekedésnek, addig 1967-ben mát eddig húszra ugrott az áldo­zatok, száma. Ha a gépjármű­vek számához viszonyítjuk ezeket a számokat, akkor szá­zalékos emelkedés nincs, de a szám így is aggasztó. Hol a megoldás ? Voltak olyan nézetek, ame­lyek szerint az objektív oko­kat megszüntetve jutunk el a bűnözésmentes társadalom­hoz. Mások arra esküdte^, hogy a szubjektív okokat, a bűnözőkben rejlő veszélyeket . kell felszámolnunk. A vita o Az Igazságügy-minisztérium és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat országos jogi választmánya szerint az ülnök­akadémiák eddig is eredmé­nyesen szolgálták az ülnökök képzését, s hatékonyan nö­velték az ítélkezés szakmai és 'politikai színvonalát. Az új gazdasági mechanizmus gya­korlati megvalósítása, s az ezzel kapcsolatos jogszabályok helyes alkalmazása az általá­nos tudnivalókon felül ma kü­lönösen fontos feladatot jelent a népi ülnökök számára. Az igény helyes felméréséből ki­indulva szervezték meg Eger­ben az ülnökakadémiát, amelynek keretében öt hónap alatt, októbertől februárig, tíz díöadás hangzik majd el je­lentős tárgykörökből. Az elő­adók névsorában szerepelnek ír. Füiöp Andor, az Egri Me­gyei Bíróság elnöke, dr. Egri Károly és dr. Petrási Endre, az Egri Megyei Bíróság elnökhe­lyettesei, valamint az egri me­gyei és járásibíróság tanácsve- sető szakbírái. Az ülnökakadémia első elő­adásában dr. Kerekes Lajos, az Egri Járásbíróság elnöke fog­lalkozott a bűnözés néhány időszerű kérdésével. Abból a korábban hangoz­tatott tételből indult ki, hogy nem is olyan régen az a nézet ■ralkodott, miszerint a szocia­lizmus építésével fokozatosan, és automatikusan csökken majd a bűnözés és a szocialista tár­sadalom felépítésével megva­lósul a bűncselekményektől mentes társadalom. Az eddigi fejlődés húszesztendős tapasz­talatai nem igazolták ezt a fel­tevést. Manapság is komolyan kell számolnunk a bűnözéssel, mint megoldandó problémával. Nyugodtan megállapíthat­juk, hogy az államosítások, a szocialista gazdasági rend megteremtése, a szocialista társadalom alapjainak a lera­kása — bár nem volt könnyű erőpróba — egyszerűbb fel­adat volt, mint a tudatformá­lása munka bonyolult, össze­tett folyamata, amely az embe­rek megnevelésével a bűnözést kiiktathatja. Ásás-nyilvánvaló, hogy húsz esztendő alatt nem lehetett és nem is lehet az egész magyar társadalmat átfogó, szilárd szocialista öntudatot kialakí­tani és éppen ezért azt 5601 várhatjuk, hogy a bűnözés au­tomatikusan — csak úgy, ma­gától csökkenjen. Néhány szám a bűnözés köréből jós ......... VM a Magyarországon évente mintegy százezer kisebb-na- gjiobb bűncselekmény történik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom