Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-19 / 247. szám
A Ostora ménes megfordul ín? < — Van, de nem használom. — Csikós ostor nélkül? — Igen, már öt éve. Először a Gyöngyösi Állami Gazdaságban voltam, ■most meg itt, a szilvásváradi- ban. Lipicai Hatvanegy ló legel a lucernás legelőn. Lipicaiak. A esi* kés, Almási Mihály, fekete csizmában és fekete fiic, valódi csikóskalapban van. Félkabátja hasonlít a sízők anorákjához, két cipzáras zseb is van rajta. Nadrágját széles öv szorítja, nagy csattal. Bajuszos fiatalember. A lovak békésen legelésznek. Törzstenyészet. A csend nagy, nyerítés sem igen hallatszik. Ha csak a lovakat nézem, elfelejtem, hogy egyáltalán nem pusztán vagyok és egyáltalán nem elhagyatott helyen. 3Ö0 méterre az országút. A lucernás kis, alig emelkedő dombocska. Körös-körül szántóföldek. Talpalatnyi kis lóparadicsom ez csak. De híres. Most is jön egy hintó, két ló húzza. Benne vendégek. Az állami gazdaság egyik vezetője kihozta őket ménest nézni. — Miska, fordítsd csak meg « ménest! — kiáltja. A csikós felpattan fehér lo-1 vára, vágtat a ménes mögé, és megfordítja, a hintó felé tereli a lovakat. Rejtő Jenő — Mennyi időt tölt kint a ménessel? — Reggeltől estig kint va- \ gyök. — Mikor eszik? — Reggel, kihajtás előtt. Az-; tán délfelé bemegyünk itatni az úgynevezett nyári szállásra, ', itt van közel, ide is látszik, j Aztán este, amikor aludni té-j riink. — Ki főz? ' — Én, Lebbencslevest vagy j pörköltet juhból, szarvasból, | annak most van az idénye. — Valódi csikósételt tud ké-j szíteni? 1 Sllipsns ?' £'111 \ , ' ' ' ' IiIÜk — Azt hiszem. — Hol tanulta? *— Gyerekkorom óta láttam. — És itt nem unalmas egyedül? — Néha igen. — Mivel űzi el a magányt? — Az idő eltelik, szoktam olvasni, Rejtő Jenőt szeretem. — A legelőn még pénzt se lehet költeni... — Időnként bemegyek Egerbe. — Volt már csikós-kalandja? — Nem nagyon. — Az idegeneknek mit mutatna meg, ha kijönnének a méneshez? — Hét megfordítom a ménest. Deviza A náthás ember tízparancsolata: „.mindenütt jó, de legjobb a rumos tea. Ami ennél is jobb, a teás rum, tea nélkül. ...minden nátha annyit ér, amennyit átadhatsz belőle ...más orvosságát ne kívánd... mtiszteld a lázmérőt és az orvost, hogy hosszú életű legyél a földön, hogy gyakran kaphass náthát. „.aki a zsebkendőt nem becsüli, az a lepedőt nem érdemli... ...a férfi nem azon méretik, hogyan bír meg egy rettenetes náthával, hanem hogyan bír meg egy vérengző tigrissel. Nem ő tehet róla, ha náthával kell ágyban feküdnie. „.ha fáj a fejed, toldd meg egy isztopirin- nel... ...a nátha és a szerelem nem tűri egymást -. „.ki mint veti ágyát, úgy izzadja álmát... ...sohase hencegj, mert a nátha nem ázsiai, mint az influenza, hanem csak októberi... Jó, rendben, azért ebbe is bele lehet halni... (egri) ISjyiKOl A3 AMOSZOV 4FORDÍTOTTA« ßADÖ GYÖRGy 34. — Nem én képzelem. Beszéltem matematikusokkal, igen sokra becsülik a munkáját. És milyen tág kört Öléi fel! Technika, orvostudomány, pszichológia, szociológia, művészet: mindenben tud valami érdekes újat adni... — Azt akarja mondani: kibernetikát... — Igen. igen. Csak már nem bírom ezt a szót. — Ne vitázzunk a kifejezésekről. Lángész, vagy tehetség, vagy egyszerűen kiváló képességű ember... fontos a szó? Fő az, hogy sokkal gazdagítja a tudományt. — Jo. Meglesz hozzá az egészsége? Meg kell mondanom az igazat. Pontosan nem tudom, de nem hinném, hogy egészséges lesz. Renyhe lefolyású reuma, másodlagos elváltozások a májon: az ilyesmiket nem lehet új billentyűvel gyógyítani. Vagy... Ki tudja? A mi tudományunk csupa próbálkozás. Magában a billentyűben sem vagyok egészen bizonyos: elég erős lesz-e, hogy több évig kitartson? Talán benövi az élő szövet, és fokozódik a tartóssága, de ellenkezőleg is lehet: hogy a műanyag felszívódik. Hézagos külföldi értesüléseink szerint háromtól öt évig kell kitartania egy billentyűnek. Ennyi idő alatt pedig majd csak feltalálnak újfajta billentyűket is, meg új szereket a reuma ellen. Mindez nem történik olyan gyorsan. 1967. október 19, csütörtök mint szeretnők, de mégiscsak előbbre jutunk. — És hogyan fog élni? — Vatta között. Véleményem szerint számára az a legfontosabb, hogy gondolkozhasson és írhasson. Fizikai megterhelését szigorúan adagolni kell, ugyanúgy, mint minden külső hatást, amely éri. Ez nem azt jelenti, hogy az ágyat kell nyomnia, de az ellenőrzés elengedhetetlen. És persze az érzelmi megterheléseit még szigorúbban kell adagolni. Az izgalom jobban árt neki, mint a meghűlés. Már az alkotó munka is lelki izgalmakkal jár, de ezt nem tilthatjuk meg neki. Különben nincs értelme az életének. Figyelem Irinát. Érti-e, hogy ez neki szól! Hogy Szásának a szerelem már megengedhetetlen fényűzés? Csökkenti tudományos lehetőségeit. Mint az összes avatatlanok, Irina is azt képzelte, hogy Szasa az új billentyűvel egészséges lesz. És persze remélte, hogy szerelmük visz- szatér. Most pedig ilyeneket mondok neki. Hiába, kénytelen vagyok. Nem szabad áltatnom. Elég, hogy nem adom át a levelet Lehet, nem is hisz nekem. .Ha nem akar. És persze, nem akar. — Rendben van. És mit tanácsol? Tanácsoljam azt, hogy mondjon le róla? Durvaság volna. Reménnyel kecsegtessem? Ezt nem akarom. Bár biztos, hogy reménykedik. Szasa testi ereje visszatér, és szerelme újra fellángolhat. Nem úgy, mint kezdetben, de mégis. Ez nem Irina okosságától függ. Szépsége és bizonyára minden egyebe is megteszi. Ha azonban tehetségtelen, akkor nincs remény. „Nagyon csinos vagy, de mi dolgom nekem...’* Ügy felelek, ahogy vélekedem. — Szerintem maga ne az ő szerelmére alapozza az életét. Még akkor is, ha szereti magát: nem valószínű, hogy sokáig fog élni és egészséges lesz. Ezért építsen saját magára. Tapasztalatból tudom, hogy az életben két szilárd támaszunk van: a munkánk és a gyermekeink. De ezektől sem könnyű megkapnunk a boldogságot. A munkánknak alkotó jellegűnek és bizonyos mértékben önállónak, a sajátunknak kell lennie. A kényszerű munka szörnyű. Tehát ez az, amit ki kell vívnia. S ugyanígy állunk a gyerekekkel. Hogy örömöt szerezzenek, ahhoz nevelni kell őket. S ehhez nemcsak szeretet szükséges, hanem hozzáértés is, és... fáradság. Ezt én az unokámon, Lenácskán tanultam meg nem a lányomon, mert akkor még fiatal és ostoba voltam. Ha gyermekünk van és szeretjük a munkánkat, akkor minden baj elviselhető; hogy megcsal a feleségünk, hogy elveszítjük barátainkat, az anyagi nehézségek, az ellenséges főnök... — De nekem hiányzanak ezek a támaszaim. Még nem vagyok biztos a munkámban, . és gyermekem sincs, pedig mennyire szeretnék egyet! Mit tegyek? — Harcoljon. Először is: foglalkozzék a munkájával. Nagyon érdekes lehet, úgy látom. Csak gondoljon rá erősen, és meglátja, egyre új horizontok nyílnak meg a szeme előtt. Bocsásson meg, hogy ilyen sablonosán fejezem ki magam, de más szavak nem jutnak eszembe. És gyereket kell szülnie. — Hogyhogy? Mástól? Ezt egyszerűen fizikailag nem tudnám elképzelni. • Furcsa istenteremtése ez a nő. Ez a „fizikailag nem tudnám elképzelni” nekem tökéletesen érthetetlen. — Akkor fogadjon örökbe egyet, de kicsit. Meggyőződésem, hogy az embert kilencven százalékban a neveltetése alakítja ki, azért teljesen mindegy, hogy a saját gyermekünk-e vagy a másé. — Könnyű ezt mondani. Én még inkább várok néhány évig. — Természetesen. Van ideje. De ne feledkezzék meg a balzaci „sza- márbőr”-ről. — Tanácsain nincs mit megköszönnöm: mindezt magam is tudom. De nehéz élnem. Irigylem önt, még Szását is irigylem, tekintet nélkül a szerencsétlen állapotára. Irigylem sok barátnőmet, a mindennapi asz- szonyokat, akiknek férjük, és gyerekük van. Önök mind tudják, hogy mit akarnak, csak én nem. így bolyongok egyik lidércfénytől a másik felé. — Hát, kedvesem, ez a maga baja. Mi mind, akiket maga irigyel, meggyőztük saját magunkat, hogy mi a jó nekünk. Ha nem követi a példánkat és örökösen csak tépelődik, akkor nagyon szomorú lesz az öregkora. Meg kell találnia... — Igyekezni fogok... Mindent elmondtunk. Az óra tízet mutat. Egy egész óra telt el. Sőt még több is, öt perccel. Sikerül-e elállítani a vérzést? Nem tudom. Valahol, itt belül: „sikerül”. Nem, nem hiszek az előérzeteknek. Hányszor rászedtek már! Suta beszélgetések a halálhoz képest. — Irina Nyikolajevna, én lemegyek a műtőbe. Ha óhajtja, várjon meg itt, vagy visszamehet a laboratóriumba és ott is várhat. Megértette. Feláll. Arca, tekintete több mindenről tanúskodik. Szomorúság, sértődés, amiért nem kapott megértést és vigasztalást. De lehet, hogy csak én látom így, és egyszerűen csak kimerült. Bevezetem a laborba. A kulcs nála van. A folyosó üres. Visszame* gyek a szobámba. Elszívok még eg) cigarettát!. (Folytul juki Mert van egyfajta bizonyos rokonszenv. amely minden előítéleten keresztül tör. Jobb híján a lélek és a test együttes erejének neveznénk ezt a szerelmet, amely két embert egy- ;vófog minden távolságon át És itt van Artyom, ez a kemény, de meleg szívű matróz, Egy előzmények nélküli hatalom új vezéralakja, akinek a bátorság és a jó tájékozódó képesség az iránytűje. El kell igazodni az emberek között, irányítani és fékezni kell őket, hogy nagyobb rombolást ne végezzenek, mint amennyit feltétlenül megkövetel az úi világ. Forró, veszélyes órákon át jut el addig, hogy a lenini parancsot teljesítheti. Cseres Miklós dr. rendezői szándéka ezeknek a kitűnően rajzóit jellemeknek eletre keltésére törekszik. A dráma szövegét magyarra fordító Vcws István érdeme is, hogy a drámai dikciók teljes szépségükben ragyognak. A műfaj sajátosságait figyelembe véve a magyar színészvilág élgárdája szólal meg e •ádióváltozatban. Bitskey Tibor, Ajtay Andor. Ladomersz- ky Margit, Dómján Edit, Béres Ilona, Latinovics Zoltán és Bi- 'iari József — milyen hiteles íz az öreg matróz — teszi em- ékezetessé és ünnepi élmény- lyé a Leszámolást. (farkas) nyitotta a szemét, hogy kötelességét felismeri, a tényleges hatalmat, a hajóbizottságot elfogadja felettesként és utasításait végrehajtja. Az a faita tiszta jellem, aki akkor is tud hallgatni mások miatt, a mások miatti jogos gyanúsítás miatt, amikor életével kell esetleg másokért törleszteni. S méltó marad a Hajnal kapitányi rangjához. ICszényja, a kapitány zenerajongó lánya, értelmetlennek tartja az életét. Üresnek és kilátástalannak látja azt a kavargást. amelyben élni kénytelen. De az ivás és a párolgó szesz mögül elősugárzik az apja és családja iránt érzett sze- retete, amikor értesül Svacs és cinkosai merényletéről. Ha habozva, ha a beláthatatlan következményekről mit sem sejtve, közli a hírt Tatjánával. És akarva-akaratlanul minden rokonszenvünk a kapitány másik lányáé, Tatjánáé, aki fe- hépgárdista tiszt-férjének oldalán csalódottan és kiábrándultán keresi a megoldást a saját életére is. Az események sodrában találkozik Artyommal, a Hajnal matrózával, a politikai parancsnokkal. Nemcsak megérzi az egyszerű emberben a jövő emberéi, azt. aki a mélyből a magasságok felé tör, társadalmi és szellemi értelemben egyaránt, de szereti is őt. Lavrenyov, a nyolc éve elhunyt szovjet-orosz író — A negyvenegyedik című világhírű film forgatókönyvének írója — azt a nagyszerű történelmi éjszakát örökíti meg színpadi művében, amikor 1917- ben a Hajnal cirkáló elindulhatott Kronstadtból Lenin- grádba, betölteni történelmi küldetését: diadalra segíteni a forradalmat, S erről a kitűnő drámáról rádióbeli előadása alkalmával is megállapíthatjuk, hogy Lavrenyov alkotása időálló, mert hitelesek azok a jellemek, indulatok, akiket " és amelyeket harcba küld. Egy család sorsán keresztül — így tükrözi az egy csepp víz az egész óceánt — enged bepillantást abba a forrongásba, abba az élethalálküzdelembe, amely 1917-ben az új világért folyt, olykor test test elleni küzdelemben. Berszenyev sorhajókapitány nem' bolsevik, úgy véljük, nem is tartozik semmiféle párthoz, katonai kötelességét akarja teljesíteni. De nem rö- vidlátóan. Annyi minden felLESZÁMOLÁS Lavrenyov drámája a rádióban társadalmi munkával két salakos utat építettek Heréden, felújították a Rákóczi utcát, parkokat létesítettek, rendezték a Bér és Vanyarc patakokat, levezették a Tarcsi-völgy belvizét, megóvták a házakat a veszélytől, s most is újabb bekötő utat készítenek a Tabánon. Ha talán lássú ütemben is, de haladnak. S további közös összefogással, jó szervezéssel, irányítással lépésről lépésre megoldanák rendre a többi feladatot is. eloszlatnák a he- rédiek kisebb gondjait — de a kultúrház építése igazán meghaladja az erejüket, Ez az álmuk csak idegen segítséggel valósulhat meg. NEM IS OLYAN RÉGEN már jelentkeztek az első, idegen segítők: a Heves megyei Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat dolgozói társadalmi munkában vállalták a községi törpe vízmű megtervezését. De jó lenne, ha többen volnának a „jó szomszédok”, s lehetőségeihez mérten a járási, a megyei tanács is segítene! Ennyit mondtak — s én lejegyeztem, 1967 októberében. feyóni) Természetesen jól tudják Heréden, hogy még az efféle kétszáz-kétszázötven személyes kultúrház is elég sokba kerül. Nem is gondolnák azt az épületet teljesen ajándékban, mindig csupán a segítség jutott az eszükbe. Valamilyen járási, megyei támogatás, amely kiegészítené a herédiek 1 millió forintját. Mert eny- nyivel szállnának be az építkezésbe! A PÉNZBŐL 700 ezer forintnyi már együtt van — évek óta gyűjtögették, tartalékolták az óhajtott kultúrházra — az idén a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet további 100 ezerrel toldja meg; s ami még hiányzik a kérek összeghez, azt társadalmi munkával pótolnák a községbeliek. Megbeszélték már, vállalnák. Igaz — mondták —, hogy jó ivóvíz is kellene a faluban, elkelne néhány új kút, négy kilométernyi járda, örülnének, ha megoldhatnák a szennyvíz elvezetését, de legsürgősebbnek valahogy mégiscsak a kul- túrházat tartják. Újságolták a község vezetői, hogy az elmúlt időszakban HERÉDEN — ki tudja hányadszor már? — a napokban ] ismét elpanaszolták egy egri ] „vendégnek”, hogy kicsi is, . egészségtelen is a községi mo- ; zi a kétezernél nagyobb lélek- j számú település régóta külön- ; bet érdemelne. Nem, nem va- ; lamiféle palotát — igyekeztek ; megőrizni realitásukat —, ha- ; nem csupán egy tágasabb épü- ; letet, amelyben kétszázan-két- i százötvenen a mostaninál ké- ; nyelmesebb körülmények között nézhetnék a filmeket, színielőadásokat, alkalmuk lenne olykor táncestet, nagy- ' gyűlést rendezni. I Jelenleg ugyanis egy-egy ! jelesebb ünnepen a kastély- J ban berendezett iskola folyo- j sóján kénytelenek megemlékezni az évfordulóról, esemény- ‘ ről — s ilyenkor néha bizony ! többen az udvarra is kiszorulnak — bálok alkalmával pedig előbb ki kell hordani a : moziból az olajos „dobogó- 1 kát”, mert enélkül aligha 1 tudnának táncot ropni a víga- * dozásra különben nem sok * okot adó, salétromos falú, kis 1 ablakú, meglehetősen szánal- 1 más állapotú régi kocsmahelyiségben. x 1 JEGYZETex, ÚTKÖZBEN Legfőbb óhajuk: egy kultúrház Hát igen. A csikósbravúrok njár a múlt bravúrjai. A. fő a lótenyésztés. Lassan kiszorulnak a lovak, de a jó, a szép, a kecses, a fajtiszta lovakat tenyésztő gazdaságok maradnak. Mindez devizát hoz. A csikós meg közben P. Howardot olvas. —berkovRs— (Foto: Pilisy) — A slambucot. Ez a „hideg lebbencs — Hogyan lesz ma csikós egy 26 éves fiatalemberből? — Ü9V, hogy szeretem a lovakat. — Ért hozzá?
