Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-06 / 210. szám

Interjú Jegorovval űrhajós tempóban mm Szeret autót vezetni? S MZ autóban szereti-e a sebessé­get? Jegorov elmosolyodik, s bogy mennyire kedves fiatal­ember ez a komoly orvos-űr­hajós. azt már minden magyar tv-néző tanúsíthatja. Nálunk a városban sebes­ségkorlátozás van... — Aztán siet kisegíteni a bizonytalanná vált hírlapírót: — No, de van ahol lehet „hajtani”, s igen, jó úton megnyomom a gázpe­dált, ha nem is a kozmikus se­bességig... első űrutazáskor, vagy legkö­zelebbin orvosi beavatkozásra kerül sor az űrhajóban? Látom rajta, hogy egy picit haragszik. — Azt hiszem, félreérti az orvos fogalmát. Én fiziológus vagyok, teoretikus, vagyis, el­méleti kérdésekkel foglalko­zom. nem közvetlen gyógyítás­sal. S nem hiszem, hogy egy­szerű beavatkozásra egyébként is szükség lenne, tekintve az űrhajó berendezéseit, a felké­szülést, az ellenőrzést. önmentő kérdés: — Ugye, a Beszélgetésünk viszont űr­hajós tempóban folyik; Jego- tovnak zsúfolt a programja, ideges a kíséret, csak ő nyu­godt rendíthetetlenül. Előbb rágyújt a kínált Kossuthra, s aztán válaszol a kérdésekre. — Mondják, hogy az űrhajó felbocsátásakor a környéken szinte elviselhetetlenül nagy a zaj... — Ez természetes. Nálunk csakúgy, mint az amerikaiak­nál, több kilométeres körzetben senki sincs, kivéve persze az irányítóközpomtban tartózkodó tudósokat, szakembereket. Hi­szen egy közönséges lökhajtá- sos gép zaja sem csekélység. Nos. az űrhajó másfél kilomé­terről is olyannak hallatszik, 5@iint egy repülőgép 50—10Q méterről. S a zaj persze nem Í£sz jót az embernek. «r— S az űrkabinban? '■>.— Az indítás nem tart soká­ig, s egyébként is megoldot­tuk a problémát. — S a többi, az indítás után féllépő ártalom? — Nem okoz gondot az úgy­nevezett vibráció sem, ami szintén csak rövid ideig tart, a kezdetben. A súlytalansággal •kapcsolatos problémákon to­vább dolgozunk. Mondanom sem kell, hogy ez bonyolult, do­log, sok szempontból lehet Vizsgálni, s nincs minden meg­oldva. Mindenesetre, a mi űr­hajóinkban — márcsak amiatt is hogy nagyobbak — jobban megoldottuk a kérdést, mint az amerikaiak az övékében. j _ Szóval, nem irreális az elképzelés, hogy a nyolcvanas években már az egyszerű, te­hát különleges felkészülés nél­küli emberek is utazhatnak űrhajókon, mondjuk az inter­kontinentális közlekedésben? JK Jegorov megint elmosolyo­§ik. — Ki tudna pontos dátumot megadni? Az biztos, hogy az utazás lehetővé válik min­denki számára, s nem is a .fjávoli jövőben. Talán a nyolc­vanas években? Meglehet. — Felkészült-e arra. hogy az készülni. Kivéve persze a hosz- szan tartó súlytalanságot. S természetesen minden egyes űrutazás újabb tapasztalatok­kal szolgált, ami egyre töké­letesebb feltételek kidolgozá­sát tette lehetővé. Egyre job­ban felkészültünk az ember hosszan tartó űrutazására­— Adott-e valamit a súly­talanság vizsgálata az orvos- tudománynak? — Feltétlenül, s nem is ke­veset. Hosszan tartó betegsé­gek, tehát hónapokig való fek­vés eseteinek gyógyításánál nagyon fontosak azok a tapasz­talatok, amelyeket a súlytalan­ságba való gyors bekerülés, s maga az állapot nyújtott. — Általános vélemény, hogy a holdutazásra ennek az évti­zednek a végén kerül sor. A csillagászok szerint viszont ép­pen azokban az években erős naptevékenység várható. Nem okozhat ez váratlan veszélye­ket? — Az erős [naptevékenység valóban, problematikussá teszi a kozmoszbeli közlekedést. A mindenkori helyzet alapos vizsgálatára lesz szükség, a napkitörésekből pontos prog­nózisokat kell adni, hogy e tekintetben maximálisan ve­szélytelen legyen az amúgysem kozkázat nélküli űrutazás. — Még egy kérdés. Segít­hetnek-e mások is, tehát a töb­bi szocialista országok tudósai az űrutazások előkészítésénél? — Az űrhajózás nagyon szü­lés tudományos munkára tá­maszkodik. tehát az egész tu­domány eredményeire. Vagyis mi máris sokat merítettünk a másutt dolgozó tudósok számtalan publikált eredmé­nyéből, ami természetes is. A közvetett segítség példája az is, hogy én megragadtam az alkalmat Szentágothay pro­fesszor és más magyar tudó­sokkal a találkozásra, mert nagyon érdekesek az ő kutatá­saik az én területemen. S va­lószínű, hogy a jövőben a nem. zetközi együttműködés közvet­lenebb is lesz. — Jegorov elvtárs, az obii­gát kérdés... hogy tetszik mi- nálunk? — Hát tudományos komoly- ságú véleményem még aligha lehet... Nagyon kedvesek a magyarok, s éh jól érzem ma­gam. Mi sem akarjuk, megváltoz­tatni véleményét, hiszen időnk lejárt. Jegorov készségesen kisétál a reggeli utcára, ahol többen felkapják a fejüket lát­tára. Fotózás; eibúcsúzuihk. Csak ezután néz az órájára. A. J. Megtalálták az egri vár gótikus toronykapuját Százezer köbméter földet kell eltávolítani Rendkívül érdekes felfede­zésre bukkantak a régészek az egri vár restaurálása közben. Megtalálták a középkori erő­dítmény — mind ez ideig is­meretlen — gótikus toronyka­puját. A belső vár déli falának res­taurálása közben még 1958- ban egy festett címert találtak, ebből arra következtettek, hogy fontos kapubejárat dí­sze lehetett. A régészek ez­után kereső ásatásokat kezd­tek. A felszín alatt kiásott üregből hat méter mélyen 'föl­tárult az a kétszintes torony­kapu, amelyről tisztázódott — a korábbi föltételezések alap­ján —, hogy a belső vár déli főbejáratát találták meg, amelyet 1542-ben a Varkots- kapu megépítése idején zár­hatták el a forgalomtól. Mind ez ideig a jelenleg is főbejáratként használt Var- kots-kaput tartották a legré­gebbinek. A torony kapu fel­fedezése ezért számos eddig- ismeretlen vagy föltételezett kérdésre adhat majd választ és új betekintést nyújthat a középkori vár egykori életé­be. A kapubejárat környéke az elmúlt századokban magasan feltöltődött. Mintegy százezer közméter földet kell eltávolí­tani ahhoz, hogy az építésze­tileg és történelmi szempont­ból egyaránt értékes közép­kori bejáratot a nagyközönség előtt megnyithassák. (K) Gyakrabban meghallgatnánk ;. ; A honvéd helyőrségek fú­vószenekarainak egri találko­zója néhány szórakoztató tér­zenét, látványos seregszemlét és egy tartalmában, stílustö­rekvésekben is változatos díszhangversenyt hozott. A város különböző pontjain és vasárnap este az egri várban, a gótikus palota előtti téren komoly közönségsikert ara­tott a fúvószene. A fúvószenének messzire nyúló hagyományai vannak hazánkban. Jelentős váro­saink évtizedekkel ezelőtt is rendelkeztek már önálló fú­vószenekarokkal és térzene formában is szórakoztatták a közönséget. E hagyomány élesztgetésére is kiváló al­kalom volt ez a fesztivál. A széles zenei anyaggal kiruk­koló honvédzenekarok opera­nyitányoktól kezdve, Erke­len, Kodályon át modern nép­dal-kompozíciókig sok min­dent megszólaltattak. Nem­csak ízelítőt adtak a zene- irodalom fúvósokkal megszó­laltatható gyöngyszemeiből, s nemcsak szórakoztattak, de mélyebb hatásra is töreked­tek. Csak két számot emel­nénk ki, amelyek vastapsot kaptak a várbeli díszhang­verseny szép számú közönsé­gétől: Csajkovszkij 1812 cí­mű híres nyitányát és Theo­dor akisznak, a világhírű ze­neszerzőnek, a görög dikta­túra mostani üldözöttjének Szirtakiját a Zorba a görög című filmből. Csajkovszkij nyitánya dal­lamokban és megrázó drá- maiságban állít emléket azoknak az orosz halhatatla­noknak, akik legyőzték Na­póleont. Mennyi mámwos ünneplés szólal meg a zené­vé olvadó moszkvai haran­gokban és a vissza-visszatérő, I a küzdelmet diadalmasan be­fejező zenei motívumokban. Az összesített zenekar ezzel a művel méltón adott haiig- súlyt az idei ünnepi évnek, amelyben 1917 halhatatlan­jaira emlékezik a világ. Theodorakisz zenéje — túl szerzőjének politikai aktuali­tását — vallomás a görög népről. A lassúból a ferge­tegesbe átcsapó ritmus egy­szerűségében is lenyűgöző hatású és ezt a közönség meg­érezte, megértette. A Gorovi József által vezetett zenekar szakított a hagyományos hang szer állással, bátran al­kalmazott hangszerelési újí­tásokat is. inegszólaltatták a mai hangzatokat hozó szaxo­fonokat és ezzel is áttörték — eredményesen és sikerrel — a rézfúvókhoz kötött me­rev hagyományokat. A második fúvós fesztivá­lon részt vettek az egri hon­véd fúvósok is. Épp ezért me­rül fel a kérdés és vélemé­nyünk szerint teljes joggal: miért nem kapcsolódik bele ez az együttes Eger zenei éle­tébe az eddigieknél nagyobb mértékben. Eger kitűnő tér­zenei adottságokkal rendel­kezik. Az év tavaszi-nyári felében látványosan szóra­koztathatná ez a zenekar « közönséget, a téli idényben pedig adódna mód és alka­lom hangversenyszerű fellé­pésükre is. Az igényt a fesz­tivál közönsége is igazolja, (f. M.) Évnyitó szeptember 18-án * » Összevont tagozatok az egri dolgozók általános iskolájában 4 Mműism 1867. szeptember 6., szerda disszertációja is emléleti kér­désekkel foglalkozik?... *— Jegorov hamar megbocsát. •— Igen, az aerofiziológia bizo­nyos kérdéseiről írtam. Egyéb­ként viszonylag kevés benne a kifejtett „űr-ügy”. — Jegorov elvtárs, van-e különbség a földi előkészítő kísérletek körülményei és az űrutazáséi között? — Minden nagyon hasonló, vagyis mindenre jól elő lehet 9. — Üdvözlöm az egybegyűl­teket, satöbbi, satöbbi — nyi­totta meg az értekezletet szo­katlanul idegesen Abonyi Er­nő, a Gigant kátéesz elnöke. —. Renkívüli vezetőségi ülé­sünknek egyetlen napirendi pontja van: magyarázatot ké­rünk Sovák Ede kartársunk­tól a Zi-Három ügyében ta­núsított érthetetlen és külö­nös viselkedésével kapcsolat­ban. Az értekezlet részvevői So- vákra néztek. Görnyedten ült a nagy ovális tárgyalóasztal túlsó végén az arca boros­tás, ruhája gyűrött, szóméi vö­rösek az álmatlanságtól és különös lázban égnek, vala­hogyan ez az ember nem is emlékeztetett a régi /irgonc, pedáns és jelentéktelen So- vákra. Komoran bámult maga elé, nem vett tudomást a rá- szegeződött pillantásokról. — A rend kedvéért — foly­tatta rövid szünet után az el­nök — röviden ismertetem az előzményeket. Kedd reggel ide, ebbe a szobába jött be Sovák kartárs, közölte, hogy a Bögre az ő udvarán szállt le, hallgat a szavára, az ő uta­sítására építőanyagot szállított ki az éjszaka öt munkahelyre. Felajánlotta, hogy ilyen jelle­gű munkát a jövőben is vé­geztetne vele a szövetkezet­nek, ezért fizetésemelést nem kér hanem egy összegben négyezer-kétszáz forintot. Így volt? önszántából ajánlotta fel a szövetkezetnek a Bög­rét? Sovák feltekintett, de nem szólt, csak lassan bólintott. Abonyi tovább mesélte a történeteket. — Kiszálltunk Kispestre, meggyőződtem, hogy igazat mondott, azért szóbelileg meg­állapodtunk, elfogadtam a fel­tételeit. Megállapodtunk, vagy nem állapodtunk meg? Sovák bólintott. — Tessék, látták, elismeri! Én még aznap eljártam fel­sőbb szerveinknél és az illeté­kes hatóságoknál, kivereked­tem az engedélyt, hogy a Zi- Hármat munkába állíthassuk, mert láttam benne fantáziát. Es rm következett ezek után? Ez költői kérdés volt, az el­nök rögtön válaszolt rá. — Ezek után Sovák kartárs egyszerűen eltűnt. Most első ízben látjuk körünkben, a munkahelyén. Minden előze­tes bejelentés nélkül otthon maradt. Illetve... De most még maradjunk ennél a té­mánál. Többször üzentühk ér­te, nem felelt, nem jött be. Három alkalommal magam is kimentem a Hanka utcába, nem fogadott. — Disznóság! — kiáltotta felháborodottan a jegyzőköny­vet vezető Dundainé. — So­vák kartárs nem fogadta a főnökét! Abonyi legyintett. — Ugyan, én nem sértődtem meg. A szövetkezeti elnöki tisztség ott kezdődik, hogy az embernek nem szabad megsértődnie. De a jelenlegi helyzet mégis tarthatatlan! Mi két napja valóságos ostromot állunk ki itten, a telefon szü­net nélkül cseng, az egyik in- terurbán követi a másikat, egymásnak adják a kilincsel a hazai és külföldi megrende­lők, látogatók, országos intéz­mények képviselői, újságírók és mások. Mi meg húzzuk az időt, tessék-lássék módon tár­gyalunk, kibúvókat keresünk, mert Sovák kartárs nélkül Zi- Három ügyekben nem foglal­hatunk állást. A műszaki osztály vezetője, aki jelezte, hogy beszélni kí­ván, belelapozott a munka­naplójába. — Néhány adattal szeret­ném alátámasztani azt, ami­ről beszélsz, hogy Sovák kar­társ fogalmat alkolthasson magának a problematika je­lentőségéről. Szerda reggel a Zi-Háromnak egy fuvart üte­meztem be, két vagon port- land-cementet kellett volna felhoznia Inotáról. Az­tán itt van a gömb- vas-szállítmány a Nagy­balog utcába. Szerencsére Ho- dinkáék voltak olyan áldozat­készek, hogy szabadságukat megszakítva ezt a két ügyet elintézték. Rendben van, ezek relatíve piti dolgok. De tudod, Ede, hogy ezenkívül kik for­dultak hozzánk és milyen té­mákkal?! Távirati stílusban sorolom. De Gaulle külön megbízottja, Duval úr az iránt érdeklődött, hogy részt venne- e a Bögre a Francia-Szahara termővé tételében? Ha igen, sürgősen készítsünk el az elő­zetes költségvetést! Csehszlo­vákiából egy vasúti híd azon­nali beemelését kérték. Fel" keresett a brazil követ, mert kormánya az Amazonas tor­kolatvidékének szabályozását a Zi-Háromra szeretné bízni. New York állam kormányzója pedig azért repült ide szemé­lyesen, hogy megkérdezze; he- lyeítesítehetaé-e a Bögre át­menetileg az elektromos erő­művüket, amely váratlanul meghibásodott és energia hiá­nyában ezért egész sor nagy­üzemet le kellett állítaniuk. Az United Shipping Company nevű angol vállalat arra tett ajánlatot, hogy a Kanári-szi­getek mellett wolfram-szállít- mánnyal nemrég elsüllyedt hajójukat emeltessük ki, fele­fele alapon. És ehhez hason­lók. És közben mi még azt sem tudhattuk, hogy ilyen jellegű feladatok elvégzésére képes-e egyáltalán az az űr­hajó?! Ekkor szólalt meg Sovák Ede először. Azt mondta: —■ Sokkal többre is! — Honnan sejthettük vol­na?! Be sem dugtad az orrod! Semmi felvilágosítást nem ad­tál! Üres kézzel küldtük el a külföldieket, azt mondtuk ne­kik, hogy a Nemzeti Bank hozzájárulása nélkül export- bérmunkát egyelőre nem vál- ' laihatunk, közben pedig még nem is folyamodtunk enge­délyért, mert mit csinálunk, ha soron kívül megkapjuk? Még súlyosabb a helyzet a belföldi megrendelőknél. Többek között a Fővárosi Ta­nács aluljárókat szeretne épít­tetni a Zi-Hárommal, a Bala­toni Intéző Bizottság meder- mélyítési munkálatoknál ven­né igénybe a szolgáltatásain­kat, és így tovább. Haland­zsáztam, érted?! Azt mond­tam, még folyik a vita azon, hogy a Bögre esetében igényt tarthatunk-e veszélyességi pótlékra, nem alakítottuk még ki a normatíváit, kérdéses a haszonkulcs százaléka, most dolgozunk rajta, és más linl* ségeket! Meddig játsszuk eu még, erre felelj! (FoiyiaíjuJ& vették ugyanakkor a íelnémett és a finomszerelvénygyári dol­gozók érdekeit és ezeken a he­lyeken kihelyezett tanulócso­portokat szerveznek, a műhe­lyekben folytatják az oktatást. Az összevont tagozatok meg­nyitóját szeptember 18-án dél­után tartják, amikor a dolgo­zók általános iskolájában 5 és 10 hónapos esti tagozat, vala­mint levelező tagozaton kez­dődik az oktatás. A jelentke­zést is már az új helyen, a dolgozók középiskolájában fo­gadják el. tő felnőttek örömére a napok­ban határozat született arról, hogy a város fél tucatnyi he­lyén működő kis létszámú ta­gozatokat Összevonják. Az új tanév a Csíky Sán­dor utcában, a dolgozók kö­zépiskolájában kezdődik a dolgozók általános iskolájának hallgatói számára is. A dön­tésre gazdaságosság miatt is szükség volt. A szétaprózódott tagozatok óradíjazása sokba került, most az összevonás csökkenti a költségeket és egy­úttal megjavítja az oktatási feltételeket is. Figyelembe Nagyon sok .felnőtt deres fejjel birkózik azzal az iskolai tananyaggal, amelyhez koráb­ban nem juthatott hozzá. Sok ezer hallgatója van minden esztendőben a dolgozók álta­lános iskolájának az ország minden részében. Az egri üze­mek, vállalatok munkahelyei­ről is nagyon sokan a hét meg­határozott napjaiban nem az otthonukba, hanem az iskolai padokba igyekeznek: legtöbb­jük nemcsak az alapismeretek elsajátításáért, hanem a to­vábbtanulás érdekében. Fő­ként a továbbtanulást válasz­W/WtWVWVWVWUVWV

Next

/
Oldalképek
Tartalom