Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-30 / 231. szám

XVnL évfolyam, 231. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA 1967. szeptember 30., szombat VILÁG proletárjai, egyesüljetek; Ära' S0 ffltff Befejezte tanácskozását az országgyűlés A parlament elfogadta a termelőszövetkezeti és földiogi törvényjavaslatot — Törvénybe iktatták a Magyarország—NDK közötti barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt Két igen fontos, egész ter­melőszövetkezeti mozgal­munk továbbfejlődését érin­tő törvényjavaslat fekszik önök előtt. Kidolgozását pártunk IX. kongresszusa kezdeményezte. Irányelveit ez év első felében megtár­gyalta a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek sok száz­ezres „parlamentje”: tsz-pa- rasztságunk tehát már lead­ta szavazatát a két tervezet­re. Egyöntetűen támogatja és most tisztelettel azt kéri az országgyűléstől: emelje törvényre azokat! A szövetkezeti közgyűlé­seken, a küldöttgyűléseken, az országos kongresszuson lezajlott széles körű, igen élénk és termékeny vita egy­ben azt is megmutatta: pa­rasztságunk valójában már leadta szavazatát a mozga­lomhoz való csatlakozáskor, a tsz-be való belépéskor és már akkor — végérvénye­sen szavazott. És nem bánta meg. mint ahogv nem is bánhatta meg! Az átszerve­zés óta eltelt immár több mint fél évtized egyenletesen felfelé ívelő gazdálkodási eredményei és saját életkö­rülményeinek határozott ja­vulása láttán joggal ítélheti meg úgy: érdemes volt a kö­zös gazdálkodás fejleszté­séért dolgozni, fáradozni, küzdeni! Termelőszövetkezeti moz­galmunk általános fejlődése mögött elmaradt a jogalko­tás. Szövetkezeteink többsé­ge gyorsan kinőtte azokat a kereteket, amelyeket az 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendelet és egyéb jogszabály, valamint az átszervezés idő­szakában kialakított alapsza­bályminták megszabtak. E jogszabályok több tekintetben elavul­tak s ma már gátolják a fejlődést. Új szabályozásra, új törvé­nyekre van szükség, amelyek szentesítik a szövetkezeti élet kialakult új formáit. Egyúttal egyengetik a to­vábbi fejlődés útját is. A termelőszövetkezeti és följ- jogi törvénytervezetek ezt a célt szolgálják. A tisztelt országgyűlés előtt fekvő javaslatok agrárpoliti­kánk továbbfejlesztésének igen fontos új elemeit tar­talmazzák. A termelőszövet­kezeti törvény a mezőgazda­ságban kiépült szocialista viszonyokat erősíti, azáltal, hogy a törvényben előírt űj szabályozások megvalósulá­sára termelőszövetkezeteink — működésük, gazdasági te­vékenységük belső tartalmát tekintve — mind magasabb szocialista szintre emelked­nek majd. A földjogi tör­vény pedig a szövetkezeti földtulajdon bevezetésével és fokozatos kialakításával to­vább erősíti rendszerünk szocialista alapjait. Az önök elé terjesztett törvényterve­zetek jelzik, hogy a szocia­lizmus teljes felépítése útján újabb jelentős lépéseket te­szünk a magyar falu társa­dalmi viszonyainak fejlesz­tésében is! A két törvénytervezet ki­dolgozása és életbe lépteté­se a munkás—paraszt szövet­séget is érinti. A szocialista földtulajdon kialakításával, a szövetkezeti gazdálkodás szocialista vonásainak erősí-^ tésével a két tervezet azt a célt szolgálja, hogy paraszt­ságunk még közelebb kerül­jön a munkásosztályhoz, enélkül nincs előrehaladás sem az ipar és a mezőgazda­ság valóban arányos fejlesz­tésében, sem pedig városon és falun az életszínvonal nö­velésében: A termelőszövetkezet szo­cialista közösség. A termelő­szövetkezetekben testületi ve­zetés érvényesül. Az elmúlt években kitűnt, hogy a dön­tési és intézkedési jogkörök eddigi rendezése nem szá­molt eléggé a termelőszövet­kezetek nagyüzemi méretei­nek gyors ütemű növekedésé­A fegyveres erők napján, szeptember 29-én két emlé­kezetes ünnep zajlott le Eger­ben, a Dobó téren. Az egyik a hősi múlt előtt lerótt ke­gyelet, melynek emlékére el­készült Kisfaludi Stróbl Zsig~ mond kétszeres Kossuth-dí- jas szobrászművész alkotása, és immár hivatalosan is a történelmi múltat híven ápo- ló Egeré lett. A másik ünnep a szabadságért küzdő, a sza­badságért vért ontó hős elő­deink méltó utódjaié volt, a katonáké, a fegyvei'es testü­leteké. Ez az ünnep a Kossuth Lajos Katonai Főiskola ifjú tisztjelöltjeinek nyilvános, látványos eskütétele volt. ★ Pénteken délután három órakor diákokból, felnőttek­ből álló hatalmas tömeg töl­tötte meg a Dobó teret. Kö­zöttük kimagaslott a lepellel letakart szoborkompozíció. Előtte a fegyveres testületek, és az Ifjú Gárda tagjainak díszőrsége állt. A szépen fel­díszített tribünre megérkez­tek az ünnepély, helyeseb­ben: az ifjúsági nagygyűlés vendégei: Oláh István vezér­őrnagy. honvédelmi minisz­terhelyettes, Tamás László és Hazai Béla, a megyei párt­bizottság titka raj, Bíró József, vei, a gazdálkodás belső dif­ferenciálódásával, a nagyüze­mi működés gyakorlati köve­telményeivel. Ez elsősorban abban jelentkezett, hogy a közgyűlés szerepe túl­méretezett és elaprózott volt, ugyanakkor a szak­vezetők és a munkaszer­vezeti egységek vezetői saját hatáskörükben alig intézkedhettek. A törvénytervezet a tsz­közgyűlés kizárólagos hatás­körét csak a működés és gaz­dálkodás alapvető kérdéseire tartja fenn. Ugyanakkor meg­felelő önállóságot s ezzel együtt járó felelősséget bizto­sít a szövetkezet operatív ve­zető testületének, az üzemi vezetőknek s szakemberek­nek. A szövetkezeti törvény má­sik alapvető vonása az, hogy a tagok kollektív tulaj dono­A gazdaságirányítási re­form fontos vonása, hogy nagyban előmozdítja az ön­álló vállalati gazdálkodás ki­bontakozását nemcsak az iparban, hanem a mezőgazda­ságban is. Milyen követelmé­nyekkel jár a tsz-ek vállalat- szerű gazdálkodásának fej­lesztése, miben áll az önálló a megyei tanács vb-elnöke, Magvasi Flórián, a városi pártbizottság titkára, dr. Lendvai Vilmos, a városi ta­nács vb-elnöke, a nagy taps­sal köszöntött szobrászmű­vész, Kisfaludi Stróbl Zsig­sai s egyben dolgozói, mun­kavállalói is szövetkezetük­nek. Ez a sajátos vonás vé­gigvonul a szövetkezet műkö­désének és gazdálkodásának úgyszólván valamennyi terü­letén. A törvénytervezet szá­mos lényeges változást és korszerűsítést javasol: így például a tagsági jogok és kötelességek jobb összehango­lásában, a vezetés felépítésé­nek, szervezetének, továbbá a munka megszervezésének és díjazásának továbbfejleszté­sében. A törvényben, mint Di- mény Imre elvtárs is hang­súlyozta — világosabb es az eddiginél határozottabb meg­fogalmazást kap az, hogy a tagoknak nemcsak jogai, ha­nem kötelezettségei is vannak. E kötelességek közé nemcsak a rendszeres munkavégzés tar­tozik, hanem az is, hogy a tag vegyen részt rendszeresen a szövetkezet életében. vállalati gazdálkodás lénye­ge? A fő követelmény, hogy a vállalatok képesek legye­nek a termelésük eredmé­nyeként keletkező bevételeik­ből fedezni ráfordításaikat s a termeléshez szükséges esz­közöket. A kormány a felvá­sárlási áraknak két lépcső­ben végrehajtott, illetve vég­mond> a megye, a járás és a város párt-, állami és tömeg­szervezeteinek, valamint a fegyveres testületek képvise­lői. Sebestyén János köszöntő szavai után Oláh István ve­zérőrnagy mondott ünnepi rehajtandó mintegy 17 száza­lékos felemelésével, az egy­szeri hitelrendezéssel, továb­bá a termelőszövetkezeti jö­vedelemszabályozásról, az adózásról és az állami támo­gatási rendszer megreformá­lásáról a közelmúltban hozott határozatával lényegében a termelőszövetkezetek na­gyobb részében megteremi et­te az önálló gazdálkodás leg­fontosabb pénzügyi feltétele­it. Az említett ár-, adó- és egyéb pénzügyi intézkedések­kel lehetővé vált, hogy a korszerű nagyüzemi gazdál­kodás követelményeinek meg. felelően a termelőszövetkeze­tek is létrehozzanak — ere­jüktől telhetőén és fokozato­san — fejlesztési, részesedési, szociális-kulturális és jövede­lembiztonsági alapokat. Az elkövetkezendő évek­ben fokozatosan megnyí­lik a lehetőség a részese­dési alap, ezen belül a munkadij-alap képzésé­re, ennék nyomán az évközi, rendszeres garantált munka­díjazásra. A garantált munkadíjazá# bevezetésével kapcsolatban szeretném felhasználni az al­kalmat két közkeletű félre­értés eloszlatására: Először: elvi kérdést jelent az, hogy nem az állam garan­tálja a tsz-tagságnak a mun­(Folytatás a 2. oldalon) beszédet. — Eger neve hallatán — mondta — együtt jelenik meg az ember szívében és eszében: a haza. A vár védőinek heroiku* (Folytatás a 3. oldalon) Eskütételre sorakoztak a katonák... A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhaszná­lat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalásával folytatta tanácsko­zását pénteken reggel 9 órakor az országgyűlés. Az ülésen részt vett Fock Jenő, a for­radalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Po­litikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője. Vass Istvánnénak, az országgyűlés alelnökéneb megnyitója után a pénteki tanácsko­zás első szónoka. Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese emelkedett szólásra. Fehér Lajos beszéde „ Vitézeknek ékes oskolája .. Felavatták Egerben Kisfaludi Stróbl Zsigmond szoborkompozícióját Esküt tettek a katona-fiatalok Megnyílik a lehetőség: a garantált m un ka cl íjazás bevezetésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom