Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
Erdei Ferenc felszólalása A szakma! vezetés kérdése a feldolgozó ipar technikai felkészültségét, szállító kapacitását. — A harmadik ötéves terv első éve a mezőgazdaságban kedvezően alakult. Az ez évi eredményeket még korai lenne értékelnünk. Kenyérgabona a tervezettnél is több termett, a kapásnövények terméskilátásai viszont — az aszályos időjárás miatt — a vártnál gyengébben, s ezért abraktakarmány gondjaink vannak. — S in alista nagyüzemi g-zdálkodás erejét mutatja, hogy a súlyos idei aszály sokkal kevésbé éreztette és érezteti káros hatását, mint annak- előtte a kisüzemi gazdálkodás rendszerében. Az aszály okozta károkat át tudjuk hidalni, anélkül, hogy állatállományunk csők? kenne, s így végül is teljesíteni tudjuk állatitermék-ter- melésl tervünket is. Mindent összevetve mezőgazdaságunk sikerrel zárhatja a harmadik ötéves terv második évét. — Az előterjesztett törvényjavaslatokat sokoldalúan megtárgyaltuk. A viták egyértelműen bizonyítják, hogy szükséges e törvények megalkotása. Kérem a tisztelt országgyűléstől a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló javaslatok megvitatását és elfogadását. Több hozzászólás elhangzása után szót kért Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Csongrád megyei képviselő. mezőgazdaságban. A földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslattal foglalkozva Erdei Ferenc hangsúlyozta. hogy ez a IX. párt- kongresszus állásfoglalása alapján feloldja az egyéni tulajdon és a közös földhas-r.á- lat közötti ellentmondást. Egyen ragu szocialista tulajdonnak ismeri el a szövetkezeti tulajdont, következetesen megvalósítja a szövetkezeti tulajdon törvénybe iktatását és a közös szövetkezeti föld- használat megszilárdítását. Ugyanakkor azonban a különféle kisebb földek személyi tulajdonának félreérthetetlen megerősítésére is figyelmet fordít. Lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termékek előállításában ne csökkenjen a szerepe a szoio- san vett háztáji, vagy egyéb ház körüli gazdálkodásnak, hanem még további tartalékait is kiaknázza. (Folytatás ffiz 1. oldalról) dések tovább szilárdították a munkásosztály és a parasztság szövetségét. A párt és a kormány helyes és következetes politikája, a parasztság hozzáértő, szorgalmas munkája nyomán a termelés növekedése lehetővé tette a lakosság élelmiszerfogyasztásának, a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának emelését. Biztonságosabb a feldolgozó ipar nyersanyagellátása. Ugyanakkor a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlődése megkönnyítette a fáradságos paraszti munkát, ami természetesen nagymértékben hozzájárult a mezőgazdaságban a munka termelékenységének növekedéséhez. Valamennyien méltán lehetünk büszkék azokra a nem is kis kezdeti eredményekre. Az igények azonban tovább növekednek. Mező- gazdaságunk képes is arra, hogy az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődés révén kielégítse ezeket az igényeket. — Ezek a megfontolások és felismerések vezették a pártot és a kormányt az utóbbi évek több fontos, a mezőgazdasági termelést és a szocialista nagyüzemek fejlesztését, erősítését, szolgáló intézkedés kezdeményezésében és megvalósításában, valamennyi a gazdaságirányítás reformjának szellemében született. Céljuk az, hogy a szövetkezetekben is megteremtsék az önálló vállalati jellegű gazdálkodás elemeit, iletve feltételeit. — A fejlődést zavaró különböző tényezők mélyreható elemzése eredményezte azt a felismerést, hogy a gyorsabb ütemü előrehaladást sokban akadályozzák gazdaságirányítási rendszerünk fogyatékosságai. Mint köztudomású, egyebe« között ezért került sor a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformjára, amelynek szerves része a most az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatok kidolgozása is. _ A termelőszövetkezetek mű ködését meghatározó első átfogó jogszabály az 1959-ben megalkotott 7-es számú törvényerejű rendelet volt. Az azóta elmúlt nyolc esztendő alatt azonban, épp a fejlődés következtében a nagyüzemek gazdasági viszonyai nem egy vonatkozásban ellentmondásba kerültek a fennálló törvényes szabályozással. Ez, s nem kevésbé az a követelmény, hogy a gazdaságirányítás új rendjének elveivel összhangban megteremtsük a termelőszövetkezetek, önálló vállalati gazdálkodásának feltételeit, új és átfogó jogi rendezést követel. — A termelőszövetkezetek olyan szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek, amelyek vállalatszerűén gazdálkodnak. Pénzügyi és gazdasági helyzetüket tehát úgy kell megváltoztatni, hogy mind nagyobb mértékben legyen módjuk és lehetőségűik arra, hogy saját pénzeszközeikből biztosítsák a továbbfejlődésükhöz szükséges pénzügyi és anyagi feltételeket. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha új módon szabályozzuk a bevételeket és a jövedelem felosztását, felhasználását, valamint a szövetkezeti alap képzését. Ennek megfelelően a jövőben szövetkezeteink termelési költségként számolhatják el az elhasznált forgóeszközök értékét, az amortizációt, a munkadijat és a földjáradékot. — A vagyoni önállóság fontos előfeltétele, hogy tovább szélesedjék és erősödjék a termelőszövetkezeti tulajdon. A földtulajdon és a földhasználat továbbfejleszté sére vonatkozó törvényjavaslat is elsődlegesen ezt a célt szolgálja. Lehetőséget nyújt arra, hogy — megfelelő differenciálással és térítés ellenében — megszerezhessék a használatukban levő földek tulajdonjogát. — Ä törvényjavaslat lényege ebből a szempontból a nagyüzemi földtulajdon és a földhasználat egységének fokozatos megteremtése, s megfelelő intézkedéseket tartalmaz a zárt keretekkel kapcsolatos problémák rendezésére is. A felszabadulás után a földreformmal megindult, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezésével folytatódott nagymértékű tulajdonos- változások bonyolult labirintusában kívánunk rendet teremteni. A törvényes szabályozás alapelvének egyrészt azt tekintjük, hogy a nagy- üzemileg művelhető zártkerti területek átcsoportosításával növeljük a nagyüzemi hasznosítás alatt álló területet, másrészt, hogy — a személyi tulajdonjog tiszteletben tartásával — megakadályozzuk a spekulációt és biztosítsuk minden talpalatnyi föld megművelését. — A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat benyújtásakor szeretném hangsúlyozni, hogy A törvényjavaslat — összhangban a nemrég megjelent erre vonatkozó kormányren- dettel — a tevékenységi kör kialakítására csupán elvi kereteket ad, azzal a kikötéssel, hogy az segítse elő a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését, a gazdasági erőforrások kihasználását, a népgazdaság szükségleteinek jobb és gazdaságosabb kielégítését, a gazdálkodás jövedelmezőségét. Szerelném hangsúlyozni: a tevékenységi kör bővítésével senki sem gondolhat arra, hogy az állami nagyipar feladatait a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek veszik át. Termelő- szövetkezeteink alapvető feladata a mezőgazdasági termelés fejlesztése, gazdaságosságának javítása. Erről az üzemi tevékenység körének bővítése sem vonhatja el a figyelmüket. — Az állam és a szövetkezetek viszonyának újbóli szabályozásánál — a gazdaságirányítás reformjának megfelelően — a törvényjavaslat abból indul ki: olyan álÄ fegyveres erők napján megemlékezéseket, ifjúsági találkozókat, harci túrákat, laktanyalátogatásokat rendeznek országszerte. Kiemel- kelő ünnepség lesz Egerben, ahol Kisfaludy Stróbl Zsig- mond szoborkompozíciójának leleplezésére is sor kerül, Az egri honvédelmi napok rendezvénysorozata pénteken reggel zenés ébresztővel kezdődik. A délelőtt fols’amán laktanyalátogatás, haditechnikai bemutató lesz és kiállítás nyílik a Szovjetunióról. Délután három órakor a Dobó téren sok ezer részvevővel ifjúsági nagygyűlés kezdődik és ennek keretében leleplezik Kisfaludy Stróbl Zsigmond Végvári harcosok című szoborkompozícióját. Az ünnepségen Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes mond beszédet. Látványos színfoltja lesz az egri honvédelmi napok eseményeinek a Kossuth Lajos Katonai Főiskola növendékeinek eskütétele. A katonai szertartás után térzene, majd a várból tűziiáték szórakoztatja az érdeklődőket. Szombaton a fegyveres erők klubiéban Tóth Györgv, az MHS me°vpi elnöke nyitja mpg p rádióamatőrök és modellezők i kiállítását. Az október 8-i<* nyitva tartó kiállításon rádió adó-vevő berendezéseket. a ..rókavadász” verseny eszközeit, reoö'ő-. baió-. auté- és rakétamedpi- IsVet rr>n.t"tr>hi- A felsntárkányi KISZ vezetőképző kormányunk elsőrendű feladatának tekinti legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld védelmét s termőképességének fokozását. — A mezőgazdasági termelésünk növelése szempontjából nagyon számottevő tartalékok rejlenek á termelő- szövetkezetek tevékenységi körének kibővítésében. Az elmúlt időszakban a szocialista nagyüzemek — különösen a termelőszövetkezetek — úgynevezett kiegészítő tevékenységét sok jogszabály korlátozta. E jogszabályok a nemzeti jövedelem olyan forrásaitól fosztották meg a népgazdaságot, amelyeket egyébként a meglevő mezőgazdasági kapacitások teljesebb kihasználásával biztosíthattunk volna. Ugyanakkor ez hátrányosan! hatott a szövetkezetek tagságának foglalkoztatottságára is. lami irányítási rendszer szükséges, amelynek fő jellemzője az üzemi önállóság fokozása. A tervszerű, központi állami irányításnak közgazdasági befolyásoló eszközök — ár, dotáció, adó, hitelrendszer — révén kell érvényesülnie. Az említett eszközöknek úgy kell hatniuk, hogy a népgazdasági igények kielégítése mellett a szövetkezetek többségében mód nyíljék a termelési költségek fedezésére, a folyamatos. garantált és megfelelő mértékű munka díjazására, a tagok rendszeres foglalkoztatására, illetve a minél nagyobb mértékű bővített újratermelésre. A gazdálkodási önállóság változtatásokat igényel a közös gazdaságok vezetésében is. E tekintetben fontos feltétel, hogy a tagok mint tulajdonosok magukénak tekintsék szövetkezetüket és ilyen alapon vegyék ki részüket a közös m uri Icából. — A szövetkezeti vezetési rendszer fejlesztésének egytáborban „Köszöntjük az 50 éves Szovjetuniót” címmel az ifjúgárdisták: izgalmas versenyt vívnak egymással. A Diófakút utcai MHS-lőté- ren az egri KlSZ-szerveze- tek legjobb céllövői mérik össze tudásukat. A fegyveres erők napja alkalmából Egerben, a megyei tanács épületében kitüntetéseket nyújtottak át a polgári védelem megszervezése, fejlesztése és a feladatok végrehajtásában kiváló munkát végző Heves megyei lakosoknak. Az ünnepélyes összejövetelen, amelyen részt vett Bodroghalmi Alfréd alezredes, az országos parancsnokság küldötte is, Jakab Emil alezredes, a polgári védelem megyei parancsnoka üdvözölte a megjelenteket, és ismertette a miniszter parancsát, amelyben 48 Heves megyei lakost a polgári védelemben kifejtett tevékenységéért, öntevékeny munkájáért Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesít. A kitüntetéseket Bíró József, a megyei tanács vb-elnöke nyújtotta át, gratulált a kitüntetetteknek, majd a polgári védelem jelentőségéről szólt. Hangsúlyozta, hogy a magyar polgári védelem beleilleszkedik, az ország véértelműnek kell lennie a színvonal javításával, a vezetés demokratizálásának ezzel együtt járó szélesítésétől viszont azt várjuk, hogy a tagság az eddiginél aktívabban éljen jogaival, erőteljesebben bontakozzék ki a szövetkezeti demokrácia, s ugyanakkor az operatív vezetés érdekei is jobban érvényesüljenek az eddiginél. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődése nagymértékben függ attól, hogy a tagság alapvető jogai biztosítva legyenek. A törvényjavaslat éppen ezért sok olyan rendelkezést tartalmaz, amely közelebb hozza egymáshoz társadalmunk két alapvető osztálya, a munkásság és a parasztság élet- és munkakörülményeit. Ugyanakkor világosabb, az eddiginél határozottabb megfogalmazást kap az, hogy a tagoknak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. A jogokra csak azok a tagok tarthatnak igényt, akik teljesítik kötelezettségeiket. E kötelességek nemcsak a rendszeres munkavégzésre vonatkoznak, hanem a szövetkezeti életben való részvételre, a közös vagyon védelmére, sőt a szövetkezeti tevékenységért érzett felelősségre is. A törvényjavaslat külön fejezete foglalkozik a háztáji gazdaságokkal. A pártnak és a kormánynak az a törekvése fejeződik ki ebben, amely szerint a háztáji gazdaság fenntartása, támogatása nem időleges, hanem hosszú távra szóló gazdaság- politikai elhatározás. Kimondja a törvényjavaslat, hogy a közös és a háztáji — A most tárgyalt két tör-? vényjavaslat — hangsúlyozta — a szó szoros értelmében eredeti alkotás. Olyan értelemben úttörőnek is mondható, hogy elvi általánosságban is megfogalmazza a történeti fejlődés tapasztalatait, és a korábbi tételeket továbbfejlesztve szabályozza a jövő fejlődést. Elismerés és tisztelet illeti alkotóit, a politikai elhatározást meghozó IX. kongresszust, az azt előkészíA néphadseregünk ifjú harcosait köszönti a Néphadsereg Központi Művészegyüttesének vendégműsora, amelyet délután négy órai kezdettel a Dobó Laktanyában rendeznek meg. delmi rendszerébe, éppen ezért valamennyi szervnek és állampolgárnak kötelessége a ráháruló feladatok elvégzése. Azt is hangsúlyozta a megyei tanács vb-elnöke, hogy a polgári védelem csak akkor lehet a továbbiakban még eredményesebb, ha a lakosok, az állampolgárok nemcsak kötelességüknek tartják a feladatok elvégzését, hanem mindennapi tennivalónak is. A kitüntetettek nevében Hatvani György, Hatvan város vb-elnöke mondott köszönetét és tett ígéretet arra, hogy a jövőben a polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat még jobban szervezik és végrehajtják. A fegyveres erők napja alkalmából Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesítette ffi hónvédelmi miniszter dr. Lendvai Vilmost Eger város vb-elnökét is, aki kitüntetését a Honvédelmi Minisztériumban vette át. gazdaság szerves egységet képez. A tagok háztáji föld használatára csak akkor jogosultak, ha meghatározott részt vállalnak a közös munkából. Uj vonásként szeretném kiemelni — és ez főleg a fiatalok szempontjából nagy jelentőségű — hogy a háztáji földre minden olyan közös munkában részt vevő tagnak joga van, aki teljesíti a közgyűlés által előírt munkakötelezettséget. — A termelőszövetkezetek gazdaságai és szervezeti önállóságának kialakulásával, valamint az állami irányítás említett átalakításával szoros összefüggésben kerül sor a szövetkezetek társadalmi érdekképviseleti szervezeteinek létrehozására. E szervezetek működését és irányítását a törvényjavaslat részletesen szabályozza. — Az előterjesztett törvényjavaslatok mezőgazdaságunk fejlődésének távlatait nyitják meg. A lakosság élelmiszer ellátása, a hazai ipar nyersanyagellátása és az export növelése szempontjából fontos fejlesztés azonban megköveteli, hogy iparunk az eddiginél is nagyobb mértékben s jobb rnir'*?'''5"- ben lássa el a mezőgazdaságot korszerű termelési eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel, műtrágyával és egyéb vegyi anyagokkal. Gondoskodnunk kell arról is, hogy megoldódjanak az értékesítési, ellátási, feldolgozási nehézségek: lényegesen csökkenjenek, illetve megszűnjenek a termékek üzemi veszteségei. E célból növeljük a felvásárló szervezetek, tő Központi Bizottsági üléseket, a közreműködő szakemberek százait, ezreit és magukat a törvény szövegezőit is. Éppen ezért előrebocsátha- tom: mindkét törvényjavaslattal egészében véve egyetértek, mindkettőt mély meggyőződéssel megszavazom. — Ez a két törvényjavaslat a szocialista fejlődés realitásainak alapján magasabbra szintre emeli az ipar és a mezőgazdaság népgazdasági viszonyát, s a munkásosztály és a parasztság politikai szövetségét. Ezt a következtetést a műszaki fejlődésre, a termelőerők olyan fejlődésére alapozhatjuk, amely szocialista nagyüzemeinkben végbement. Mindinkább iparszerűvé válik a termelőeszközök jellege, színvonala és végül az egész termelés szervezési módja. A fejlődésnek ez az előrehaladó és bíztató útja az összes kérdés megoldásának nyitja a Erdei Ferenc ezután bírálta a termelőszövetkezetek működéséről szóló törvényjavaslat 31. paragrafusát, (ehhez egyébként a mezőgazda- sági bizottság is módosító javaslatot terjesztett elő) amely szerint a közös gazdaságokban a főmezőgazdász a szakmai vezető, aki az elnöknek közvetlenül alárendelve tölti be ugyan hivatását, de ugyanakkor az összes szakember felettese. — A nagy, fejlettebb, műszakilag erősebb és több szakemberrel rendelkező gazdaságokban valóban ez a helyzet — hangsúlyozta, a kevésbé fejlett, kisebb téeszek- ben, tehát termelőszövetkezeteink nagyobb felében azonban nem. Ezekben az elnök az a központi vezető, aki a más ágazatokban dolgozó szakembereket is összefogja. Ne alkossunk tehát olyan törvényt, amely lényegében lörvényen kívül helyezi a többségre jellemző gyakorlatot. A felelősség s ezen belül az elnök és á szakember felelőssége, valamint a szakmai hozzáértés akkor érvényesülhet legjobban, ha a vezetés megfelel a termelőszövetkezetek helyzetének, adottságainak. Ezért javaslom, hogy a törvényjavaslatnak a szövetkezeti vezetés megszervezéséről szóló egészét egészítsük ki azzal, hogy „de más szakmai vezetők is működhetnek közvetlenül az elnök irányitásá- val”. Erdei Ferenc mindkét törvényjavaslatot elfogadta: A csütörtöki ülést Kállai Gyula zárta be. Javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy pénteken reggel 9 órakor a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitájával folytatják a tanácskozást. A vita lezárása után a Magyar Nénkcrz. társaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1967. május 18-án aláirt barátsági. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatása. majd az interpellációk előterjesztése szerepel a pénteki ülés napirendjén. 1967, szeptember 29., péntek A háztáji gazdaság fenntartása hosszá távra szál Egri honvédelmi napok Ifjúsági nagygyűlés, taxi játék — Leleplezik a „Végvári harcosokként — Katonai eskü a Dobó téren Kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából
