Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-15 / 191. szám

NYÁR Színes esti muzsika Lehóczky Éva# Jász Pál, Simái Gábor és az egri szimfonikusok hangversenye az egri színházban Zuhogo esőben is kijött a lépes a Vasasnak Vasas—Egri Dózsa 7:1 (4:0) szék, Sárközi, Zilahi. Kovács. Raj­na. Edző: Szentmarjay Tibor. Gól lövők: Korsós, Farkas. Far­kas, Puskás, Kovács, Farkas. Far­kas, Korsós. Szögletarány: 8:3 (5:1) a Vasas javára. Mar az előmérkőzés végén komor esőfelhők gyülekeztek a Szabad­ság-hegy felől, és amikor a két csapat kifutott a pályára, lezú­dult az eső. a síkossá vált tala­jon a nagy erőbedobással küzdő Vasas találta fel jobban magái, már a második percben Puskás bombája hajszállal süvített el a léc fölött. Nem sokkal később Papp remekül védte Fister lövé­sét. A Vasas a IS. percben érte el első gólját: Fister labdájával Puskás futott el a szélen, és beadását Korsós úgy fejelte a bal felső sarokba, hogy a labda közben Papp kezét is érintette: 1:0. A bajnokcsapat továbbra is nagy lendülettel szőtte támadásait, az egriek sehogyan sem tudtak ki­bontakozni. A 20. perc újabb pi­ros-kék gólt hozott: Puskás a bal oldalról ívelt be szögletet, és a jó ütemben fel­ugró Farkas 5 méterről a jobb fel­ső sarokba fejelt: 2:0. Nem sokat váratott magára a Vasas harmadik gólja sem: A 28. percben Korsós ívelt előre egy labdát. Farkas elrántotta a szerelni akaró Zilahit, majd előre tört, és mintegy 10 méterről ve­tődve fejelt a hálóba: 3:0. A szórványos egri ellenakció­kat biztosan rombolta a Vasas kemény védelme. A félidő utolsó gólja a 33. percben esett: Farkas a lesen álló Puskáshoz továbbította a labdát és a jobb­összekötő meglehetősen éles szög­ből, 12 méterről a bal sarokba lőtt: 4:0. Szünet után sem változott a játék képe. a szakadó esőben Eger csak arra törekedett, hogy elkerülje a ka­tasztrofális vereséget-. Az 57. perc­ben váratlanul az Egri Dózsa szer­zett gólt: iával és pontos beadását Korsós • méterről fejelte a hálóba: 7:1. A mérkőzés kezdete előtt né­hány szót váltottunk Illovszky mesterrel, aki magabiztosan úgy nyilatkozott, hogy a Vasas biz­tosan legyőzi az Egri Dózsát. A labda a hálóban. Papp a földön . ^ (Gyurkó Géza felvételei* sas továbbra is teljes erőbedobás­sal törekedett újabb gólok szer­zésére. A 65. percben Bakos futott fe4 a jobb oldalon, és beadását Far­kas 20 méterről vágta a hálóba: 6:1. A Vasas Izzó esett ki a vízilabda 0B. l-ből Katona. Csere: Halmos dr. Edző: Baranyai György. IZZÓ: Füzessy — Dancsa, Tibai - Lepjes dr. - Bobory, Takács, Kovács. Csere: Mátrahegyi. Edző: Molnár Géza. A gólok sorrendje: Pócsik (4 m^), Bolya, Pócsik, Bobory, Ta­kács, Katona, Pócsik (4 m.), Bo­bory (4 m.), Takács (4 m.). A büntetőpontok száma: Eger 8, Va­sas Izzó 8. Mindkét fél számára rendkívül fontos volt a mérkőzés, ezért a négy negyed alatt a játéknak in­kább csak küzdőjellege dombo­rodott ki. A játékosok sokat sza­bálytalankodtak, a közönség vaj­mi keveset láthatott a vízilabda szépségeiből. Az egri együttes többet úszott, többet kezdemé­nyezett ellenfelénél, és végered­ményben megérdemelten győzött. Ez. a győzelem a Vasas Izzó OB. I-ből való kiesését is jelentette. A második negyed végén Harangozó játékvezető a sportszerűtlenül visel­kedő Lepjes doktort végleg kiál­lította, és helyére Mátrahegyi állt be. Az egri együttesben ezúttal Ringelhann dr., Bolya és Katona játszott jól. A vízilabda OB. T. tovbbi ered­ményei: U. Dózsa—Szolnok 7:6, Csepel Autó—BVSC 6:1, Bp. Spar­tacus—Vasas Izzó 2:1, OS C—FTC 5:5, U. Dózsa—Bp. Spartacus 4:4, Szolnok—BVSC 4:4, FTC-Bp. Hon­véd 2:1, OSC—Csepel Autó 3:2. 4 NéwisM I26T, augusztus 13., kedd Igaza lett. Régen láttuk a ba jnoka csapatot ilyen nagy crőbedobás- sal és ilyen energiával játszani, mint vasárnap délután. A zubor gó eső ellenére szinte pillanat­nyi szünet nélkül rohamozott a piros-kék gárda, s az egriek hiá- ba harcoltak hősiesen — nem tudták megakadályozni a Vasas nagy arányú győzelmét. Az volt az érzésünk, hogy ezen a napolt Farkasokat egyetlen magyar csa­pat sem tudta volna feltartoz­tatni: A bajnokcsapat győzelms tehát teljesen megérdemelt, s a nyújtott teljesítmény értékéből mit sem von le, hogy szerintünk a harmadik és a negyedik gólt szabálytalanság előzte meg. Az Egri Dózsában Papp egy­két gólt nagyobb szerencsével háríthatott volna. A hátvédhar- inasban Kiss állta meg a leg­jobban a helyét, Kárpáti elma­radt legutóbb nyújtott tejesítmé- nyétől, s Winkler számára is na­gyon nehéz feladatot jelentett a válogatott Mólnál* őrzése. A két fedezetnek — főleg Beránnak — nem ízlett a csúszós talaj. A tá­madósorban csak Kovács és Sár. közi teljesítménye érte cl az át­lagot. a többieknek csak fel- lángolásaik voltak. Pusztai a harmadik Vasas-goi­nál nem vette észre Farkas sza­bó: lytalanságát, a negyedik Vasas­gólnál a partjelzőnek kellett vol­na beintenie a lest; Hétfőn reggel beszéltünk Szent- marjay edzővel, alá közölte ve­lünk, hogy Papp jól érzi magat. így nincs akadálya annak, hogy vasárnap a Bp. Honvéd ellen is­mét ő védje a Dózsa kapuját. A csapat egyébként szerdán délután 16.30 órakor barátságos mérkőzést játszik Egerben a Siroki Vasa* együttesével; (somody) A bajnokság állása: Egri Dózsa—Vasas Izzó 5:4 (0:0, 3:2, 1:0, 1:2) Eger, 300 néző, v.: Harangozó. DÖZSA; Denk — Ringelhann dr., Póceik — Frank - Bolya, Utae&y, A fehér sapkás Bolya két Izzó védő közölt kapura lö, az Egri Dózsa—Vasas Izzó mérkőzésen. (Molnár L felvétele) 1. FTC 18 16 2 — 46:10 U 2; Vasas 18 12 3 3 39:18 57 3. U. Dózsa 18 11 3 4 47:18 23 4. Győri ETO 18 9 6 3 46:20 24 5. Diósgyőr 18 8 4 6 32:28 20 6. Bp. Honvéd 18 7 4 7 31:27 18 7. Tatabánya 1« 4 8 6 22:24 16 8. Pécsi Dózsa 17 5 6 6 17:19 16 9. Szeged 18 5 6 7 19:38 16 10. MTK 18 4 7 7 23:26 » il. D.-új város 18 5 5 8 21:26 f­12. Salgótarján 18 6 2 10 23:37 i j 13. Csepel SC 18 3 8 7 16:28 W 14 Komló 17 5 3 9 22:41 13 15. Szombathely 18 4 2 lő 19:44 lfl 16. Egri Dózsa. 18 2 S n 9 technikai könnyedsége ménért ízelítőt adott színpadra ter- mettségéből is. Kár, hogv mindössze két számot énekelt: Strauss Tavaszi hangok című keringőjét is nagy tapssal ju­talmazta a közönség. Két, fiatal hegedűművész is fellépett ezen az esten. Jász Pál, az egri zenei élettől bú­csúzó hegedűszakos művészta­nár Beethoven F-dúr románca, val ismét bebizonyította: a ko­moly zenei alkotásoknak kijá- ró alázattal és érteni vágyással! közeledik egy-egy mű felé. Eb- j ben a műben is megtalálta ön- j maga kifejezését, az érzelmek- j nek azt a harmóniáját, amit a szerelemre és szeretetre vágyó zeneóriás a kottafejekbe bújta, tott. A fiatal debreceni hegedű- művész, Simái Gábor Men­delssohn E-moll hegedűverse, nyének egyik tételét adta elő. A csillogó mendelssohni mu­zsika technikai bravúrokat is kí­ván a megszólaltatójától, és ezt j a hegedűs-bravúrsorozatot jó: | állta a fiatal művész. Igaz, né­hány résznél a technikai meg­oldások lekötötték a figyelmét, de fellépése ezekkel az apró foltokkal is bizonyítja Simái Gábor tehetségét és muzikali­tását. Ff. a.) megvető, a csillagos égboltra tekintő zeneszerzők lelkiálla­potát, harmóniáit akarta életre kelteni. Fischer Az Alpoktól délre című kompozíciójának egyik behízelgő tételével még csak lágy és finom dallamú melankóliát juttatott a közön­ségnek, hogy aztán felhangoz­zék Beethoven F-dur román­cának szerelmes vallomása. Nem volt idegen Grieg Peer Gynt szvitjének két részlete, az Aase halála és a Törpék tánca sem: az élettől búcsúzó Aase elcsendesedése után kitűnő kontrasztként pergett a mese­beli manók tánca. Bizet Carmenjének nyitánya élénkítette a műsort, s valószí. nűleg hangulati átköltést- bevezetést jelentett volna Jab- lonkai Éva altjához, ha a mű­vésznő részt vett volna e-en az esten. Az egri szimfonikusok Verdi Aidájának bevonulási induló­jával zárták az estet. Az est szólistái közül első­sorban Lehóczky Évát, az egri színház jól ismert koloratur- szopránját, a Kari Marx-Stadt-i apera magánénekesnőjét kell smlítenünk. Offenbach Hoff­mann meséiből Olympia áriá­ját adta elő. Orgánuma ma is változatlan fényben csillog, A közönség nem szereti, ha éirontják jó előre az illúzióját. A plakát ugyanis nagy betűk­kel, félreérthetetlenül közölte, hogy csak rossz idő esetén te­szik át a Színes esti muzsika színhelyét a Gárdonyi Színház­ba. Igaz, hogy máshol eshetett és ezért az esti látóhatár szé­féh látszottak sötétkék fel­hők, de ez a látvány csak a rendezőket riasztotta meg Egerben. A közönség igyeke­zett a várba, a romantikus környezet és a szerenádszerű zenei program miatt. Így esett, hogy a közönséget a vár bejá­ratánál elterelő tábla fogadta és Eger vára kapuit nem le­hetett bevenni. Így tud komoly Sérülést kapni egy jó szándé­kú ügy, még akkor is, ha nem a viharra hivatkoznak. Tessék már egyszer tudomásul és ko­molyan venni, hogy az Egri nyár sajátos vonzóereje az eg­ri vár természetes és vonzó környezetében rejlik. Az egri szimfonikusok és a szólisták most is nagyobb fi­gyelmet érdemeltek volna. A zenei öszeállítás színes esti muzsikát ígért és bizonyára a szimfonikusok karmestere, Farkas István a program ösz- szeállításánál a szerenád han­gulati elemeit megszólaltató és a filozófiai gondolatokat sem jnét, s most is, e találkozásban, csak kinyújtja a kezét a társ után, de mindig magányos ma­rad. így kell lennie! Ez a szelíd fatalizmus többször felhangzik Szergej száján, mintha véde­kezésül és mentségül mondaná. S azzal, hogy Olga nem hisz Szergej fatalizmusában^, vall arról is, hogy az ó szerelme életre szólóan igazi volt és el- ronthatatlan. Elpusztíthatatlan — többek között azzal is, hogy nem engedi meg folytatását, újraélesztését. A szovjet drámaciklusban, Paksa Soós László kitűnő ren­dezésében műsorra tűzött rá­dióváltozat is élményt nyújtott. Bitskey Tibor, Kohut Magda, Kemény László, Cs. Németit Lajos, Csűrös Karola hangjai mellett feltűnt a nagymamát megszólaltató Lázár Máriának finoman árnyalt csipkelődése. Farkas András kedt repülőtéri forgalomban Olga és családja indul a gép felé, az asszony félreérthetet­lenül közli Szergejjel, hogy Aljona, az ő szertelen fiatalab­bik lánya, Szergej tempera­mentumát örökölte. Panova a véletlen találkozás időpontját tudatosan választja meg: két, élete delelőjén álló, látszólag kiegyensúlyozott em­bert ütköztet meg, vizsgál és vizsgáltat meg. Nem felelős­ségre vonásképpen, hiszen az évtizedekkel előtti emberek ér­zelmi felelőssége mai önma­gukért vitatható még szoro­sabb kötelékekben is, inkább ezért, hogy számot vessen az­zal, ami az emberekben ál­landó és változó. Az idő vál­toztathat a körülményeken, viszonyokat teremthet és ala­kíthat újjá, de az ember jelle­me marad. Szergej akkor is, amikor elfogadta Olga szerel­Panova színpadi műve a rá­dióban is maradéktalanul ad­ja az írói mondanivaló hangu­latát, s hitele van igazságte­vésének ' is a főhősök sorsát illetően: ki-ki azzal bűnhőd­jék — ha kell a sorsban bűnt és bűnhődést keresni —, hogy maradjon ott, ahol eddig meg­rekedt. így is kérdéses- ma­rad: hibázott-e Szergej és mit kellett volna tennie Olgá­nak? A repülőtéri várócsarnokban hirtelen megsokasodnak az emberek és véletlen találkozá­sok repítenek fel gondokat, fel­nyitnak régi sebeket is. Az élet eme kavargásában eggyéfolyik a nagyapa és a nagymama be­szélgetése, Aljona és Kolosz- jonok szerelmes évődése, Lusz- ja aggódása, mert az élet bo­nyolult folyamat, egyik ese­mény segíti megszületni a má­sikat. Szergej se hitte volna, hogy éppen itt, ebben a váróterem­ben kell szembenéznie sorsával és azzal a hibával, amit a há­ború befejezésekor vétett: a kölcsönös szerelem birtokában sem merte, vagy nem akarta vállalni Olgát, ezt a tudóshoz férjhez ment szerelmes asz- szonyt. Szergej tudta és érezte is, hogy Olga minden áldozatra kész érte, szerelmüket nemcsak ők maguk tartották szentnek, a többiek is becsülték. Nem volt ereje hozzá? Most, a váróteremben, csak két évtizednyi távolságban, jo­got érez Szergej a meghitt tegezésre, az érzések és emlé­kek felelevenítésére. Olga ma- gázza őt, az asszonyok óvatos­ságával nem is akar belemenni az emlékezésbe. Szergej hajt­hatatlan, vagy csak annak lát­szik? Szavaiban perzsel az egy­kori felderítő tiszt vakmerő­sége, saenvedélyessége, el­szántsága. Olga joggal hiheti most is, hogy ez a szertelen ember még most, annyi év után sem tudott megnyugodni. Ol­ga nem tiltakozik a megkezdett beszélgetés vissza-visszatérő témája ellen, de ha már bele­merészkedett, nem kerüli el azt sem, ami a legfájóbb: a döntő pillanatban nem mondott iga­zat Szergej. S mire a megre­Szombaton és vasárnap az utol­só előtti fordulót bonyolítottak le a vízilabda ÖB. I-ben. Az Egri Dózsa csapata szombaton a Bp. Honvédtói, rendkívül balszeren­csés módon, 6:2 arányú vereséget szenvedett, másnap Egerben óriási küzdelemben legyőzte a Vasas Iz­zó együttesét, és ezzel az Izzó búcsút mondott az OB. I-nek. Bp. Honvéd—Egri Dózsa 6:2 (1:0, 1:0, 2:0, 2:2) Tüzér utca, v.: Samu. HONVÉD: Kovács - Vedlik dr.. Göréényi — Papp — Martinovics, Tóth, Konrád II. Csere: Kucsera, Kökény, Deák. Edző: Bratidy Je­nő. DÓZSA: Denk — Ringelhann dr . Pócsik — Frank — Bolya, Utassy, Katona. Csere: Baranyai. Edző: Baranyai György. A gólok sorrendje: Konrád n . Tóth, Tóth (4 m.), Tóth, Denk Görgényi, Bolya, Frank. A bün­tetőpontok száma: Bp. Honvéd 2, Egri Dózsa S. Az első két negyedben Jó Iramú, változatos, teljesen kiegyensúlyo­zott küzdelem folyt, sőt valami­vel a gyorsabb Egri Dózsa táma­dott többet. A csatárok sokat lőt­tek kapura» a labda azonban nem kevesebb, mint 7 esetben a kapu­fán csattant! A sok kihagyott helyzet aztán megbosszulta ma­gát. Feljött a Honvéd, és a kedvetlenül játszó egriekkel szemben fokozatosan nagy fölény­be került. Az egri csapat csak . hajrában talált ismét magára, d< ekkor már csak szépiteni tudor az eredményen. A csapatban Pó esik nyújtotta a legjobb egyén teljesítményt. Ezután a rosszullétre panaszko­dó Papp lement a pályáról és he­lyére Rajna állt a kapuba. A 1# egri játékos hősiesen harcolt a túlerővel szemben, de a 88. perc­ben nem tudta megakadályozni s hazaiak újabb gólját: Ismét Bakos tort előre a lab­guritott labdáját Farkas mintegy 10 méterről a jobb sarokba lőt­te: 5:1. Az akciónál Papp megsérült (a gyomrára kapott egy erős ütést), de rövid ápolás után tovább vé­dett. Szinte állandóan az egri térfélen folyt a küzdelem, a Va­sárközi szabadrúgása után a labda Kovács elé pattant, és a csa­tár közelről a léc alá bombázott: 4:1. Néhány perc múlva a Vasas Is góllal válaszolt: A gyors Korsós villámgyorsan elfutott a vonal mellett és hátra Fáy Utca; 8000 néző. V.: Pusztai. Vasas; Kendenesi — Bakos, Mé­szöly, Ihász — Máthesz. Kékesi — Molnár, Puskás, Farkas. Fister, torsós. Edző: Illovszky Rudolf. Dőzsa: Papp — Kárpáti, Kiss, Virikler — Tátrai, Berán — Fali­Vera Panova: Szállnak az évek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom