Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-10 / 187. szám
A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el... Az utóbbi időben több — a termelőszövetkezeteket és tagjaikat érintő ügyben hangzott el ítélet, illetve törvényességi határozat a Legfelsőbb Bíróságon. Ezekből ismertetünk néhányat. Csak közös megegyezéssel módosíthatják... Egy tsz-nek az Állami Biztosítóval kötött szerződése értelmében a biztosító vállalta, hogy az esetleges árvízkár ötven százalékát megtéríti. Később a szövetkezet közölte: nagyobb terméshozamra van kilátás, mint amennyire a szerződéskötéskor számítottak, ezért a korábban bejelentett termésmennyiséget felemelik. A biztosító azt válaszolta: a módosítást csak akkor fogadja el, ha á nagyobb termés a tiszai árvíz által nem veszélyeztetett területen várható. Előbb azonban helyszíni szemlét kívánnak tartani, addig csak az eredeti kockázatot vállalják. Mire a szemlére sor került volna, az árvíz nagyobb területet elöntött. Bár a biztosító az elpusztult növények közül egyesek után a várt nagyobb terméshozamnak megfelelő kárt fizetett, a szövetkezet többet igényelt és 670 ezer forint megfizetéséért pert indított. A megyei bíróság, majd fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította. — A biztosítási szerződést a felek csak közös megegyezéssel és írásban módosíthatják — hangzik az ítélet. A szövetkezét hozamfel emelési ajánlatára azonban ilyen írásbeli megállapodás nem történt. A közöttük folyt tárgyalások alapján sem kifejezetten, sem hallgatólagosan' új szerződést nem kötöttek, és a régit sem módosították. Az a körülmény, hogy a kár megállapításánál az Állami Biztosító egyes termékek után nagyobb összeget fizetett, mint amennyire eredetileg szerződött, nem jelenti azt, hogy a szerződést minden termékre vonatkozólag módosította és az önként fizetési kötelezettségből nem lehet további igényeket támasztani. A rejtett hibákért is felelni kell Egy földműves az egyik termelőszövetkezettől 600 darab gyökeres szőlővesszőt vásárolt. Amikor elültetés után a vesz- szőkön megjelent a levél, észrevették, hogy nem gyökeres vadvesszőt, hanem úgynevezett hazai vesszőt kaptak. Ez a szőlővessző azon a talajon, amelyen a földműves telepíteni akarta, teljesen értéktelen, ki kell vágni és a telepítést meg kell ismételni. Ilyen előzmények után a földműves a tsz ellen pert indított, amelyben a vételár visszafizetését kérte. Az első és másodfokú bíróság a keresetet azzal utasította el, hogy az igénybejelentés elkésett. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsó- fokú bíróságok ítéletét megsemmisítette és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indokolása rámutat: a kihallgatott gazdasági szakértők szerint a frissen szedett vadvesszőt meg lehet különböztetni a hazaitól. Ha azonban hosszabb ideig tárolják, a hazai vessző a vadvesz- szőéhez hasonló színt kap és akkor már a kettőt vagy egyáltalán, vagy legalábbis nehezen lehet megkülönböztetni egy.mástól. Nem lehetett megállapítani, hogy ebben az esetben az eladott gyökeres szőlővesz- sző mennyi ideig volt verme- lés alatt, mégpedig ez a felismerhetőséget lényegesen befolyásolja. Ilyen körülmények között helytelen a megyei bíróságnak az az álláspontja, hogy nyüt hiba forog fenn és a földműves szavatőssági igényét elkésve érvényesítek ». De a földműves még nyílt hiba esetén sem. késett él. Ugyanis az eladó a szaporító anyagfajta azonosságáért és szabvány szerinti minőségéért szavatossággal tartozik. A szavatossági hiány miatt támasztható követelést pedig attól az időponttól számított hat hónap alatt lehet érvényesíteni, amikor a vevő a hiányosságról tudomást szerezhetett, A vevő a keresetet a vásárlás után öt hónappal nyújtotta be, tehát a jogvesztő határidő lejárta előtt. Még megjegyezte a Legfelsőbb Bíróság, hogy rejtett hiba esetén a jogérvényesítésre megszabott hathónapos határidő a hiba felismerésével veszi kezdetét. Ez pedig ebben az esetben három hónappal a kereset beadása előtt történt. megállapította, hogy a szövetkezet libainfluenzával fertőzött állatokat adott át, a házaspár kártérítési keresetét mégis elutasította, azzal az indokolással: a szövetkezet nem tudhata, hogy az importált tojásokból kikelt kislibák a Magyarországon addig ismeretlen libainfluenzában szenvednek. A viszontkereseti követelést azonban a négy liba ellenértéke erejéig elismerte. Fellebbezésre, a megyei bíróság szerint, nem állapítható meg, hogy a házaspár fertőzött libákat kapott, tehát a szövetkezet a száz naposliba ellenértékét jogosan követeli. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés szerint a vétkesség elbírálásánál a megyei bíróság fontos szempontokat nem vett figyelembe. így nem tisztázta, hogy a vállalat, amely a földművesszövetkezet megbízásából a naposlibákat a házaspárnak átadta, tudott-e arról, hogy az állatok betegek. Ugyanis adatok vannak arra, hogy korábban már más községekbe is szállított beteg libákat. Ha a szövetkezet megbízásából eljáró vállalatnak az elhullásokról tudomása volt, akkor tájékoztatási kötelezettség terhelte. Amennyiben ezt elmulasztotta, ez a magatartása vétkes és kártérítési felelősség megállapításának alapja lehet Hajdú Endre Ki fizet a beteg libáért? felhizlalni. A házaspár a szövetkezet ellen indított perében az elhullott libák takarmányozására fordított kiadás, munka; díj, valamint gyógykezelési költség címén kártérítést követelt. A szövetkezet tagadta, hogy beteg állatokat adott át, ezért a kereset elutasítását kérte, egyben a száz darab naposliba ellenértékének megfizetéséért viszontkeresetet támasztott. * A járásbíróság ítéletében . Kazán a grundon Nem messzire az egri Hadnagy utcai új lakóteleptől, a volt Lakatosáru- gyár közelében kis iramo- dásnyira grund fekszik. Törmelék, fű, gaz borítja. Egy részét pedig nagyméretű új kazán fedi. Nem, ezt a kazánt nem a grund fűtésére szánták. Annál is inkább, mert hevíti azt a nap és »különben sem állunk olyan jól, hogy alkalmi tereinket sok tíz- vagy százezer forintos kazánnal fűtsük. Akkor hát miért hever ott ez az értékes szerkezet, frissen mázolt testével, amikor csak gyerekek játszóeszközéül szolgál? Igaz, befestették és ez védelmet nyújthat e monstrumnak az időjárás viszontagságai ellen. Nyújthat. He nem valószínű, hogy használ a kazánnak ez a szabadtéri parkírozás..., Különösen akkor, ha ez hosszabb időre szól. Legalábbis így vélik az arrajárók, s találgatják: kié lehet ez a kazán, s miért szánták ilyen mostoha sorsra? Talán a gazdája meg tudná mondani. g, e. Miért idegesek az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában? A pipis-hegyi gyár előtt és bent az üzemben építkeznek. Ki tudja, hány köbméter földet mozgattak meg a gépek és a munkások? Árkok, betonoszlopok és építkezési anyagok mindenütt. A gyár előtti autóbuszváró és hozzá három út már elkészült, a negyediket ezután építik, 18 autóbusz érkezhet vagy indulhat egyszerre, ha befejezik a munkát. Tető alatt várnak gazdájukra a dolgozók járművei, bent a gyár régebbi, két épülettömbje között új csarnok falai magasodnak, a fő- és melléképületeken építőmunkások dolgoznak. Kereken 230 millió forintos beruházással gazdagodik az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára. Félvezetőtömeggyártás Gyöngyösön Félvezetőket használnak ma a híradástechnika szinte minden ágában: a televíziókhoz, a rádiókhoz, a számológépekhez és a postai telefonközpontokhoz, de sorolhatnánk tovább a felhasználás széles körét. Minél előbb el kell érni, hogy Gyöngyösön évente 22 millió darab germanium és szilícium alapanyagú diódát és különböző tranzisztorokat gyártsanak, vagyis o félvezetők tömeggyártását a Pipis- hegyen honosítsák meg. Ehhez új üzemi és különböző kisegítő melléképületekre van szükség. Korábban is érdeklődtünk a fejlesztési célkitűzések és az építkezés ügyében Gyöngyösön, de arra hivatkoztak, hogy a beruházást a budapesti központ intézi. Kétségtelen, olyan nagy jelentőségű ügyről van szó, amelynek megvalósításához a központ nagyobb szakmai tapasztalatára és hatékony intézkedésére van szükség. De helytelen gyakorlat volt, hogy eddig a gyönnyösiek nem érezték magukénak, nem voltak gazdái a beruházásnak. Remélhetően augusztus elsejétől kedvezően változik a helyzet, a technológiai koordinációs csoport nemcsak megalakult, hanem az építkezés, a gépi berendezések megrendelése, szerelésé, majd a gyártás megszervezés ügyében eredményesen dolgozik. Ezer új munkahely A gyöngyösi gyár vezetői egyre jobban érzik, hogy a félvezetőkre most van szükség, minél előbb hazai és külföldi piacot kell teremteni, o fejlesztés és a beruházás sikerétől függ a gyöngyösi gyár sorsa. A jelenlegi 500 munkáson felül legalább ezer emberre, főleg nőkre lesz szükség a félvezetőgyártáshoz. Tehát a lakosság foglalkoztatottsága miatt is Rendkívül fontos a félvezetőgyártás sikere. A tervek szerint 1970-re fejeződik be az építkezés és a gépek szerelése, az új csarnokban két és fél év múlva kezdődhet a termelés. De a kezdet kedvezőtlen, az idei 15 milliós építkezésből az első fél évben mindössze 3,9 millió forintot teljesített az - ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. Az elmúlt napokban többször előfordult,. hosv nem volt víz a gyárban. Gyöngyösön sincs és fokozza a gondot, hogy a gyár termelésének növeléséhez mintegy ezer új dolgozó munkába állítása következtében a jelenleginél is jóval több vízre lesz szükség. A félvezetők gyártása, fel» használása rohamléptekkel fejlődik. Vajon nem lesz késő, ha csak 1970-ben tudják növe’ni a termelést? Egyáltalán tudják-e tartani ezt a határidőt, a kezdeti 1. maradást pótolhatják-e? Ezek a kérdések joggal idegesítik a gyár vezetőségét. Gyorsítsák ai építkezést Hiányosan, vontatottan kapták a terveket, az építésvezető szerint ez akadályozta a munkát. De a feltételek kedvezően változtak, ígéretet kaptak, hogv az üzemi csarnok belső válaszfalainak és szerkezetének terveit Pestről idejében megküldik. Az orvosi rendelő alapozásához hozzákezdtek, hamarosan következik az alapanyag-tároló, a közműalagút, a kazánház és a konyha építése. A vasbetonszerkezetek egy része már megérkezett, de a tetőszerkeztet csak a harmadik negyedév végére szólítják. A konyha és az helyén ma még garázs áll, az alapanyagtároló előtt fatelepet kell építeni. A tervező, a beruházó, a kivitelező és az alvállalkozók között sok vitás kérdés vár megoldásra, de abban mindnyájan egyetértenek, hogy a beruházást meg kell gyorsítani. Ezt kívánják a műnk-, kereső p^ön^ösiek, ezt diktálja a gyár és a népgazdaság érdeke. A feltételek és a lehetőségek ma már kedvezőek. Ha a pestiek a gyöngyösiekkel, illetve minden érdekelttel ösz- szefognak. akkor 230 milliós beruházó» hoz. Dr. Fazekas László MÉK-hűtőház, Gyöngyösön Tavaly már szerveztek burgonya-, paradicsom- és almavásárt, amit az idén fokozni akarnak, hogy a háztartások ellátása teljesebb legyen. A* árak Lényeges kérdés a mennyiségi adatokon túl: mennyiért lehet megvásárolni a MÉK áruféleségeit a piacon? Közismert a követelmény: a MÉK- nek és általában az állami, szocialista gazdasági egységeknek kell a piaci árakat mozgatni, méghozzá az alacsonyabb összegek irányába. Ezt várja tőlük a lakosság. Általában ennek a feladatnak a MÉK meg is felel. De a magasabb árakra is akad példa. És ilyenkor a háziasszonyok rossz szemmel néznek a MÉK pavilonjára. Igaz, kereskedni tisztességes haszon nélkül nem lehet. De a tisztességes haszon a lényeg. Tény az is, a MÉK alkalmanként áldozatok vállalásától sem zárkózik el, csakhogy árszabályzó feladatának olyan módon feleljen meg, ahogy azt elvárja tőle a lakosság. Az Idei fejlődés Csak az elismerés hangján lehet szólni arról a törekvésről, amit az idén tapasztalhatunk a MÉK-nél a kisebb kereskedelmi feladatok bővítésében. Egyre több saját elárusítóhelyet hozott létre, és ezekben mindenütt megfelelő mennyiségű árut kínál, aminek a minősége is kielégíti a vevőt. Az árak rugalmasan alkalmazkodnak a napi felhozatalhoz. Bár a tavaszi időjárás késleltette á nagyobb tömegű áru megjelenését a piacon, különösen paprikából és paradicsom, bői, ami az árakon mutatkozott meg mindenekelőtt, de általában a MÉK akkor is kitűnt viszonylagos olcsóbbságával. Nemcsak jó közhangulatot alakított ki a MÉK-ről ez a törekvés a lakosság körében, hanem azt is bizonyította, hogy a MÉK felelősséggel igyekszik feladatát teljesíteni. G. Molnár Ferenc Két éve üzemel a MÉK gyöngyösi hűtőháza, amit 1965. július 10-én adtak át 36 milliós beruházás nyomán. Eny- nyit kellett áldoznunk ahhoz, hogy modern körülményeket teremtsünk a korszerű zöldség- és gyümölcsforgalomhoz Amíg előzőleg a MÉK az áru azonnali értékesítésére volt kényszerítve, a hűtőház segftsé. gével már a kereskedelmi célok tartásán túl a folyamatos áruellátás is lényeges szempont Fel vásári ás, értékesítés Az idén közel 2200 vagon áru felvásárlása szerepel a hű. tőház tervében. Értékesítésr ettől háromszáz vagonnal több árut kell biztosítania, természetesen a megye határait mellőzve. Télire pedig több mint százharminc vagon árut kell eltenniük. Amíg tavaly a Hungarofruct bekapcsolásával hatszáz vagonnal értékesítettek, az idén már ezen a területen is mégA fontoskodó Tirpák Balázs szabadságra készül. Együtt vannak már a pakkok, a kocsi szerviz utáni frisseséggel útra kész. Tirpák, mint a hadvezér a csatakürtök megszólalása előtt, még egyszer végignézi seregét — feleségét, két lányát —, felszerelését — a bőröndöket és a horgászbotot —, és egy pillanatra még leül, tenyerébe hajtva a fejét. —Te jó ég, mit felejtettem eV Aztán kiadja a parancsot az indulásra. Már elhelyezkedett a család a kocsiban, már jár a motor, amikor Tirpák a fejéhez kap, kiugrik a kocsiból és rohan vissza nyolcadik emeleti lakásába. Ott megragadja a telefonkagylót és lihegve tárcsázza a központot: — Kérem! Feleségemmel és családommal hét héten át külföldön tartózkodom. Útirányunk a Duna-kanyar, a Balaton és az Adriai-tenger. Kérem, kapcsolják ki telefon- vonalamat, s ha valaki ke- podue. szíveskedjenek vele (Víq.Lele.k közölni, hol tartózkodom. Köszönöm fáradozásukat. Tirpák már ott ül a kocsiban és izzadtan, de elégedetten indít. — Majdnem elfelejtettem a telefont kikapcsoltatni. Még jó, hogy eszembe jutott — jegyzi meg. Pedig de felesleges is volt a nyolc emeletet megmászni és a telefont kikapcsoltatni, Tirpák kartárs. Fölösleges volt fontoskodása, hiszen ebben az évben összesen háromszor csengett a telefonja — és az is téves kapcsolás volt. Szendvics és mechanizmus Mint a startpiszoly hangját váró futó, úgy várja az értekezletek szünetét. S amikor megjelenig a szendviccsel teli tálca, úgy csap le rá, mint ragadozó az áldozatára. Szeme idegesen villan, hol a tálcára, hol kartársaira, nem is rág, csak nyel, és rendkívül bosszantja, hogy csak két keze van és a tálcán már csak egy kaviáros szendvics. Egy pillanatra leteszi kezéből a tányért, hogy két üveg narancsitalt és egy kávét lefoglaljon, sikerül még elmarni a tálcáról az utolsó szendvicset és elégedetten huppan le a helyére... Ismét értekezlet, ismét szünet. Most Jóétvágyú a házigazda. A szünetben nem jelenik meg a szendvicses tálca, a narancsitalt szódavíz pótolja. de kávé azért van. — Tudjátok — fordul vendégeihez a házigazda —, takarékoskodnunk kell, mi már az új mechanizmus szellemében élünk, dolgozunk. A két értekezlet között mindösszesen két nap telt el. A bérház bölömbikája Bérház, lépcsőház. Két öthat éves fiúcska a tegnap esti Mazsola-filmet Melemzi" olyén hangerővel, ahogy általában az ilyen korú gyerekek beszélgetnek. Két-három mondatuk után kivágódik az egyik ajtó és egy tagbaszakadt férfi olyan hangon küldi el őket valahova, hangoskodásukért, hogy beleremegnek a falak. Ilye-* neket mond: „Ez nem őserdő. Ha tárgyalnivalótok van — mármint a gyerekeknek —, menjetek az erdőbe vagy a legelőre, hagyjátok békén a lakókat." Mondanom sem kell, hogy a két csöppség olyan riadtan rebbent szét, mintha héja csapott ovlna közéjük. , Este 11 óra! Csattog, har- f sog az egész ház. Nagy hangú barátunk élete párját illeti az egész ház előtt ide nem írható jelzőkkel... így tart ez egészen éjfélig, és az egész házban nem akad egy valaki, aki megpróbálná lecsendesíteni a ház dühöngő fenevad- ját. , | Szerencsére a két öt-hat éves srác nem ébredt fel — talán éppen Mazsoláról álmodnak. _ | borsodi Ä Legfelsőbb Bíróság elé került az a kártérítési per is, amelyet egy házaspár indított az egyik földművesszövetkezet ellen. Ugyanis a szövetkezettel kötött baromi inevelési és hizlalást szerződésben ötven hízott liba átadását vállalták. Előlegül a szövetkezettől egy vállalat útján száz darab naposlibát kaptak. Két hónap alatt azonban négy kivételével valamennyi elhullott és így csak ezt a négyet tudták nő a feladatuk, méghozzá két. száz vagonnal. Mindez kihat a foglalkoztatottság szintjére is, hiszen a hűtőház elég sok nőt tud al kalmazni hosszabb—rövidebb időre — tervétől függően. Márpedig a városokban a női munkaerő foglalkoztatása eléggé nagy gond, és ez így van Gyöngyösön is. Ami a jövedelmezőségi tervükre vonatkozik, tavaly nem volt mivel dicsekedniük, de a jövedelem kiesése nem rajtuk múlott Éppen a gyenge szőlőtermés miatt ebből az áruból a tervezettnél hétszáz vagonnal kevesebbet tudtak csak felvásárolni. És bár az idén a jövedelmezőségi tervük százezer forinttal magasabb, bíznak benne, hogy most nem kell majd objektív nehézségekre hivatkozniuk az év végén. Export és belföld Érthető, hogy a MÉK-hűtő- ház nagyobb mennyiségű exportügyletet bonyolít le. A magyar zöldség- és gyümölcsféle jő piacra talál külföldön. Ezért az áruféleségek mintegy hatvan százalékát szállítják a határokon túlra. A legjelentősebb tételek a paradicsom, az I uborka, a szőlő, a cseresznye I és a kajszibarack. | De mi itthon élünk, ezért érdekel bennünket elsősorban |az, mennyi jut a belföldi ei- | adásra az áruféleségekből. A . város lakossága az idén részesül először -közvetlenül a I MÉK áruiban, a piacon fel- | állított pavilon segítségével. Korábban a mátrai üdülőhe- 1 lyek é® az iparvidékek szere- I peltek a szállítási listán. Az ! így értékesítendő áru mennyisége ebben az évben négyszáz | vagont tesz ki a terv szerint. I Az a körülmény, hogy a j MÉK a tsz-eken keresztül- szerződésekkel biztosítja a ! megfelelő lakossági árualapot. iazt mutatja: komoly felelősséget éreznek ennek a feladat- ' nak minél tökéletesebb ellá- * tásában. A zöldségfélét 1300 I holdról biztosítják, ahonnan burgonyát 45 vagonnal, zöldféléket pedig 1120 vagonná1 ; vásárolnak fel. Gyümölcsből r i szerződések segítségével közt- kilencszáz vagonnal kötöttek 1*. •
