Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-08 / 185. szám

BGRI NYÁR CARMINA BURANA Középkori versekkel az egri várban Vasárnap este mindenki azt hitte, hogy szép, csendes idő­ben, a földbástya ’ zárt szögle­teiben, nem is fázva az északi szelektől, kedves élményt kap majd Az a mintegy száz főnyi verskedvelő, aki kíváncsi volt a debreceni fiatalok József At­tila irodalmi színpadának egri szereplésére. Várakozáson felül meghitté emelkedett az est hangulata, mert a műsor köze. pén közbecsepergett az eső: a fiatalok viszont olyan szívvel és lendülettel végezték munká­jukat, hogy az eső elől az egész közönség, székekkel, a versmondógárda fáklyáival együtt felvonult a középkori palota folyosójára és ott foly­tatta a Carmina Buranát, a hosszú, megérdemelten lelkes befejező tapsig. A Carmina Bu'rana — közép­kori diákdalok, víg ritmusok, szerelmes versek gyűjteménye. Az egyházi irodalom hatalma idején ezek a versek, dalok lázadásnak számítottak, mert az örökkévaló dolgok helyett éltették azt, ami mai: az örömöt, a barátságot, a szerelmet, a bort, a játékot, akár kártyá­val, kockával, akár az élettel. A fiatalság szenvedélye és szertelensége búvik meg e ver­sekben. A város, ahol tanulni és vigadni lehet, a nagy mu­lató, nagy szó, nagy tekintély a fiatalok előtt, de a maguk módján válaszolnak a bolognai egyetem feszes előírásaira is, ha öregesnek és indokolatlan­nak tartják a rektori tilalmat. Mindezt nem azért mondot­tuk el csupán, hogy a Car­mina Bunana lelki adottságait, a Villonra sokszor hasonlító gondolatokat és mondatfűzést érzékeltessük. Az egykori va- gabundusok, egyetemi polgá­rok és azok életének verses krónikáját a mai irodalmi szín­padon nem ünneplőben, nem hivalkodó jólápoltsággal adják elő a debreceni fiatalok, ha­nem úgy, ahogyan motorke­rékpáron vagy autóbuszon ide­érkeztek: körszakállasan/ farmernadrágban, vörös puló­verben, kockás ingben, saru­ban. S ha szabad ezt írnunk, ezek a fiatalok; ezek a „vagá­nyok” a meglepően egyszerű, de stílusos külsőben azt a han­gulatot teremtik meg rövid másfél órára, amit a verssorok takarnak: a féktelen fiatalság élni vágyását, a barátság, a szerelem sokszor túláradó ér­zéseit. A műsort a középkor szelle­mének érzékeltetésére és el­lenpólusként, korálissal veze­tik be, hogy a monoton és cif­rázott dallamra ráperdülhessen a zajos nagyváros, London és a diákélet dicsérete. A hangu­latilag is két részre tagolt mű­sor első felében komoly vagy komolykodó vitatkozás folyik a hivatalos középkorral, hogy aztán a második részben lant­pengetés közben felhangozzék lányok és fiúk ajkán a szere­lem és a földi élet gondjainak, szépségeinek őszinte dicsérete. A műsor szerkesztője, rende­zője, Balogh Tamás, átgondol­tan fűzte eggyé a verseket. A pénz, a hatalom ellenében szó­ló írások zárt egységgé alakul­tak, rpíg a helyenként fel­csendülő szavalökórus hang­súlyozta e középkorban kelet-, kezett világi versek lázadását. A farmernadrágosan is ro­konszenves versmondók közül Urbán Péter, Jenei István, Bacsó Erzsébet, Kígyós Erzsé­bet nevét kell kiemelnünk, de rászolgáltak a tapsra Karczagi Erzsébet, Mohai Gábor, Cser­halmi György, Árva László és Tankó Attila is. Az együttes szcenikusa, Jászberényi Miklós, jó érzékkel választotta a föld­bástya belső térségét a műsor színpadául. Az alig száz főnyi lelkes kö­zönség pedig megmutatta, hogy hű a lírához, a színpadhoz, a pódium ügyéhez. Ebből a kö­zönségmagból, átgondoltabb tervezéssel — több, országosan is ismert irodalmi színpad egri szereplésére gondolunk — le­hetne szélesebb kört is terem­teni. (farkas) A vasárnapi ellátás Vasárnap déltájban az egri strandot össze sem lehet ha­sonlítani egy méhkassal, a strandi önkiszolgáló vendéglőt pedig egy szard íniásdobozzal. A forgalomról nyilatkozó tíz­ezernél nagyobb számról be­szél, mely mögött nemcsak a strand vizének vonzereje, ha­nem az ellátás, a vendégek mi­nél nagyobb kényelmének biz­tosítása is meghúzódik. Igaz, a mostani vasárnap nem bizonyult a kánikula nap­jának, azonban a gebinbem sört mérő két bódé előtt hosszú, fe­gyelmezett sor állt. Erre a nap­ra tíz, illetve tizenkét hektó sört kaptak a bódék. — A délelőtt folymán — mondta az elárusítónő — már eladtunk hat-hétszáz üveggel. — Mennyit kaptak erre a napra? — Ezerötszáz üveget. Per­sze, ha még kell, ha kevésnek bizonyul, azonnal hozatunk újabb ládákkal. Az üzemi vendéglátó vállalat önkiszolgáló éttermében egy közepes vasárnapi forgalom nyolcszáz vendéget jelent. En­nél most vasárnap biztosan többen voltak. Sajnos, hiába korszerű az étterem, a forga­lomhoz képest igen kicsi, s in­kább ínségkonyhának nézett ki, mint a vendégek kényelmét szolgáló, éhségcsillapító intéz­ménynek... A választék? — Általában nyolc-tízféle készételt, két-háromféle köre­tet, háromféle levest és három­féle savanyúságot szolgálhat­nak fel önmaguknak a vendé­gek — mondta Torna László üzletvezető. Sört, bort és üdítő italokat itt is lehet kapni, sör például — hiszen ez a legfontosabb a nagy rpelegben! — 4300 üveg­gel, üdítő ital pedig 4 ezer üveggel érkezett, négyféle vá­lasztékban. Lehet kapni feke­tekávét és fagylaltot is... Ami a hűtési lehetőségeket illeti, nincs semmi baj, bár időnként mégis érkezik, rekla­máció. Ez azért van, mert olyan sok a vásárló, hogy — nincs idő hűteni. Persze, ha előbb érkezne a szállítmány... Reklamáltak a virsli miatt is, hogy az adagoknak változó az áruk, talán a mustárt is be­lemérik? — A virslit kilóban számoljuk, s egy-egy párnak nem ugyanaz a súlya. Erről senki nem tehet, főképpen pe­dig mi. Természetesen nem adhatjuk a „nehezebbet5’ Öten a százezerből Százezer magyar vöröskaíona harcolt Szovjet-Orosz- országban a forradalom győzelméért. A neves és ismeret­len harcosok közül ragadtunk ki ötöt, hogy bemutassuk olvasóközönségünknek. Ií. A különös biblia ■Ligeti kiskőrösi kovácsmes­ter fia nem követte apja mes­terségét, ahogy ez akkoriban szokás volt. Azt mondta a ta­nító: olyan jófejű, eszes ez a gyerek, hogy vétek lenne nem tovább taníttatni. Akkoriban nem ment rosszul a kovács­műhely, s Ligeti Károly apja elhatározta; tanult embert csi­nál a fiából. A Ligeti család történetében ez a gyerek volt az első, aki érettségizett. Alig hogy kézbe kapta azon­ban az érettségi bizonyítványt, mozgósította a Monarchia. A fiatalembernek is be kellett vonulnia. Mint tanult ember­nek, járt neki az úgynevezett önkéntesi jog. El is végezte s tartalékos tiszti tanfolyamom, annak rendje-módja szerint. Hadapród- lett belőle, aztán, amikor menetszázadba került, már zászlósi váll-lapot viselt A zászlós már tiszt, s a tiszt a hadifogságban is külön el­bánásban részesül. De Ligeti Káro’- aki fogságba esése után az omszki hadifogoly-tá­borba került, jobban érezte magát a legénység között. Es­ténként otthagyja a tiszti ba­rakkot, s átmegy a legénységi barakkba. Biblia van a kezé­ben, abból olvas fel valamit a katonáknak, akik nagy figye­lemmel hallgatják. A tábor orosz őrsége persze nem tud 4 MíMsőű 196augusztus 8., kedd sem magyarul, sem németül, amilyen nyelveken ez a fur­csa „bibliaóra” folyik. így nem tudják, hogy a „biblia” tulaj­donképpen bolsevik könyv, az ájtatoskodók pedig bolsevik szemináriumon vesznek részt. A hadifoglyok bolsevik szer. vezkedése szorosan kapcsoló­dott az orosz munkások szer­vezkedéséhez. Az összekötő „Burzsujka” egy bájos kis­lány, Becenevét arról kapta, hogy szülei gazdag emberek voltak, de miután megismer­kedett Lenin tanaival, szakított velük. Forradalmi munkájáért a cári rendőrség három évre száműzte Szibériába, s most, hogy ideje letelt, letelepedett Omszkban, ahol senki nem is­meri. Ki gondolná, hogy a na­ponta órákig zongorázó, szem­mel láthatóan jómódú urilány az omszki bolsevik szervezet fontos összekötője. Ligeti Károly ,is Burzsujká- tól kapta a könyveket. S tőle kapta a hírt is: Petrográdon nemsokára megkezdődik a fel­kelés. Ha megjön a jó hír, Omszkban azonnal kikiáltják a szovjet hatalmat. A vörös­gárda kivonul Omszk utcáira, a bolsevik érzelmű hadifog­lyok is azonnal fegyvert kap­nak. S néhány nappal november hetedike után fegyverekkel megrakott nehéz teherautók robogtak be a bőr- és nyereg- árugyár kapuján, ahol a hadi­foglyokat dolgoztatták. Az át­vételi elismervényt Ligeti Ká­roly írta alá. Öt bízták meg a hadifoglyok vörősgárdájának megszervezésével. A hadifog­lyok forradalmi bizottságának három tagja közül is ő lett az egyik. — Magyar nyelvű lapot adtak ki, amelynek Forrada­lom volt a címe és Ligeti a fő- szerkesztője. Dolgozott, agi­tált. S közben feleségül vette Burzsujkát... 1918 májusának utolsó nap­jaiban a csehszlovák légió fel­lázadt és néhány nap alatt el­vágta Omszkot a külvilágtól. Az egész környék a fehérek kezére került, csak Omszk tar­totta magát. A kirgiz sztyep­pék felől újabb ellenséges erők közeledtek; Rinov fehér tábornok tiszti ezredei. Ligeti elbúcsúzott feleségétől, hogy egy vörösgárdista egység élén Tatárkára menjen, ott akarta rhegállítani a fehéreket. Útköz­ben azonban a fehérek lovas­sága és gyalogsága rajtuk ütött. — Ligeti katonáival visz- szaverte a támadást, eljutott Tatárkára, amelyet többször is megostromoltak a fehérek, de mindannyiszor nagy veszte­ségek után visszavonultak. Ezalatt azonban a front másik szakaszán, Marjanovkánál át­törtek a légiósok és már köz­vetlenül Omszk alatt álltak. A városi pártszervezet és a vá­rosi szovjet elhatározta a visz- szavonulást. Egyetlen útjuk volt, a folyókon, az Irtiszen, a Tobon és Tabda vizén át írbi­tig, ahonnan már vasúttal me­hetnek Jekatyerinburgig. A vá­rosi pártbizottság döntését a felesége vitte el motorcsóna­kon Tatárkára. Hosszú menetelés után ju­tottak el az Irtis folvóig, mert az országúton nem mehettek, az Rinov kezén volt. A folyón rajtuk ütöttek a fehérek. El­lenállásról szó sem lehetett. II jól játszó egri csapat biztosan győzött EGRI DÓZSA — DIÓSGYŐRI VASAS 2:1 (1:0) dicsérete ugyanannyiért, mint a „fcöny- nyebbet”... A strand területén és a strand előtt szinte korlátlan mennyiségben lehetett kapni gyümölcsféléket, s elegendő készlettel áll a vásárlók ren­delkezésére a tejes bódé. Déltájban megjelent a stran­don az ÁKF egy munkatársa, ellenőrzésre. A feketekávéval és a fagylalttal volt némi prob­léma: a kávéban 114 gramm hiányt (19 dupla = 57 Ft), a kétforintos fagylaltban pedig 2,5 grammos hiányt fedezett fel. A „sok kicsi sokra megy” elv csak a vásárlót károsíthat­ja. A dologból jegyzőkönyv született. Vasárnap azonban nemcsak a strand, hanem a város más, nagyobb forgalmú területén is meglepően jó volt az ellátás, illő egy vendégek ezreit foga­dó városhoz. A Szépasszony- völgyben, a várban, a Népkert­ben szinte korlátlan mennyi­ségben lehetett kapni sört és üdítő italt, gyümölcsöt árusító sátrakkal is többfelé találkoz­tunk. Remélhetőleg ez a fellendü­lés tartós lesz, a város lakói­nak és látogatóinak megelége­désére. k. g. mert lőszerük elfogyott. Ligeti ismét hadifogságba került. Omszkban tartották fogva, amikor megérkezett a hír: Ma­gyarországon kikiáltották a proletárdiktatúrát. Ligeti fáradhatatlanul har­colt tovább az újabb fogság­ban is. Az illegális szervezke­dés a kolcsakista ezredben szolgáló munkásokra, parasz­tokra épült. Május elejére ki­tört a felkelés. Az ezred kato­nái agyonlőtték tisztjeiket, a város egy részét elfoglalták. A vörös fogolytábort azonban nem tudták elég gyorsan meg­közelíteni. Kolcsak parlamer - tért küldött ellenszegülő kato­náihoz, s sikerült őket fegy­verletételre bírnia. Azt Ígérte nekik, hogy büntetlenek ma­radnak, s a tapasztalatlan, fia­tal paraszt-katonák felültek az ígéretnek. Másnap Kolcsak százötven katonát végeztetett ki megtorlásul, Ligetit pedig a városi börtönbe szállíttatta. S mivel közeledett a vörösök el­lentámadása, 1919 június 2-án Ligeti Károlyt a városi börtön 150 forradalmár foglyával együtt a város szélén kivégez­tette. Omszk egyik terén gyönyö­rű márvány emlékmű alatt nyugszik, kivégzett magyar forradalmár társaival együtt. A város felszabadulása után a börtöncellában, ahol rabosko­dott, falra karcolt verset ta­láltak, Ligeti Károly írta: „Sn itt maradok névtelen síromban, De olthatalan tüzű lelkemet Utánatpk küldöm, hogy a harcmezőn Gyújtó fényénél csatát nyerjetek. Vörös magyarokkal harcolok ismét, Segíteni megtiport népemen. A kivívott szabadság árnyékában Az élők adják vissza életem”. Pintér István A fehérmezes Sárkézi elöl i válogatott Tamás vetődve elcsípi t labdát Bakos és Ruttkai elkésett a közbeavatkozással. (Molnár István felvétele) Eger, 9000 néző. V.C So De (Zá­vodszky, Egervári). EGER; Papp — Kárpáti, Kiss, Winkler — Tátrai, Berán — Fali- szék, Sárközi, Zilahy, Kovács, Rajna. Edző: Szentmarja]/ Tibor. DIÓSGYŐR: Tamás — Kovács, Szigeti, Bakos - Gál, Ruttkai - Oláh, Hajas, Szurgent, Horváth, Sikora. Edző: Szabó Pál. Góllövők: Faliszek (7. perc), Sár­közi (49. perc), Horváth (75. perc). Már a 2. percben veszélybe ke­rült a diósgyőri kapu: Berán át­adása Zilahytól Faliszek elé ke­rült, az üresen hagyott szélső le­kezelte a labdát, de aztán 8 mé­terről a jobb alsó sarok mellé lőtt A nagy kedvvel, lendületesen játszó egri csapat a 7. percben vezetéshez jutott: , A kiugró Kovács elől Tárnát a lB-oson kívülre futva elütötte a labdát. Pontosan Faliszek elé, aki mintegy 20 méterről az üresen ha­gyott kapu jobboldalába ívelt. So ás játékvezető helyesen alkal­mazta az előny-szabályt és szabad­rúgás helyett gólt ítélt. 1:0. A másik oldalon Ruttkai remek labdával szöktette Sikorát, a szélső azonban közvetlen közelről a ve­tődő egri kapusba rúgta a labdát. Nem sokkal később Faliszek nagyerejű lövését bravúrral hárí­totta Tamás. Változatos, élénk- iramú és helyenként magasszín­vonalú küzdelem folyt, a várat­lanul nagyszámú közönség gyak­ran jutalmazta tapssal a szemre Is szép egri akciókat. A 26. perc­ben egy ellentámadásnál Szur­gent kerülj jó helyzetbe, de kö­zeli lövését Papp biztosan nárí- totta. A 35. percben Kovács szán­ta rá magát lövésre, s a labda Tamás kezét érintve a felső lé­cen csattant! A II. félidő egri góllal folytatódott: A 49. percben Rajna futott el a vonal mellett, Középre lőtte a lab­dát és a jókor érkező Sárközi futtából a kapu közepébe bombá­zott. 2:0. A gól után nagy fölénybe ke­rült az egri csapat s egyre-másra vezette veszélyes támadásait. Az 55. percben Sárközi sorra kicselez­te a védőket, Tamás mellett is el akarta húzni a labdát, a ka­pus azonban lábra vetődéssel tisz­tázott, A 60. percben ugyancsak Sárközi ugrott ki a védők mellett, a lövés pillanatában azonban fauttkai hátulról fellökte és a labda a kapu mellé szállt. A 68. percben Zilahy rúghatott volna gólt, már csak Tamással állott szembe, de gyenge lövése a válo­gatott kapus zsákmánya lett. Diós­győr a 75. percben szépített: A baloldalra kisodródott Szur­gent közeli lövését Papp vetődve csak kiütni tudta és a befutó Horváth az üres kapu közepébe továbbított: 2:1. A gól megzavarta az egri csa­patot s a nagy erővel rohamozó diósgyőriek vették át az irányí­tást. A 85. percben Hajas közeli lövése hajszállal süvített el a léc fölött, majd a 88. percben meg­hűlt a vér az egri nézőkben: a teljesen tisztán álló Szurgent kö­zeli lövését Papp ritka bravúr** hárította! A biztos győzelem remény ében több mint kétezer diósgyőri szur­koló kísérte ei csapatát Egerbe. Már az első percekben kiderült azonban, hogy az Egri Dózsát nem lehet megverni! Gyors, folyama­tos volt a támadásszövés, jól zárt a védelem és ami a legfon­tosabb: a támadósor szinte min­den akciója gólveszélyt jelentett. Hogy ebben a játékrészben még* is csak egy gól született, az első­sorban a kitűnően védő, váloga­tott Tamásnak volt köszönhető. Szünet után sem csökkent a* iram, sőt, az egriek második gól» ja után még lendületesebbé váLfc a játék. 30 percen keresztül állan­dóan a vendégek térfelén folyt a sportszerű küzdelem, sok hely­zet adódott a diósgyőri kapu előtt, ezeket azonban nem sike­rült kihasználni. A Vasas szépítő gólja után a Dózsa érthetetlen ül visszaesett, a védelem sokat kap­kodott és sok volt a pontatlan lab­datovábbítás. Még szerencse* hogy ekkor Papp ismételte meg kapustársa bravúrját, a 88. perc­ben például kizárólag rajta mú­lott. hogy Szurgentnak nem si­került kiegyenlítenie. Mindent egybevetve: a 75 percen át többet támadó és több gólhely., zetet teremtő Egri Dózsa győzel­me megérdemelt. a győzelmi arány akár nagyobb is lehetett volna. Egyénileg Papp nem egyszer bravúrosa védett. A hátvédhár­masban Kárpáti és Kiss hiba nél­kül oldotta meg feladatát, de Winkler is kitűnő teljesítményt nyújtott. A Tátrai—Berán fede­zetpár bizonyult a legjobb csapat­résznek, mindketten nagyvona­lú, játékot mutattak be. Sárközi volt a támadósor lendítőkereke, a ezúttal már lövésekre is futotta erejéből. Zilahi uralta a közép­pályát és kitűnő labdákat adott társainak .A jól cselező Kovács­csal szemben sokszor csak sza­bálytalanság árán tudtak hárítani a diósgyőri védők. Rajna játéka örvendetesen javult, gyors elfu­tásokat és pontos labdatovábbí­tásokat láthattunk tőle. Faliszek nagy akarással küzdött. Eger első gólja is az ő helyzetfelismerésé­ből született, nagy kár viszont* hogy sokszor lesen maradt. Soős játékvezető az első fél­időben nagyszerűen bíráskodott, a szünet után azonban voltak té­vedései. még többet tévedett azonban Závodszky partjelző. (somod y) A bajnokság állása: 1. Ferencváros 17 15 2 — 43:10 32 2. Ujp. Dózsa 17 U 3 3 47:17 23 3. Vasas 17 11 3 3 32:17 25 4. Győri ETO 17 9 5 3 44:18 23 5. Diósgyőr 17 7 4 6 28:28 18 6. Bp. Honvéd 17 6 4 7 27:26 16 7. Szeged 17 5 6 6 18:34 16 8. Dunaújv. 17 5 5 7 21:25 15 9. Tatabánja 17 2 8 6 21:24 14 10. Pécsi Dózsa 16 4 6 6 16:19 14 11. Salgótarján 17 6 2 9 23:34 14 12. MTK 17 3 7 7 19:26 13 13. Komló 16 5 3 8 22:37 13 14. Csepel 17 3 7 7 14:26 13 15. Szombathely 17 4 2 11 19:40 10 16. Egri Dózsa 17 2 5 10 15:28 • Ismét balszerencsés volt a tartalékcsapat DVTK—Egri Dózsa 3:2 (2:1) Eger, NB I-es tartalékinórkőzés, 3000 néző. V.: Medveczki. DVTK; Kovácsik — Nemes, Sala­mon, Kiss — Pécsik, Várkonyi — Koszó, Abuczky. Sanek, Kopa, Ta­kács. Dózsa: Kovács — Mészáros, Ala- xai, Szász (Varga) — Szabó, Hamis — Szklenár, Prommer, Tóth, Czeg- lédi, Csizmadia. Az egri csapat egész sereg 100 százalékos gólhelyzetet hagyott ki­használatlanul. s ez megbosszulta magát! G.: Kopa 2, Takács, illetve Czeglédi, Salamon (öngól). Az egri csapatban Szabó, Szklenár, Tóth és Hanus nyújtott jó teljesítményt., TOTÓ EREDMÉNYE 1. FTC—Gj őr 1 2:0 2. Szombath.—U. Dózsa 2 1:2 3. Dunaújv.—SBTC 1 4 Hl 4. Eger—DVTK 1 2:1 5. Autóbusz—DVSC 1 2:0 6. Oroszlány—Bp. Előre 1 2:0 7. Miskolc—Ózd 1 1:0 8. Bécsi B.—Székesfehérv. 1 4:2 9. Kecském.—Nyiregyh. 2 0:1 10. Várpalota—Ganz—M. x 1:1 11. SZVSE—MÁV CHA x 1:1 12. Dombóvár—Cegléd 1 2:0 13. Szfv. MÁV—Szóin. MÁV x 1:1 +1 14. Pénzügyőr—Izzó 2 to|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom