Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

n fejlődés forrásé: magas fokú szervezettség Gondolatok a megalakulandó tsz-szövetségekről Lopott egyszer, lopott kétszer.. A termelőszövetkezeti terü­leti szövetségek legfőbb fóru­ma a küldöttgyűlés lesz. Ezen a csatlakozó tsz-ek képviselői feladatokat adnak a szövetség­nek, beszámoltatják, ellenőr­zik munkáját. A küldötteket négy évre választják és első fontos feladatunk lesz: az alapszabályok kialakítása. A szövetségnek a társadal­mi vezetőkön — elnök, elnök- helyettesek — kívül operatív vezetője a titkár lesz. Ö irá­nyítja a szövetségek alkalma­zottjainak munkáját. Ráter­mettsége szintén meghatáro­zója a későbbi eredmények­nek. A termelőszövetkezetek te­rületi szövetsége a tsz-ek szer­ve lesz. ezért munkájának anyagi feltételeit a közös gaz­daságok biztosítják. A hozzá­járulás quótája: minden mű­velésbe vont 100 hold után 250 forint és minden egymillió fo­rint bruttó termelési érték után 750 forint. Ebből az ősz- szegből fedezik a szövetségek dologi és személyi kiadásai­kat. A szövetségek munkájának megindulását államunk támo­gatja: irodahelyiségekkel, iro­dafelszerelésekkel és gépko­csival látja el azokat. A statisztikai adatok szerint az utóbbi két-három eszten­dőben ismét emelkedő tenden­ciát mutat hazánkban a bűnö­zés. Különösen a tulajdon és az élet elleni bűntettekben. Okait keresi k-kutatják a kri­minológusok, de a választ aligha tudják egyetlen mon­datban megadni: a sokrétű elemzés sokfajta okkal ma­gyarázza ezt az emelkedést. Van azonban egy sűrűn je­lentkező ok, amit valameny- nyien feltárnak és elfogadnak: még mindig nem érvényesül kellően az úgynevezett utó­gondozás, s így az első bűnté- nyesek — letöltve büntetésü­ket — újabb bűntetteket kö­vetnek el. A minap találkoztam Z. Já­nossal, egy 23 éves fiatalem­berrel; most szabadult har­madszor a börtönből. Elvált szülők gyermeke... Az apja disszidált, külföldön bujkál a gyerektartás fizetési kötele­zettsége elől. Az anya — sze­rény keresetű hivatali alkal­mazott — túláradó gondosko­dással vette körül gyermekét: mindent előteremtett a számá­ra. De arra már nem volt ideje, hogy foglalkozzék is ve­le, ellenőrizze útjait, amelyek rövidesen egy huli­gán-galeribe vezettek. A ban­da feje — egy, a többieknél néhány évvel idősebb, börtön­ből szabadult alak — kez­detben csak traktálta börtön­élményeivel a különben min­denre fogékony fiatalokat, ké­sőbb már biztatta is őket bűncselekménye elkövetésére, így: „minek melózni, amikor könnyen, sokjcal több dohány­hoz juthatunk?” Egy betörés, két betörés — felel ősségrevonás. z. Jánost hathónapi börtönre ítélte a bíróság. Ekkor 17 éves volt. Amikor szabadult, megígérte édesanyjának, hogy elhelyez­kedik, és becsületesen fog dolgozni. Csakhogy hiába jár­ta a munkahelyeket — ami neki is tetszett volna, oda nem vették feL „mert büntetett”. No, nem bizalmi állásról volt szó: betanított munkásnak ment volna... Ez feltétlenül hozzájárult ahhoz, hogy újból bandázzon, s ismét bűncse­lekményt k»”ésseh el. A munkahelyi közösség ellenőr­zésének, segítségének hiánya tovább rontott amúgy is ki­kezdett erkölcsiségén. Ű'ból lopott — s most már végképp rájött a bűn ízére; hogy könnyen, jól is élhet, többet szerezhet magának bűncselek­mények révén, mipt munká­val. A második büntetésnek tehát olyannak kellett volna i lennie, aia^’v elriasztja attól, hogy szabadulása után ismét bűntettet kövessen el. Ám az egy esztendős börtönbüntetés túl kevésnek bizonyult ahhoz, hogy mintegy utolsó eshetősé­get — észretérítse Z. Jánost. Szabadult, s még súlyosabb bűnökre adta a fejét: másfél évet kapott. Most töltötte le a büntetését, s nevetve mond­ta a szabadulása előtti napon: „legközelebb ügyesebben fo­gom csinálni, hogy ne bukjak le .;S bizonyos, hogy Z. János újra betör, lop — hiszen már veszélyes bűnöző. Azt hiszem, ennek az eset­nek bőven van tanulsága: elő­ször is a rosszul értelmezett anyai szeretet, aztán a rossz környezet, majd a büntetés utáni szabadulás körülményei. S ha a visszaeső/ bűnözőkről beszélünk, a legtöbbjüknél éppen ez a kritikus pont, amikor még vissza lehetne té­ríteni őket a tisztesség útjára, hiszen az első büntetés első börtönnapjai szinte kivétel nélkül mindenkit önvizsgáló­dásra, fogadalmakra késztet­nek, s éppen akkor kell segí­teni rajtuk; akkor amikor el­ső büntetésükből szabadulnak. Ilyenkor a munkaalkalom lét- fontosságú — különösen fiata­loknál. S bár kormányrende­let írja elő, hogy a börtönből szabadultakat fel kell karolni, biztosítani kell számukra a munkát, hogy ílymódon is rendszeresen ellenőrizni lehes­sen őket, aztán, hogy a mun­kahelyi környezet jó hatása érvényesülhessen, s természe­tesen a megélhetésük is meg­legyen — sajnos, nagyon sok vállalat, üzem a könnyebb megoldást választja: elutasít­ja a büntetetteket, azzal, hogy nincs munka. Kétségkí­vül kényes dolog egy büntetett előéletű embert a tisztessége­sek környezetébe helyezni, ki­téve őket annak, hogy esetleg tőlük is lop, mégis; a vissza­eső bűnözés megakadályozá­sának ez az alfája. Amikor viszont a társadal­mi gondoskodás, segítség se használ — nem marad más hátra, mint a kemény, szigo­rú, elrettentő ítélet. S bár igaz, hogv törvényalkalmazá­sunk egyik vezérfonala a szo­cialista humánum — ezt még sem szabad félreérteni, téve sen magyarázni. Mert azoknál akik háromszor, négyszer vagy többször megjárták ; börtönt — noha munkát neki] is kell biztosítani —, aligh; érvényesülhetnek bármifél nevelési elvek: ott már az i szocialista humánum, ha mi nél tartósabban — persze bű neik arányában — kirekesztil őket a tisztességes emberei társadalmából. Volt ugyai egy időszak hazánkban, ami kor a jogtudomány és jogai kalmazás azt bizonygatta hogy a nevelési elvek az el­sődlegesek minden bünteti felelősségrevonásánál; így ala kult ki akkor az a gyakorla — amelynek maradványai sajnos, elég gyakran ma i: megtalálni a bírói ítélkezés­ben —, hogy hússzor büntetet személy alig kapott valami­vel súlyosabb büntetést, min: az, aki ugyanazt a bűncselek­ményt először követte el Nem arról van szó, hogy n< tegyünk meg mindent a bű­nös utakra tévedt átnevelé- séért — de egyszerűen nevet­séges arról beszélni, s arra törekedni, hogy mondjuk egy tíz-tizenötszörösen büntetett húsz évet börtönben töltött személyt át lehessen nevelni. Hogy ez mennyire így igaz, arra jó példa az az 53 éves férfi, aki 19 évet töltött már börtönben — mindahányszor zsebtolvajlásért. Szinte gúnyos nevetéssel mondta a kihallga­tó rendőrtisztnek, hogy az ő derekát már csak a sír egye­nesíti ki; „na, mondja, és le­ülöm az egy évemet, azt hiszi, aztán nem ugyanezt csinálom? Ahogy magának az a szakmá­ja, hogy engem elfogjon, az enyém az, hogy könnyítsék az emberek zsebén ...” Világos, hogy a társadalom számára egyedül az a célszerű, hasz­nos. ha az ilyen elemek minél tovább vannak a börtönben. De a büntetésnek egyben el­riasztónak is kell lennie — ropen a visszaesők számára. M«=rt a szigorú ítélet ■— leg­alábbis időlegesen — meggon­dolásra késztet’ őket. Szabó László Gyöngyösi KISZ-esek a jubileumért megyénkben Az előkészítő bizottságok ál­tal elfogadott tervek alapján megyénkben két szövetséget szerveznek. Az első az egri és a gyöngyösi járások közös gaz­daságait fogná össze. Az Eger­ben székelő szövetség a szőlő-, bor-, gyümölcstermesztéssel, valamint a hegyvidéki terme­lőszövetkezetek gazdasági meg­erősítésével foglalkozna. A kettes számú területi szövetség — Heves székhel­lyel — a füzesabonyi, a heve­6 fééfMsáii iűez augusztus 6„ vasárnap Andomaktálya határában a vasútvonal és az országút kö­zötti terület olyan, mint egy hatalmas vakondtúrás. Olajfúrók faggatják a földet — arrébb az Eger patakot sza­bályozó és tisztító kotrógépek, dózerok emelnek föl dpi Tamá­sokat, Az Eger patakot ezen a te­rületen még sohasem tisztítót, ták. Egyik napról a másikra az iszapsírból régmúlt idők használati tárgyai, pénzdarabok kerülnek elő. De más is! Sentényi József finomsze- relvénygyári lakatos, jelentet­te munkásőrparancsnokának: — Andornaktályán fel nem robbant aknákat találtak a patakban. A Búzakalász Tsz tanyájától nem messze, elkerített négy­szög terület, dróthálójára egy füzetlap akasztva, rajta ceru­zasorok: 1 _ Vigyázz, robban! Hozzá­nyúlni életveszélyes és tilos! A f űben — sorban egymás­mellé fektetve, összesen tíz darab élesre töltött, fel nem robbant szárnyas akna. A gránáttest felülete alig korro­dálódott, a fövényben felgyűlt ■ hordalék jól konzerválta & gyilkolásra készült rofobano- töltetet. — Ki őrzi a fel nem rotv­bánt aknákat? __ Az „olajos emberek — mo ndják a körésereglett gye­— Mi tartjuk szemmel — ereszkedik le a fúrótorony lep. csőién Szuromi János a Nagy­alföldi Kőolajfúró Vállalat fú­rómestere. — Hogv kerűTtélt felszínre ezek a robbanótestek! Aknák a patakban Az ártalmatlanná tett pusztító aknák egy része. (Foto; Pozsonyi Zoltán} — A kotrógép kimozdította a patakból, a fürdőző gyere­kek meg kiszedték a vízből. Beszélgetésünk ideje alatt ke­rékpározik mellénk Hart An­tal VIII. osztályos tanuló. _ Délelőtt fürödtünk. Si­ma keményet éreztem a lá­bam alatt. Kikapartuk az iszapból. A srácokkal partra vittük. Te gnap délelőtt találták meg a fürdőző gyerekek a tizedik, még eddig fel nem robbant aknát! A patakban egész nap han- cúroznak a gyerekek, ottjár- tunkkorisegy sereg kisiskolás keresett felüdülést a délutá­ni hőségben. Az Eger patak ezen a szaka­szon fürdésre alkalmas, de a medertisztítás után veszé­lyessé vált! Megszólítottuk Pócsik János nyolcadikos gyerek szüleit: — Miért nem tiltják gyer­meküknek a veszélyes patakon a játszást? — A tsz-ben dolgozunk, napközben nem tudunk fel­ügyelni a gyerekekre. — Hatóságilag kellene meg­tiltani a patak teljes kitisztí­tásáig az itteni fürdőzést. A vakációzó gyerekek szívesen jönnek erre a terepre, ahol már eddig is számtalan régi pénzt, iratot találtak, — nem is gondolva arra, körülöttük lebeg a veszély. Kísért a múlt. Ezek a fel nem robbant ak­nák némán is figyelmeztetnek: szerencsére még nem történt tragédia. Nem nézhetjük tétlenül to­vább egy percig sem, hogy az andomaktályai gyerekek ve­szélyes zónában játszanak! Sünön Imre vezeti titkárok vitatták meg a tervezetet, hozták meg hatá­rozataikat, hogy az üzemek KISZ-szervezetei ezentúl en­nek szellemében fejthessék ki tevékenységüket. Mire készülnek ezek a fiata­lok? A sokoldalú elképzeléseKDŐI említsük meg elsőnek azt a túrát, aminek úticélját Moszk- \ és Leningrad határozza meg. A legjobb ifjúsági veze­tők és szocialista brigád-veze­tők vehetnek részt ezen a tú­rán — jutalomként. A kongresszusi útlevél bir­tokosai a legjobb teljesítményt elért KISZ-esek lesznek, amelynek segítségével a jubi­leumi ünnepségeken vehetne* majd részt a Szovjetunióban. A vetélkedő sem maradnat el. Ki mit tud a Szovjetunió­ról? Bő témakörben mérhetik tehát össze tudásukat, ismere­teiket a fiatalok. Előbb az alapszervezeti vetélkedőkön, majd a városi döntőben. A három nemzedék találko­zója során a I7-es forradal­márok, valamint azok a vete­ránok beszélgetnek el a KISZ- esekkel, akik a felszabadulás előtt is a munkásosztály érde­keiért küzdöttek, szenvedtek el megaláztatást, börtönt is. Kiállításokat rendeznek, hogy fényképeken mutassák be a Szovjetuniót, a szovjet irodalom remekeit pedig a könyvkiadásunk termékei alapján. Megtartják a MÁV Kitérő- gyártó ÜV-ben a géplakatosok versenyét, ezzel adva alkalmat a szakismereteik bizonyításá­ra a fiataloknak. Jelentős vállalkozás a két újabb KISZ-társasház építke­zésének megkezdése. Az egyik épületet a városi KlSZ-bizott- ság, a másikat az állami épí­tőipari vállalat KlSZ-bizottsá- ga valHa a másáénak, szerve­zi az építkezését. A KISZ-titkárok ülésükön ezekről a tervekről tanácskoz­tak. A gyöngyösi ifjúsági szövet­ség tagjai tartalmas progra­mot dolgoztak ki a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulójának tisz­teletére. Pénteken az alapszer­geket sok helytelen elképzelés­től. A tsz-szövetség nem lesz hatóság. Nem diktálhat, nem ellenőrizhet, nem felügyelhet — ez utóbbiakat csak a csat­lakozó tsz-ek kérésére. A tsz-szövetségek nem lesz­nek „panaszirodák", nem lesz­nek az esetleg egymás ellen hadakozó termelőszövetkeze­tek „döntőbíróságai”. Ugyan­csak helytelen, hogy jogiro­dákká devalváljuk értékét. A jogi érdekvédelem csupán fel­adatuk egy részét képezi. A tsz-szövetségek nem ön­magukért lesznek, hanem a tsz-ekért. Kötelezhetők az alap­szabályban foglalt feladatok minőségi elvégzésére. Ennél többre természetesen csak megfelelő újabb ellenszolgál­tatás mellett. A területi szövetségek in­kább egy jól szervezett „hír­irodához" lesznek hasonlítha­tók, ahonnan a hírek szakem­berek „kommentálásában” ér­keznek a tsz-ekbe. | Az igény A legtöbb termelőszövetke­zetben él a további összehan­golás igénye. Már a kezdet kezdetén kérik, hogy a szövet­ségek az 1968. évre vonatko­zó áruértékesítési, termelteté­si, hizlalási szerződések köté­sénél biztosítsák a tsz-ek ér­dekének védelmét. A szerző­dések tartalmára javaslatokat készítsenek. Az 1968. évi tervezéskor a várható gazdaságpolitikai in­tézkedéseket ismertessék a tsz-ekben. Az igények negatív formá­ban is jelentkeznek. A területi szövetségek legyenek takaré­os szervek. (A munka bein­dulása kis alkalmazott-lét­számmal történik.) A függetlenített apparatus megfelelő szakképzettséggel rendelkezzék. (Az alkalmazot­tak munkakörüket pályázat útján nyerik^ ej). Végezetül: a. szövetségek a jövőben ne szakadjanak el a tsz-ektöl — mint ahogy érre már sajnálatos példa volt a tsz-társulásoknál. it Folynak a járási értekezle­tek — a téma ezután a közsé­gekbe utazik. A lelkiismeretes tanácskozások forrásai lehet­nek a közös célnak: a tsz-szö- vetségekben való szervezettség hozzásegítse tsz-mozgalmunkat a további fejlődéshez. Fóti Péter sd és a hatvani járásra terjed­ne ki. E tsz-szövetség fő pro­filja a szántóföldi termelés, a zöldségtermesztés és az állat- tenyésztés lenne. A tsz-szövetségek igyekez­nék a közigazgatási egységek­kel megegyezően összefogni a termelőszövetkezeteket. A ha­tárok azonban nem merevek. A területi szövetségek ága­zati szervezetté nem válhatnak, hiszen ez munkájuknak elap- rózását, más ágak elhanyago­lását jelentené. A csatlakozó tsz-ek kérésére azonban vala­melyik munkatársát megbíz­hatja egyes termelési profil fokozott támogatásával. Egyes közös gazdaságok már ma is tiltakoznak: „Messze van Eger vagy Heves”. A ve­zetőknek és a tagoknak tud­niuk kell, hogy a szövetség munkatársai utaznak a tsz-be gyakrabban, és nem fordítva. A választásinál tehát ez a szempont volt meghatározó. Demokratizmus A fent vázolt elképzelések majd a közös gazdaságok köz­gyűléseinek döntései alapján realizálódnak. A tsz-szövetség- hez való csatlakozás nem kö­telező, de minden termelőszö­vetkezet becsületbeli ügye — hiszen a szövetségbe lépéssel egy fejlettebb szervezési mód lehetőségét teremtik meg. A tsz-szövétséghez való csat­lakozás a legteljesebb de­mokratizmus szellemében fo­lyik le. Járási, majd községi lebontásban a társadalmi szer­vek képviselőinek jelenlété­ben a tsz pártvezetőinek, tag­jainak a közös gazdaság tag­ságának tanácskozásában szü­letik meg a közgyűlési dön­tés csírája. A tsz-szövetség céljainak ismertetése minden vezető feladata. Különösen fontos a politikai munka az erős tsz-ekben, ahol a kitaposott, jó úton szeretné­nek egyedül továbbhaladni. Itt szükséges elmondani, hogy a ma még jó utak nem biztos, hogy megfelelők lesznek hol­nap. Elszigetelten, jól gazdál­kodni — a többi tsz magas fo­kú szervezettsége mellett — aligha lehet. A jó tsz — éppen eddigi tapasztalataival — so­kat segíthet, hogy a szövetsé­gen belül a többi közös gaz­daság is melléje lépjen. Panasziroda ? Már most, a legelején el kell határolni a területi szövetsé­Az egyik megyei tsz-elnököt értesítették, hogy másnap Miskolcon jó áron nagyobb mennyiségű paradicsomot ér­tékesíthet. Reggel az elnök maga is felült a teherautóra és irány a paradicsomszállít­mánnyal az ipari gócpont. A cél: drágábban eladni a ter­mést. Az eset mindennapi. Ma már fi a tsz-vézetőkben és a ta­gokban a jobb értékesítés igé­nye, a hasznos kapcsolatok ke­resése. Viszont ma még mind­ez kisstílűén, elaprózottan fo­lyik. Egyetlen szállítmány — nem igényel elnöki koncep­ciót. A vezetőknek össze kell fogniuk azt, amit ma még ma­guk keresnek, csinálnak. Hasz­nosabb, célszerűbb lesz így. 1 A cél Egyszóval: biztosítani a ve­zetés jobb feltételeit, össze­hangolni a közös gazdaságok munkáját, és egyben ezt a népgazdaság érdekeivel. Olyan széles körű tájékoztatást nyúj­tani a mindennapi gazdasági döntésekhez, hogy valóban meg­valósulhasson az önálló gazdál­kodás. A feladatok sokrétűek, ma még alig összegyűjthetők, hi­szen a munka és a vezetés napról-napra új problémák megoldását követeli. Mégis mi az, amelynek az új gazdasági mechanizmus megnövekedett igényei között feltétlen a tsz- vezetők segítségére kell áll­nia? Az első: a tájékoztatás. Gyors, rugalmas hírközlés, a gazdaságos termelés és értéke­sítés mindenkori feltételeiről és lehetőségeiről. A második: a széles körű se­gítés. Ezt rendkívül sokszínűén lehet megvalósítani. Űj mód­szerek kimunkálásával segíteni a munkaszervezést, a munka­díjazást, szervezni a tsz-ek jogvédelmét. Mindezek csak irányelvei a megalakulandó tsiz-szövetsé- geknek, a csatlakozó közös gazdaságokon múlik, hogy mi­vel töltik meg ezeket a kere­teket. | A forma |

Next

/
Oldalképek
Tartalom