Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-04 / 182. szám

Nyári tapasztalatok, sikerek, feladatok Mit tesznek a minőség a megye mezőgazdaságában az apei Ouatitál­j avatásáért ban? — A* aratást majdnem teljesen gépek végezték — .ló termést adtak a kalászosok — *11 in tégy ötezer vagon kenyérgabonát vásárolnak lel — Sürget a szántás, a szüreti készülődés — Mérsékelt termés várható a kapásokból A minőség meghatározza az értéket, a kelendőséget. Ai üzemek, gyárak jó termékei te_ kintélyes jövedelmet hozhat­nak, elismerést, rangot szerez­nek készítőiknek. Mostanában, de kiváltképpen a jövőben egy­re inkább számolni kell evvel, hiszen szembetűnően éleződik máris a verseny s ebből nyil­vánvalóan csakis a legügye­sebbek kerülhetnek ki győztes­ként. Nos, bizonyára tudják ezt a Qualität Könnyűfémipari Fel­dolgozó Vállalat apci gyáregy­ségében is. S ha tudják, akkor mit tesznek vajon a minőség javításáért...? A kérdéssel a minap kopog­tattunk be Nehlich Peter fő- technológushoz, hogy aztán később, társaságban néhány munkatársát is meghallgassuk ugyanerről a témáról. A FŐTECHNOLÓGUS: — Két éve folytatunk kokJl- laöntést az apci gyáregység­ben s noha hivatalosan túl va­gyunk már az „iskolaidőn”, kí­sérleteink úgyszólván még ma is tartanak... Pestről hozott új profilt próbálunk meghonosí­tani többnyire olyan emberek­kel, akik többségükben itt is­merkednek szakmájukkal. Mondanom sem kell, hogy a tanulás olykor áldozatokat kö­vetel tőlünk is, dolgozóink még csetlenek-botlanak néha. Egyszóval: tanulunk. — Tanulunk, de úgy ám, hogy a mércét egyre feljebb A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára készül hazánk iijúsága Az új nemzedék valamennyi rétegének részvételével nagyszabású eseménysorozat köszönti hazánkban a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját Az ország valamennyi ifjúkommunista közösségében előadásokon, személyes találkozókon és más megmozduláso­kon ismerkednek a fiatalok a szovjet emberek életével, a Szovjetunió félévszázados történetével, valamint a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalomban részt vett magyar interna­cionalisták tevékenységével. Az egész országot átfogja a Ki mit tud a Szovjetunióról? vetélkedősorozat. A legjobbak a tv kamerái előtt bizonyítják be felkészültségüket. A KISZ központi bizottsága, a rádióval és az ifjúsági lapokkal együtt megrendezi azoknak a fiata­loknak a versenyét, akik a többi szocialista országról tud­nak többet az átlagosnál. „Megmérkőznek” egymással a két testvérváros, Szeged és Odessza fiataljai. A Magyar Ifjúság jubileumi stafétája november 7-re összegyűjti és eljuttatja Moszkvába hazánk most felnövő új nemzedékének jókíván­ságait. A KISZ központi bizottsága két barátság-vonatot indít november 7-re a szovjet fővárosba. Az egyik utasai a kong­resszusi útlevelek tulajdonosai közül kerülnek ki, sorsolás­sal, a másikat pedig A vörös zászló hőseinek útján-mozga- lomba-n kitűnt úttörők népesítik be. Ezenkívül az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda szervez utazásokat a jubileu­mi ünnepségekre. (MTI) állítjuk, növeljük a követel­ményeket. . Elég erre talán egyetlen példát említeni: ta­valy összesen 783 tonna önt­vényt gyártottunk, s az idén már az első fél évben csaknem ugyanennyit készítettünk. Ter­mészetesen nem a régi lét­számmal, hanem a felfrissített állománnyal. Kétszáz új ember segítségével... — A múlt esztendővel in­kább mennyiségi összehason'í- tást lehet tenni. Az idén már 65 vállalatnak dolgozunk s számát is nehéz megmondani a készített alkatrészeknek, kö­zöttük több, komplikált, ké­nyes darabnak. Mindezek el­lenére az első negyedévi 6,2-ről két teljes százalékkal csökkent a selejt, lényegesen javult a korábban oly sok vesződséget okozott olajteknők minősége is. Ez utóbbival ugyan még most sem dicsekedhetünk, mi­vel a jó és hibás gyártmányok aránya 2/3:1/3. Azonban — e! ne kiabáljam — már így 's megközelítjük a korábbi pro- filgazda eredményeit. A FŐKÖNYVELŐ Rebecz Máté néhány szám­adatot idéz az elmúlt hóna­pokból. A gyáregység száz szá­zalékon felül teljesítette fél éves tervét, 1,7 százalékkal javította önköltségét, összesen 2753,97 forint minőségi köt­bért fizettek a megrendelőnek, gondatlanságból bekövetkezett alkatrész-hibáért mindössze három dolgozót köteleztek kár­térítésre. Mert a minőségron­tást Apcon is büntetik... Az apciak egyébként az év végéig 2 millió forintos meg­takarítást ígértek — a jubi­leum tiszteletére. A tisztes Összegből háromszázezret mi­nőségjavítással akarnak elérni. A sikeres teljesítésért anyagi­lag is ösztönzik az embereket. A MUNKAÜGYI ELŐADÓ Édes Zoltán hivatalos papír­ral bizonyítja, hogy Apcon nemcsak büntetnek — hanem rendszeresen jutalmaznak is: — Az öntőüzemben már ré­gebben bevezettük a premizá­lást, s havonta 2—3 ezer forin­tot osztunk szét a legügyeseb­bek között. Hegedűs Imre, Dóra András, Erki József pél­dául csaknem állandóan szere, pel a listán. Zelnik István és Szűcs Illés pedig a közelmúlt­ban még ..ráadást” is kapóé:: csoportvezetővé lépett elő mindkettő... A MEO dolgozóit április elsejétől díjazzuk külön is: a 13 ember összesen 1700 forintnyi jutalmon osztozik minden hónapban. AZ EGYIK MŰVEZETŐ Dobrocsi István, az öntőmű­helyben újságolta, hogy: — ...iparkodnak az embe­reim, van akaraterejük legyőz. ni a nehézségeket, egyre job­ban hozzásimulnak az új pro­filhoz, új szakmájukhoz. Mind több a Misinszki Lajoshoz s társaihoz hasonló munkás, ki­ki tudása legjavát igyekszik nyújtani nap-nap után. Szabó Gyulát februárban 157 forint büntetéssel sújtották. Roppant restellte a dolgot, szégyelli ma is, mert dolgos, jó emberünk, nem szokott a „lazításhoz”. Fo. gadkozik is: nem ismétlődik meg soha a megtörtént eset! A közös Igyekezet említése­kor, az ön.őműhely művezető­je magáról egvetlen szót sem szólt. A fiatal főtechnológus, Nehlich Péter egészítette ki szavait: — Sohasen dobja „a mély­vízbe” embereit. Amikor szét­osztja a munkát, kinek-kinek elmagyarázza kötelességét- io- mereteti a munkafolyama'ot, az esetleges különleges felada­tokat. Sokat Segít... AKIKEN SOK MÜLIK ■ azok a szerszámműhely dolgozói. Ök készítik a preríz kokillákat, a sokféle öntőfor­mát. Hogyan? — Egyszer könnyebben, zök­kenők nélkül, máskor viszont sok bosszúsággal — mondta Papp József művezető. — A Salgótarjáni Acélárugyártól kapott öntvények ugyanis nem mindig megfelelő minőségűek, így a belőlük készített szerszá. mok néha használhatalanok. Előfordul, hogy sok-sok ..be­dolgozott óra” után kilyukad az anyag. Az öntők sürgetik a szerszámot s mi csak vigasz­talni tudjuk őket: a rossz he­lyett majd úiat csinálunk. Jól esett hallani, hogy az öntőműhelv és a szerszámké­szítők között az utóbbi időben sokat javult a kapcsolat. lé­nyegesen jobb az együttmű­ködés. Ha például elromlik egv-egy öntőforma, azonnal fogadják azt a szerszámkészí­tők, sokszor még azon melegé­ben felfogják gépükre, vagy éppen satuba szorítják és so­ron kivüi kijavítják, vissza­küldik a termelésbe. Mert a cél: közös. Apcon egyelőre inég csak ? százalékos minőség.iavul? ól beszéltek, de nyomban hozzá­fűzték, hogy-ennél jobb ered­ményt szeretnének elérni: a selejtet 2—3 százalék közé akarják szorítani. Ez pedig elég nagy szó, annál is inkább mivel rövidesen ismét újabb feladatokat kapnak: egyebek között bekapcsolódnak a nyu gatnémet Mann-cég kooperáci­ós munkáiba s egy NDK-ba irányuló exportba. Reméljük azonban, hogy — ha mégoly nehéz lesz is — az apciak állják a szavukat... Gyón! Gyula LESZ-E ELÉG MUNKA- ALKALOM? — vetették fel a kérdést az emberek min­denütt, szinte abban a perc­ben, amikor napirendre ke­rült a gazdasági reform ter­ve. Nem véletlenül kérdez­ték, hiszen mindenki tudta eddig is, hogy az üzemek­ben, hivatalokban sok helyütt akad „felesleges” ember, előfordul a kapun belüli munkanélküliség, csak éppen a vállalatoknak nem érdeke, hogy ez nyíltan lelepleződ­jék: az igazság ugyanis az, hogy az egészséges közvéle­mény már jóval korábban felvetette, hogy a foglalkoz­tatásban tarthatatlan az itt is, ott is tapasztalható po­csékolás, következetlenség. Az a tény azonban, hogy minden józan embert bosz- szantott és ma is bosszant bármiféle lógás, vagy feles­legesen végzett munka, nem csökkenti az aggodalmat, hogyha a társadalom tényle­ges szükségletei szerint ala­kulnak a munkaalkalmak, vajon jut-e mindenkinek munka? Mert az igazsághoz tartozik, hogy az emberek — kimondva vagy kimondat­lanul — a szocializmus vív-x Hiányaként nagyra becsülik az immár két évtizedes teljes jWecliaiii&iniis - és munkaalkalom foglalkoztatottságot Bonyo­lult probléma ez: értékeljük e tagadhatatlan vívmányt, egyszersmind bíráljuk meg­valósulásának módját, és tartunk a voltaképpen kí­vánt változásoktól. Szeret­nénk, ha a kecske — gaz­dasági és erkölcsi igazság­érzetünk — is jóllakna, s a káposzta — a gondtalan munkalehetőség — is meg­maradna. Ilyen remények és kétsé­gek között jutottunk el a reform előkészítésének je­lenlegi szakaszába, amikor az országgyűlésen elhang­zott kormánybeszámoló er­re a fontos kérdésre is reá­lis válásét adott azzal, hogy elismeri, sőt meg is indo­kolja a várható, jobb mun­kaszervezettség következté­ben lehetővé, egyben szük­ségessé váló létszám-csök­kentéseket, illetve — más helyen — létszámbővítése­ket. Fontos, hogy a reform egészséges mértékben teret nivisson mindkét tendenciá­nak. AZ ŰJ MECHANIZMUS körülményei között a válla­latok lehetőség szerint nem csökkenteni, hanem bővíte­ni, szélesíteni akarják majd tevékenységüket, s ennek előreláthatóan meglesz — esetenként máris megvan — minden feltétele. Ha csupán a hazai ellátás és szolgálta­tások körét vesszük szemügy­re, nyomban számos kielé­gítetlen szükségletre bukka­nunk. Az anyagilag érdekelt gyárak, kereskedelmi válla­latok, intézmények vezetői saját, jól felfogott érdekük­ben nem hunyhatnak sze­met az. ilyen lehetőségek fö­lött. Minden módon, a többi között a szükséges létszám- bővítéssel is, arra töreksze­nek majd, hogy kielégítsék ezeket a szükségleteket, és ezzel is bizonyítsák vállal­kozásuk életrevalóságát, nö­veljék nyereségét. A létszám-csökkentésnek és a termelési, üzleti tevé­kenység kiterjesztésének ér- Ideke, kívánsága egyazon üzemen bejül is jelentkezik, A jubileumi verseny eredményei a kohó- és gépiparban 16 vasipari és villamos energiai vállalat megállapodást kötött a visontai munkálatok meggyorsítására s a legjobb megoldásnak a belső átcsoportosítás kínál­kozik. Ahol azonban erre nincs mód, ott is a lehetsé­ges legnagyobb körültekin­téssel, a kínálkozó, vagy ez­után megteremthető munka- alkalmak tüzetes felkutatá­sával, egyszóval bölcsesség­gel párosult emberszeretet­tel kell gondoskodni min­den dolgozó emberről, min­den családról. A reform tehát lehetősé­get nyújt az emberséges és okos eljárásra, s a számítá­sok szerint, a harmadik öt­éves terv időszakában egé­szében mintegy 180 ezer fő­vel növekszik majd a dol­gozók összlétszáma. az Átlagosnál jó­val TÖBB gondot okoz a következő években különö­sen nagy számban jelentke­ző fiatalok munkába állítá­sa. A kormány számos fog­lalkoztatási és továbbtanu­lási lehetőséget biztosított, kihasználásuk azonban első­sorban a helyi szervektől, tanácsoktól. vállalatoktól, szervezetektől függ. Végül is azt mondhatjuk: a gazdasági irányítás új rendszere nem csökkenti gondjainkat, de lényegesen növeli Tehetőségeinket. , Balog János A Vasas Szakszervezet meg­vizsgálta, hogy az üzemekben milyen eredményeket hozott eddig a Nagy Októberi Forra­dalom 50. évfordulójára ki­bontakozott munkaverseny. A tapasztalatok kedvezőek. Mint a szakszervezet megállapítja, a verseny az új mechanizmus előkészületeinek jegyében fő­leg a választék bővítésére, a vásárlók igényeinek jobb kie­légítésére ösztönzi a dolgozó­kat. Javult a minőség, meg­gyorsult a műszaki fejlesztés, s lényegesen nőtt az export. A szakszervezet a KGM 12 legnagyobb vállalatánál külön is megvizsgálta a jubileumi verseny eredményeit. A Ma­gyar Vagon- és Gépgyár elma­radása ellenére a 12 nagyvál­lalat összesen 380 millió fo­rint értékűvel több árut adott át exportra, mint amennyit eredetileg terveztek. A több­let egyharmadát a Csepel Mű­vek dolgozói állították elő. A jubileumi versenyszakasz kezdete óta új formái alakul­tak ki a kölcsönös segítség- nyújtásnak. Szocialista szer­ződések kötésével mélyítették el például a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gép­gyár együttműködését, 16 vasipari és villamos energiai vállalat a gyöngyös-visontai hőerőmű beruházásainak gyorsítására írt alá megálla­podást. Legutóbb 14 vállalat vállalta, hogy 1970 vége he­lyett 1969 közepére átépítik az Özdi Kohászati Üzemek acélművét. (MTI) 1967. augusztus 1., péntek molni, hiszen egyre több új telepítés fordul termőre. Éppen ezért a szüretre alaposan és megfelelően szükséges a közös gazdaságoknak felkészülni. — Hogyan hat az időjárás a kapásokra? — Sajnos, a száraz időjárás erősen érezteti hatását. Burgo­nyából közepes, kukoricából és cukorrépából azonban mérsé­keltebb termés várható — ép­pen a száraz idő miatt. S be­fejezésül még eavszer azt sze­retném megemlíteni, hogy augusztus második felében megkezdődik a betakarítási munkacsúcs. Sorra kerül a si­ló, a késői zöldségfélék, majd az ősziek betakarítása. Éppen ezért rendkívül fontos az ara­tást. követő talajmunkák üte­mének gyorsítása. Mert ha ké­sőbb beköszönt az esősebb időjárás, az is nehezíti a mun­kát. A jövő évi jó termés ér­dekében tehát a szövetkezetek gyorsítsanak a jelenlegi üte­men — ezzel a kéréssel fe­jezte be nyilatkozatát Nagy László elvtárs. Kaposi Levente. nyolcon változtatni kellett, mert sajnos az intenzív búza­fajták aránya kevés volt. Ugyancsak a kellő szakpropa­ganda eredményeképpen az idén már nyolcvan százalék­ban termelnek intenzív fajtá­kat a közös gazdaságok, s ez meg is hozta a kellő eredményt — természetesen a megfelelő talajmunkával, növényápolás­sal egyetemben. — Milyen eredmények -szü­lettek a felvásárlásban? — A vártnál jobb termés nyilvánvalóan kihat a felvá­sárlásra is. A közös gazdaságok 4240 vagonos kenyérgabora- tervüket mintegy öt-hétszáz vagonnal túlteljesítik. — Hogyan haladnak az ara­tást követő talajmunkák? — Szeretném megemlíteni, hogy az aratást közvetlenül követő talajmunka, mint pél­dául a szalmalehúzás, kazla- zás, az elmúlt évekhez képest gyorsabb ütemű és szervezet­tebb volt. Ez a jobb munka- szervezésből, valamint abból adódott, hogy az idén például több szalmabálázó dolgozott a közös gazdaságokban, mint ré­gebben. A talajmunkáknál — a tarlóhántásnál, vetőszántás­nál és nyári mélyszántásnál azonban kisebb lemaradás mu­tatkozik. Eddig mintegy 36 ezer holdon történt meg a tar­lóhántás, 11 ezer holdon a ve­tőszántás, s mintegy 7 ezer holdon a mélyszántás. Szüksé­ges, hogy a szövetkezetek gyor­sítsák ezeknek a munkáknak az ütemét — éppen a jövő évi termés érdekében. Fontos az is, hogy a szántással együtt a nyár végén a szervestrágya is a földbe kerüljön. — Milyen feladat vár még a szövetkezetekre? — Nagyon fontos az apró- magfogás. A tavalyi szép ered­mények is kötelezik erre a szö­vetkezeteket, nem is beszélve gazdasági jelentőségéről. Ép­pen ezért nagyon fontos az időszerű növényvédelmi mun­kák elvégzése, valamint a megfelelő felkészülés a mag­fogásra. Az aprómagvak mil­liókat jelentenek, s tavaly is sok kiesést pótoltak a közös gazdaságokban. Fontos feladat­ként említeném meg a szüret­re való felkészülést is. Szőlő­ből jelenleg közepes termés- kilátásaink vannak, s azt is el lehet mondani, hogy az új. mű­velési módokkal megművelt szőlők a hagyományosnál jobb termést ígérnek. Az elkövet­kezendő években az átlagter­més javulásával is kell szá­Megyénk termelőszövetkeze­teiben lassan befejeződik a ka­lászosok betakarítása. Ez alka­lomból felkerestük Nagy László elvtársat, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét. Megkér­deztük, milyen tapasztalatok vannak az aratásról, milyen terméseredmények várhatók, és a közeli hetekben milyen tennivalók várnak a közös gazdaságok vezetőire, tagjaira. — Az idén a megye közös gazdaságaiban kellő ütemben haladt az aratás — mondta. — Augusztus elsejére a szövet­kezetek 93 százalékában elvé­gezték a munkát, s azt is hoz- zátehetem, hogy az aratás ki­lencven százaléka géppel tör­tént. A tavalyihoz, valamint a tervezetthez képest a termés- eredmények jobbak, őszi ár­pából 13 mázsa, tavaszi árpá­ból 10,5 mázsa termett holr dánként, s úgy néz ki, hogy a' búza termésátlaga is eléri a holdankénti 13 mázsát. — Minek köszönhetők a ta­valyinál jobb terméseredmé­nyek? — Elsősorban annak, hogy az elmúlt év őszén a termelő- szövetkezetek időben és szak­szerűen végezték el a talaj­munkákat, a vetést. Később a növényápolás is megfelelően történt. Másodsorban azt em­líteném, hogy a kalászosokra kedvező volt az időjárás, har­madsorban pedig azt, hogy bi­zonyos termeléspolitikai elvek jobban érvényesültek, mint a korábbi években. — Mit tartalmaztak ezek a termeléspolitikai elvek? Megyénkben évről évre mintegy 40 ezer holdon termel­nek szövetkezeteink árpát. A múlt év tavaszán a megyei irányító szervek és a kompolti kutatóintézet megvizsgálta, hogy miért nem kielégítő me­gyénkben az árpa terméshoza­ma. A vizsgálatnál kiderült, hogy az őszi árpa hatéves át­lagban mintegy 2,5 mázsával adott többet a tavaszinál. Ve­tésterülete mégis csak 8—13 ezer hold között ingadozott. A vizsgálat szerint a helyes arány az, ha ötven-ötven százalék­ban termelnek a közös gazda­ságok őszi és tavaszi árpát. A megfelelő szakpropaganda kö­vetkeztében sikerült a szövet­kezeteknél ezt az arányt ki­alakítani, s az idén ez már több száz vagon árpatöbbletet eredményezett. — A búzánál? — Megyénk búzatermése az elmúlt években mindig az or­szágos átlag alatt maradt. A cél pedig a legalább 12 mázsás átlagtermés állandósítása. Eh­hez azonban a szerkezeti ará-

Next

/
Oldalképek
Tartalom