Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-31 / 205. szám
dául az önfelszedő csávázógépben, a folyamatos üzemű terményszárítóban, vagy a szénabetakarításban jól használható csillagkerekes rendsodróban. De egy-egy gép első példányának megalkotása még nem azonos a gyártással. És itt van a hazai mezőgépípar Igazságosan, a végzett munkának megfelelően Miniszteri rendelkezések az ösztönzői»!» bérezésről A munkaügyi miniszter a SZOT-tal egyetértve a napokban több, a bérezést érintő rendelkezést adott ki. Az intézkedések az új gazdasági mechanizmus elveivel összhangban az államigazgatási szervek és a vállalatok alkalmazottainak, továbbá az iskolai tanulmányaikat jól végzett kezdő szakembereknek a bérezési lehetőségéit szabá- lyozza. A rendelkezések célja, hogy a béreket 1968. január 1-től az eddiginél differenciáltabban szabhassák meg, a rendelkezésre álló bérösszegeket igazságosabban, a végzett munkának megfelelően fizessék ki. A racionálisabb bérgazdálkodásra kétféle lehetőséget is nyújtanak a most megjelent rendelkezések. , Egyrészt mindenütt, ahol a tavalyi bérrendezések során nem történt meg, január 1-től 10 százalékkal emelik a bértételek felső határát, így a különféle szervek és vállalatok, — ha egyébként az e célra rendelkezésre álló eszközeikből futja — az eddigieknél többet fizethetnek a jól dolgozóknak. Másik új ösztönző lehetőség néhány, eddig nem alkalmazott^ bértétel. besorolási kategória bevezetése. 1968. január 1-től havi 3.500—5.500 formáz alapbér az 5000 forintot kiemelés nélkül is megközelíti, a felső határ 7000 íorinttig terjedhet. A miniszteri rendelkezés intézkedik viszont a kezdő szakemberek munkabéréről. Az a kezdő szakember, aki kitűnő, jeles vagy jó rendű minősítéssel szerzett oklevelet vagy végbizonyítványt, a felső bérhatámál is magasabb bért kaphat, középiskolai végzettség esetén 300, felső iskolai végzettség esetén pedig 300 forinttal kaphat többet, mint a többi kezdő dolgozó, Ez az intézkedés a kezdő szakmunkásokra is vonatkozik. Akik közülük kitűnően megfelelt vagy jól megfelelt minősítésű szakmunkás-bizonyítványt szereztek, azok az általános bértétel felső határánál egy forinttal magasabb órabért kaphatnak. Tennésze- tesen a vállalatokon, azok pénzügyi h elyzetén múlik, hogy az új ösztönző lehetőségekkel milyen mértékben élnek. A kezdőkre vonatkozó rendelkezések egyébként már ez év augusztus 1-én életbe téptek, az iskolából az idén kikerült jól tanuló fiatalokat tehát már most jutalmazni lehet 'magasabb bérezéssel. A növényvédelmi gépek egyik legértékesebb darabja ez az RSN típusjelű traktorvontatású permetezőgép. Teljesimé- nye tízórás műszak alatt elérheti az 50 katasztrális holdat. Az idős „kovács” bekapcsolta a ventillátort a fújtatóban. Fellobbant a láng és izzani kezdett a tűzben a csákányfej. — Addig ütöm a kalapácscsal, amíg újra kemény és éles lesz a szerszám — ragadja meg az öreg az üllő melletti „könnyű” kalapácsot. Nemesik Lajos nem kovács, csak helyettesíti a mestert, itt a kovácsműhelyben. De szinte mindenben pótolja: ekevasat, csákányt, ásót élesít, megpántolja a szekéroldalt és ha bicegő ló érkezik, a rossz patkót is gyorsan megreperálja. Nemesik Lajos helyettesíti a kovácsot és ezért a kovácsműhelybe vándorolt a kerékgyártó, mer hát ez is ő. Illetve nemes,ak kovács, kerékgyártó, — kádár és szíjgyártó is egy személyben az idős tsz-tag, s azt hiszem, a felsorolás még nem teljes. — Nincsen nekem egyetlen szakmáról sem V segédlevelem — hűti le a lelkesedést az ezermester —, mindent megfigyeltem, ezért meg is tudok csinálni sok mindent. Az ezermesternek nincs szakmája. A földműves sok mindenbe belekóstolt. A katonaság alatt kerékgyártó mellett dolgozott. Aztán „maszek korában” ócska szekereket újított fel és ezekkel kereskedett a vásárokon. Belejött a gyalu, a kétnyelű kés kezelésébe. Ezt a tudását hasznosítja a termelőszövetkezetben is: lőcsöt, szekéroldalt, küllőket készít. — Aztán meg kellett pántolni a kereket, — így kóstoltam bele a kovács munkába. A cséplőgépen elszakadt a szíj. Csak nem rohanok vele a javítóba? Inkább megprów Crdemes jónak lenni ? teljesen a HunBrumics feldúltan ült gária kerthelyiségének egyik asztala mellett. — Borzasztó, ami velem történt — válaszolt o kérdésemre —, az ember mindig ráfizet a jóságára! Kikérte a tizennyolcadik féldeci konyakot, amelyre — mint mondotta — vérkeringést zavarai miatt van szüksége. — Képzeld, öregem — kezdett a történethez —■, volt nálunk egy Stiller nevű dolgozó, aki az én hatáskörömbe tartozott, raktáros volt a 4-es fiókunkban. Nem tagadom, kellemetlenül érintett, amikor megtudtam, hogy hatvan mázsa kakaódarát elcsent és épített belőle egy kis bungalovot. Kemény fegyelmit adtam neki, de elgondolkoztam a sorsán. Itt van egy kis megtévedt ember, egy kis Stiller. tőlem függ, felfelé halad-e a becsületes, mindenki által tisztelt emberek sorába, vagy lefelé, a züllésbe. Brumics rám mérte tekintetét: „Válaszút elé kerültem, te mit tettél volna a helyemben, segíteni igyekeztél volna, vagy belerúgtál volna?’* — Segíteni valakin, az mindenképpen emberséges! — Ez az, látod, én is ezt tetten^ a humanizmus útját választottam! Áthelyeztettem a 9-es fiókunkba. Fél évig csak jót hallottam róla, mondhatom, boldog voltam, aztán kiderült, hogy két és fél tonna spanyolviasz- szal nem tudott elszámolni. Amikor felelősségre vontam, sírva bevallotta, hogy szégyellte a szomszédok előtt, hogy csak Trabantja van, ez a kis spanyolviasz-tétel megkönnyítette egy rangosabb kocsi vásárlását. Brumics rám emelte atyai tekintetét: „Látod, jóságommal mire jutottam? Megint töprengtem, lehetséges, hogy a humanizmus nem hoz eredményt? Nem! — adtam meg a választ önmagámnak, a humanizmus feltétlenül segít az embereken! Neked mi a véleményed?” — Feltétlenül segít, a humanizmus az jó dolog — válaszoltam. — Tudod, én is igy határoztam. Ezt a kis embert, ezt a kis Stillert nem hagyom elveszni, hozzásegítem, hogy felemelkedjék a megbecsült dolgozók színvonalára, Kemény fegyelmi és utolsó figyelmeztetés után áthelyeztettem, a 29. sz. fiókunkba, s mondhatom, nagyon boldog voltam, hogy ismét győzött bennem a jóság. Tudod aztán pii történt? — El sem tudom képzelni. — Hát nem is. Ráfizettem a jóságomra és a humanizmusomra. Fegyelmit kaptam! Én, érted!? Ismét rám emelte tekintetét: „Hát mondd, érdemes jónak lenni?” — De hát mi történt? — Megint megbotlott a Stiller. Hatvan vagon szódabirkarbó- nát eltulajdonított. Zokogva bevallotta nekem, hogy a felesége egészen máshol akart villát építeni, s ez a kis bikarbónatétel könnyítette meg a telekvásárlást. — De nem értem, te miért kaptál fegyelmit? — Mert az elkészült bungalovot átíratta a nevemre, hiszen az már neki nem kell, mert másba} lesz a nyaralójuk. Engem emiatt meggyanúsítottak, hogy nem humánumból, hanem bungalón miatt nyúltam a hóna alá. Meg azt is a szememre vetették, hogy összejátszottunk, hiszen Stiller a sógorom. — Szegény ember! S most mi lesz veled? — Az apósom — ő nálunk a főelőadó — nagyon megszidott, és áthelyeztetett egy másik telepre. Magasabb lesz ott a beosztásom, de mondhatom, alig emelkedik a fizetésem. Ez azért van — mint mondta az öreg —. hogy tanuljak az ügyből és igyekezzem helyrehozni a hibámat... Ordas Nándor 7 1937. augusztus 31., csütörtök fejlesztésének egy olyan gondja, amelynek sikeres megoldásán sok múlik. Régi panasz, hogy egyes gépek kifejlesztése négy-öt évig is eltart, és mire a sorozat- gyártás megkezdődik, addig — a nemzetközi mezőnyben — a gép már elavulttá válik. Példát is említhetünk: a talaj művelés, a Vetés és a növényápolás gépesítésében külföldön már régebb óta sikeresen alkalmazzák a kombinátorokat. Olyan gépek egyszerű és gyors kapcsolásáról van szó, amelyekkel több munkafolyamatot egy menetben lehet elvégezni. Hazai gépgyártásunk még csak a kezdetén tart e program megvalósításának. Egységes vélemény, hogy a magyar mezőgazdasági gépgyártás az eddigieknél több figyeirhet, az erők jobb összevonását érdemli. A jelenlegi igényeket és technológiát figyelembe véve hazánk mezőgazdaságában öt \sen mintegy 750—800 gép+ípus szükséges. E gépek közül megközelítően 5—600-at tudunk itthon gyártani. Jelenleg a hazai gyártmányokból megfelelő ti. ; pus mintegy 250—260; tovább■ fejlesztendő 80—100 és még ezután vár kialakításra több ■ mint 200 féle gép. Mi sem ter■ mészetesebb, hogy ilyen prog- : ram megvalósítása nehéz és : sok erőt igénylő feladatot ró a • mezőgazdasági gépgyártásra. Horváth László raulikát felszerelni, ezt a súlyt szántóföldi körülmények között nem sokáig bírja. A mostani kiállítás arról tanúskodik, hogy hazai gépgyártásunk képes az igényekhez igazodó nagyobb feladatok megoldására. Tpbbfajta jó műszaki ötlet valósult meg, pél“ nagyüzemi mezőgazdaság igényét a lehető legjobb minőségben és bőséges választékban elégítse ki. Ám sok év lemaradását rövid idő alatt nem le. hét pótolni. Évek óta küszködünk azzal a gonddal, hogy az egyes növénytermesztési munkafolyamatok gépparkjából egyik vagy másik gép hiányzik. így például a gabona betakarításának gépesítettsége ugyan elérte a viszonylag magas 90 százalékot, de a magtisztítás, a kezelés, a tárolás, továbbá a szalmabetakarítás gépeinek hiánya az előbbi eredményt számottevően rontja. De x ugyanígy változatlanul gond a gépválaszték bővítése, a minőség javítása. Legszembetűnőbben mutatkozik ez a talajmun. kák gépeinél. Traktorosok és mezőgazdászok panaszkodnak, hogy a magyar gyártmányú ekék túlságosan nehezek, anyaguk gyakran gyenge minőségű és ezért különösen nehéz talajviszonyok között nem lehet velük biztonságosan dolgozni. Ám a változás jelét már ilyen értelemben is fellelhetjük a mostani kiállításon. A Mosonmagyaróvári Gépgyár elhozta FE—330-as típusú ekéjét, amely jól kombinálható: az egyik változata háromvasú, de a harmadik ekefejet percek alatt lehet, leszerelni, még. hozzá oly módon, hogy ezáltal • a tartógerenda is rövidül, vagyis a traktor nem húz maga után fölösleges súlyt. Figyelemre méltó törekvése ez a mosonmagyaróváriaknak, hiszen ez végre olyan hazai gyártmányú eke, amely két- három, vagy — továbbfejlesztés esetén — többvasú megoldással kombinálható. Az előbb említett törekvés! azért érdemes dicsérni, mer! 6 legutóbbi időkig hazai mezőgazdasági gépgyártásunk fejlődésének egyik akadálya í szerkesztési nehézkesség volt. Bizonyos gépeken még most is torok hidraulikus berendezése nem bírja, s így azok hamar elhasználódnak. Csak egyetlen példa: a hazai gyártmányú váltvaforgató eke súlya 960 kilogramm. Hiába igyekeznek a D—4KB traktorra a legerősebb és legmegbízhatóbb hidÄ magyar mezőgazdasági gépgyártás többszázféle géppel képviseli magát az idei kiállításon. Valóban keresztmetszetét, hű képét adja annak a fejlődésnek, amely hazánkban a legutóbbi években lezajlott Dicsérni lehet'a Vörös Csillag Traktorgyár most bemutatott UE—50-es típusú traktorát, amely egyaránt tanúskodik a tervezők ötletességéről és a gyár egész kollektívájának helyes törekvéseiről. Első látásra különösen szembeöltő a gép rhodem formatervezése és a szakemberek abban is bíznak, hogy ez a traktor a szántóföldön is jól beválik. Az üzemi próbák még folynak, sorozatgyártását 1968-rá tervezik. A növényvédelmi gépek bemutatója egyike a legdícséret- reméltóbbaknak. Ezen a téren hazai mezőgazdasági gépgyártásunk sikeresen valósította meg a komplex gépesítés programját. Egy-egy traktor körül ott látjuk a permetező és porozó gépeknek minden változatát, amelyre csak szüksége lehet egy-egy mezőgazda- sági üzemnek, akár a gyümölcsösben, a szőlőben* vagy a szántóföldön. Nem is találnak e bemutatón kifogást a szakemberek, legfeljebb any- nyit, hogy talán érdemes lenne itthon is rátérni a vastag es nehéz fémlemezből készült permetezőszer tartályok helyett a műanyag tartályok gyártására. Kifejezi a hazai gépek bemutatója a gépgyártásnak azt a törekvését, hogy a korszerű A szakemberek a közeljövő talajmunkagépének tartják a mosonmagyaróváriak FEJ—330-as, 430 kg önsúlyú, többvasú traktoros ekéjét, (Wermser Antal felvételed) érzékelhetjük ezt Gyakorlati szakemberek mondják, hogy a magyar gyártmányú tárcsák boronák, küllős kapák és egyéb talajművelő gépek legtöbbje túlságosan „merev”, nehezen kapcsolható. De gondot okoz az is, hogy a nehézsúlyú munkagépeket a trakHz RSü és tarsal A hazai mezőgépgyártás bemutatkozása tos alapbérrel műszaki gazdasági tanácsadói; 2.300—3.500 forintos alapbérrel pedig kiemelt közgazdászi munkakörbe lehet sorolni az arra érdemes dolgozókat. Műszaki-gazdasági tanácsadói munkakörbe sorolható a nem vezető állású, műszaki vagy gazdasági munkakörben foglalkoztatott kiváló képességű és nagy gyakorlattal rendelkező szakember, aki kulcsfontosságú munkakörét kiemelkedő színvonalon, kiváló szakértelemmel, alapos tájékozottsággal látja el. Kiemelt közgazdász az lehet, aki szakterületén kiváló teljesítményt nyújt, s önálló munkakörben sok éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A személyi fizetéseket ugyancsak az eddiginél ösztönzőbben lehet majd megállapítani. Erre azonban a mostani miniszteri rendelkezések nem térnek ki. mert az új lehetőségeket a Munka Törvény- könyv megjelenését követően hozzák nyilvánosságra. Itt a leglényegesebb változás az lesz, hogy a jelenlegitől eltérően az alkalmazottak nem Z, hanem 10 százaléka kaphat január 1-től személyi fizetést. A személyi fizetés' felső határa 5.000 forint Azokban a munkakörökben azonban, ahol Pillanatkép a kovácsműhelyből bálkoztam a szíjgyártó mesterségével. Az otthona is megkövetelte, hogy sok mindenhez értsen. A hátsó házra ablak kellett. Megcsinálta Lajos, bácsi. — Igaz — mondja —, nem olyan, mintha asztalos készítette volna, de a befestés után távolról úgy sem veszi senki észre, hogy nem nagyon szép. A pincébe fenék nélküli hordót vásárolt. A fenékkészítés, a rossz dongák kicserélése vitte a kádárok világába. — A pincei cementkádat is én csináltam — mondja. Ezt a „szakmát” ki is felejtettük a felsorolásból. Kalapácsával nagyokat üt a csákányfejre. — Azt hiszem, már jó. Nem fog ez kicsorbulni a kövön sem. Nemesik Lajos napi több mint egy munkaegységért szorgoskodik a tsz-ben. Ka- pálgat, mezei munkát is végez, aztán ha kell, besegít a kovácsnak vagy a többi mesterembernek. Ilyen a hatvanéves andornaktályai ezermester. (—ti) szélve az úgyszólván állandóan reklamált tehertaxikrél. Az AKÖV-nek gondot okoz a vállalatok kéréseinek kielégítő teljesítése, nemkülönben a lakossági szolgáltatás javítása. A rendelkezésre álló kocsiparkból azonban legfeljebb úgy tudja teljesíteni a kéréseket, ha a feleslegesen lekö- ' tött, más célokra igénybe vett autókat csakis rendeltetésüknek megfelelően használják mindenütt, s személyszállításra egyedül a túrataxikat veszik igénybe — természetesen az autóbuszok, városi taxik mellett. Ideje lenne már, hogy az illetékesek erre különösebb felhívás nélkül is rájöjjenek... (—ni) Nem véletlen jelenség, ha jártunkban-keltünkben összetalálkozunk egy-egy üres platója kis teherautóval, amelyről a sofőr mellett ülő személy árulja el, hogy csupán személyszállításra használják. A munkahelyi ellenőrzés különösen kedvelt tormája ez az építőipari vállalatoknál, ahol furcsa megkötöttség tiltja 0 célra egyébként kitűnően megfelelő, úgynevezett túrataxik igénybevételét. Szükségtelen talán hangsúlyozni, hogy áz említett vállalatok mennyi bosszúságot szereznek ezzel azoknak, akik valóban teherfuvarozásra használnák fel a kis gépkocsikat. Az építőipari vállalatoknál levő tilalom fenntartása Heves megyében ugyancsak meggondolandó lenne, mivel ismeretes, hogy a 4. számú AKÖV jelenleg összesen 43 kis gépkocsival réndelkezik. ám hónapról hónapra félszáznál több az igény, nem is beSxemély szállításra miért jobb a teherautó
