Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-25 / 200. szám

A dolinái Öreg Juhász A nyomdaipar millfárdja Nincs olyan híres akol »int a dolinái akol... í Völgyben tarkállanak Száj­íz- kis falujának házai. A falul ' őriző völgyet úgy hívják régi idők óta: Dolina. Jellegzetes mátrai tájék, erdős magasla­tokkal, „szemben a bércek, alant a selyemrét a futó pa­takkal”. Néhány utca a falu, pár sornyi ház, közel húzódva a hegyhez. A házak közül odalátni, hol a Tárnán túl a szövetkezet gazdasági épü­letei vannak. A Búzakalász Tsz tanyaköz­pontja. Ter­peszkedő, hcsz- szan elnyújtott építmények — juhok és serté­sek „lakosztá­lyai”. Téglából rakottak, beme­szelt falúak;, náddal fedet­tek. — Oda vá­gott be a vil­lám.,. A felhők tü­zes nyila át­csapott a száraz nádkévéken. A dobhártyát re- pesztő csatta­nás és a szem­vakító villám- sugár egyszer­re csanzott szét a tájban. Az első apró t(íz- nyelvekbe mo­hón belekapott a viharos szék pillanatok alatt óriásokká ne­velte. Mikor a tüzet megfékez­ték, a Dolinán végig rezgő széllel pernye szállt a leve­gőben. Az akolból semmi nem maradt, csak füstölgő rom. Halomra dőlt gerendák üszke maradt csak, fekete pernye, megfeketedett téglák, s a tűz­ben elégett birkák fekete csontjai. Kétszázkilencven bir­ka közül kétszáznyolcvanhét megmenekedett a borzasztó elpusztulástól. Egy ember, a 71 éves Oravecz Gábor, tűzbe ment kedves állataiért... A tanyaudvaron szemben ülök a tűzíbe ment emberrel. Jobb szeme élénk mozgással fürkész, a bal — megfakult, pattogzott üvegtesttel — me­rev-mozdulatlan szegeződik a semmibe. Megtámasztja ma­gát a száraz akácrönkön, úgy kezdi csendes beszéddel, ho­gyan égett fiaidig az akol. — Águsztus első szombatja volt. Szombat délutánja. Az idő úgy fél hat körüli. Zengett az ég, csapkodott a villám, egy­mást érték a csattanások. Sze­mernyi eső nem sok, annyi se hullt még. Álltam a lajtnál, oldalt, akartam vizet ereszte­ni. Aztán csak egyszerre oda- suhantott a villám a közelem­be. Ügy három méternyire le­hettem, ahova belecsapott, földhöz vágott az erős szele. Meg is szédültem az erejétől. Nem sokáig tartott, míg a föl­dön hevertem, de hogy talpa­mon voltam, már dőlt a füst JM egmeneked íek » juh aim...” (Foto: Kis$ Ideiglenes óvoda hunt le minden, ami égett. Szinte csurgóit lefelé a tűz... A lábamról is égett le a „dor- có”. Ügy szaladgáltam mezít­láb ... Megégett a kabátja,' a szvettere, a bakancsa, tiszta új bőrtáskája. És a bőr bakancsa is. Az óráját se használhatja többé. („Huszonöt köves volt, amerikai óra, úgy kaptam...”) Odalett a hatalmi jelvénye isi a nagy görcsös bot. a rézkam­póval. És elolvadt a nagy tűz­ben két 18-as rézcsengő is, két kolomppal egyetemben. — ...Három birka maradt benn a 290-ből. Azokat a vil­lám ütötte agyon. Int a kutyájának. Aprócskái fekete puli. — Ha Szigor itt van, 6 ki­hajtotta volna az állatokat egy-kettőre. Nem sült volna le a füle ennek a szegény jószág­nak se, biztosan tudom._ begy új rotációs — tény szedés — Elektronikus ssínhontó A KÖZVÉLEMÉNY ugyan ritkán hall erről az iparágról, de termékeivel — könyv, napi­lap, folyóirat formájában — mint életének nélkülözhetetlen tartozékával, naponta találko­zik. A második ötéves terv idő­szakában a magyar nyomda­ipar csaknem másfélszeresére növelte teljesítményét. A fej­lesztésre fordított mintegy 300 millió forint is hozzájárult ah­hoz, hogy a folyóirat- és napi­lap-előállítás mintegy 40 szá­zalékkal gazdagodott. Az új mélynyomó rotációs gép üzem­be helyezése régi adósság tör­lesztését tette lehetővé, segít­ségével többszörös példány­számra növekedhetett a színes képes folyóiratok nyomása. A nyomdaipar legjelentősebb be­fektetései voltak a Kner- és a Globus-nyomda rekonstruk­ciója, az Atheneum és az Alföldi nyomda bővítése. A harmadik ötéves terv ál­tal feladott leckék sem kiseb­bek. A folyóirat- és napilap­előállítást további 10 százalék­kal, a könyvnyomtatást 20 szá­zalékkal, könyvexportunkat pedig 80 százalékkal kell bő­vítenünk. Továbbra is fontos követelmény a napilapok és színes folyóiratok biztonságo­sabb előállítása, a minőség javítása, a tömegkönyv-gyár- tásban pedig az olcsó, jó mi­nőségű, korszerű formátum ki­alakítása. Mindezt további gé­pesítéssel és a nyomdatechni­ka megfelelő fejlesztésével le­het elérni. Előírja a harmadik ötéves terv az automatizálás fokozatát, az elavult, nagy helyigényű, korszerűtlen gépek gyorsabb ütemű cseréjét. A NYOMDAIPAR ötéves tervének az ofset-program megvalósítása a fő mozzanata. Azt a célt szolgálja, hogy minél ízlésesebb újságokat és tömegkönyveket adjanak az emberek kezébe. Az ízléses csomagolóanyag előállításá­ban ugyancsak jelentős előre­lépést jelent az ofset eljárás elterjesztése. Budapesten a Zrínyi Nyom­da régebben is dolgozott of­set eljárással, de kis gépei erősen korlátozták ezt a te­vékenységet. Ma már komoly berendezésekkel nyomtatják a színes könyveket, kiadvá.- nyokat. Ez év végéig összesen 35 millió forint értékű gépi berendezést kapnak az NDK- ból és állítják munkába eze­ket a gépeket. Ugyancsak az idei ofset-fejlesztési programba tartozik a Hajdú-Bihar me­gyei Alföldi Nyomda 12 ofset gépegységének beindítása. Ezeken a gépeken nyomják majd a megyei újságot. Az of- set-fejlesztésnek kettős hasz­na lesz. Egyrészt színesebb, tetszetősebb újság készül, másrészt a magasnyomású gé­pekkel szemben az új beren­dezések másfajta nyomtatvá­nyok készítésére is alkalma­sak lesznek. A békéscsabai Kner Nyom­dában ugyancsak van már öf- set-gép. Igaz, hogy egyelőre csak azért, hogy megtanulják az új technika alkalmazását, de az is igaz, hogy még ebben az ötéves tervben összesen 80 millió forint értékű gépet kap­nak az ofset-nyomáshoz és a mélynyomáshoz, mert ilyen irányú fejlesztés is lesz ebben a híres nyomdában. Budapesten a Atheneum Nyomda többek között arról nevezetes, hogy alkalmas nagy példányszámú könyvek kiadá­sára. Többek között itt készül­nek az Olcsó Könyvtár köte­tei. E népszerű művek kedve­lői máris jelentős fejlődésit tapasztalhatnak, ami az ofset- fejlesztéssel tovább folytató­dik. Az illetékesek olyan ter­vekkel is foglalkoznak, hogy talán már a következő ötéves tervben a Népszabadság Is of­set eljárással készülne. Erre természetesen még ebben az ötéves tervben meg kell tenni a szükséges előkészületeket. PONTOS SZEREPET kapott a fejlesztési elképzelésekben egy új sajtókombinát felépíté­se. A harmadik ötéves tervben az új napilap- és folyóirat­gyártó üzemnek az első sza­kasza épül meg Budapesten az Árpád-híd pesti hídfőjénél. Ebben az épületben négy új nyomógépet állítanak fel, eze­ket a Szikra Nyomda még 1965-ben megrendelte az NDK- tól. Hasonló négy nyomógép­ről van szó, mint amilyennel a Népszabadságot jelenleg nyomják. így a jelenlegi hat rotációshoz betársul a négy új, s így a Népszabadságot is és más lapokat is korszerűb­ben, gyorsabban, biztonságo­sabban és esetenként nagyobb terjedelemben is lehet majd nyomtatni. Az új négygépes üzemnek még az idén el kell készülnie. A Könnyűipari Miniszté­riumhoz tartozó nyomdaipar fejlesztésére 430 millió forin­tot költ az állam. A Nyomda­ipari Tröszt ezentúl — jórészt saját eszközökből — még 634 millió forintos befektetést tér- vez. Ezzel egyebek között meg akarják oldani a fényszedés jelenleginél korszerűbb és szé­lesebb körű elterjesztését, a színes képek formakészítésénél az elektronikus színbontás be­vezetését és két új berende­zést kívánnak létesíteni a szí- nesklisé-igény kielégítésére. A GONDOKBÓL azonban még így is jócskán marad. Szá­molnak például azzal, hogy a gazdaságirányítás új rendjé­nek bevezetésével sokkal több színes klisére lesz szükség a sokféle gyártmányismertető­höz. A biztonságos folyóirat- készítés a Zrínyi Nyomda mélynyomó rotációs gépének beállításával is csak részben oldódik meg. Gondot okoz az is/ hogy a harmadik ötéves tervben végrehajtott gépesítés­hez kevés lesz a jelenlegi nyomdagépjavító bázis, tehát a fejlesztést ebben az irány­ban is ki kell majd tehjesz teni. Farkas István Tíorgászai. (Quick karikatúrája.) Egerben Jugoszláviai útinapló Az egri Hadnagy utcai la­kótelepen az átadásra váró új házak lakóival együtt több mint ezer család él, sok gye­rekkel, de mindössze egyetlen 50 férőhelyes óvoda áll a la­kosok rendelkezésére. Ez már átadásnál kicsinek bizonyult. A városi tanács ideiglenes megoldásként ideiglenes óvo­dát szervez az új, 75 férőhe­lyesre tervezett óvoda felépí­téséig. Ehhez szükségessé vált, hogy felmérjék az igényeket és ezt a munkát a Hadnagy ut­cai óvoda vállalta magára. Itt jelentkezhetnek azok a szülök, akiknek gyermekét nem tud­ták felvenni a Hadnagy utcai óvodába, de igényt tartanak továbbra is óvodai férőhely- re. Az igények felmerese után döntenek arról, hol helyezik el az óvodát. 1967. augusztus 35.» péntek szobrok, fehér carrarai már­ványból, fémből, fából készült alkotások. Természetesen nem valamennyi Mestrovics alkot­ta szobor, de a termeket vé­gigjárva a látogató előtt teljes az életmű. Nem cél itt művé­szetének méltatása, de ebből annyi minden esetre nélkülöz­hetetlen, hogy nem a szolid ábrándok művelője Mestro­vics. Szobrain sem a hatalmas arány a megdöbbentő, hanem az érzelmek monumentalitása, amelyeket e szobrok stílus­jegyként magukon viselnek. A legmélyebb kétségbeeséstől, a meditációba vagy pihenésbe zuhant állapoton át, a rendít­hetetlen nyugalomig vezet az érzelmek vonulata. Barátai és Mestrovics maga alkotta szobormása. BméUtedéfe kiemelkedő történeti személyi­ségek mellett, anyját, első és második feleségét, gyermekéi mintázta főleg. Legtöbbször az ő arcuk vonul el a madonnák­ban és harcosokban a látoga­tók előtt. És vonásaikban azt mintázta, ami az emberben — vagy amit szobrai képvisel­nek — az emberiségben el­pusztíthatatlan : a vágyat, amellyel az ember a maga vi­lágát teremtette és teremti to­vább. Kritikusai és ítélői a nagy francia szobrász, Rodin mellet jelölik helyét, akinek Mestrovics tanítványa, köve­tője és művészi pályatársa lett A rangsorban tehát a legna­gyobbak között említik és meg­jegyzik róla, hogy igazi népi tehetség. Mesék és népdalok hatására már gyermekkorában verselt és a kis pásztörfiú ha­mar elkészíthette első szob­rocskáját. Tehetsége gyorsan utat tört, a bécsi Szépművé­szeti Akadémián tanult, aztán Párizsban, majd Olaszország­ban, Svájcban és Angliában járt. A század első felében, kiállítások során ismerkedhe­tett meg művészetével Európa és Amerika. Szobrai Splittől Chikágóig a világ számos vá­rosában hirdetik művészetét. De nemcsak szobrai, hanem festményei és ma már műalko­tásnak számító épületek sora is, amelyeket ő tervezett. Csak úgy mint a házat, amelyben lakott és most a Mestrovics- galéria állandó székhelye. Jugoszlávia nemzeti kincse Mestrovics művészete. Az utó­korra hagyott alkotásai nem­csak személyes tehetségének emlékei, hanem bizonyítékai a nép alkotó erejének, amelyből származott. (K. 1.) Szigor, az othonapos puli azonban nem volt a közel­ben. Megijedt a villámlástól, és hazainait. Most, mintha érezné, gazdája rosszallását, úgy igyekszik eleget tenni a terelő parancsszónak, „hajts!” Hetvenegy éves, csontos, szi­kár ember. Kiabáltak neki. té­rítették volna vissza a tűzből. A villámsaél-ütötte sajgás fájt a karjában — („Mikor levert a villám, a lajt küllőjébe ütöt­tem kicsinyt...”), de nem engedte pusztulni az állatokat. Dehogy gondolt arra, ő is bent maradhat a tűzben. így menékedtek ki a tűzhalálból kedves jószágai. Kérdezem tőle, tudja-e, mily tettet vitt véghez? — Nem hagytam veszni a jószágot.. — ennyit mond. Becsület, kötelesség — ezt helyettesítené inkább a hőstett helyébe. Drága értéket men­tett a tűzből élete kockáztatá­sával — ennyi történt csak. Ha azt mondják erre, hogy hőstett, hát hadd mondják, ö a birkákat mentette, sajnálta hagyni, hogy egytől-egyig benn égjenek a lángok között. Hogy élevenen süljenek pe­csenyévé Említem néki: fel­terjesztik jutalomra. Nem na­gyon figyel, a kedvenc bir­kákkal van elfoglalva. A fe­kete üszköt kaparja a sebe­sült fülű jószágról. Mikszáth megrendftően írta meg a híres brezinai számadó juhász, Olej Tamás tragédiá­ját. A brezinai akól pusztulá­sát. Az a juhász keserű tra­gédiájában maga gyújtotta kedvenc állataira az aklot, s hagyta, pusztuljon minden. A dolinái akolba villám vágott, s a dolinái juhász, a 71 éves Oravecz Gábor, maga ment a tűzbe, hogy mentse a csak pénzt érő birkaéletet. Mikszáth írta: Nincsen olyan híres akol, mint a brezinai akol... Engedtessek meg e szónyi változat, mit ez írás az elején visel: Nincsen olyan híres akol, mint a dolinái akól. Oravecz Gábor talpig juhász és talpig ember. A Dolinán végig rezgő szél kőművesek füttyét, nótáját hordja most. „Ott künn a Brezinán az a fekete folt.../ Fekete folt helyén valaha akól volt.” Akol volt — és akól lesz. Már építik az újat. Az új akól falára nem tesznek táblát, em­lékeztetve: mi történt 1967. au­gusztus havának első szombat­ján, úgy fél hat körüli időben. Emlékeztető tábla nélkül is megőrzik hírét Oravecz Gábor, a 71 éves juhász tettének. Pataky Dezső mindenhonnan és láttam lán­gokat is a tetőn. Szaladtam az akól végéhez. Az ajtókat becsaptam, hogy a széljárat ne élénkítse még jobban a tü­zet... Szárazát nyel, köhint. — ... Odabent nagy volt a füst. A gerendák között, felül, nagy lángok csavarogtak. És hoven IX. szimfóniája zeng a hatalmas átriumban. A zene és a monumentális szobrok hangulatában olyan érzés tá­mad, hogy ez a muzsika is szobor. Örökre és végérvénye­sen, hangokból mintázva, amit csak pusztíthat az idő, de meg nem változik. Itt lakott a mester. A ház szobáiban, a földszinten és emeleten, a teremszerű helyi­ségekben a bútorok helyén templomstílus, dór oszlopok­kal, érdekesen vegyülő szög­letes renesszansz vonásokkal. Az egész együttesen római császárkarabeli főhivatal, vagy előkelő partricius otthonának benyomását kelti. E házban élt Mestrovics, és a látogató, ennek tudatában, kissé megilletődve folytatja útját az udvaron, hogy újabb harminc fehér lépcső után be­lépj«! az előcsarnokba. Beet­Split, az Adria-parti fürdő­város, nemcsak kétezer éves műemlékekkel, a Diocletián- palotával, a római és latin kultúra maradványaival di­csekedhet. A ma ott élő népek kultúrhagyományai is nagybe- csűek. A jelenkor művészetét is kiemelkedő értékű alkotá­sok képviselik. Közülük kétségtelenül Iván Mestrovics neve és művészete a legkiemelkedőbb. Alkotásait méltó keretek között őrzi Split. Az odaérkező látogatók, turisták között aligha akad plyan, aki fel ne keresné a Mestrovics-galériát. A város bői végig kell haladnia egy hosszú tengerparti sétányon, a Hotel Marjan toronymagasság­ba nyúló üvegkolosszusa előtt és ha történetesen senkitől sem kérdi, hol a Mestrovics- múzeum, akkor is könnyen rátalál. Egy meredek és dús mediterrán növényzettel befu­tott tengeröböllel szemben a ! külföldi rendszámú autóbuszo' és autók sorát találja: a Mest- rovics-galériához érkezett. A szocialista Jugoszláv: aligha találhatott volna mé! több helyet Mestrovics alkotó sainak, mint a művész lakóhá zát. Belépve a kapun, mint­egy harminc széles fehér kő­lépcső vezet fel' az udvarra Magasan, szabályosan nyh zöld gyep, olajfák, pálmák f bokrok a kerítés mellett, fák alatt a szabadban — Me> rovics alkotásai. Az utcán nem látható a ház, csak a lép cső legmagasabb fokáról bon­takozik ki. Klasszikusan gór öt Á Mestrovics Galéria

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom